Regenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2021. 03. 01
Regenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete 19/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
2021.03.01.
Regenye község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet(továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (IV.10.) sz. önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
- 1. építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
- 2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- 3. a településképi követelmények meghatározásával;
- 4. a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
- 5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
- 1. az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét, és
- 2. az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Regenye község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
- 1. az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása.
- 2. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
- 3. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).
- 4. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
- 5. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm.rendelet 1b. alpontjában meghatározott fogalom
- 6. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
- 7. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- 8. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
-
9. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés
- 10. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
- 11. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
- 12. Áttört kerítés olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
13.CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
13. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú, két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 négyzetméter, látható, papír- vagy fóliaalapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
15.Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
16.információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz.
17.közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
18.Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre.
19.Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
20.önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
14. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
22.útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
- 1. meghatározása, dokumentálása,
- 2. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
- 3. megőrzése, megőriztetése,
- 4. lakossággal történő megismertetése.
- 5. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt állóingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
- 1. felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
- 2. felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
- 3. új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
- 4. épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint
8. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt vagy lehatárolt egyedi vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
- 1. helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
- 2. megnevezését,
- 3. helyszínrajzát,
- 4. rövid leírását, a kezdeményezés indokolását,
- 5. színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
- 6. javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) A helyi védettséget megállapító rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését
(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
- 1. a helyi értékleltár szerinti számát,
- 2. helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
- 3. megnevezését,
- 4. a védettség megszüntetésének indokait és
- 5. színes fényképet (minden lényeges oldalról)
- 6. alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(7) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(10) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet
1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5.Az egyedi védelem meghatározása és
tulajdonosi kötelezettségek
9. § Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:
- 1. H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre,
10. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6.Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
12. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki az 2. mellékletben jelölt területeket.
13. § (1) Regenye településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények
- 1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
- 2. A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
- 3. Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken belül az utcai telekhatárhoz legközelebbi főépítmény és a telek homlokvonala közti távolság az utcában kialakult távolság.
- 4. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
- 5. A településrészen földszintes épületek építhetők, melynek legmagasabb pontja 11 méternél alacsonyabb.
- 6. Udvari melléképület oldalhatáron álló utcai főépület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő, legfeljebb azzal megegyező magassággal.
- 7. Kerítéskialakítás:
- 8. A telek homlokvonalán építendő kerítés áttört jelleggel 1,5-1,8 m magassággal alakítható ki. Az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében, továbbá megjelenésükben illeszkedni kell a településképi kézikönyvében jó példaként bemutatott kerítésekhez.
- 9. Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.
- 10. Terepalakítás:
- 11. Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
(2) Regenye településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
(3) Tömegformálás:
- 1. Az épületek tömegformálása, homlokzati- és tetőkialakítása, anyaghasználata, színezése a településképi, táji adottságoktól eltérően nem alakítható ki.
- 2. Az utcára merőleges rendszerű épületek legnagyobb utcafronti szélessége a telek homlokvonalának felénél, de legfeljebb 10 méternél nagyobb, minimális hosszúsága 15 méternél kisebb nem lehet.
- 3. Új építés esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.
- 4. A magastető tetőhajlásszöge 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.
- 5. A melléképületek és a 20 m2 vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető.
(4) Homlokzati kialakítás:
- 1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.
- 2. A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek és a helyi egyedi védelem alatt álló épületek közterületről feltáruló homlokzatain, tilos.
- 3. A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, a telekhatártól számított 5 méteren belül, nem helyezhető el.
(5) Anyag- és színhasználat:
- 1. Homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai, a nyílászáróknál az okkersárga, méregzöld, kék árnyalatai használhatók fel.
- 2. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
- 3. Főépület tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, grafit színű agyagcseréptől eltérő megoldással nem alakítható ki.
- 4. Kerítés a kézikönyvben jelzett, településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki.
- 5. Udvari melléképületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) az alábbi előírásoktól eltérő módon nem alakítható ki:
- 6. az utca felől látszó melléképületek fa-, vagy falazott szerkezettel készülhetnek,
- 7. az építmények felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal készülhet,
- 8. az építmények fedése natúr égetett agyag árnyalatú égetett, grafit agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezetű betoncserép fedés lehet,
- 9. A főépülettől alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó.
(6) Zöldfelületek kialakítási módja:
- 1. A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:
- 2. ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 db környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
- 3. Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
- 4. A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:
- 5. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter,
- 6. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében 3,00 méter,
- 7. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 méter,
- 8. nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,5 méter.
- 9. A 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetében sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja.
- 10. Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m2-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
- 11. Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
-
12. A zöldfelületek kialakítási során az
5. mellékletben felsorolt fajoktól eltérni nem lehet, a
6. mellékletben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
14. § (1) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
- 1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
- 2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.
- 3. Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
(2) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
- 1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
- 2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
- 3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
- 4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
- 5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
14/A. §1 (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
- 1. A belterületeken
a. újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni,
b. a már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni,
c. elosztószekrények elhelyezését az az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül ––süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani.
2. A külterületeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
3. A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. Településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
a. újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b. meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c. földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani.
2. Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
3. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.
4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek lehatárolását a
7. melléklet jelöli ki.
5. Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (pl. középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni.
6. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre.
7. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.
Kötelező szakmai konzultáció
8. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1)2 A települési főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít személyesen vagy elektronikus úton.
(2) A szakmai konzultáció kötelező:
- 1. fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
- 2. minden építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
3. új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
(3) 3 A szakmai konzultációt
-
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a
3. mellékletben,
-
b) az ba nem sorolható tevékenységek esetén a
4. mellékletben
meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A kérelemhez a
(4) bekezdéseben részletezett műszaki dokumentációt kell mellékelni
(4) 4 A kérelemhez
- a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 17. § (1) bekezdés a) pontjában,
a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a polgármester az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
Településképi véleményezési eljárás
9. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
16. § (1) Kötelező településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében.
(2) Kötelező településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 2. mellékletében felsorolt „Településképi szempontból meghatározó területeken” belül, az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében.
10. A véleményezési eljárás részletes szabályai
17. § (1)5 A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 3. mellékletben szereplő kérelmet és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
- a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei
- b) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
- c) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
- d) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
- e) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben,
- f) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is).
- g) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
- h) a rendeltetés meghatározását, valamint
- i) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(2) 6 A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a vélemény részletes indoklását
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
- 1. a helyi építési szabályzatnak és településképi követelményeknek való megfelelést
- 2. a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe illesztését, a helyi építészeti érték érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
- 3. közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
- 4. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(4) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(5) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(6) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
11. A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:
- 1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
- 2. Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
- 3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
- 4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
- 5. Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
- 6. Építménynek minősülő árnyékoló elhelyezése közterületre néző homlokzat esetén.
- 7. A legfeljebb 2,0m mélységű és legfeljebb 20m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése amennyiben közterületet érint.
- 8. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése esetén.
- 9. Nem építési engedély köteles építési tevékenység esetén.
- 10. Reklámhordozók elhelyezése ott ahol lehet (közterületeken)
7- 11. Építmények rendeltetése, vagy rendeltetési egységeinek számának megváltoztatása (rendeltetésváltozás).
12. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1)8 A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni. A bejelentés kérelemből és a (2) bekezdéseben részletezett bejelentési dokumentációból áll.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
- 1. a a), b), c) szerinti építési munkák esetében:
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
ae) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és/vagy látványtervet,
af) színtervet.
2. rendeltetésváltozás esetében:
ba) 9 műszaki leírást
1. a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről,
2. az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról,
3. az építmény eredeti, valamint az új rendeltetésének leírásáról (főbb paraméterek, hasznos alapterület, helyiségek méretei, stb.),
4. a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról,
5. az építményekre, önálló rendeltetésekre vonatkozó országos előírásoknak való megfelelésről
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) a megértéshez szükséges homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
3. információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében
ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:
1. a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
2. jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
3. a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
4. érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
5. befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
6. a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
7. eleget tesz az egyes építményekre, az önálló rendeletetésekre, a helyiségek méreteire és kialakítására vonatkozó országos előírásoknak.
8. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek
9. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit
10. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához
11. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz
12. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos
Kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott településképi igazolás
1. állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
2. az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
3. rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.
(5) A polgármester a településképi igazolást a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
A településképi kötelezés, településképi bírság
13. Településképi kötelezési eljárás
20. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.
(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.
(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.
14. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
21. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el az alábbi esetekben:
- a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása,
- b) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
- c) a településképi igazolással jóváhagyott bejelentési dokumentációban foglaltaktólban eltérő tevékenység végzése,
- d) a településképi követelmények és a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása,
- e) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:
- ea) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
- eb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) A kiszabható bírság alsó határösszege 50 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.
(3) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
(4) A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
15. A településképi-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
22. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok figyelembevétele a Ket. előírásainak megfelelően történik.
(2) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
23. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.