Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2019. 04. 04- 2025. 12. 26Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019. (IV.4.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Lothárd Község Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (IX.01.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a város sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelmét, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Lothárd község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3.A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése.
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A fenti (1) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokon illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind épületek, épületrészek, mind kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező városi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(4) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint
megszüntetése szabályai
8. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti vagy természeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik. E rendelet megalkotását követően képviselő-testületi döntés alapján, jelen rendelet módosításával változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármelyik lakos, civil és gazdálkodó szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról).
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(6) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület ltl képviselt kulturális értéket.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(9) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
9. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás a település éves költségvetésében külön erre elkülönített egyösszegű támogatás.
1. Támogatásban a helyi védett érték tulajdonosa részesülhet.
2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén – a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, az önkormányzati támogatásokat szabályozó jogszabályok figyelembe vételével történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át.
3. A támogatás a Képviselő-testület döntése alapján a kérelmező számára a költségek kifizetését igazoló iratok, az elkészült munkáról készült műszaki leírás és fotódokumentáció benyújtását követően, utófinanszírozással történik.
6.Az egyedi védelem meghatározása és
tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) Helyi egyedi védelmet kell biztosítani:
a) H1 fokozat esetén a védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre terjed ki.
b) H2 fokozat esetén az épület vagy építmény valamely az értékleltári lapon feltüntetett részletekre vonatkozik, és arra hogy szükséges az épületek mielőbbi helyreállítása
10. § A helyi egyedi védettség alatt álló ingatlant a védettség sajátos követelményei és az értékek megőrzése érdekében a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását. A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat. Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 28. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL
MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek.
(2) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. mellékletben jelölt területeket.
(2) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő invazív fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
13. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(2) Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
(3) Udvari épületek létesítése, kialakítása
a) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Udvari épület magassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
(4) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával
a) kerítések felületének a járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m magasság közötti sávját legalább 30 %-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
d) új kerítés építésekor az új épületnek és az új kerítésnek harmonizálnia kell egymással, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek
f) amennyiben a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) kell kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően, tetőzetét az utcafronti épülettel megegyezően kell kialakítani
14. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén
(1) Mezőgazdasági művelésű területen (kert, szőlő, gyümölcsös, rét, legelő, szántó) mezőgazdasági épület legfeljebb földszintes lehet, lakóépület legfeljebb fölszint + tetőtér magasságú lehet,
(2) Az épületek szélessége a 9,0m-t nem haladhatja meg.
(3) Mezőgazdasági telephelyek, egyéb telephelyek esetében minden telekhatár mentén, attól legalább 1,5 m távolságra egy sor őshonos vagy honos fából fasort kell telepíteni.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. számú mellékletben jelölt területeket.
(2) Csak anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(3) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
(4) A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.
16. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) Homlokzat színezés során a magyar falusi építészetben illetve a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
(2) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől eltérő kőburkolat.
(3) Építmények falazatának színezése során:
a) nem alkalmazható a település hagyományos fehér, tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla, terrakotta, földszínek szóhasználatától eltérő
ba) fekete,
bb) kék
bc) továbbá környezetétől jelentősen eltérő és rikító színek.
(2) A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(3) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével - a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
(4) Udvari épületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben
c) az építmények fedése égetett agyag árnyalatú égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,
d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó
(4) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 35-45fok között kell megválasztani.
(5) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.
(6) Tetőidom és hajlásszög kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon
(7) Az épületek tetőhéjalásához cserépfedést kell használni, a környezethez illeszkedő színezéssel.
(8) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, piros és rikító szín.
(9) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen, nem helyezhető el égéstermék kivezető, parabola-antenna,vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
(10) Nem létesíthető fém kémény.
(11) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető.
(12) Házi szélkerék nem helyezhető el.
(11) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
(12) Kerítés csak hagyományos építőanyagok felhasználásaval építhető.
17. § „Gazdasági terület” esetén az épületek fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
18. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén az épületek fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
10. A helyi védelemre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírássokat kell betartani:
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátás és elektronikus hírközlési sajátos építmények, a település egész területén elhelyezhetők
(3) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a település belterületén, illetve külterületi, tájképvédelmi területen, ökológiai hálózat valamely elemével érintett területen, egyéb védett területen nem helyezhető el.
(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni
(5) A település területén6 m-nélmagasabbantenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) alapján helyezhető el.
(6) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat csak a lakott terület határától legalább 500 m távolságban lehet elhelyezni.
(7) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(8) Azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt:
a) bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz
b) a légvezetékek oszlopait faanyagúakra kell cserélni, vagy földkábeles hálózatra kell kiváltani
c) újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető
(9) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és
f) helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
(10) Transzformátor állomás:
a) a helyi védett területeken nem helyezhető el
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken kizárólag építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani, és amely formavilágában illeszkedik a településképhez
12.A reklámhordozókra vonatkozó
településképi követelmények
21. § (1) Reklámhordozó a település közigazgatási területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető.
(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) A település területén 2 m2-nél nagyobb reklám elhelyezésére alkalmas reklámhordozót tartó berendezés - közművelődési célú hirdetőoszlop, információs vagy más célú berendezés - nem helyezhető el.
(4) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, előkertben nem helyezhető el.
(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
13. Cégtábla, üzletfelirat, kirakat elhelyezésére
vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem biztosíthatóak, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Tetőfelületre cégér, cégfelirat nem helyezhető el.
(4) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(5) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
(2) Amennyiben az épület egy üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épület homlokzatán legfeljebb 2 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el. Amennyiben az épület több üzlethelységet, irodát, stb. tartalmaz, az épületen üzletenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve.
(3) Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(4) az 1-3 bekezdéseken túl, az épület kirakatában, kirakatportálonként további egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el.
(6) A szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-a tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést.
(7) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges.
(9) Épületen, önálló szerkezeten, kerítésen elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb
23. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett épületek közterületi homlokzati vonala előtt utcabútoron reklámhordozót elhelyezni nem lehet.
(4) Épület valamennyi homlokzatának egyidejűleg történő felújítása esetén a közterületről látható homlokzat előtti építési állványzaton a felújítás ideje alatt homlokzatonként 100 m2-t nem meghaladó reklámfelület helyezhető el az építési hálón.
(6) A településkép védelme érdekében az építési hálón a reklámcélú felület egy egységes képben összefogottan, egy hirdetést, reklámot és a felújításra vonatkozó tájékoztatást tartalmazóan jeleníthető meg.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre
vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(2) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(3) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
Kötelező szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester a megkereséstől számítva 8 napon belül tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultációt az építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell kezdeményezni.
(3) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, melyben foglaltakat a kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
16.A bejelentési eljárással érintett építmények,
reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
26. § (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Rendelet 1. mellékletében felsorolt „Helyi egyedi védelem alatt álló elemeit” érintő – a 312/2012.(XI.8) Korm. rendelet 1. Melléklet szerinti - építési engedély nélkül végezhető - építési tevékenységek közül:
a) Építmény átalakítására felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) Meglévő építmény homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása közterületre néző homlokzat esetén.
c) Közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település közigazgatási területén önálló reklámtartó építmény építése, reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a magasabb rendű jogszabályban kötelezően előírt esetekben.
17.A bejelentési eljárás részletes szabályai
27. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre (4. melléklet) indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A papíralapú dokumentációnak eredetinek és tervező/építtető által aláírtnak kell lennie.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
A településképi kötelezés, településkép-VÉDELMI bírság
18. Településképi kötelezési eljárás
28. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, melynél az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.
(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le
(3) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, illetve bírság fizetésére kötelezheti.
(4) Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.
19. A településképi bírság kiszabásának településkép-védelmi bírság
esetkörei és mértéke
29. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 500 000 forintig terjedő, ismételten kiszabható bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a bejelentésben vagy a döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények be nem tartása,
d) a döntés végre nem hajtása
e) a településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret, stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
ea) állapota nem megfelelő,
eb) tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,
ec) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
f) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak, különösen:
fa) az épületek jókarbantartására, homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, egységes megjelenésének biztosítására, rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,
fb) a jókarbantartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(3) A kiszabható bírság a alsó határösszege 10 000 forint, felső határösszege 500 000 forint.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
20. A településképi követelmények
alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
30. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;
b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
31. § (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.
(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;
e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;
f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.
(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
21. Hatálybalépés
32. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
33. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Lothárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatról szóló 6/2005.(IV.30.) számú rendelete (továbbiakban: Rendelet) 5. § (7) bekezdése hatályát veszti.
(2) A Rendelet 15. § hatályát veszti.
(4) A Rendelet 1. sz. melléklete hatályát veszti.
34. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló Lothárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (XII.29.) sz. önkormányzati rendelete.
3. melléklet
4. melléklet
a) Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m
b) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m
a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m
b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyraoltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m
c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m
d) 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m
a) cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m
b) 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m
a) A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.
b) A kivágott fát pótolni kell. A fapótlás a 1. számú függelékben meghatározott öshonos, honos fafajokkal lehetséges.
c) Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének öszszege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.
d) A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.
e) A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni. HÉSZ 27§
5. Őshonos és honos fafajok
5. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
Mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
Keskenylevelű ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
Zöld juhar |
Acer negundo |
Amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
Kései meggy |
Prunus serotina |
Kanadai nyár |
Populus x canadensis |
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
Cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
Kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
Japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
Magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
Kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
Arany ribiszke |
Ribes aureum |
Adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
Vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
Süntök |
Echinocystis lobata |
Észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
Magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
Vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. I. |
Olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
japán komló |
Humulus japonicus |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
nem hazai tünderrózsa fajok, |
|
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
aprólevelű átokhínár/ vékonylevelű átokhínar |
Elodea nuttallii |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimif olia |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévizi gazló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyviragú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
óriasrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |