Regenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 04. 08Regenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (VII. 29.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
az út jele, neve |
kategóriája |
tervezési osztálya |
szabályozási szélessége |
övezeti jele |
5828.átk. szak,, |
gyűjtő út |
B.V.c-C |
13 |
KÖu-1 |
5828.átk.szak., |
gyűjtő út |
K.V.C |
22 |
KÖu-1 |
Fő u. |
kiszolgáló út |
K.VIII.C |
min.10 |
KÖu-2 |
nyugati feltáró út |
kiszolgáló út |
K.VIII.C |
12 |
KŐu-2 |
a többi tervezett lakóutca |
kiszolgáló út |
K.VIII.C |
8 |
KÖu-2 |
21. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
22. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) gazdasági (Eg) és védelmi (Ev) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
(2) Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.
(3) A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
(4) A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, több szinten kialakítani.
(5) Az Erdőről és az erdő védelméről szóló jogszabály (1996. évi LIV. törvény (EVT) 65-71§) szerint az erdőterületek mindennemű igénybevételéhez (művelési ág változás, termelésből való kivonás, belterületbe vonás, időleges igénybevétel, vonalas létesítmény létesítése, stb.) az erdészeti hatóság előzetes hozzájárulása szükséges.
(6) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
(7) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
23. § 1. E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízmű-területek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
(3) V-1 jelû terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak, V-2 jelû terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás.
24. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez a vonatkozó jogszabály (1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja) értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.
e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
(3) Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.
(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
(5) Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
(6) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
a) általános (szántó és gyepterület) Má
b) kertes mezőgazdasági terület Mk
(7) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(8) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt Natura 2000 területek (Má-0), szántó (Má-1), gyep (Má-2) művelési ágak területei.
b) Az övezet területén erdő létesíthető.
c) Az Má-0 jelű építési övezetben építmény nem helyezhető el.
d) A gyep (Má-2) művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.
e) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100 000 m2 -nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
f) Az Má-1 jelű övezetben a d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
g) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
h) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3) pontja szerint építmény elhelyezhető.
(9) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
ca) a telek területe a minimális 10 000 m2 -t eléri,
cb) a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
cc) a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
e) A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.
(10) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
(11) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
(12) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
(13) Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
Értékvédelem
25. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a megyei főépítész szakvéleménye alapján lehet.
(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
26. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.
(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
(3) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza. 4. Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
27. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
(4) Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.
28. § (1) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
(2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
(3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
(4) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilván- tartott adatok REGENYE község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
(5) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni.
(6) A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.
(7) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(8) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
(9) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes Múzeumot és a KÖH-t.
(10) Tájvédelem:
a) A 2/2002 Korm.r. érzékeny természeti területként, fás legelőt tart nyilván a településen. A környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály értelmében a településen a KHV-t kell készíteni a jogszabályban megállapított esetekben.
b) Natura 2000 terület a 275/2004 Korm.r alapján a különleges természet-megőrzési területek. Regenyén a település belterületétől D-re, Ny-ra a rétek, erdő és a tó tartozik az európai ökológiai hálózatba. Ezeken a területeken a jogszabály értelmében a természeti értékek megőrzése, védelme az elsődleges cél.
c) Nemzeti Ökológiai hálózat, amely az országos rendezési tervről szóló 2003.évi XXVI. tv-ben (OTRT) szerepel. Az OTRT 19. §-a szerint az ökológiai hálózat területe beépítésre szánt területté nem jelölhető ki. A Nemzeti ökológiai hálózatba tartozik a természeti terület.
d) Természeti területek közé a természet közeli állapotú erdő, gyep területek és a vizes élőhelyek, mocsarak tartoznak, melyet a szerkezeti terv jelöl. A természeti területekről, hasznosításáról a természetvédelméről szóló törvény rendelkezik, mely szerint a természet közeli állapotot kell fenntartani.
e) Kilátás és tájképvédelmi övezetben a történelmileg kialakult tájhasználat megőrzése, a tájra jellemző területhasználatok és tájszerkezet fenntartása szükséges. Tájképvédelmi övezetbe tartozik a belterülettől É-ra, a szőlődombra kiterjedő látvány. A táj esztétikai élményt nyújtó képének védelme érdekében a tájképvédelmi övezetbe 20 méternél magasabb létesítmény nem helyezhető el.
f) A b.), c.), d.) és e.) területeken az erdők elsődleges rendeltetése védelmi, melyet az erdők üzemtervében figyelembe kell venni.
(11) A természet védelméről szóló törvény 23. § alapján ex lege védettek a források, víznyelők.
(12) Regenye közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek listáját a HÉSZ 3. melléklete tartalmazza.
Környezet- és természetvédelmi szabályok
29. § (1) Általános követelmények:
1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környeződelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.]
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
(2) Környezetterhelési határértékek:
1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelete határozza meg.]
3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza.]
6. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. melléklete tartalmazza.]
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(3) Speciális szabályok:
1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Regenye a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet.]
4. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9. Regenye településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
30. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint az ad.) és ae.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(3) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(4) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
31. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
a) Építésjogi követelmények:
aa) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
ab) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja; közérdeket nem sért; az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
b) Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
ba) A terv szerinti új közterületek területeire,
bb) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
bc) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
c) Településrendezési kötelezések: Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
d) Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
e) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
Záró rendelkezési
32. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon, 2005. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.