Csebény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete

A Csebény község területén biztosított szociális ellátásokról.

Hatályos: 2013. 12. 16- 2015. 02. 28

Csebény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete

A Csebény község területén biztosított szociális ellátásokról.

2013.12.16.

Csebény Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban:Szt.) 1. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. § ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/D. § (5) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazással élve a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1.  § E rendelet célja, hogy az Szt. pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátáskra (továbbiakban: szociális ellátások) vonatkozó szabályaival összhangban - a helyi sajátosságok érvényesítése mellett- szabályozza a Csebény község közigazgatási területén igénybe vehető szociális ellátások jogoultsági feltételeit, az ellátást igénylők kötelezettségeit, továbbá a szociális ellátások megállapítása során követendő eljárási rendet elősegítve ezzel a Csebény község területén élő, rászoruló emberek boldogulását.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya
2. § E rendelet hatálya a Csebény községben élő és ott bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra valamint a külön jogszabályban- Szt. 3. § (1)-(3)- meghatározottak szerinti személyekre terjed ki.
Eljárási rendelkezések

3.  § E rendeletben foglalt — az Szt. hatálya alá tartozó - rendelkezések értelmezése és alkalmazása során, valamint a szociális ellátásokkal kapcsolatban itt nem szabályozott esetekben és a fogalom meghatározásokra vonatkozóan az Szt. az irányadó.

4. § (1) A szociális ellátásokra irányuló kérelmeket- az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon- és az azt alátámasztó nyilatkozatokat, igazolásokat a közös önkormányzati hivatalban, illetve a csebényi polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani.

(2) A szociális ellátást igénylő (továbbiakban: kérelmező) annak érdekében, hogy az ellátásra való jogosultság elbírálható legyen, köteles — a közös önkormányzati hivatalban, a polgármesteri hivatalban átvehető e célra rendszeresített nyomtatványokon — nyilatkozni a saját, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól. Köteles a kérelmező a vagyon és jövedelemnyilatkozatban foglaltakat igazolni.

(3) A kérelmező a jövedelemnyilatkozatban közölt adatokat az alábbiak szerint köteles

igazolni:
a , munkabérből származó jövedelem esetén; a munkáltató által kiállított igazolással,
b, a foglakoztatás elősegítés éről ésa munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. tv alapján folyósított pénzbeli ellátás esetén (pl: munk a nélküli járadék) a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;
c, a társadalombiztosítási ellátások esetében (pl: GYES, GYED, családi pótlék) a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, vagy az utolsó havi bankszámla kivonat másolatával;
d, nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási l a p, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló, szelvényének másolatával;
e, őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum másolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;
f, vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;
g, alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal;
h, tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;
i, az a - h pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással; (írásbeli nyilatkozat)
(4) Amennyiben a hibásan, illetve hiányosan benyújtott kérelmet, nyilatkozatokat a kérelmező az erre irányuló felszólítástól számított 10 munkanapon belül nem pótolja, akkor a kérelmét el kell utasítani, kivéve ha az akadályoztatását (pl. betegség) hitelt érdemlően tudja igazolni.

5.  § Szükség esetén (pl: a kérelemben, az igazolásban foglaltak valóságtartalma megkérdőjelezhető) — törekedve a megalapozott döntésre —a körjegyzőség ezzel megbízott ügyintézője környezettanulmányt készít.

6.  § (1) A polgármester által hozott határozat a kézbesítéstől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez címzett fellebbezéssel megtámadható.

(2) A fellebbezést a képviselőtestület a következő ülésén bírálja el.

7.  § (1) A rendszeres ellátások folyósítása, utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátások kifizetése pedig az ezt megállapító határozat meghozatalát követően haladéktalanul, illetve legkésőbb 5 napon belül történik. A kifizetés történhet erre irányuló kérelem esetén bankszámlára utalással, egyéb esetben az önkormányzat házipénztárából, vagy postai úton.

(2) A kifizetéssel, utalással kapcsolatos adminisztratív teendőket (pénztárkönyv, bizonylatok vezet és e) és a pénz kezelését a közös önkormányzati hivatal pénztárosa látja el a falugondnok közreműködésével.

8.  § (1) A szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő (a jövedelem és vagyonnyilatkozatban eltitkol, nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, a körülményeiben beállott változást 15 napon belül nem jelenti be) személyt az Szt.17. §-ában meghatározott jogkövetkezmények (pénzbeli ellátás visszafizetése, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatása, illetve a pénzegyenérték megfizetése) terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények érvényesítését a képviselőtestület - a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetében — méltányosságból elengedheti, azok mértékét csökkentheti illetve részletekben fizettetheti meg.

(3) A méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények alkalmazása az érintett személy, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) A létfenntartást veszélyeztető állapot megítélése az ügy körülményeit egyenként és összességében értéklő ebírálás alapján- erre irányuló kérelem alapján- történik.

Figyelembe veendő szempontok különösen a következők:
a, az egy főre jutó családi jövedelem nagysága, ami nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
b, a családban lévő eltartásra szoruló gyermekek száma,
c, a háztartás fenntartási költségei.
d, igazolt gyógyszerköltség,
e, tartós keresőképtelenség (baleset, betegség)
f, előre nem látható, lakhatást veszélyeztető káresemény miatt keletkezett rendkívüli kiadás.
III. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Az aktív korúak ellátása
9. §(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki
a) lagalább 40%- os egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette, vagy
b, várandós anya, vagy
c, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelsében részesül, terápián vagy rehabilitációban (a továbbiakban együtt: gyógykezeleés) vesz részt, vagy az abban való
részvételt vállalja, vagy
d, a c, pontban nem említett egyéb körülménye miatt semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesül, segítség nélkül saját ügyeinek vitelére , továbbá orvosi ellátás igénybevételére nem, vagy csak korlátozott mértékben képes
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni kell:
a, egészségkárosodott személy vonatkozásában az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,
b, várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhes-gondozási kiskönyvet,
c, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátriai-, vagy addiktológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjáról, vagy a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát,
d, az egyéb konkrétan nem nevesíthető körülmények esetén az illetékes háziorvos és családgondozó helyzetértékelését és jövőbeli javaslatát.

10.  § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény CSaládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy- az Szt-ben meghatározott egészségkérosodott személy kivételével- a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel, illetve az általuk meghatározott esetekben az egyéb szervezetekkel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles:

a, az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,
b, az együttműködésre kijelölt szervvel, illetve a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani az általuk előírt időpontban megjelenni.
(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozatt, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályozás okát a bejelentéssel egyidejűleg köteles hitelt érdemlő módon igazolni, amelynek megalapozottságát az együttműködésre kijelölt szerv megvizsgálja.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot;
a, a beilleszkedést segítő programról,
b, a beilleszkedést segítő program módosításáról,
c, a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során a gyógykezelés eredményéről illetve annak további szükségességéről, a megfogalmazott javaslatok teljesüléséről.

11.  § A beilleszkedést segítő programok típusai:

a, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
b, mentálhigénénés életmódot formáló programok,
c, munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
d, csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
f, képzés, átképzés kölönösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében,
g, más ellátásba juttatás.

12.  § A rendszeres szociális segély megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről az együttműködésre kijelölt szervet a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell.

13.  § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felróható okból:

a, jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,
b, az együttműködési megaállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
c, a beilleszkedést segítő program bármely pontjánal nem tesz eleget,
d, akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy azt hitelt érdemlően igazolni nem tudja,
e, a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetkkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg,
f, ha az együttműködésre kijelölt szervnél, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas állapotban jelenik meg.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az együttműködésre kijelölt szerv minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális sgeélyben részesülő személy számára felróható úgy az együttműködési kötelezettség megszegését 5 munkanapon belül jelzi az önkormányzat részére.

14.  § (1) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerre, étkezési díjra, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel az Szt-ben meghatározott mértékig.

(3) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájaként történő biztosítására elsősorban a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója tesz javaslatot.

(4) A természetbeni ellátást a javaslat beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az érintett intézményeknek, közüzemi szolgáltatóknak, illetve- szolgáltató hiányában- SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója részére kell folyósítani.

A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

15.  § (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének, udvarának rendben tartására az alábbiak szerint:

- Az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy - egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata.
- A lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására.
- Az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetéssszerű haszálata, művelése,
- Az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 20 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét és gyommentesítése.
- A lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:
-- a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
-- a vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése.
- Az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.
- A háziállatok tartására megfelelően kialakított hely, amelynek a tisztasága is megfelelő- nincs nyoma rágcsálóknak és légyinváziónek, nem folyik szét az urvaron a trágyalé.
- A kerítés olyan állapotban tartása, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, és a kisgyermekek járdára, vagy utcára kiszaladását.
- A ház előtti növényzet ne akadályozza a forgalmat, és a kilátást az úttestre.
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
(3) Amennyiben bejelentés és annak helyszíni ellenőrzése során, vagy hivatalos tudomásszerzés alapján megállapításra kerül, hogy az e rendeletben megállapított rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a kérelmezőt, illetve a jogosultat annak teljesítésére megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a körjegyző- az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével- felszólítja.
(4) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a körjegyző és az igazgatási előadó bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést fél évente, valamint a felülvizsgálat alkalmával, illetve szúrópróba-szerűen kell megtenni.
(6) A teljesítés ellenőrzését helyszíni szemle keretében kell elvégezni.

Önkormányzati segély

16.  § (1) A képviselőtestület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) A képviselőtestület az önkormányzati segély megállapítása során különösen az alábbi körülményeket mérlegeli:

a) a kérelmező, illetve családja jövedelmi viszonyai,

b) a háztartás fenntartási, valamint a megélhetés költségei (víz, villany, tüzelő, szippantás, alapvető élelmiszerek)

c) beiskolázási költségek (tankönyv, tanszerek, térítési díj)

d) az iskola és lakóhely közötti (elsősorban közép, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató diákok esetén) utazási költségek, továbbá albérleti, kollégiumi díj

e) gyógyszerköltség,

f) hosszan tartó kórházi ápolás, orvosi kezelés miatt jelentkező többletkiadások

g) tartós keresőképtelenség (baleset, betegség)

h) társadalombiztosítási ellátás megvonása (pl: rokkantsági nyugdíjra, rendszeres szociális járadékra való jogosultság megszűnése),

i) gyermekét egyedül nevelő szülő,

j) három vagy több gyermekes család,

k) 70 évesnél magasabb életkor,

l) a megélhetés valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

17. § Önkormányzati segély igényelhető:

a) az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család részére, vagy

b) krízishelyzetre (pl: elemi kár, baleset, fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, tartós jövedelemromlás)

c) a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra, vagy

d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

18. § (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek — a 21. §-ban foglalt kivétellel, mivel abban az esetben nincs jövedelemvizsgálat -, aki rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzd és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) A polgármester az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(3) Az önkormányzati segély kifizetéséről a megállapítást követő 15 napon belül — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási előadója gondoskodik.

(4) A polgármester krízishelyzetben - ha a kérelmező életkörülményei indokolttá teszik - az önkormányzati segély összegének azonnali kiutalását rendelheti el.

19. § (1) A 17. § a) pontja szerinti jogcímen megállapított önkormányzati segély összege esetenként 1.000 Ft — tól 5.000 Ft — ig terjedhet és a tárgyév folyamán legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg, ennek megfelelően legmagasabb összege évente a 15.000 Ft — ot nem haladhatja meg. Különösen akkor indokolt a természetbeni ellátás megállapítása, ha a segélyt kérelmező életmódja, személyisége alapján valószínűsíthető, hogy a készpénzben kifizetett ellátás nem a kérelemben megjelölt célra kerül felhasználásra.

(2) A 17. § b) pontja szerint megállapított önkormányzati segély összegét a polgármester az eset körülményeinek mérlegelésével határozza meg, melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 - szeresét.

20. § (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott önkormányzati segély megállapításánál különösen a következő körülményeket kell mérlegelni: A gyermek, fiatal felnőtt ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, alkalmanként jelentkező többletkiadások a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyemłek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoIáztatás miatt.

(2) Az e jogcímen megállapított önkormányzati segélyt a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(3) A 17. § c) pontja szerinti jogcímen megállapított önkormányzati segély elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható, amely különösen a gyermek szükségletéhez igazodó ellátások részben vagy egészben történő átvállalására fordítható. Különösen akkor indokolt a természetbeni ellátás megállapítása, ha a támogatást kérelmező életmódja, személyisége alapján valószínűsíthető, hogy a készpénzben kifizetett ellátás nem a kérelemben megjelölt célra kerül felhasználásra.

(4) A 17. § c) pontja szerinti jogcímen megállapított önkormányzati segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft-nál és gyermekenként évente az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35,09 %-át nem haladhatja meg. A 17. § a) és c) pontja szerinti jogcímen megállapított önkormányzati segély tárgyévben nyújtható együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105 % - át.

21. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás jogcímén önkormányzati segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy — feltéve, hogy az eltemettető csebényi állandó lakos - eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás jogcímén igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás jogcímén megállapított önkormányzati segély összege 15.000 Ft.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege az önkormányzati temetőkben temetkezési vállalkozói tevékenységet folytató cégek által évente kiadott tájékoztatók alapján kerül megállapításra.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

22. § (1) Az önkományzati segély megállapítása iránti kérelmet — az okok megnevezésével — írásban a rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon lehet előterjeszteni polgármesteri hivatalban, a közös önkormányzati hivatalban, vagy a falugondnoknál.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, továbbá minden olyan bizonyítékot amelyre a kérelmező hivatkozik és a kérelem elbírálásához szükséges.

(3) A képviselőtestület az önkormányzati segéllyel kapcsolatos döntési hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

A tankönyv ellátás kiegészítése
23.§
(1) A képviselőtestület jövedelemre tekintet nélkül — a tanévkezdés megkönnyítése érdkében , a település közigazgatási területén bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező általános és középiskolai tanulók és felsőfokú oktatási intézményben tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében tankönyv- ellátást biztosíthat.
(2) Amennyiben az önkormányzat a támogatás mellett dönt, a mindenkori költségvetési rendeletében biztosítja a tankönyvtámogatás fedezetét.
Óvodáztatási támogatás

24. § Az első alkalommal folyósítandó óvodáztatási támogatást a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának javaslatára természetbeni támogatásként kell nyújtani a szülő számára. Az ellátás különösen a gyermek életkorából adódó szükségleteire fordítandó.

Méltányossági közgyógyellátás
25.§
(1) Az önkormányzat azok részére akik szociálisan rászorultak és gyógyszerköltségük olyan magas, hogy azt a létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül nem képesek elviselni méltányossági közgyógyellátást biztosít.
(2) Méltányossági közgyógyellátásra az jogosult, akinek az egy főre számított családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri.
(3) A szociális hatáskör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltételektől különösen
indokolt esetben eltekinthet, ha:
- Kérelmező családjában több rendszeres gyógyszerfogyasztó van és együttes havi gyógyszerköltségük, vagy az egyedül élő kérelmező havi gyögyszerköltsége meghaéadja a háztartás vagy az egyedül élő kérelmező összjövedelmének 25%%-át,
- Kérelmező számára szükséges gyógyászati segédeszköz beszerzése- annak magas ára miatt- nagy anyagi megterhelést jelent kérelmező és családja számára.
(4) A méltányossági közgyógyellátásról a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint 2014. január 1 . napjától a polgármester dönt.
Köztemetés
26. §(1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt. 48. § - ában foglaltak figyelembevételével.
(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.
(3) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége 50%-ban mentesíti különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.
(4) Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha
a ) a családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb
összegét nem haladja meg, vagy
b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át nem
haladja meg.
IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
27.§
(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében biztosítja:
a) a falugondoki szolgáltatást,
a, az étkeztetést,
b, a házi segítségnyújtást és
c, a családsegítést.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján biztosítja.
Záró rendelkezések
28.§
(1) Ez a rendelet 2012. május 10 - én lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2011.(IV.29.) számú rendelet, és a 7/2011.(IX.6.) számú rendelet.

1. melléklet