Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2004. 11. 01- 2008. 07. 14

Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2004.11.01.

Pécsudvard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Pécsudvard teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által készített szabályozási tervek (V-1 és V-1M jelű 1:10.000 m.a., valamint V-2 és V-2M jelű 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 253/1997.(Xll.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c) a védőterületek határát,

d) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módját és lehatárolását,

e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

f) az építési vonalat²

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek(4a)

a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (3) bekezdése és 4. § (1) bekezdése figyelembevételével jelen jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a) az irányadó telekhatár,

b) tervezett utak tengelyvonala,

c) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módja és lehatárolása.

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

c) Beépítésre nem szánt területen a területfelhasználási mód mód (pl. mezőgazdasági területből erdőterület), illetve az övezeti besorolás (pl. szántóból gyep) művelési ág váltás során bekövetkező megváltoztatása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (minden esetben a területileg illetékes Földhivatal, erdőterületet érintő esetekben ezen túlmenően az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján.

c) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a nyugati oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése: a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a) A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú -tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., -a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a -12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, -12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

Építési engedélyezés általános szabályai

1. Fejezet

3. § (1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

(2) helyi egyedi, vagy területi védelem alatt álló építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése, b)helyi egyedi, vagy területi védelem alatt álló építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja, (2)Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000.(IV.19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok, valamint jelen rendelet 4. § (1) bekezdése előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a) Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők), továbbá kert- ültetvényterületen nem helyezhető el.

(4) Gip-1 jelű építési övezetben jelentkező telekalakítási igény esetén a teljes tömbre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni.³

4. § (1) Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az engedélykérelmekhez a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően az alábbi munkarészeket kell csatolni:

a) Lakóterületi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

b) Helyi területi védelem alatt álló utcasoron épülő kerítés engedélyezési tervében az utcai nézeten (homlokzat) a szomszédos épületeket és kerítéseket is ábrázolni kell.

c) A várhatóan magas talajvízállású területeken (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) talajmechanikai szakvéleményt.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások: -Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész tájba illeszthetőség igazolására (szakhatóság a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság)

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi és területi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,

b) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérését,

c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását.

d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3) Gazdasági és mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az övezeti előírásokban megengedett építménymagasságtól eltérő mértéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.

(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

(5) A Baranya Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat

a) szakhatóságként működik közre: Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994.évi LV. tv.70. § (2) bek. értelmében.

b) engedélyező hatóságként működik közre: Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994.évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében.

(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével kitermelésével járó építési, tereprendezési és tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(8) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

(9) Bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(10) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.

(11) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46. § (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása, valamint a 46/1997. (XII.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület- előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(5) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a település belterületén az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(6) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(7) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet.

Településszerkezet, terület-felhasználás

II. Fejezet

6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények szerinti ütemezéssel, szakaszosan hajtandó végre.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) Pécsudvard község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a) lakóterület falusias lakóterület,

b) gazdasági terület ipari gazdasági terület,

c) különleges terület⁴

temető területe,

hulladékgazdálkodási terület szennyvíztelep céljára.

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) egyéb terület.

(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1) A közművesítettség mértéke

a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek részleges közművesítettség esetén építhetők be azzal a szigorítással, hogy a közműves szennyvízelvezetést (szennyvízcsatorna) biztosítani kell. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KÖM- EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KÖM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet határozza meg.]

c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű az épület használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

(3) A terepszint alatti építmények Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető a következő feltételek betartása esetén:

a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.

b) Partfalba vágott pince csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8. § (1) A terület lakóépületek, gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az „,FL-K és LF-K" jelű építési övezet ⁵

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 2 lakással ⁶
engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
legkisebb telekterület	kialakult (500 m2), új telekalakítás esetén 800 m2
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult (8 m), új telekalakítás esetén min. 14 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m garázs, gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m
előkert	a kialakult utcaképhez igazodóan, mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) a készítendő talajmechanikai szakvélemény függvényében
oldalkert	OTÉK szerint (ld. 4. § (4) bekezdés t is)
hátsókert	utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
épületszélesség	max. 8,5 m
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

b) Az „FL-1 és LF-1" jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 2 lakással ⁷
engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb utcai telekszélesség	18 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 400 m2 ⁸
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	⁹3,50 m /5,00 m, gazdasági épület, garázs esetében 3,00 m / 4,50 m . Ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága nem haladhatja meg az 5,50 m-t.
előkert	¹⁰szabályozási terv szerint, ennek hiányában 4,0- 6,0 m, a Babos-dűlő (1001/2 hrsz.) keleti oldalán az ott húzódó 20 kV-os légvezetéktől való távolságtartás érdekében 10 m.
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	*szabályozási terv szerint, ennek hiányában* az utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 50% ¹¹

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
épületszélesség	max. 8,5 m
homlokzatszínezés	a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

c) Az „,FL-2 és LF-2"¹² jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max. 2 db
engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
legkisebb telekterület	3000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadon álló
legnagyobb beépítettség	25% ¹³
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 - 5,50 m
előkert	min. 5 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával

d) ¹⁴ Az „Lf- 3” jelű építési övezet

*Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek*
*lakásszám*	*telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 6 lakással*
*legkisebb telekterület*	*900 m2*
*legkisebb utcai telekszélesség*	*18 m*
*beépítési mód*	*oldalhatáron álló*
legnagyobb beépítettség	*30%*
*legkisebb/legnagyobb építménymagasság*	*lakóépület esetében 3,50 m / 5,00 m* *garázs, gazdasági épület esetében 3,00 m / 4,50 m*
előkert	*szabályozási terv szerint*
oldalkert	*szabályozási terv szerint*
hátsókert	*szabályozási terv szerint*
zöldfelületi mutató	*min. 40%*

Épületekre vonatkozó megkötések
*tetőidom és hajlásszög*	*magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc a kialakult utcaképhez illeszkedjen*
*tetőhéjalás*	*elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag*
*épületszélesség*	*max. 8,5 m*
*tömegformálás*	*a hagyományos falusias utcaképbe illeszkedjen*
*homlokzatszínezés*	*a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni*
*utcai kerítés*	*épített jellegű, áttört, 1,5- 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával*

(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

d) A néhány, OTÉK szerinti oldaltávolságot nem tartó, történetileg kialakult keresztcsürnek, illetve lakóépülettel szembeni gazdasági gazdasági épületnek, nyárikonyhának az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel történő bővítése, átépítése esetén a kialakult oldalkert- méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület „egyéb" iparterület, amely olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A V-1 szabályozási tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „IG-1 és GIP-E¹⁵" jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadon álló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 10,00 m (ld. 4. § (3) bekezdés t is) ¹⁶
előkert	min. 5 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 30%
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

14. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A „TE" jelű építési övezet a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

a) A területen betartandó építési előírások a következők: -A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m- es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el. -A terület zöldfelületi mutatója min. 40%. -A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni. -Kerítésként legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepítendő.

b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) A „K¹⁷hf” jelű különleges terület szennyvíztelep céljára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	10 000 m2
beépítési mód	szabadon álló
legnagyobb beépítettség	5%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m / 5,00 m
előkert	*min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)*
oldalkert	min. 10 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

15. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

Út	Közlekedési terület jele	Kategória		Közlekedési terület szélessége
		jelenleg	távlatban
5716. sz. út	K-1	külterületi mellékút,összekötő út (K.V.B.)	külterületi mellékút,összekötő út (K.V.B.)	meglévő (16-28 m)
5716. sz. út	K-3	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (16-28 m)
57125. SZ. út (Felszabadulás utca)	K-3	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)	meglévő (10-18 m)
Mezőgazdasági utak	K-2 és Köu 2 ¹⁸	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)	min. 8 m
Új lakó és kiszolgáló utak	K-4 és Köu 4 ¹⁹		(B.VI.d.B.-D.)	10-16 m meglévő (8-20 m)
Meglévő kiszolgáló utak		(B.VI.d.B.-D.)	(B.VI.d.B.-D.)	meglévő(8-20 m)
Önálló gyalogút	K-5 és Köu 5 ²⁰		(B.X.)	4 m

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.

(7) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz átemelők területe tartozik.

(8) A,,TM" jelű övezet a településen tervezett Westel adótorony területe. A területen és környezetében a hatályos jogszabályok szerinti védőtávolságokat be kell tartani. Új adótorony telepítésével kapcsolatban id. jelen rendelet 2. § (4), 3. § (3) és 4. § (1) bekezdéseket.

(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

Zöldterület

16. § (1) A település zöldterületeinek (közparkjainak) lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. § előírásait kell megtartani:

(2) A zöldterületek kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

a) A meglévő zöldterületeket kertépítészeti szakterv alapján fel kell újítani.

b) A tervezett zöldterületek belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

Erdőterület

17. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű - „E-1" jelű, és védelmi rendeltetésű -,,E-2" jelű erdők.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.

(3) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(4) Új erdő telepítésénél az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 35. §(4) bek. szerint kell eljárni.

(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben leírtakat, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(IV.30.) FM rendeletbe foglaltakat, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

18. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(3) A terület lehatárolását, övezeti tagolódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.

(4) Az „,M-K" jelű övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1000 m2, szélessége legalább 14 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról

b) Az övezetben az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. biztosítandó.

c) Az 1000-1500 m2 területű telkek beépítése az OTÉK 29. § (2) bek. 2.pontja szerint történhet.

d) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max. 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 90 m2 beépített alapterülettel helyezhető el.

e) Lakóépület az OTÉK 29. § (3) szerint építhető.

f) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

-Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.

-Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).

-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

-Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.

-Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

g) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az építési engedély kiadásának feltétele.

-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

-Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.

-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.

-Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

(5) Az „M-1" jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, 10.000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.

c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

-Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

-A telek legnagyobb beépítettsége az OTÉK 29. § szerinti, de legfeljebb 1500 m2 lehet.

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). Ld. még jelen rendelet 4. § (3) bekezdést is.

-Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. -Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

-A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen.

-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

-Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

-A telek beépítettsége az OTÉK 29. § szerinti, de legfeljebb 2000 m2 lehet, ezen belül a lakóépület alapterülete legfeljebb 200 m2.

-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.

-Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

(6) Az „M-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b) Az övezet természeti értéket képviselő részein (ld. V-1 tervlap - természeti terület) építmény nem helyezhető el.

c) Természeti területen a gyep művelési ág megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.

d) Az övezet természeti értéket nem képviselő részein lakó- és gazdasági épület az (5) bekezdés szerint helyezhető el.

Egyéb terület

19. § (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.

(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.

(3) A „VT-1” jelű övezet a vízfolyások, jelentősebb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.

Közterületek kialakítása és használata

20. § (1) A Pécsudvard igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

-hirdető (reklám) berendezés,

-árusítópavilon,

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

-szobor, díszkút, pihenőpad,

-távbeszélő fülke,

-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

-építőanyag-tárolás.

b) Külterületen lévő közterületeken

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-szobor,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.

III. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

21. § (1) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények helyi egyedi védelemben (H) részesülnek:

Helyi védetségű építmények

Széchenyi u. 17.	lakóépület	lakóépület
Széchenyi u. 28.	262 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 32.	265/1 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 34.	266 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 33.	209 hrsz.	lakóépület, nyárikonyha
Széchenyi u. 56.	277 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 58.	278 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 60.	279 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 64.	281 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 70.	285 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 72.	286 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 74.	287 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 78.	289 hrsz.	utcai kerítés
Széchenyi u. 65.	180 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 82.	292 hrsz.	lakóépület
Széchenyi u. 82. előtt	155 hrsz.	harangláb
Széchenyi u. 84.	293 hrsz.	lakóépület

Dózsa Gy. u. 31.	159 hrsz.	lakóépület

Felszabadulás u. 27.	18 hrsz.	lakóépület és nyárikonyha
Felszabadulás u. 49.	35 hrsz.	lakóépület
Felszabadulás u. 55.	41 hrsz.	lakóépület
Felszabadulás u. 57.	44 hrsz.	lakóépület
Felszabadulás u. 60.	86 hrsz.	lakóépület
Felszabadulás u. 68.	82/2 hrsz.	lakóépület

Kőkeresztek a település több pontján
244/2 hrsz. DK-i sarka előtt
292 hrsz. előtt, harangláb mellet
153/3 hrsz. előtt
20 hrsz. előtt
29 hrsz. előtt
58 hrsz. előtt
71 hrsz. D-i sarkával szemben

Temető	323 hrsz.	régi sírkövek

(2) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

(3) A következő településrész napjainkig fennmaradt településképe (utcakép) miatt helyi területi védelemben (HT) részesül:

Helyi védettségű utcaszakasz
Széchenyi u. 50-74.	274-287 hrsz.

(4) Helyi védettségű utcaszakaszba tartozó épületen végzett bármilyen építési munka (új épület építése, meglévő bővítése) esetén a következő előírásokat kell megtartani:

a) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.

b) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

c) Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c) építési engedélyezési tervben legalább szomszédos épületet is ábrázoló utcaképi fotómontázzsal, vagy látványtervvel kell igazolni.

d) Mindezeket az építési engedélyezési tervben legalább a két-két szomszédos épületet is ábrázoló utcaképi fotómontázzsal, vagy látványtervvel kell igazolni.

(5) A különböző fokú régészeti védettségű területeket a V-1 és V-2 tervlapok tüntetik fel.

a) Régészeti érdekű területek a 05/1, /3, 15, 16, 17 hrsz. északi része, a 07/1-6, 18 hrsz. jelölt része, 07/16-18 hrsz. jelölt része, a 010/2-3, 015, 016/3-4, 018, 019/1, 020 hrsz, a 073/29 hrsz. jelölt része, a 083, 085, 086/5 hrsz., továbbá a 303/2-6, 304-310, 311/1-2, 313/1-2, 316/1-5, 1211-1221, 1223-1226, 1228- 1245, 1247, 1249-1252 hrsz. ingatlanok.

-A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.

-A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.

-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

b) Régészetileg érintett területek a 073/6-8 és a 078/26-29 hrsz. ingatlanok. -A területen az a) pontban felsoroltakon túl művelési ág megváltoztatásához is a KÖH előzetes engedélye szükséges.

c) Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a temető területe, a 025/1-6, az 1001/1, 1002, 1003/1-3, 1004, 1006-1010 és az 1013-1023 hrsz. ingatlan. -A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges.

-A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.

-A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

-Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a múzeum, valamint a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

-A Babos dűlő nyilvántartott régészeti lelőhellyel érintett területén közművek építése, illetve bármilyen más, 30 cm-t meghaladó mélységű földmunka esetén az engedélyezési eljárásba a KÖH-t be kell vonni, a kivitelezés során a régészeti szakfelügyeletet biztosítani kell.²¹

(6) Bármilyen fokú régészeti védettséggel érintett területen a 2001. évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.

IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

22. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település területén található védendő természeti értékeket (természeti terület) a V-1 szabályozási tervlap tünteti fel.

a) A természeti területek a következők: a 012/1, 069/1-3, 069/5, 064/1, 064/2, 062, 058, 055/1-5, 068/2-5, 050, 044/58-60, 027/4, 05/1, 05/3, 05/4, 05/6, 05/7 hrsz. gyepek és legelők, a 065 hrsz. erdő, valamint a 052 hrsz. mocsár.

b) A gyepfelületek évenkénti háromszori kaszálásáról a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell.

c) Természeti területen a művelési ág megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges.

(3) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

A környezet védelme

23. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadóan be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.]²²

f) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint.]

g) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

h) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

A betartandó legkisebb telepítési távolságok a telekhatárok és a növények között

h1) Beépítésre szánt területen, illetve beépítésre nem szánt terület M-K (volt zártkertek) övezetében

-szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 0,50 m

-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 m

-3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 2,00 m

h2) Beépítésre nem szánt területen az M-K (volt zártkertek) övezet, valamint a közlekedési területek kivételével

-gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke-, josta- és málnabokor esetében 0,80 m

-minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró) esetében 2,00 m

-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m

-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m

-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 3,50 m cseresznyefa esetében 5,00 m

-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m

h3) A h2) szerinti területen, amennnyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy M-K övezet, szőlőt és gyümölcsfát h2) szerint,

egyéb cserjét és fát

-1 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 0,80 m

-2 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 1,20 m

-2 m-nél magasabbra növő cserje (élősövény) esetében 2,00 m -fa esetében 8,00 m

(2) Speciális eljárási szabályok

a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

b) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A ,,környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek" körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

c) Pécsudvard a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.]

d) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]

e) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint].

f) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „,telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

g) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KÖM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.]

Tűzvédelmi rendelkezések

24. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. mellékletét képező OTSZ 22. §(1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

26. § (1) Építésjogi követelmények

a) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

b) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

b1) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b2) közérdeket nem sért,

b3) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(2) Elővásárlási jog

a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

Lakóterület céljára a 086/1-5, 1201-1208, 1001/1-1053, 24, 36, 073/29, 020, 1211-1220 hrsz. ingatlanokra, valamint a 23, 25-27, 29-31, 34-35, 37, 41, 44-48 hrsz, ingatlanok új beépítéssel érintett részére.

Gazdasági terület céljára a 019/3-7 hrsz. ingatlanokra.²³

b) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.

(3) Településrendezési kötelezések

a) Beépítési kötelezettség A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg: az FL-1 jelű építési övezetekben

b) Beültetési kötelezettség A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

c) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVIII. törvény 29. §-a szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

A rendeletet a képviselő-testület elfogadta a 2003. február 10-i ülésén

Orovicza György polgármester

Dr. Bíró Károly körjegyző

Záradék:

A rendelet 2003. év március hó 31. napján kihirdetésre került.

Dr. Bíró Károly körjegyző

1. melléklet a 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelethez

V-1 jelű tervlap

(A melléklet szövegét a(z) Pécsudvard külterületi szabályozási terv 2003.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet a 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelethez

V-2 jelű tervlap

(A melléklet szövegét a(z) Pécsudvard V-2 belterületi szabályozási terv 2003.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)