Szőke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2021. 03. 01Szőke Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2017. (XII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Szőke község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a településfejlesztéssel és településrendezéssel
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Szőke község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2.Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése.
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt állóingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint
megszüntetése szabályai
8. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt vagy lehatárolt egyedi vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) rövid leírását, a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) A helyi védettséget megállapító rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését
(6) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról)
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(7) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(10) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5.Az egyedi védelem meghatározása és
tulajdonosi kötelezettségek
9. § Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:
a) H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre,
10. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7.A Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
12. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki az 2. mellékletben jelölt területeket.
13. § (1) Ófalu településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) Gazdasági jellegű területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
1. A telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos vonalán legfeljebb 2 méter magasságú, áttört kerítés építhető.
(2) Gazdasági jellegű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.
3. Tömör kerítés nem építhető. Áttört kerítés csak fából vagy vadhálóval létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
(2) Tájképvédelmi és természetvédelmi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtér-beépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
9. A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) Helyi egyedi védelem (H1) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén az értékleltár figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
c) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a ..sz. melléklet szerint lehatárolt területeken helyezhetők el.
(3) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 300 m távolságban lehet elhelyezni.
(4) A belterület már beépített területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsor hiányában, vagy meglévő oszlopra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(5) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:
a) új bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz ???????
b) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető ?
11. Az egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést, klímaberendezés kültéri egysége az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magas tetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
(4)1 Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
12.A reklámhordozókra vonatkozó
településképi követelmények
19. §
Kötelező szakmai konzultáció
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
20. § (1)3 A települési főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít személyesen vagy elektronikus úton
(2) A szakmai konzultáció kötelező:
a) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
b) minden építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
c) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
(3)4 A szakmai konzultációt
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 3. mellékletben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A kérelemhez a (4) bekezdéseben részletezett műszaki dokumentációt kell mellékelni
(4)5 A kérelemhez
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 21. § (1) bekezdés a) pontjában,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 23. § (2) bekezdésben a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a polgármester az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
Településképi véleményezési eljárás
14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
21. § (1) Kötelező településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében.
(2) Kötelező településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 2. mellékletében felsorolt „Településképi szempontból meghatározó területeken” belül, az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetében.
15. A véleményezési eljárás részletes szabályai
22. § (1)6 A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 3. mellékletben szereplő kérelmet és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
16.A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
23. § (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
c) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0m-t nem haladja meg.
d) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
e) Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
f) Építménynek minősülő árnyékoló elhelyezése közterületre néző homlokzat esetén.
g) A legfeljebb 2,0m mélységű és legfeljebb 20m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése amennyiben közterületet érint.
h) Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése esetén.
i) Nem építési engedély köteles építési tevékenység esetén.
j) Reklámhordozók elhelyezése ott ahol lehet (közterületeken)
k)8 Építmények rendeltetése, vagy rendeltetési egységeinek számának megváltoztatása (rendeltetésváltozás).
17.A bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1)9 A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni. A bejelentés kérelemből és a (2) bekezdéseben részletezett bejelentési dokumentációból áll
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
A településképi kötelezés, településképi bírság
18. Településképi kötelezési eljárás
25. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le
(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.
(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.
20. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
26. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el az alábbi esetekben:
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
c) a településképi igazolással jóváhagyott bejelentési dokumentációban foglaltaktólban eltérő tevékenység végzése,
d) a településképi követelmények és a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása,
e) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:
ea) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
eb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) A kiszabható bírság alsó határösszege 50 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.
(3) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
(4) A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
21. A településképi-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
27. § (1) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok figyelembevétele a Ket. előírásainak megfelelően történik.
(2) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
22. Hatálybalépés
28. § Jelen rendelet 2018. január 1.-én lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti a Szőke Községi Önkormányzat 7/2000. (VIII.9.). önk-i rendeletének településképi követelményeit, valamint építészeti örökség helyi védelméről szóló és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményeiről szóló rendelkezései.
(1) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
7. melléklet
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
Módosította a 3/2021. (III.1.) rendelet
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.
A 3/2021. (III.1.) iktatta be.