Regenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(X.14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Mükődési Szabályzatról
Hatályos: 2015. 04. 15- 2018. 02. 13Regenye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(X.14.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Mükődési Szabályzatról
Regenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat és feladatai
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai.
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Regenye Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7833 Regenye, Fő u. 51.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma 4 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
(5) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
3. § Testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő – testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
2. Az önkormányzat feladatvállalása
5. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 12. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.
A képviselő - testület működésének általános szabályai
3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne
6. § (1) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a megválasztott legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal tárgyalótermében tartja. A közmeghallgatás esetében e szabálytól el lehet térni.
4. A képviselő-testület ülésezési formái
7. § A képviselő - testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
8. § (1) A képviselő - testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármesterek eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.
(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
9. § A képviselő - testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.
10. § (1) A polgármester indokolt esetben rendkívüli ülést is összehívhat. Halaszthatatlan sürgős esetben az ülésre szóló meghívás történhet e-mailen vagy sms formájában.
(2) A polgármester a képviselő - testület ülését köteles összehívni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 44. §-ában foglalt esetekben.
(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, az előterjesztésekre vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
11. § (1) A képviselő-testület más település képviselő - testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A képviselő - testületek együttes ülésére szóló meghívót Görcsöny település polgármestere írja alá.
(3) Az együttes ülést Görcsöny Község polgármestere vezeti.
(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön - külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő - testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és a jegyző írja alá.
(7) Az együttes ülés vezetésére vonatkozóan egyebekben a rendes képviselő – testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
5. Nyilvánosság
12. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
13. § (1) A képviselő - testület zárt ülést tart a Mötv 46. § (2) bekezdésének a.) és b.) pontjában foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésének c.) pontban foglaltak esetében.
(3) A zárt ülésen hozott, közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során – az érintett hozzájárulása nélkül, személyes adat nem hozható nyilvánosságra.
(4) A képviselő - testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 2 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal tájékoztatni kell.
(5) A képviselő-testület nyilvános ülésének anyagát a polgármesteri hivatalban megtekinthetik.
(6) A képviselő - testület üléséről készített jegyzőkönyvek - a zárt ülésre vonatkozó kivételével- ügyfélfogadási időben a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetők.
(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak igazolt megbízottja, a jegyző és a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője tekinthet be.
6. Az ülés levezető elnöke
14. § (1) A levezető elnök a testületi - ülés vezetése során:
a) megnyitja, és berekeszti az ülést;
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot;
d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;
i) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;
j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(2) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.
7. Az ülés napirendje
15. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a
16. § (1) A napirendi pontok tárgyalása után – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester írásban beszámol:
a) az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,
b) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,
c) az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről.
(2) A képviselő-testület a két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatóról, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló tájékoztatóról dönt.
8. A napirendekhez kapcsolódó iratok
17. § (1) Előterjesztésnek minősül:
1. minden a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,
2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) bizottság elnöke, tagja,
e) jegyző,
f) az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében,
g) valamint a képviselő – testület által felkért szervek, szervezetek vezetői,
h) Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(3) Rendes előterjesztésnek az az előterjesztés minősül, melynek kiküldése a 26. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Ezen határidőn túl beérkező előterjesztésekre a sürgősségi indítvány szabályai az irányadó.
(4) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban történt.
(5) A bizottság bármely, képviselő-testület napirendjén szereplő ügyben hozandó döntés előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében részt vehet, előzetesen véleményt nyilváníthat, a testület más szerveitől és a jegyzőtől tájékoztatást kérhet.
(6) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester és a jegyző nyújthat be.
(7) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés – a (9) és (10) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve- a következő két részből áll:
a) Az első részben:
aa) utalni kell azon indítékokra, amelyek az adott napirend megtárgyalását szükségessé tették
ab) ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására
ac) elemezni kell a kialakult helyzetet a korábbi időszakhoz viszonyítva
ad) a szakmai megállapítások mellett foglalkozni kell az adott napirenddel összefüggő politikai, társadalmi hatásokkal a kapcsolódó jogszabályok érvényesülésével
ae) meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket és költségkihatásokat,
af) az adott napirend feladatainak elemzése alapján meg kell jelölni a legfontosabb célkitűzések megvalósítása érdekében teendő intézkedéseket,
ag) amennyiben az adott feladat végrehajtásában többféle megoldás lehetséges, mindegyiket ismertetni kell
ah) meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket, és ismertetni kell a felmerült kisebbségi véleményeket is.
b) Második rész a határozati javaslat, amely:
ba) Az előterjesztés első részére épül és az ott felhozott problémák megoldására tartalmaz javaslatot
bb) Megjelöli a teendő intézkedéseket, a végrehajtás határidejét és felelőseit
bc) Anyagi eszközöket igénylő előterjesztés esetén, megjelöli azok fedezetének forrásait
bd) Szükség esetén alternatívákat tartalmaz a következmények indokolásával együtt.
(8) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
(9) Önkormányzati hatósági ügyben az előterjesztés első része a rövid tényállás és az addig hozott döntéseket, intézkedéseket, az alkalmazandó jogszabályokat, a második részt alkotó határozati javaslat a döntés lényegét tartalmazza.
(10) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat. Tartalmára a (7) bekezdés első részében foglaltak az irányadók.[1]
(11) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.
18. § A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki nyilatkozik a jogszerűségről, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
19. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.
(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 24 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be.
(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.
(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 19. § (2) bekezdésének a) – f) pontjában szereplő szervezetek, személyek.
(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt- elfogadása esetén – a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
(6) Az (3)–(5) bekezdésben szereplő eljárási szabályokat a bizottságok működésére is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a képviselő – testületi ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a polgármesterhez, míg a bizottsági ülésre benyújtandó sürgősségi indítványt a bizottság elnökéhez kell címezni.
20. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
9. Felszólalás a képviselő - testület ülésén
21. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) ügyrendi felszólalás,
b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
c) napirend utáni felszólalás.
22. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő - testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő - testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.
(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő – testület vita nélkül határozatot hoz.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
f) a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,
g) a képviselő kizárására tett indítvány,
h) a vita lezárására tett indítvány.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.
10. A képviselő - testület ülésének összehívása
23. § (1) A képviselő - testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy mikor küldték meg azokat.
(2) A képviselő - testület ülésére szóló meghívót írásban – papíron vagy elektronikus úton - kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját a tervezett napirendeket.
(3) Az előterjesztéseket, illetve írásbeli véleményeket a képviselők, illetve bizottsági tagok elektronikus formában kapják e-mail címükre, de írásbeli kérésük alapján, papír alapon kerül részükre postázásra.
(4) A meghívót olyan időpontban kell kiküldeni- kivéve a rendkívüli ülés meghívóját- hogy azt a testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők illetve az egyéb érdekeltek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a polgármesteri hivatal szervezeti egység vezetőit,
d) véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót,
e) a napirenddel érintett önkormányzati intézmények vezetőit,
f) nemzetiségi önkormányzatok képviselőit
g) a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok vezető tisztségviselőit,
az önkormányzat jogi képviselőjét, amennyibe a napirendi pont igényli a jogi képviselő szakértelmét.
(6) A képviselő-testület ülésére az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül más szervek vagy személyek is meghívhatók.
(7) A zárt ülés anyagát a képviselő - testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről
24. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét. Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és jegyzőkönyv hitelesítők személyére
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirendre venni nem javasolt előterjesztésekről a képviselő-testület egyenként – egyszerű szótöbbséggel - szavaz.
(5) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
12. Napirendi pontok tárgyalása
25. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, mely sorrendtől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.
(2) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő - testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
(3) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.
(4) A testület ülésén illetve a bizottsági üléseken a napirendhez szólni kívánó állampolgár hozzászólási jogát az adott bizottság vagy testület adja meg, egyszeri alkalommal, 3 perc időtartamra. Egy adott személy a bizottsági vagy a testületi ülésen egyszer kaphat szót ugyanabban a témában.
(5) A határozat meghozatala előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a határozat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(6) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
26. § A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával a vitát lezárta. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.
27. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.
13. A szavazás
28. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti az elfogadott határozatot, amelyet a jegyzőkönyvben változtatás nélkül szó szerint kell rögzíteni és a jegyzőkönyvben szerepeltetni.
(4) Ha az önkormányzati rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtanak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:
a) az adott rész elhagyását javasoló
b) a tartalmilag módosítást magába foglaló
c) a kiegészítő
javaslatot.
(5) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(6) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.
(7) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, akkor a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.
(8) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.
(9) Szavazni csak személyesen lehet.
14. Napirend utáni felszólalás
29. § (1) Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.
(2) A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.
15. Az ülés berekesztése
30. § A napirendi pontok, a 18. § (1) – (2) bekezdés szerinti beszámoló tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.
A képviselő-testület üléseinek különös szabályai
16. Döntéshozatali arányok
31. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 50. §-ban, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (3) bekezdésben foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez 4 (négy) képviselő igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) az éves költségvetést, valamint a következő évi (évek) költségvetést érintő kötelezettségvállaláshoz;
b) a meghívó napirendi pontjaiban nem szereplő előterjesztés napirendre vételéhez;
c) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz;
d) 10 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlanvagyon
17. Kizárás a döntéshozatalból
32. § A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.
18. A szavazás formái
33. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(2) Ha az igen, a tartózkodás és a nem szavazatok száma nem egyezik az ülésen jelenlévő képviselő – testületi tagok létszámával, akkor az ülést vezető elnök a szavazást megismétli.[2]
(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.
34. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt
a) jogszabály előírja,
b) a polgármester kezdeményezi,
c) legalább két képviselő indítványozza.
(2) Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
(4) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről.
35. § (1) A képviselő-testület
a) kitüntetés, elismerő oklevél adományozásáról,
b) intézményvezető megbízásáról, felmentéséről,
c) kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének megbízásáról, megbízás visszavonásáról
d) valamint a jogszabályban meghatározott esetekben
titkos szavazást tart.
(2) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik.
(4) A szavazás a jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két, egymást metsző vonallal.
(5) A titkos szavazást az elrendelést követően Ad-hoc Bizottság bonyolítja.
(6) A titkos szavazás eredményét az Ad-hoc Bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit az Ad-hoc Bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezetője ír alá.
(7) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
19. A tanácskozás rendjének
fenntartása
36. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
20. A képviselő-testület döntései
37. § (1) A képviselő-testület döntése határozat vagy rendelet.
(2) A rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
38. § (1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(3) A képviselő - testület azon határozatait melynek végrehajtási határideje azonnali, az ülést követő 3 munkanapon belül a felelős köteles végrehajtani. A képviselő - testület egyéb határozatait – a (2) bekezdéstől eltérően - az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a határozatban megjelölt felelősnek, aki a végrehajtási határidő lejártakor a határozat végrehajtásáról írásban tesz jelentést. A képviselő - testületnek a határozat végrehajtásáról a polgármester köteles beszámolni.[3]
(4) Ha a határozat végrehajtásáért felelős személy végrehajtást, akadályozó körülményt észlel, azt jelzi a polgármesternek, aki a képviselő - testületet tájékoztatva intézkedik a végrehajtást gátló körülmény elhárításáról.
(5) A képviselő-testület rendelete, határozata végrehajtását vagy ellenőrzését az általa megbízott felelősök végzik. A képviselő-testület határozata végrehajtásáért felelőssé teheti:
39. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
(3) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg. A rendelet kihirdetésének napja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendeletek közzétételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai az irányadóak.
21. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
40. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből
a) az eredeti példányt a jegyző kezeli,
b) az egyik példányt meg kell küldeni a testületi ülést követő 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,
c) a jelenléti ívet,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
f) elfogadott rendelet 2 példányát.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.
(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.
A képviselő-testület munkájának tervezése
22. Gazdasági program
41. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára településfejlesztési, működtetései és gazdasági ciklusprogramjáról határozatot hoz.
(2) A ciklusprogramot – a jegyző közreműködésével- a választást követő év április 30. napjáig előkészíti és azt véleményezés és javaslattétel céljából megküldi:
a) a nyilvántartásba vett és helyben működő politikai pártoknak
b) a nyilvántartásba vett társadalmi szervezeteknek, egyesületeknek.
(3) A képviselő-testület a vélemények beérkezése és megvitatása után – a Mötv. 116. §-ban foglaltak szerint – alkotja meg a gazdasági ciklusprogramjáról szóló határozatát.
A települési képviselő
23. A képviselő kötelezettségei
42. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.
43. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.
(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő
44. § Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 50 %-os csökkentéséről.
45. § A 44-45. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.
24. Interpelláció
46. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, interpellációt terjeszthetnek elő.
(2) Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.
(3) Az interpelláció írásban terjeszthető elő a képviselő-testület ülésén vagy a testületi ülést megelőző 5. napig. Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állni az önkormányzat
25. Kérdés
47. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a
A képviselő-testület bizottságai
26. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
48. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére 1, azaz egy állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(3) A testület által létrehozott állandó bizottság:
27. A bizottságok működése
49. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet II. és III. fejezete a bizottságok működése során alkalmazandó azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke helyettesíti.
(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző.
(4) A bizottság ülésének a közzétételére a jelen rendelet 14 – 15. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.
(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.
(7) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.
50. § A bizottság a tevékenységéről - az önkormányzat zárszámadásával egyidejűleg -
A tisztségviselők
28. A polgármester
51. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
52. § A polgármesternek a képviselő - testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselő - testület tagjainak munkáját,
b) szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c) szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.
d) A képviselőtestület döntése szerint saját hatáskörébe irányítja a Közös Önkormányzati Hivatalt.
53. § (1) A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan a korelnöknek adja át, új polgármester illetve alpolgármester hiányában.
54. § A polgármester a polgármesteri hivatalban – július és augusztus hónap kivételével – havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart.
29. Az alpolgármester
55. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét nem főállásban látja el.
(2) A polgármester egyazon ülésen mindaddig, de legfeljebb összesen háromszor köteles javaslatot tenni az alpolgármester személyére, amíg valamelyik, általa javasolt személy a képviselő-testület minősített többségű támogatását megkapja. Egyazon ülésen az alpolgármesteri tisztségre nem lehet jelölt ismételten az a személy, aki bármelyik szavazás során a Képviselő-testület minősített többségű támogatását nem szerzi meg.
(3) A nem képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester elnöki minőségben a polgármestert nem helyettesítheti. A feladatainak megfelelő ellátása érdekében a testületi üléseken tanácskozási joggal vesz részt. Előterjesztéseket nyújthat be a Képviselőtestületnek.
56. § Az alpolgármester hivatali helyiségben – július és augusztus hónap kivételével – minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.
A Közös Önkormányzati Hivatal, kinevezett tisztségviselők
30. A Görcsönyi Közös Önkormányzatai Hivatal
57. § A Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Görcsöny.
31. A jegyző
58. § (1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik – a Közös Önkormányzati Hivatal - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
59. § A jegyző az előterjesztés fedőlapján írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslat nem jogszabálysértő, úgy az előterjesztést aláírja. A képviselő - testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
60. § A jegyző a polgármesteri hivatalban minden hónapban legalább egy alkalommal fogadóórát tart.
61. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, amelyet a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti- és működési szabályzatában rögzíteni kell.
Az önkormányzat gazdálkodása
62. § (1) A költségvetési rendelet alapja a költségvetési koncepció. Ennek során történik meg
33. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok
63. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
64. § /1/ Az önkormányzat együttműködik- a nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében- a közvetlenül választott Regenyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
65. § (1) Görcsönyi Intézményfenntartó Társulás
(2) Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás
(3) Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás
36. Közmeghallgatás
66. § (1) Közmeghallgatást kell tartani az éves költségvetés elfogadása előtt. A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.
(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.
(4) A közmeghallgatáson elhangzó felszólalások időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
37. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum
67. § (1) A képviselő - testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A fórumról jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi képviselő megkap.
(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(5) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
(6) A lakossági fórumra a jegyzőt meg kell hívni.
68. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 25%-a kezdeményezte.
Záró rendelkezések
69. § (1) Ez a rendelet 2013. október 14-én lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Regenye Községi Önkormányzat Képviselő–testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI.10.) önkormányzati rendelete
1. függelék az 9/2013.(X.14) önkormányzati rendelethez
A Képviselő-testület névsora
2. függelék az 9/2013.(X.14.) önkormányzati rendelethez
A vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek névsora
69/A. §
Regenye Község Önkormányzat szakfeladatai