1. § (1) A rendelet területi hatálya Szőke község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság - jegyző -csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

2. § Engedélyhez kötött építési munkák: A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

3. § Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-an túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló 30. § 4. bekezdésében foglaltakat.

4. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6. § 1/b. bek.).

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. A tíz évnél nem öregebb - fennmaradási engedély kérésére kötelezhető tulajdonosú - épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani. Tíz évnél idősebb épületeket is csak a HÉSZ szerint szabad bővíteni.

(4) Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

(5) A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

(6) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például területelőkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(7) A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

(8) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(9) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(10) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

5. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

(4) A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is.

6. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

7. § A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(4) A 24/1994. (IX.29.) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982. (Közi. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel kötelezővé tett MSZ 151. sz. szabványban foglaltak.

8. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód és legfeljebb 5,0 m-nél nem nagyobb egymást átfedő oldalhomlokzatok esetében az oldalkert mérete legalább 4,0 m .

(3) Kialakult állapot - 4,0 m-nél kisebb oldalkert - esetében új épület a régi épület kontúrján belül létesíthető.

(4) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. Az épületek tömegének kialakításánál a hagyományokban gyökerező oromfalas, nyeregtetős megoldások, kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.

(5) Parapetkonvektor alkalmazható, kémény - falazott, vagy egyéb szerkezettel - csak épületen belül alakítható ki.

(6) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével -legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

9. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet készítésekor a HÉSZ előírásai is figyelembe veendők.

(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.

(3) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a 41/1997. (V.28.) FM számú rendeletben, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: melléklet a HÉSZ 10. §-ához).

10. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.

(2) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

(3) Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a - az Önkormányzattal kötött szerződés alapján - a kapcsolódó közterületen is megépíthető.

(4) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

11. § (1) A 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 36. § (2) bekezdése a./ pontjában megfogalmazottak alapján, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet, de ehhez ki kell kérni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

(2) A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

(3) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

12. § A szabályozási terv

13. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

14. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

15. § Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekre osztottak. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.). Megjegyzés:

16. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény - vonatkozó szabályok:

17. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következő terület tartozik: - a Görcsöny - Szalántai út mentén kialakított terület.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

18. § (1) A területbe az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a kővetkező terület tartozik: az igazgatási terület északi részén a volt mezőgazdasági üzemközpont területe.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat af következő táblázat tartalmazza:

19. § (1) A területen az OTÉK 21 §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a szőkéi halastó mellett kialakult, illetve tervezett kemping tartozik. A tervezett kemping, parkoló és közpark kialakításának lehetőségét beépítési tervvel kell alátámasztani.

(3) A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

20. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) KÜ-1 jelű övezet: temető

21. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(6) Közút területét - szélességben, vagy hosszúságban - ütemezve kialakítani nem szabad.

(7) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(8) A község meglévő és tervezett úthálózatának osztályba sorolása:

22. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP), a védő- takaró fásítások tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

23. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(3) A területen - a kilátótornyok kivételével - építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők kivonással.

(4) A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60-70%-os borítottsággal kell beültetni, több szinten kialakítani. E területeken csak a rendeltetésszerű használatot elősegítő létesítmények helyezhetők el.

(5) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (VE), ott bekerítése engedélyezhető. A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli.

(6) Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(7) Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.

(8) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet előírásai, az erdőre vonatkozó jogszabályok betartandók.

24. § E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése, szerinti építmények helyezhetők el. A területegységbe a szőkéi víztározó és a Hegyadó patak tartozik.

25. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

(3) Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(5) Gyepterületek megszüntetése csak gyenge értékű területek esetében engedélyezhető. Gyepterületek létesítése alacsony aranykorona értékű szántókon javasolt.

(6) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

(7) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(8) Általános mezőgazdasági övezet (M-0, M-Á):

(9) A gyep (M-GY) művelési ágú területeken építmény nem helyezhető el.

(10) A .kertövezet" a szabályozási terven M-K jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű, valamint tervezett kert területek tartoznak. Az övezetre telekalakítási terv készítendő. Az övezetre vonatkozó előírások:

(11) A „házikert” (HK) a település belterületén elhelyezkedő, jelenleg is kertként művelt ingatlanok. A telken épület, építmény - pince kivételével - nem helyezhető el.

(12) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajvédelmi szakhatósági hozzájárulása szükséges a mezőgazdasági művelési ágba tartozó külterületen történő bármilyen beruházás engedélyezése esetén, így az elvi építési engedélyekhez és az építési engedélyekhez is.

26. § (1) Műemléki védelem alatt áll: VK 8358 12716/1973., Szőke, Fő u. 12. hrsz.: 61. Lakóház, népi.

(2) A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: 37, 38, 39, 60, 61, 62 helyrajzi számú ingatlanok.

27. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján 1. Első fokozatú helyi védelemben (H1) kell részesíteni:

(2) A helyi védelem a lakóépületekkel szerves egységet képező gazdasági épületekre is kiterjed.

28. § Szőke községközpontjának halmazos szerkezetét mind az utca- és térszerkezet, mind a beépítési módok vonatkozásában megőrizte. A szabályozási terven körülhatárolt területen e szerkezetet védelemben kell részesíteni. A védett területbe tartozó ingatlanok az alábbiak: 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 58/2, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 77, 78, 79. 80, 81/1, 81/2, 83, 114, 115, 116, 117/1, 117/2, 118 helyrajzi számú ingatlanok.

29. § Az első fokozatú helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

30. § (1) Helyi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését - mint az épület fennmaradásának, használhatóságának legjobb garanciáját -, engedélyezni és szorgalmazni kell.

(2) Az első fokozatban védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében az első fokozatú védelem tárgya - nem változhat.

(3) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(4) Az első fokozatban védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(5) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

31. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) Ha a védelem érdeke megköveteli és a-jogszabályok megengedik, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett -a védelem tárgyát torzító - átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.

(3) A védett épületek elsősegély jellegű állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

32. § A település történeti település sziluettjének védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján engedélyezhető.

33. § A Baranya Megyei Tanács a 3/1988. (VIII. 1.) Tsz. rendelet az egyes területek védetté nyilvánításáról szóló 3/1983. (XII.29.) Tsz. rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló rendeletében a Szőke 025 helyrajzi számú ingatlanon a szőkéi csertölgyfákat (30 db) védetté nyilvánította. Törzskönyvi szám: 1/80/Te/1988.

34. § (1) Környezetterhelési határértékek

(2) Speciális eljárási szabályok

(3) Általános követelmények

35. § (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a kővetkező ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

36. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében - azok aktualitása esetén - az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

37. § (1) Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.