Lothárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2005. 05. 31- 2013. 01. 17

Lothárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2005. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2005.05.31.

Lothárd Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja :

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Lothárd község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, felhasználni, építési tevékenységet végezni, valamint arra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) A helyi védelem alá vont építmények listáját, valamint a nyilvántartott régészeti leletek és régészeti érdekű területek listáját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A helyi épített értékek listája önkormányzati rendelettel kiegészíthető, változtatható az építész szakvélemény alapján. A változtatáshoz ki kell kérni a megyei főépítész véleményét is.

(4) A község a belterületi határ változtatását határozza el az SZ-1 és SZ-2 szabályozási tervlapon ábrázoltak szerint. A belterület-bővítés elsődleges célja új lakóterületek és az azokat kiszolgáló kereskedelmi-szolgáltató, valamint egészségügyi-szociális ellátás helyigényének biztosítása. Az tervezett belterületbe vonás több ütemben, az igények felmerülésével párhuzamosan is történhet.

(5) A rendelet az alábbi, az A. D & U. Településtervezési, Építészeti és Belsőépítészeti Tervező Kft által készített mellékletekkel együtt érvényes:

1. -a helyi védelemben részesülő épített értékek, valamint a
nyilvántartott régészeti területek kimutatása
2. - külterületi szabályozási tervlap M 1:10000
3. - belterületi szabályozási tervlap M 1:2000

A szabályozás elemei

2. § (1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepnek megfelelően I. vagy II. rendűek.

(2) Az elsőrendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Elsőrendűnek tekintendő minden olyan szabályozási elem, amit a 3. bekezdés tételesen nem sorol fel.

(3) Másodrendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők.

a) Hatósági eljárásban - például elvi építési engedélyezési eljárás keretében - módosítható, vagy meghatározható a telekhatár, az építési vonal, a védősávok- és területek az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.

b) Önkormányzati rendelettel meghatározhatóak, vagy módosíthatóak – építész szakvélemény alapján, a megyei főépítész véleményének kikérésével - a helyi védelem alatt álló terület, épület, valamint az 1997. évi LXXVIII. Törvény 17. §-ában szereplő sajátos jogintézmények.

(4) Az önkormányzat – a településrendezési célok megvalósítása érdekében – a hatályos településrendezési terv és a vonatkozó jogszabályok (jelenleg: 1997.évi LXXVIII. Tv.) szerint eljárva - építési, változtatási, telekalakítási tilalmat rendelhet el. A tilalmat a cél megvalósítása érdekében szükséges legkisebb területre és legrövidebb időtartamra kell elrendelni.

(5) Az önkormányzat - a településrendezési célok megvalósítása érdekében – a hatályos településrendezési terv és a vonatkozó jogszabályok (jelenleg: 1997.évi LXXVIII. Tv.) szerint eljárva élhet a kisajátítás, elővásárlás ill. valamint az út céljára való lejegyzés jogával, a cél megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

A területfelhasználás rendszere

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen az alábbi megnevezésű és jelű terület felhasználási egységek találhatók:

beépítésre szánt területek:
lakóterületek L
különleges területek K
beépítésre nem szánt területek:
közlekedési területek
zöldterületek Z
erdőterületek E
mezőgazdasági területek M
vízgazdálkodási területek V
(2) A terület felhasználási egységek területe – amennyiben azoknak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik. Az egyes övezetek területe telkekre, építési telkekre és a megközelítésükre szolgáló közterületre oszlik.
(3) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokba a Magyar Geológiai Szolgálatot be kell vonni:
- meredek, csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél
- az 5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél
- a 3m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések
esetén (feltöltés, bevágás)
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenséget észlel.
(4) Az erdőterületek meredek völgyoldalain építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek pontos kijelölését az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(5) A két méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.
(6) A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait.

Beépítésre szánt területek

4. § Amennyiben olyan területek beépítésére kerül sor, melyeken a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a területek beépítése előtt a azok vízelvezetésére a vonatkozó jogszabályok (jelenleg 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet) előírásai szerinti vízjogi engedélyt kell beszerezni.

Lakóterületek (L)

5. § (1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépületekben, illetve lakóterületen olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek környezetterhelése nem haladja meg az adott lakóterületre megengedett határértékeket.

(2) A területen, lakóépületeken kívül önállóan is elhelyezhető a helyi lakosság gépkocsi-tárolója, alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az (1) bekezdésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület.

(3) A lakóterületen a következő területek találhatók:

falusias lakóterület Lf
kertvárosias lakóterület Lke
lakóterületi alapellátó terület La

Falusias lakóterület (Lf)

6. § (1) A területen az OTÉK 14. § 1. és 2. bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) A területen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre vonatkozó további szabályok:

a) Gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek területének 15 %-ánál, illetve – ott, ahol a szabályozási tervlap meghatározza a telek beépíthető sávját – e sáv területének 15 %-át. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem haladhatja meg az adott övezetre vonatkozó határértéket.

b) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

(3) Az övezet lakótelkeit legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4) Az OTÉK-nak nem megfeleld oldalkerttel rendelkező épületek, keresztcsűrök az adott helyen - tűzvédelmi szakvélemény alapján - megtarthatók felújíthatók.

(5) A terület építési övezeteit, valamint az azokat betartandó telekalakítási és építési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek

az épület

övezeti
jele

beépítési
módja

legkisebb
területe

legkisebb
szélessége

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb
zöldterület

legnagyobb
építmény-magassága

m2

m

%

%

m

Lf

O

700

K (16,0)

30 (K)

40

4,5

Kertvárosias lakóterület (Lke)

7. § (1) A területen az OTÉK 13. § 1. és 2. bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Az övezet a telkek beépítésének előfeltétele azok teljes közművesítése, beleértve a szennyvíz-elvezetést és felszíni vízelvezetést.

(3) Az újonnan létesülő lakóterületekre telekalakítási tervet kell készíteni. A területek beépítése előtt területismertető mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményben kell tisztázni az építésföldtani adottságokat, a terület beépítésének általános feltételeit.

(4) Az övezetben az épületek 5m-es előkert elhagyásával, 35-450-os tetőhajlással, piros színű kerámia- vagy betoncserép fedéssel létesíthetők.

(5) A terület építési övezeteit, valamint az azokat betartandó telekalakítási és építési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek

az épület

övezeti
jele

beépítési
módja

legkisebb
területe

legkisebb
szélessége

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb
zöldterület

legnagyobb
építmény-magassága

m2

m

%

%

m

Lke

sz

1200

20

30

50

5,5

Lakóterületi alapellátó terület (La)

8. § (1) A területen az OTÉK 13. § (2) bekezdése 2. 3. 4. pont szerinti, azaz a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület.

(2) A területen betartandó telekalakítási és építési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek

az épület

övezeti
jele

beépítési
módja

legkisebb
területe

legkisebb
szélessége

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb
zöldterület

legnagyobb
építmény-magassága

m2

m

%

%

m

La

SZ

900

30

50

30

7,5

Különleges területek (K)

9. § (1) A különleges területbe az OTÉK 24. § szerinti területek tartoznak.

(2) A község szabályozási tervében két különleges terület szerepel: a tervezett szennyvíztisztító telep (Ksz), a temető (Kt), valamint a sportpálya területe (Ks), melyek telekalakítási és beépítési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek

az épület

övezeti
jele

beépítési
módja

legkisebb
területe

legkisebb
szélessége

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb
zöldterület

legnagyobb
építmény-magassága

m2

m

%

%

m

Ksz

SZ

10000

100

10

50

6,0

Kt

SZ

-

-

2

40

4,5

Ks

SZ

K

K

2

90

4,5

(3) A temető területén a megengedett legnagyobb építménymagasság nem vonatkozik harangtorony, harangláb esetére, melyek legnagyobb építménymagassága 10,0m lehet.
(4) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el, kegyeletet sértő tevékenység nem folytatható.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület (Kö)

10. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, csak az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhetd.

(3) A község területén az alábbi besorolású – meglévő és tervezett – utak találhatók:

országos főút Kö-1
országos mellékút, településen belüli gyűjtőút Kö-2
kiszolgáló út Kö-3
A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani. A külterületi dűlőutak esetében a szabályozási szélesség 6 méter.
(4) Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. Hírközlési létesítmény nem helyezhető el belterületen, kertterületen, védett területen, valamint ökológiai folyosóban.

Erdőterület (E)

11. § (1) E területfelhasználási egységbe az erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak. A község közigazgatási területén lévő erdőterületek az alábbiak:

- gazdasági célú erdőterület Eg
- védett ill. védd erdőterület Ev
(2) A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények, amelyek kivonással elhelyezhetők. Az erdészeti létesítmény (épület, kerítés, stb.) építése, elhelyezése, korszerűsítése, megszűntetése erdészethatósági engedélyhez kötött tevékenység.
(3) Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészetiszakhatóság engedélye szükséges.

Vízgazdálkodási terület (V)

12. § (1) E terület-felhasználási egységben az OTÉK 30. § (2) bekezdése és a parti sávok, vízjárta területek, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) kormányrendelete szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint (jelenleg a 46/1999. (III.18.) Korm.rendelet) lehet.

(3) Az álló- és folyóvizek partjától (telekhatárától) számított 6 m szélességben karbantartás céljára kezelési terület biztosítandó.

(4) A közcélú vízilétesítmények fenntartását, az ezzel kapcsolatos feladatokat a 120/1999.(VIII.6,) Kormányrendelet figyelembe vételével kell ellátni.

(5) Vízimunka elvégzéséhez illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemelési engedély) vízjogi engedély szükséges az 1995. évi LVII. Tv. 28. § (1) alapján.

Mezőgazdasági terület (M)

13. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) A mezőgazdasági területen a következő területek találhatók tagolódik:

általános mezőgazdasági terület
kertes mezőgazdasági terület Mk
(3) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. A más irányú hasznosításhoz meg kell kérni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfeleld legkisebb területre kell korlátozni. A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe. A termőföld más célú hasznosítását területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
(4) Az általános mezőgazdasági terület arra alkalmas földrészletén az OTÉK 29. §.
(5) bekezdésében rögzített szabályok betartásával birtokközpont alakítható ki.
(5) Az általános mezőgazdasági területek erdősíthetők és a művelési ág megváltoztatásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően az erdőterületre vonatkozó építési előírások alkalmazandók.
(6) A gyep- és legelőterületeken (Mg) csak az ottani gazdálkodáshoz szükséges, tájba illő építési anyagok és formák felhasználásával kialakított állattartó és tároló építmény létesíthető, a beépítettség legfeljebb 3% lehet.
(7) A kertes mezőgazdasági terület részletes szabályai:
a) A kertes mezőgazdasági területen állattartásra szolgáló építmény nem
építhető.
b) Telekalakítás, beépítés szabályai:
- A kertes mezőgazdasági területen csak 720 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy azzal egyenértékű magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 14m.
- Az övezetben telekegyesítés nem engedélyezhető, telekmegosztás estén a létrehozható legkisebb telek nem lehet kisebb 1500m2-nél.
- A földrészleteken egy, a 2 % beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel egy tömegben helyezhető el.
- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát nem zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.
- Az előkert mélysége minimálisan 8m.
- A telken garázs nem létesíthető.
c) A gazdasági épület előírásai:
- A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető.
- A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent.
- A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságú és 6,5 m gerincmagasságú lehet.
- Az épületet 35-450-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett anyag ill. betoncserép fedés lehet. Hullámpala fémlemezfedés nem alkalmazható. Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa).
d) Pince, kerítés, támfal:
-Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhetd
el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.
- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani.
(8) A gyep- és legelőterületeken (Mg) csak az ottani gazdálkodáshoz szükséges, tájba illő építési anyagok és formák felhasználásával kialakított állattartó és tároló építmény létesíthető, a beépítettség legfeljebb 3% lehet.

Zöldterületek (Z)

14. § (1) E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 27. § (1) bekezdésében körülírt területek tartoznak.

(2) A területen – 2%-ot meg nem haladó beépítettséggel – az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek és létesítmények helyezhetők el. Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5m-t.

Építészeti értékek védelme

15. § (1) A településen található helyi védelem alá vont épületek és épületegyüttesek, továbbá régészeti védelem alatt álló területek listáját e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A helyi védelem alatt álló építmények építés ügyeiben ki kell kérni a megyei főépítész véleményét.

(2) A helyi védettség alatt álló létesítmények tekintetében az építésügyi eljárásokban az általános előírásokon túlmenően az e rendelet előírásában foglalt építésügyi kötelezettségek is betartandók.

(3) A védettség fokozatai:

a.) H-1 védettségű épület, melynél a védelem az épület egészére,
b.) H-2 védettségű épület, illetve objektum, a védettség az épület, illetve
objektum valamely meghatározott részére terjed ki.
(4) A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
a./ A védelem nem akadályozza az épület:
- belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,
- bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.
b./ A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el. A bontási szándékkal kapcsolatosan meg kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét.
- bontás előtt az épület és a telek felmérési dokumentációját /fotó dokumentációval) el kell készíteni, és azt mind helyben, mind a megyei levéltárban meg kell őrizni.
- amennyiben a bontásra kerülő épület valamely értékes építészeti, szerkezeti, díszítő eleme vagy kapcsolódó tárgy megmenthető, arról a bontási engedélyben intézkedni, és elhelyezéséről gondoskodni kell.
(5) A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.
- Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.
- Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.
(6) A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:
- megfelelő felületképzést és színezést,
- a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,
- a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,
- a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,
- a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,
- az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
(7) A helyi védettségű épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni. A helyi védelem alá vonandó épületek tulajdonosait - előzetes szóbeli tájékoztatást követően egyedi határozattal kell értesíteni a védelem tényéről, és annak az építési előírások szerinti tartalmáról, biztosítva a fellebbezés lehetőségét.

Régészeti emlékek

16. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az SZ-0 jelű településszerkezeti, valamint az SZ-1 külterületi szabályozási tervlapok ábrázolják. Ezeken a területeken az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(2) Régészeti érdekű területeket érintő bármilyen talajmozgással járó beruházás esetén már a tervezési fázisban javasolt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonása, szakvéleményének kikérése.

(3) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkálatokat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

Környezetvédelem

17. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység (jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet) csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

e) A környezeti állapotot jelentősen terhelő tevékenységek üzemeltetői számára – különös tekintettel a vízminőségi kárelhárításra kötelezett üzemekre (jelenleg a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet) – üzemelés-technológiai terv készítése kötelező. Az üzemelés-technológiai terv készítési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, illetve üzemeltetőket a jogszabályok jelölik meg, illetve az önálló települési környezetvédelmi program keretében kell kijelölni.

f) A telkek területeinek – az övezeti előírásokban – meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.4) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékekről a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik.)

b) Élővízbe, illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani (jelenleg a 204/2001. (V.26.) Kormányrendelet).

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértékeket (jelenleg a 8/2002. (III.22.KöM-EüM rendeletben foglaltak).

Természetvédelem

18. § (1) A község közigazgatási területén található védett természeti területeket, a biodiverzitás fenntartása érdekében kijelölt területeket (Natura 2000), valamint az ökológiai folyosók területét az SZ-1 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) Önkormányzati rendeletben határozható meg illetve módosítható – az illetékes természetvédelmi hatóság véleményének kikérése mellett - a helyi természeti terület és helyi egyedi tájérték.

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

19. § (1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés ,egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

Járművek elhelyezése

20. § (1) A járművek parkolását alapvetően telken belül kell megoldani. Az OTÉK 4.sz. mellékletében előírt várakozóhely-mennyiséget a község adottságaira való tekintettel az OTÉK 42. §. (10) bekezdése alapján 50%-kal csökkenteni lehet.

(2) Az új – közterületi - jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdéseszerint fásítani kell.

Tűzvédelem

21. § (1) Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó épületek, az 500m2 alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden – külön jogszabály szerinti – közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi hatóság határozza meg.

(2) A mértékadó tűzszakasz területét a 2/2002. (I.23.) BM rendelet 5.sz. melléklet I/5. fejezete alapján kell meghatározni, majd ezt figyelembe véve a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 46.§ (5)-(6) bekezdése alapján kell biztosítani a szükséges oltóvíz-intenzitást.

(3) Az eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből, anyagokból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság engedélyét.

(4) A település tűzivíz-ellátását, valamint a tűzoltás feltételeit (tűzoltási út terület) a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani illetve biztosítani.

(5) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról más jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményhez olyan utat illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok a kihirdetéstől számított 31. napon lépnek hatályba. Rendelkezéseiket a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

A rendeletet a képviselő-testület 2005. április 27-i ülésén fogadta el.
Csobán Ferenc Dávor Lászlóné
polgármester körjegyző