Horváthertelend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Horváthertelend helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2005. 11. 15- 2016. 12. 23
Horváthertelend Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (X. 27.) önkormányzati rendelete
Horváthertelend helyi építési szabályzatáról
2005.11.15.
Horváthertelend község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Horváthertelend község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2005. május, jsz.: 13/2004) megfelelően szabad.
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
(5) A kötelező erejű szabályozási elemek- a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével- csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája- külön építészeti szakvélemény alapján- valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosíthatók. Az egyéb, irányadó elemek változtatása- a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával- hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(6) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok
együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és
az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(7) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(8) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termöföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(9) A közigazgatási terület egy része – a dombsági területek meredek völgyoldalai, a vízfolyások meredek mederoldalai, valamint a mesterséges emberi beavatkozások (bevágások, egykori bányafalak, mélyutak-útbevágások partoldalai)– felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos, erózióra érzékeny terület. Az ilyen adottságú területeken az építés megalapozásához olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. E területeken az építési helyeket úgy kell kijelölni, hogy nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék, illetve meg kell határozni a nyitott állapotú falak, meredek rézsűk és bevágások lábvonala előtt és azok peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését, valamint az építési tevékenység további egyedi feltételeit.
(10) A 15º-nál meredekebb dőlésű vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(11) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.
(12) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
-4 beépített szintnél magasabb vagy a 7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél
- 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltörés, bevágás),
- meredek, csúszászveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni- a külön jogszabályban meghatározott talaj kivételével- az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(15) A 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területen, illetve nyilvántartott ásványvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a vonatkozó jogszabály szerint a területileg illetékes bányakapitányság érdekelt szakhatóságnak tekintendő az építési engedélyezési eljárásokban.
(16) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakha tósági állásfoglalása szükséges.
(17) Külterületen az illetékes tájvédelmi szakhatóságot és a természetvédelmi kezelőt — a külön jogszabályban meghatározott esetekben — a művelési ág változtatási, telekalakítási, építési engedélyezési eljárásokba be kell vonni.
(18) Állattartó épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(19) A település területén különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületen helyezhető el. Egyéb területeken terepszint alatti építmény – a talaj és talajvíz-viszonyok figyelembevételével – csak épület alatt helyezhető el, oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei
aa/ falusias lakóterület(Lf)
ab/ különleges terület, ezen belül
- temető(Kü-T)
b./ beépítésre nem szánt területei
ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:
- közút (KÖu)
bb./ zöldterület, ezen belül
- közpark (Z)
bc./ erdőterület, ezen belül
- védelmi (Ev)
- gazdasági (Eg)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- kertes mezőgazdasági terület (Mk)
be./ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
- közműellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút) (V-kv) területe
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, területfelhasználási egységek, valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a.,az OTÉK 14§. (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14§. (2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények. (2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. Maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf1 |
O,SZ |
30 |
4,5 |
1000 |
Lf2 |
O,SZ |
20 |
4,5 |
3000 |
*-A beépítési százalék megállapításakor a telekterület 1000 m2 feletti része 50 %-ban számítható be.
(pl.: 3000 m2-es telken, 1000 m2+(2000 m2/2)=2000 m2
a beépítési százalék megállapításakor figyelembe vehető telekterület 3000 m2-es telek esetén 2000 m2.)
Szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) A lakóterület építési telkein – egy tömegben – 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a.,a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b.,a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c.,az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen
d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e.,az építési telken az OTÉK fogalommeghatározásai között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet a kialakult helyzethez igazodóan, illetve a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével kell meghatározni
- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az
OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §.
(6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak.
-a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével
(5) A keresztcsűrös, valamint a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, oldalkertben álló meglévő épületek a meglévő alapterületükkel és tömegükkel megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, illetve új épületek – a keresztcsűrök kivételével – nem létesíthetők.
(6) A lakóterületen a terv távlatában
a./ legalább a részleges közműellátás, és
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) A lakóterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
4. § (1) A település területén különleges terület a temető (Kü-T) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők
(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.
(4) A temető kerítése faszerkezetű pallókerítésként, tömör téglakerítésként, vagy élősövényként alakítható ki.
(5) A temető (Kü-T) övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
Maximum (m)
|
Telekterület
Minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség(%) |
Kü-T
|
SZ
|
10
|
4,5
|
K
|
50 |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra (pl., harangtorony, stb.) vonatkozó előírások indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) A különleges területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet.
(7) A különleges területen:
a./ legalább a részleges közműellátás és
b./ a burkolt út
biztosítandó
(8) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor a közterület tulajdonosának hozzájárulásával lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(9) A különleges terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
Közlekedési és közműterület
5. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén – beültetési kötelezettséggel – fasorok ültetendők – külterületen min. 8 m tőtávolsággal -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
6. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés c pontja szerinti létesítmény.
(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen ( gyep, cserje, fa ) kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.
(3) A zöldterület lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
7. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni.
(2) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve — különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást — a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján történhet a más művelési ágra való átminősítés.
(3) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) Az Eg-1 és Ev-1 övezeti jelű –ökológiai hálózat által érintett egyéb terület, ökológiai folyosó és tájvédelmi körzet által érintett – erdőterületen művelési ág váltás, illetve más célú hasznosítás – különösen indokolt esetben a bányászati tevékenység miatti művelési ág váltást – csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
(5) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.
(6) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
(1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a
(3) és
(4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má övezeti jelű általános mezőgazdasági terület
-Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – általános mezőgazdasági terület
-Má-1 övezeti jelű – tájvédelmi körzet, ökológiai folyosó, természeti terület által érintett (a továbbiakban természetvédelmi övezet által érintett)– általános mezőgazdasági terület
-Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági terület
(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §.
(5) és
(6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani, azzal a kiegészítéssel, hogy természetvédelmi övezet által érintett területen a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködését is biztosítani kell.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
(5) A mezőgazdasági területeken történő beruházásokhoz meg kell kérni a talajvédelmi szakghatóság hozzájárulását.
Általános mezőgazdasági terület
9. § (1) Az általános mezőgazdasági területeken e rendelet 8. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a.,1 ha-nál kisebb és 30 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad
b.,1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el
c.,1ha-nál nagyobb területen – az Má-0 övezeti jelű területek kivételével – a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen
a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1500 m2-t nem haladhatja meg
b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 1500 m2-t nem haladhatja meg
c.,művelt gyűmölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 1500 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Állattartó épületet felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.
(5) Építésjogi szempontból a telek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az telek területének legalább 70 %-án meghatározó.
(6) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció a megengedett beépítettség 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(7) Az általános mezőgazdasági területen
a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b.,az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(8) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(9) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi övezet által érintett – területeken:
a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
b., a művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közút, közmű- és hírközlési nyomvonalas létesítmény építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
Kertes mezőgazdasági terület
10. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 8. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) A kertes mezőgazdasági területen 1500 m2-nél kisebb telkek kialakítása nem szabad.
(3) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – kertes mezőgazdasági területen épületet építeni nem lehet, azon csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
11. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok előírásait kell alkalmazni.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, át alakításához, vízilétesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A vízfolyások jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
12. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), valamint a zöldterület a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A parkoló igény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
IV. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
13. § (1) A belterületen – a tervtávlatában – legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi villamos - energia szolgáltatás
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban1 meghatározott oltóvízintenzitást és oltóvíz mennyiséget föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. Abban az esetben, ha az oltóvíz mennyiségét másképpen nem lehet biztosítani, akkor önálló víztárolót /medencét, tartályt/ kell létesíteni)
c./ közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt tárolóban – történő átmeneti tárolása vagy korszerű közműpótló berendezés alkalmazása úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d./ a közterületi nyílt árkos csapadékvízelvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
beépíthetőségnek.
(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a szigetvári szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
(3) A településen – a területet borító kőzetösszlet erózióérzékenysége és felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama miatt – a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a DD-KTVF-től kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály2 szerint.
(4) A belterületen, a természetvédelmi övezet által érintett területeken, valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken – település- és tájképvédelmi okok miatt –táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
14. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az esetleges állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
15. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./megelőzze a környezetszennyezést
c./kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék
környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok3,4 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).
(4) A település a vonatkozó jogszabályok alapján szennyezésérzékenységi szempontból érzékeny terület. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.
(6) A településen a zajvédelem a vonatkozó jogszabályok szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a lakóterületeken 55/45 dB.
(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8) A településen területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.
(9) A falusias lakóterületeken az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint):
vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyag-kereskedés [51.53, 52.46].
16. § (1) A településen a Nemzeti Ökológiai Folyosó területeket, az ökológiai hálózatba tartozó egyéb területeket, a Natura 2000 területeket, az országos védelemre tervezett, valamint az e rendelettel védetté nyilvánított helyi jelentóségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(3) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(4) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(5) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-beültetési kötelezettségként útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
(6) Az ökológiai hálózat területeken épület, építmény elhelyezéséhez, a természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási, illetve közjóléti célokat szolgáló létesítmények elhelyezéséhez a természetvédelmi hatóság és a természetvédelmi kezelő hozzájárulását be kell szerezni.
17. § (1) Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védett művi értékeken csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(3) A helyi védett művi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el.
(4) A helyi védett művi értékeken parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.
(5) A helyi védett művi érték teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.
(6) A helyi védett művi értéket érintő építési munkák engedélyezése iránti kérelmehez csatolni kell a hatályos állami jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint a következő mellékleteket:
-a helyi védett művi érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
- az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
- a munkák által érintett építményrés zek ésa környezet jelenlegi állapotának fényképdokumentációját.
(7) A helyi védett művi értéket érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásához, az elsőfokú építési hatóság előzetes engedélye szükséges.
(8) A helyi védett művi értéket érintő építési munka engedélykérelméhez a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész, szükséges esetén a területi tervtanács szakvéleményét is be kell
szerezni.
(9) A helyi védett művi értéket érintő építési munka esetén — a Helyi Építési Szabályzattal összhangban — az illetékes építési hatóság —a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész közreműködésével — meghatározhatja:
-a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását,
-bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elhelyezését,
-a portálok kialakítását,
-a homlokzatképzést- és színezést,
-a felhasználható anyagok körét,
- a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő
egyéb feltételeket és követelményeket.
(10) A helyi védett művi értékekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(11) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő építési engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.
(12) A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos jogszabály előírásait be kell tartani.
(13) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol — építés vagy művelés kapcsán — régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabály szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszínen vagy a lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a múzeum és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.
(14) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz — művelési ág váltás esetében is — építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(15) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
(16) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a külterület szabályozási terv, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazza.
VI. Fejezet
18. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet — az Étv-ben meghatározott — kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településképvédelmi okokból a lakóterület egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.
(1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Aki e rendelet 1. § (2), 3. § (7) és (8), 48.(8), 5. §. (4), 11. § (2)és (3), 12. § (2)és(3) valamint a 14 §
(1) és
(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meg határozott szabálysértést nem valósít meg - pénzbírsággal sújtható.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2005.november 15-én lép hatályba.
Sümegi Zsuzsanna sk. Keserű Irma sk.
körjegyző polgármester
Záradék:
A rendelet 2005. október 27. napján kihirdetésre került.
Sümegi Zsuzsanna körjegyző
Természet- és tájvédelem
1. Nemzeti ökológiai folyosó területei
03/1-17, 04/1-7, 05/1-21, 06/1-6, 07/1-13, 08-015, 09-013, 013/10, 013/13-14, 015, 016/1-3, 017, 018/1-20, 019, 020, 021/4-11, 022/5, 022/7-9, 022/11
2. Ökológiai hálózat által érintett egyéb terület (természeti terület)
022/1, 022/6-7, 022/9, 03/1-3, 03/5, 03/8-10, 03/12, 03/14, 05/1, 05/3-4, 05/10-11, 05/13-15, 07/1, 013/4, 013/6-7, 013/16, 016/1 (megosztva)
4. Országos védelemre tervezett területek (Dél- Zselic Tájvédelmi Körzet)
03/1-14, 05/1-20, 06/3-5, 07/1-3, 07/9-13, 08, 09-015, 016/1-3, 017, 018/1-15, 018/17-20, 019, 021/4, 021/7-8, 022/7-10
5. Helyi jelentőségű védett természeti értékek tételes kimutatása
Sorszám |
Latin név |
Magyar név |
átmérő (cm) |
Hrsz. |
1. |
Quercus cerris |
csertölgy |
80 |
05/4 |
Művi értékek védelme
1./Helyi védett művi értékek
1. Művelődési ház Fő u.2. 2 hrsz
2. Kereszt Fő u. 17/1 hrsz
3. Lakó- és gazdasági épület Fő u.14. 19 hrsz
4. Lakó- és gazdasági épület Fő u.15. 20 hrsz
5. Lakóépület Fő u.21. 26 hrsz
6. Lakóépület Fő u.23. 31 hrsz
7. Lakóépület Fő u.25. 33 hrsz
8. Lakó- és gazdasági épület Fő u.26. 34 hrsz
9. Lakóépület Fő u.27. 36 hrsz
10. Templom Fő u.29. 38 hrsz
11. Lakóépület Fő u.33. 42 hrsz
12. Bolt Fő u.37. 46 hrsz
13. Lakóépület Fő u.38. 47 hrsz
14. Lakó- és gazdasági épület Fő u.42. 53 hrsz
15. Lakóépület Fő u.52. 65 hrsz
16. Kereszt temető 019 hrsz
17. Kereszt külterület 04/4 hrsz
2./Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
1.) 018/2.
2.) 05/11.