Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2008. 07. 15- 2013. 05. 11

Pécsudvard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelete

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2008.07.15.

Pécsudvard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Pécsudvard teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0104 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1 jelű és 1:2000 m.a. V-2 jelű, a TT- 0402 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1M jelű és 1:2000 m.a. V-2M jelű, valamint a TT- 0711 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1-M07 jelű, 1:2000 m.a. V-2-M071 és V-2-M072 jelű szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.2

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. §3 (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c) az egyes területek felhasználásának módját és határát,

d) a védőterületeket,

e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

f) az építési vonalat4

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó építési övezeti (övezeti) előírás másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Megyei Főépítész szakvéleménye alapján. A helyi védettség megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét az örökségvédelmi hatóságnak tájékoztatásul meg kell küldeni.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon ábrázolt külterületi beépítésre szánt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (2) bekezdése figyelembevételével jelen jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f) Általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás, valamint általános mezőgazdasági terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében engedélyezhető. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) tervezett utak tengelyvonala,
c) beépítésre nem szánt területen az egyes területek felhasználásának módja és lehatárolása.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az építési övezeti és övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
c)
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az építési telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzőt esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazon hiányában az építési telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása soránfigyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát.
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(11) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése:
a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külün-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
Építési engedélyezés általános szabályai
1. Fejezet

3. § [ 5Engedélyhez kötött építési munkák]

(1) Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:

a) a magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére a várhatóan magas talajvízállású területeken (lehatárolást Id. V-2 tervlapon)

b) a 96-97 hrsz. ingatlanokat érintő építés esetén a területre érkező csapadékvíz biztonságos elvezetésének kidolgozására

(2) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a) Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, terméséneket képviselő földrészleten (ld. 3. sz. melléklet) nem helyezhető el.

(3) 6Gip-E jelű építési övezetben jelentkező telekalakítási igény esetén a teljes tömbre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni.

4. §7 (1) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a) Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

b) a magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén - a kialakult állapotra való tekintettel - lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok megtartása érdekében, az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására a tűzvédelmi követelmények tisztázása céljából tűzvédelmi szakértői véleményt kell csatolni.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását.

b) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az építési övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.

(4) A növény- és talajvédelmi hatóság

a)szakhatóságként működik közre:
Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez
b)engedélyező hatóságként működik közre:
Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő mezőgazdasági célú tereprendezés esetén
(5) A bányászati hatóságot az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a) 1 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b) ezen túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenséget észlel.
(6) A bányászati hatóság szakhatósági állásfoglalása szükséges a termőföldről szóló törvényben meghatározott ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(7) Bármilyen fokú régészeti védettségű területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az örökségvédelmi hatóságot véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(8) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az erdészeti hatóságot véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(9) Termőföld más célú hasznosításához a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye szükséges.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §8 (1) Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

(2) Ha a szabályozási terv a telken tervezett szabályozási vonalat jelöl a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal csökkentett építési telek paramétereinek figyelembevételével szabad. Ezen engedélyek kiadásának feltétele a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtása.

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei ( terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

a) A település belterületén az építési telkek legalább részleges közművesítettség megléte esetén építhetők be.

b) Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

c) Szennyvíz-csatornával rendelkező területen az épitési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről , vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(6) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

Településszerkezet, terület-felhasználás
II. Fejezet

6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények szerinti ütemezéssel, szakaszosan hajtandó végre.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) 9Pécsudvard község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a) lakóterület

falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ipari gazdasági terület,
c) különleges terület
temető területe,
sportpálya területe,
hulladékgazdálkodási terület szennyvíztelep céljára,
autópálya mérnökség céljára.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) egyéb terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások

7. § (1) 10A terepszint alatti építmények

a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.

b) Partfalba vágott pince csak geotechnikai szakvélemény alapįán létesíthető.

c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KÖM- EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KÖM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet határozza meg.]

c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KÖM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű az épület használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

(3) A terepszint alatti építmények Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető a következő feltételek betartása esetén:

a) Mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.

b) Partfalba vágott pince csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.

c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8. § (1) A terület lakóépületek, gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A terület övezeti tagozódását a V-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az „,FL-K és LF-K" jelű építési övezet 11

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 2 lakással 12

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

kialakult (500 m2), új telekalakítás esetén 800 m2

legkisebb utcai telekszélesség

kialakult (8 m), új telekalakítás esetén min. 14 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m garázs, gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodóan, mélyfekvésű területen (lehatárolást Id. V-2 tervlapon) a készítendő talajmechanikai szakvélemény függvényében

oldalkert

OTÉK szerint (ld. 4. § (4) bekezdés t is)

hátsókert

utcafronttól számított 70 m építhető be, de legalább 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

max. 8,5 m

homlokzatszínezés

a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
b) Az „FL-1 és LF-1" jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 2 lakással 13

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 400 m2 14

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

153,50 m /5,00 m, gazdasági épület, garázs esetében 3,00 m / 4,50 m . Ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága nem haladhatja meg az 5,50 m-t.

előkert

16szabályozási terv szerint, ennek hiányában 4,0- 6,0 m, a Babos-dűlő (1001/2 hrsz.) keleti oldalán az ott húzódó 20 kV-os légvezetéktől való távolságtartás érdekében 10 m.

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

szabályozási terv szerint, ennek hiányában
az utcafronttól számított
70 m
építhető be, de legalább
6 m

zöldfelületi mutató

min. 50% 17

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

max. 8,5 m

homlokzatszínezés

a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
c) Az „,FL-2 és LF-2"18 jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max. 2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

3000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadon álló

legnagyobb beépítettség

25% 19

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 - 5,50 m

előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kö, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
d) 20 Az „Lf- 3” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

telkenként 1 db lakóépület építhető, legfeljebb 6 lakással

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 3,50 m / 5,00 m
garázs, gazdasági épület esetében 3,00 m / 4,50 m

előkert

szabályozási terv szerint

oldalkert

szabályozási terv szerint

hátsókert

szabályozási terv szerint

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, a fő tetőgerinc a kialakult utcaképhez illeszkedjen

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

max. 8,5 m

tömegformálás

a hagyományos falusias utcaképbe illeszkedjen

homlokzatszínezés

a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5- 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d) A néhány, OTÉK szerinti oldaltávolságot nem tartó, történetileg kialakult keresztcsürnek, illetve lakóépülettel szembeni gazdasági gazdasági épületnek, nyárikonyhának az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel történő bővítése, átépítése esetén a kialakult oldalkert- méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
Gazdasági terület
Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület „egyéb" iparterület, amely olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A területen az OTÉK 20. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) 21A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalalakítási és építési előírások a következők::

a) „GIP-E22" jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

2000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadon álló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 10,00 m (ld. 4. § (3) bekezdés t is) 23

előkert

5 m

oldalkert

A (4) bekezdés figyelembevételével, de leginkább OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 25%, amiből legalább 10%-os 3 szintes növényállomány telepítendő.

utcai kerítés

épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés
(4) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása
Az építési telkek telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra, a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 26. § szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshon vagy honos fafajokkal fásítani kell.
Különleges területek

14. § (1) A különleges területek lehatárolását a V-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2) A „TE" jelű építési övezet a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

a) A területen betartandó építési előírások a következők: -A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m- es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony), a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el. -A terület zöldfelületi mutatója min. 40%. -A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni. -Kerítésként legfeljebb 2,0 m magas élősövény telepítendő.

b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(3) 24"A Khf” jelű különleges terület szennyvíztelep céljára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

10 000 m2

beépítési mód

szabadon álló

legnagyobb beépítettség

5%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 5,00 m

előkert

min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)

oldalkert

min. 10 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%
(4) 25A Kam jelű övezet autópálya mérnökség számára fenntartott következő előírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

10 00 m2

beépítési mód

szabadon álló

legnagyobb beépítettség

40%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 10,00 m

előkert

5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

5 m

zöldfelületi útmutató

min. 40%, amiből legalább 10%-os 3 szintes
növényállomány telepítendő
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület

15. § (1) 26A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervek tüntetik fel:

Út

Közlekedési terület jele

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

távlatban

M60 autópálya

Köu-A

Külterületi gyorsforgalmi út (K.I.B.)

változó (kisajátítási terv szerint)

5716. sz. út

K-1 és Köu-1

külterületi mellékút,összekötő út (K.V.B.)

külterületi mellékút,összekötő út (K.V.B.)

meglévő (16-28 m)

K-3

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)

57125. SZ. út (Felszabadulás utca)

K-3

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)

belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.B.)

meglévő (10-18 m)

Mezőgazdasági utak

K-2 és Köu 2 27

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B.)

min. 8 m

Új lakó és kiszolgáló utak

K-4 és Köu 4 28

(B.VI.d.B.-D.)

10-16 m meglévő (8-20 m)

Meglévő kiszolgáló utak

(B.VI.d.B.-D.)

(B.VI.d.B.-D.)

meglévő(8-20 m)

Önálló gyalogút

K-5 29

(B.X.)

4 m
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) Közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(5) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(6) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.
(7) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz átemelők területe tartozik.
(8) A,,TM" jelű övezet a településen tervezett Westel adótorony területe. A területen és környezetében a hatályos jogszabályok szerinti védőtávolságokat be kell tartani. Új adótorony telepítésével kapcsolatban id. jelen rendelet 2. § (4), 3. § (3) és 4. § (1) bekezdéseket.
(9) 30A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(10) 31Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(11) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.
Zöldterület

16. § (1) A település zöldterületeinek (közparkjainak) lehatárolását a V-2 szabályozási tervlap tünteti fel. A területen az OTÉK 27. § előírásait kell megtartani:

(2) A zöldterületek kialakítása csak kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

a) A meglévő zöldterületeket kertépítészeti szakterv alapján fel kell újítani.

b) A tervezett zöldterületek belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

Erdőterület

17. §32 (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű - „E-1" jelű, és védelmi rendeltetésű -,,E-2" jelű erdők.

(2) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.

(3) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(4) Új erdő telepítésénél az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 35. §(4) bek. szerint kell eljárni.

(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben leírtakat, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(IV.30.) FM rendeletbe foglaltakat, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

18. § (1)33 A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetőek el.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.34

(3) A terület lehatárolását, övezeti tagolódását a V-1 és V-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.

(4) Az „,M-K" jelű övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1000 m2, szélessége legalább 14 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról

b) Az övezetben az 1000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. biztosítandó.

c) Az 1000-1500 m2 területű telkek beépítése az OTÉK 29. § (2) bek. 2.pontja szerint történhet.

d) Az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max. 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 90 m2 beépített alapterülettel helyezhető el.

e) Lakóépület az OTÉK 29. § (3) szerint építhető.

f) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

-Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
-Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).
-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
-Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
-Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
g) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az építési engedély kiadásának feltétele.
-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
-Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es előkerttel kell elhelyezni.
-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)
-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
-Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(5) Az „M-1" jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, 10.000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.
-Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
-A telek legnagyobb beépítettsége az OTÉK 29. § szerinti, de legfeljebb 1500 m2 lehet.
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg). Ld. még jelen rendelet 4. § (3) bekezdést is.
-Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. -Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
-A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen.
-A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
-Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
-A telek beépítettsége az OTÉK 29. § szerinti, de legfeljebb 2000 m2 lehet, ezen belül a lakóépület alapterülete legfeljebb 200 m2.
-Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni
-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-42 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
-Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(6) Az „M-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b) Az övezet természeti értéket képviselő részein (ld. V-1 tervlap - természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c) Természeti területen a gyep művelési ág megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.
d) Az övezet természeti értéket nem képviselő részein lakó- és gazdasági épület az (5) bekezdés szerint helyezhető el.
(7) 35Mezőgazdasági területen a végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján.
(8) Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető. Egyebekben művelési ág váltási igény esetén Id. jelen rendelet 2. § előírásait is.
(9) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(10) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
Egyéb terület

19. §36 (1) Vízgazdálkodási terület 19. § (1)A terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A „VT-1" jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

Közterületek kialakítása és használata

20. § (1) A Pécsudvard igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.
III. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

21. §37 (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a) A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló

szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
c1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
c2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
c4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő védett kerítés megtartandó.
c5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően (ld. 2. § (4) a) pontját is).
d) Helyi területi védettségű utcaszakaszon álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
d1) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők.
d2) Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
d3) Az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattal legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélessége nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(3) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Általános előírások
b1) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.
b3) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
b4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
c) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében
c1) Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében az örökségvédelmi hatóság előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
c2) A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költsége a beruházót terhelik.
c3)A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
c4) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum illetve az örökségvédelmi hatóság nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
c5) A Babos dűlő nyilvántartott régészeti lehellyel érintett területén közművek építése, illetve bármilyen más, 30cm-t meghaladó mélységű földmunka esetén az engedélyezési eljárásba a KÖH-t be kell vonni, a kivitelezés során a régészeti szakfelügyeletet biztosítani kell.
d) Régészeti érdekű területen
d1) A munka megkezdéséről a örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.
d2) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.
IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

22. §38 (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2) A település területén található védett természeti értékek listája a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a) Az ökológiai (zöld) folyosóhoz tartozó területen a Baranya megye Területrendezési Tervben előírtak szerint kell eljárni.

b) Természeti területen az erdőterületek kivételével a művelési ág megváltoztatása a természetvédelmi hatóság engedélyével, erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével történhet.

c) Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni.”

A környezet védelme

23. §39 (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

d) A beruházások valósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyüjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezés vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket küszöbértékeken be kell tartani.
c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakitasú és tervezésű vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, temészetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Pécsudvard a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő k bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.
c) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
d) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése eseten (pl. zavaró határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a "helyes gazdálkodási gyakorlat" szabályait.
i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerint volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységére vonatkozó tervlapokat.
l) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb. A betartandó legkisebb telepítési távolságok a telekhatárok és a növények között:
l1) Beépítésre szánt területen, illetve beépítésre nem szánt területek M-K ( volt zártkertek) övezetében
-szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs. és egyéb cserje (élősövény) esetében 0,50 m
-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 m
-3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 2,00 m.
l2) Beépítésre nem szánt területen az M-K (volt zártkertek) övezet, valamint a közlekedési területek kivételével
-gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke-, josta- és málnabokor esetében 0,50 m
-minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró) esetében 2.00 m
-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m
-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m
-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 3,50 m
cseresznyefa esetében 5,00 m
-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m
l3) A h2) szerinti területen, amennnyiben a szomszédos földterület, szőlő, gyümölcsös, vagy M-K övezet, szőlőt és gyümölcsfát h2) szerint egyéb cserjét és fát
-1 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 0,80 m
-2 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 1,20 m
-2 m-nél magasabbra növő cserje (élősövény) esetében 2,00 m
-fa esetében 8,00 m
Tűzvédelmi rendelkezések

24. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. mellékletét képező OTSZ 22. §(1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

25. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

26. § (1) Építésjogi követelmények

a) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

b) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

b1) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b2) közérdeket nem sért,

b3) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(2) Elővásárlási jog

a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

Lakóterület céljára a 086/1-5, 1201-1208, 1001/1-1053, 24, 36, 073/29, 020, 1211-1220 hrsz. ingatlanokra, valamint a 23, 25-27, 29-31, 34-35, 37, 41, 44-48 hrsz, ingatlanok új beépítéssel érintett részére.
Gazdasági terület céljára a 019/3-7 hrsz. ingatlanokra.40
b) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.
(3) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg: az FL-1 jelű építési övezetekben
b) Beültetési kötelezettség A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
c) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVIII. törvény 29. §-a szerint kell eljárni.
VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

A rendeletet a képviselő-testület elfogadta a 2003. február 10-i ülésén

Orovicza György polgármester

Dr. Bíró Károly körjegyző
Záradék:
A rendelet 2003. év március hó 31. napján kihirdetésre került.

Dr. Bíró Károly körjegyző

1. melléklet a 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelethez

V-1 jelű tervlap

2. melléklet a 2/2003. (X. 31.) önkormányzati rendelethez

V-2 jelű tervlap
1

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

2

A rendeletet módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet

3

A rendeletet szakszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

4

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

5

A rendeletet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

6

A rendeletet módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

7

A rendeletet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendeletét.

8

A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

9

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet

10

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

11

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

12

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

13

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

14

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

15

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

16

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

17

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

18

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

19

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet.

20

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

21

A rendeletet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkorményzati rendelet

22

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

23

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

24

A rendelet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

25

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

26

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet

27

A rendelet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

28

A rendelet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

29

A rendelet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet

30

A rendeletet kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

31

A rendeletet kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

32

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

33

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

34

A rendelet bekezdését módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

35

A rendelet (7) - (10) bekezdésével kiegészítette az 5/2008. (VII.15:) sz. önkormányzati rendelet.

36

A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

37

A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

38

A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rednelet.

39

A rendelet szakaszát módosította az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

40

A rendeletet módosította a 11/2004. (X.25.) sz. önkormányzati rendelete

41

A rendeletet új melléklettel kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.

42

A rendeletetúj melléklettel kiegészítette az 5/2008. (VII.15.) sz. önkormányzati rendelet.