Birján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (IV. 6.) önkormányzati rendelete
önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
Hatályos: 2021. 04. 07Birján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (IV. 6.) önkormányzati rendelete
önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 46. § (4) bekezdésében foglaltak szerint Birján Község Önkormányzat képviselő-testületének hatáskörében Birján község polgármestereként az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 11. pontjában, 5. § (2) b) pontjában, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) és 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon folyamatos védelme, a vagyonelemek használata, és működtetése során értékük megőrzése, növelésének előmozdítása.
(2) A szabályozás célja továbbá az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése, a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Birjáni Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő
a) ingatlanokra, ingókra és vagyoni értékű jogokra
b) a követelésekre (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon)
(2) E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) fogalom meghatározásai az irányadóak.
3. Az önkormányzati vagyon
3. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – a Pécsudvardi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal) feladata.
(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát a hatályos jogszabályok szerint vezetett ingatlan-vagyon kataszter tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az ingatlan-vagyon kataszter tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát az ingatlan-vagyon kataszter tartalmazza.
(5) A vagyontárgyak forgalomképességének megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
1. Az Önkormányzati vagyon elemei:
4. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, mely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet
a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon),
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon tehát vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
(3) Forgalomképtelenek:
a) az Nvtv. 5. § (3) bekezdésében meghatározott- helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó- vagyon:
aa) a helyi közutak és műtárgyaik
ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek,
ac) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,
b) továbbá minden olyan vagyontárgy, amelyet a törvény vagy a képviselő–testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:
a) az Nvtv. 5. § (5) bekezdésében meghatározott
aa) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
ab) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
ac) a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.
b) a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,
c) védett természeti területek és természeti értékek,
d) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
e) temetők
f) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősít.
5. § Mindaz a vagyon, amely jogszabály vagy e rendelet alapján nem tartozik a törzsvagyon körébe, az üzleti vagyon.
2. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
6. § (1) Az Önkormányzat az ingatlanvagyonát a számviteli szabályok szerinti bruttó értéken, értékbecslés esetén becsült értéken, az ingóvagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.
(2) A vagyontárgy szerzésére, továbbá az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak alapján lehet meghatározni:
a) ingatlanok esetében a vagyonkataszterben rögzített könyvszerinti érték (minimum érték) vagy független szakértői véleménnyel (pl.: ingatlanforgalmi értékbecsléssel) alátámasztott érték.
b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,
(3) Vagyontárgy ingyenes, vagy kedvezményes ellenérték fejében történő hasznosítási jogosultságának megállapításakor, továbbá kötelező önkormányzati feladat átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat másik ugyanilyen, vagy hasonló vagyontárgyának hasznosítási ellenértékét kell alapul venni.
3. A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása
7. § Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a Nvtv határozza meg.
8. § (1) Az önkormányzati vagyont az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyéb jogszabályok előírásai szerint kell nyilvántartani.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az Mötv. alapján és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öinya.) szerint az ingatlanvagyonkataszterben kell nyilvántartani.
(3) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv. és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.
(5) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak tulajdoni besorolása és minősítése vagy ezek megváltoztatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
9. § (1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:
a) törzsvagyon, ezen belül kizárólagos önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen, valamint korlátozottan forgalomképes és
b) forgalomképes üzleti vagyon
bontásban tartalmazza.
(2) A vagyonleltárt évente felül kell vizsgálni.
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (2) és a Mötv. 110. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének megfelelően a vagyon állapotról az éves zárszámadáshoz kapcsoltan az Önkormányzat vagyonkimutatást készít, amelyben a saját és költségvetési szervei vagyonát mutatja be.
(4) A vagyonkimutatást az Önkormányzat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz. rendelet) 30. §-a és 5. melléklete szerinti tartalommal készíti el.
A rendelkezési jog gyakorlása
10. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.
(2) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében a tulajdonosi jogok gyakorlásának egyes elemeit szerveire átruházhatja.
(3) Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a Közös Hivatal és a vagyonhasználók, valamint a vagyonkezelők útján látja el.
(4) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.
(5) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.
11. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a Képviselő-testület rendelkezik.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgy nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő-testület – jogszabály és alapító okirat szerint – a hivatala útján gondoskodik.
12. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a Nvtv. előírásait.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő megszerzésére irányuló eljárás során a közbeszerzési eljárás szabályait, vagy a beszerzést végző vagyonkezelő, vagyonhasznosító szerv belső szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni.
13. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt.
(2) A forgalomképes üzleti vagyonnak minősülő önkormányzati vagyontárgyak tulajdonjogának ellenérték fejében történő átruházásakor az Nvtv. -be foglalt követelményeket teljesíteni kell.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes vagyonnal az önkormányzat vállalkozhat, de csak olyan mértékben mely kötelező feladatainak ellátását nem veszélyezteti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(4) A forgalomképes vagyon társulásba, gazdasági társaságba történő beviteléről a képviselő-testület dönt.
4. Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása
14. § A Képviselő-testület az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva az önkormányzati vagyon elemeire az Nvtv. rendelkezései, valamint az Mötv. rendelkezései alapján vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.
15. § (1) Az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyonon a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel – kivételesen törvényben történő kijelöléssel – ellenérték fejében vagy ingyenesen, határozott vagy határozatlan időre jön létre.
(2) A vagyonkezelési szerződés versenyeztetés nélkül köthető.
(3) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítása céljából az ahhoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
(4) A vagyonkezelőt megilletik, illetőleg terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.
(5) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.
(6) Amennyiben a vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel jön létre, az ingatlan vagyontárgyakra létesített vagyonkezelői jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § a) pontja alapján – az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
16. § (1) A Vagyonkezelő köteles tűrni, hogy az Önkormányzat a vagyonkezelésébe adott önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tevékenyégére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait (tulajdonosi ellenőrzés) zavartalanul gyakorolhassa.
(2) Az Önkormányzatnak az (1) bekezdésben biztosított ellenőrzési jogát a Polgármester a Közös Hivatal közreműködésével gyakorolja.
17. § (1) A korlátozottan forgalomképes, ill. az üzleti vagyon hasznosítására, azaz elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása, továbbá más módon történő hasznosítása az Nvtv. rendelkezéseit figyelembe véve a képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzati vagyon használója köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.
(3) A vagyonhasználó köteles a hasznosításában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.
(4) A megbízott vagyonhasználó – a szerződés szerint – a tulajdonos nevében eseti, vagy általános meghatalmazás alapján a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat, és teljesíti a tulajdonost terhelő kötelezettségeket.
(5) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, továbbá hasznosítani a (7) bekezdésben foglaltak kivételével- ha ezt más önkormányzati rendelet nem szabályozza – 25.000.000 Ft egyedi értékhatár felett kizárólag versenyeztetés útján az Nvtv-ben megfogalmazott feltételek mellett lehet.
(6) A versenyeztetésre vonatkozó eljárási szabályokat e rendelet 1. függeléke tartalmazza.az 1. melléklet
(7) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:
a) az Nvtv. 11. § (3), (17) és (18) bekezdésében és a Mötv. 108/A. § - 109 §-ában meghatározott esetekben,
b) külön törvényben meghatározott forgalmi értékhatárt meg nem haladó ingatlan vagyontárgy tulajdonjogának átruházása, vagy hasznosítása esetén,
c) ingóvagyon átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg az egymillió forintot,
d) vagyoni értékű jog átruházása és hasznosítása esetén, ha a forgalmi érték nem haladja meg az az ötmillió forintot.
5. A szerződések nyilvántartása és közzététele
18. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni.
(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint szolgáltatható adat.
6. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése
19. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni, nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átvenni az Nvtv-ben és a Mötv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a Képviselő-testület dönt.
(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.
7. Felajánlott vagyon elfogadása
20. § (1) Vagyontárgy tulajdonjogának az Önkormányzat részére ingyenesen, vagy kedvezményes ellenérték fejében történő felajánlás elfogadásáról – a Mötv. 42. § 16. pontjában meghatározott eset kivételével - a Képviselő-testület dönt.
(2) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a felajánlott vagyontárgy értékét.
8. Követelésekről való lemondás
21. § (1) Az Önkormányzat a kötelezett által elismert vagy a polgári, munkajogi és egyéb jogviszonyból származó, vagy jogszabályi rendelkezésekből eredő követeléseiről kizárólag e §-ban foglalt esetekben és módon mondhat le.
(2) A követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt. A követelésről való lemondás feltételeit a jogosult döntését követő okiratba kell foglalni.
(3) A behajthatatlanság tényét és mértékét hitelt érdemlően igazolni kell.
(4) Az Önkormányzat a behajthatatlannak nem minősülő követelésről – amennyiben az nem veszélyezteti kötelezettségeinek teljesítését – akkor mondhat le, ha
a) a követelés érvényesítése aránytalanul nagy, vagy a követelés mértékét meghaladó költségekkel járna,
b) a követelés érvényesítése a kötelezett természetes személy életkörülményeit bizonyítottan megnehezítené, vagy ellehetetlenítené, így különösen kiskorú gyermekei tartását, lakhatását, vagy tartási kötelezettsége körébe tartozó egyéb hozzátartozója tartását veszélyeztetné,
c) a követelés érvényesítése a kötelezett gazdálkodó szervezet felszámolását, vagy végelszámolását eredményezné, és ez valamely közérdekű cél megvalósítását veszélyeztetné, vagy az Önkormányzat érdekeit sértené,
d) a követelésről való lemondással járó előnyök összességükben meghaladják a lemondásból származó hátrányokat, így különösen, ha a lemondás megkötött ügylet meghiúsulását akadályozná meg, vagy annak teljesedésbe menését segítené elő.
Záró rendelkezések
22. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 13/2011. (XII.31.) számú az Önkormányzat tulajdonával való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet és módosításai.
23. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződések időtartamának meghosszabbítása e rendelet szabályai szerint történik
24. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba lép hatályba.
1. melléklet