Horváthertelend Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b) - c) pontjában, a 6. § (6) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, és a 18. § (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. § - ában, 109. § (4) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés i) pontjában, és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, és a 2011. évi CXCVI. törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Horváthertelend Községi Önkormányzatra (a továbbiakban: önkormányzat),

b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,

c) az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 30. § (3) bekezdésében felsoroltak.

2. Az önkormányzat vagyona

3. § Az önkormányzati vagyon csoportosítása az Nvtv. – ben szabályozottak szerint történik, melynek értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. Az önkormányzat törzsvagyona

4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona az Nvtv. 5. § (2) bekezdése szerinti vagyonelemekből áll.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt Nvtv. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.

(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni azzal, hogy az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak egy vagyonelemet sem minősít.

(4) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az

egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.

(5) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

a) a Vátv.-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

b) az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben, vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.

7. § (1) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2) A 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat, vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.

4. Az önkormányzat üzleti vagyona

8. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(3) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pontja szerinti, e rendelet 3. függelékében meghatározott önkormányzati vagyon az önkormányzat üzleti vagyona.

5. Tulajdonjog átruházás

9. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 5.000.000 Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a 7. § (2) bekezdésben meghatározott

korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a (2) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a képviselőtestület az 5.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon értékesítéséről a megyei lapban és a helyben szokásos való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 5.000.000 Ft értékhatárig a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát amelyről szintén a képviselőtestület dönt.

6. Ingyenes vagyonátruházás

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvtv. törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

7. A vagyon megterhelése

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal,

b) jogszabályon alapuló használati joggal, vagy szolgalommal.

13. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára

a 12. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a

képviselőtestület joga.

8. A vagyon vállalkozásba vitele

15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait - a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében - törvények határozzák meg.

(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvtv. 8. § - ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselőtestület gyakorolja.

9. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag akkor lehet létesíteni az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében azon vagyonelemek körét, melyekre vagyonkezelői jog létesíthető, a képviselőtestület határozza meg.

(3) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel, vagy kijelöléssel.

(4) Vagyonkezelési szerződés - értékhatártól függetlenül- versenyeztetés nélkül köthető.

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el

a Mötv. 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

18. § Az önkormányzat a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével engedheti át.

19. § (1) A képviselőtestület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő

átengedéséről.

(2) A képviselőtestület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattételi lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(3) A képviselőtestület a vagyonkezelési jog átengedéséről a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.

20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

21. § (1) Vagyonkezelői jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szervnek, vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás,

b) alapfokú nevelés, oktatás,

c) szociális ellátás,

d) egészségügyi ellátás,

e) közművelődés, kulturális feladatok ellátása,

f) sportcélú feladatok ellátása.

22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében,

b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,

c) az önkormányzat által végzett eseti ellenőrzéssel.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell.

10. A haszonélvezeti jog

23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani. (4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül a helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a képviselőtestület dönt.

11. Hasznosítási jog, használatba adás

24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.

25. § (1) Az 5.000.000 Ft értékhatárt meghaladó vagyon hasznosítási jogát versenyeztetéssel lehet átengedni.

(2) A képviselőtestület az 5.000.000,- Ft értékhatárt meghaladó vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban és a helyben szokásos módon való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(3) 5.000.000 Ft értékhatárig a képviselőtestület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.

(4) A képviselőtestület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.

26. § A képviselőtestület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

27. § A polgármester dönt a 300.000,- Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.

28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés idő tartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselőtestület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

12. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

29. § Az önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a Nvtv. alapján engedi át. A Nvtv. alapján gondoskodik az önkormányzat többek között a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.

13. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

30. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

14. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

31. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselőtestület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 300.000 Ft összeghatárt,

b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.

32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.

(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

33. § Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. § - ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.

15. Hitelfelvétel és törlesztés, beruházás és felújítás, lízing

34. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

16. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

35. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselőtestület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

17. Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

36. § (1) Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerinti értéken kell nyilvántartani.

(2) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak, az alábbi részletezésben:

a) forgalomképtelen törzsvagyon,

b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

c) forgalomképes üzleti vagyon.

(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.

37. § (1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.

(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell

tartalmaznia.

(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős gazdálkodási előadó, jegyző közösen a polgármester készíti el, a tárgyévet megelőző évben legkésőbb november 30. napjáig.

(6) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(7) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és az esedékes áttekintés határidejében felül kell vizsgálni.

(8) A vagyongazdálkodási tervet a képviselőtestület határozattal fogadja el.

18. Eljárási szabályok

38. § (1) A versenytárgyalás nyilvános.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, értékvesztéssel járna.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni.

39. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő be

vonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

40. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő testületet.

41. § Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:

a) építési ügyekben – közművekkel való ellátás területén - a tulajdonosi hozzájárulás megadására,

b) az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.

42. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.

19. Záró rendelkezések

43.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti HORVÁTHERTELEND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8 / 2009.(XI.30.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.

Kelt: Horváthertelend, 2017. szeptember 27 - én

          Orsós Ferenc                                                                               dr. Kontra Krisztián

          polgármester                                                                                             jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2017. szeptember 29 - én

      dr. Kontra Krisztián

                  jegyző