Horváthertelend Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2018(VI.4..) önkormányzati rendelete
a településkép helyi védelméről.
Hatályos: 2018. 06. 15Horváthertelend Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2018(VI.4..) önkormányzati rendelete
a településkép helyi védelméről.
Horváthertelend Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017.(IX.29.) önkormányzati rendeletben önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
bevezető rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja az építési beruházások támogatása, egyúttal Horváthertelend Község sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, oly módon, hogy
a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,
b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,
c) az építtető, a tervező, az ügyfél széleskörű tájékoztatásának biztosítása a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.
2. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az ott élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját, identitását tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji érték védelme.
3. § (1) E rendelet előírásai Horváthertelend Község településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.
(2) E rendelet területi hatálya, Horváthertelend Község közigazgatási területére terjed ki.
a) E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
b) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban településképi rendelet és/vagy helyi építési szabályzat vagy azok nem szabályoznak teljes körűen, építési munkát, egyéb építési és településképet befolyásoló tevékenységet végezni csak az építésügyi követelményekre vonatkozó jogszabályok és az illeszkedés szabályainak megtartásával lehet.
(3) A rendelet tárgyi hatálya, Horváthertelend Község településkép védelmére terjed ki.
(4) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
(5) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül.
2. Illeszkedés szabályai: egy adott építési és településképet befolyásoló tevékenység akkor illeszkedik, ha e tevékenységgel érintett építmény és/vagy telek, építési telek a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben1 felsorolt területi és egyedi építészeti településképi követelmények tekintetében illeszkedik a meglévő épített és táji, természeti környezethez.
3. Információs vagy más célú berendezés: a reklám-elhelyezési kormányrendelet2 hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon, valamint az ingatlan előtti közterületen elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Jókarbantartási kötelezettség: az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítése keretében köteles az építmény jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.
5. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
6. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
7. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
8. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
a helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) a művi érték felkutatása, számba vétele, nyilvántartása, védetté nyilvánítása és a védendő sajátos területek meghatározása,
b) a helyi védelem alatt álló művi érték környezetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, védelme, valamint eszmei értékükkel összhangban álló hasznosításuk biztosítása,
c) a helyi védelem alatt álló művi érték fenntartása és az értékvédelmet szolgáló fejlesztése, összhangjának megteremtése.
(2) A helyi védelem művi értékre vonatkozó egyedi védelem lehet.
5. § (1) A művi érték akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,
bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá
be) az értékvizsgálat elkészült.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre vagy hivatalból indul. A helyi védelem alá helyezést bárki kérelmezheti.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, a védendő érték tulajdonosának nevét és címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, mely döntésről értesítést küld a kérelmezőnek és a védendő érték tulajdonosának.
(4) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
(5) A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet1 szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7. § szerinti értékvizsgálatot.
(6) Amennyiben a képviselő-testület a kérelmet nem támogatja, úgy ezen döntését indokolja, valamint a döntésről a kérelmezőt és az ingatlan tulajdonosát 15 napon belül tájékoztatja.
7. § (1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, szaktervező által készített értékvizsgálattal kell meghatározni.
(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.
8. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
(3) A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet1 szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 7. § szerinti értékvizsgálatot.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a kérelmet nem támogatja, úgy ezen döntését indokolja, valamint a döntésről a kérelmezőt és az ingatlan tulajdonosát 15 napon belül tájékoztatja.
9. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet1 szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
10. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat.
(3) A beérkezett észrevétel, vélemény képviselő-testületi értékelését követően a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet1 szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
11. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését,
b) helyszínrajzot,
c) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
d) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
e) fotódokumentációt,
f) a helyi védelem védettségi kategóriáját,
g) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
h) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,
i) a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.
(2) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
2. Az egyedi védelem meghatározása
12. § Egyedi helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1/a. mellékletében felsorolt és 1/b. mellékletében térképen ábrázolt helyi művi értékek.
3. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökség jókarbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.
(5) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve a védett érték gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.
(6) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(7) Az építészeti örökség bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
4. A helyi védelem alatt álló művi értékre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) Az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja.
(2) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) Az építészeti örökség utcai homlokzatán, illetve az épület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka.
5. Az építészeti örökség fennmaradásának önkormányzati támogatása
15. § (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a.
(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal tárgyév március 1-től a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét,
b) a kérelmező adóazonosító jelét,
c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
e) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a számviteli és ÁFA törvénynek megfelelő3, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségszámlákat, számlarészletezőket,
f) a beruházás elszámolható összegét és az azzal megegyező valamennyi benyújtott számlára vonatkozóan a teljes összeg kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámlakivonatokat, banki igazolásokat,
g) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
h) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését és fotódokumentációját.
(6) A kérelem legkésőbb a beruházás megvalósítását követő 6 hónapon belül nyújtható be.
6. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
16. § (1) A benyújtásra került kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.
(2) Személyenként és/vagy építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(3) Amennyiben személyenként és/vagy építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
(4) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(5) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
a) A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
a) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem elutasításra kerül.
17. § (1) A befogadott kérelmek esetében a kérelem hiánytalanná válásától számított 3 hónapon belül a képviselő-testület dönt a kérelem
a) támogatásáról,
b) tartaléklistára helyezéséről vagy
c) elutasításáról.
(2) A kérelmek a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, az azon felül befogadott kérelmek tartaléklistára kerülnek, melyek újabb forrás rendelkezésre állása esetén ismételt kérelem benyújtása nélkül támogathatóak.
(3) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(4) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(5) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
a településképi szempontból meghatározó területek
18. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke: amiket a TAK megállapított
a) falusias lakóterület: a település lakóterületei, az 1/a. mellékletben szereplő helyi védelem alatt álló építészeti örökségek kivételével,
b) közpark
c) temető terület
d) egyéb terület (településképi szempontból nem meghatározó terület)
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
a településképi követelmények
1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
19. § A falusias lakóterületre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
(1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
aa) Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken/telken belül úgy kell az utcai épületet elhelyezni, hogy az a szomszédos lakóépületekhez illeszkedjen.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Tömegformálás, homlokzatkialakítás és anyaghasználat:
aa) Az utcai épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.
ab) Az utcai épület tetőfedése esetében cseréptől, betoncseréptől, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéstől eltérő anyaghasználat nem megengedett.
ad) Az utcai épületen szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett.
ae) Az utcai épület fő tetőidoma az oldalhatárral párhuzamos kialakítástól eltérő nem lehet.
af) A tetőidom kialakítása során kontyolás létesítése megengedett.
ag) Az utcai épület jellemző tetőhajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet.
(3) A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel2 – nem helyezhető el.
(4) Amennyiben a reklám-elhelyezési kormányrendelet2 reklám közzétételét és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezését lehetővé teszi, úgy az azokra vonatkozó településképi követelmények a következők:
a) Reklám és információs vagy más célú berendezés csak az érintett ingatlanon álló épület és a hozzá tartozó utcai kerítés formavilágához, anyaghasználatához, színezéséhez illeszkedő méretben és módon, az utcaképet nem zavaró kialakítással helyezhető el.
(5) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények a következők:
a) Az utcai épület utcai homlokzatán, illetve az utcai homlokzatsíktól mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, égéstermék-kivezető tartozéka.
b) Az utcai épület utcai homlokzatán nem, illetve az utcai homlokzatsíktól mért 5 méteres távolságon belül távközlési telekommunikációs eszköz csak egyéb lehetőség hiányában helyezhető el.
20. § A közparkra az alábbi egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
(1) A közparkban berendezés igényesen és a településen egységesen kialakított módon, a településképbe illeszkedően helyezendő el. Ezen berendezések a fentieken túl üvegből, fémből, fából, műanyagból, valamint ezek kombinációjából is készülhetnek.
21. § § A temetőterületre az alábbi egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
(1) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Tömegformálás, homlokzatkialakítás és anyaghasználat:
aa) Az épület tömegformálása, homlokzatkialakítása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet.
ab) Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
ac) A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
22. § Az egyéb terület (településképi szempontból nem meghatározó terület) az alábbi egyedi építészeti követelmények vonatkoznak:
(1) A település közigazgatási területéhez tartozó – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel2 – nem helyezhető el.
23. A tájképvédelemmel, természetvédelemmel összefüggő településképi követelmények:
(1) Erdősítési, szórvány fásítási, beépítési tervek készítése esetén tekintettel kell lenni a település táji kilátás- és rálátásvédelmére.
2. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
24. § (1) Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) A település közigazgatási területének azon része, amely nem tartozik – a 3. mellékletben meghatározott – a településkép védelme szempontjából kiemelt területek közé.
(2) Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) a 3. mellékletben meghatározott, a településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
KÖTElező szakmai konzultáció
25. § (1) Az önkormányzati főépítész, illetve amennyiben önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester a településképi követelményekről – a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
26. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon hiánytalanul benyújtott kérelmének beérkezésével indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az építtető, használó és a tervező nevét, címét,
b) a településképet érintő tevékenységgel érintett ingatlan pontos címét (utca, házszám, hrsz),
c) a tervezett településképet érintő tevékenység megnevezését, paramétereit és
d) mely településképi követelmény(ek)re terjed ki a kérelem.
(3) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelemnek a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
(4) A szakmai konzultáció témájától függően a polgármester felkérheti a megyei főépítészt a szakmai konzultáción való részvételre és szakmai tanácsadásra.
a) Ez esetben a szakmai konzultáció előtt 5 nappal a megyei főépítész rendelkezésére kell bocsátani e rendeletet, a helyi építési szabályzatot, és a benyújtott kérelmet.
(5) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
(6) A települési főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.
Vi. FEJEZET
a településképi bejelentési eljárás
27. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében
a) a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és e rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy
b) - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények
érvényesítése érdekében.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölését,
d) reklámok, reklámhordozók helyét, a telek helyrajzi számát,
e) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(3) A bejelentéshez a követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni.
28. § (1) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) reklám, reklámhordozó elhelyezését - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 27. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
b) megtiltja a reklám, reklámhordozó elhelyezését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(2) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(3) A 27. § (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.
(4) A polgármester (3) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(5) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a 27. § (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 29-31. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.
a településképi kötelezés, településképi bírság
1. A településképi kötelezési eljárás
29. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi. A településképi kötelezésre vonatkozó szabályokat a településképi követelményeket szabályozó kormányrendelet1 tartalmazza.
2. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
30. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(1) A közigazgatási bírság kiszabását a képviselő-testület a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a mellőzheti.
3. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
31. § (1) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(1) A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
záró és átmeneti rendelkezések
1. Hatálybalépés
32. § Jelen rendelet 2018. június 15 -én lép hatályba.
2. Hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) Horváthertelend Község Önkormányzat Képviselő-testületének Horváthertelend Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2005 (X.27.) számú önkormányzati rendeletének 3. § (4) bekezdés c. d. pontja, valamint a 17. §, 1. sz., 2. sz. melléklet.
b) Horváthertelend Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2017.(XII.6.) számú önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
1. A kérelmező neve, címe, székhelye
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett reklámhordozó(k) száma:
4. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék
2. függelék
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet
a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelet
a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény