Bakonya község képviselő testületének 2/2015 (II.26.)

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2020. 11. 19- 2022. 07. 22

Bakonya község képviselő testületének 2/2015 (II.26.)

a szociális ellátások helyi szabályairól

2020.11.19.

Bakonya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szoc.tv.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

A rendelet célja.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, további azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Bakonya községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(3) A Szoc.tv.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Bakonya község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

Eljárási rendelkezések

2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítsa és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: Hivatal) (7677 Orfű, Széchenyi tér 1.), az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatal Cserkúti Kirendeltségén (7673 Cserkút, Alkotmány u. 8.) alatt vagy Bakonyai Polgármester Hivatalban ügyfélfogadási időben (Bakonya, Fő u. 19.) lehet írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, további a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítsa iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szoc.tv. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az e rendeletben szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.

(4) A kérelmet - ha törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítsa szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet I. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (1. melléklet)

(6) A jogosultság megállapításakor:

a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(7) Jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző

hónap keresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás

igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az ellátást folyósító

intézet által kiállított igazolás a jövedelemről,

d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző

gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

c) A közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét meghaladó részét.

(9) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(10) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(11) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusinak megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 0-ig, készpénzben házipénztárból vagy szolgáltatóhoz történő utalással. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A polgármester vagy a jegyző döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a polgármester a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(3) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja:

a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

c) a Szoc.tv. 4 §.-a szerinti értékesíthető vagyonnal nem rendelkezik.

6. § A rendszeres települési támogatás, települési lakhatási támogatás, települési gyógyszertámogatás, a támogatás jellegénél fogva, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító, határozatában rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (2. melléklete).

8 § A szociális ellátásra jogosultság esetén a jogosultságot érintő jog és kötelezettség megállapítására, további a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.

(2) A döntésre jogosult a határozatát az Ákr. alapján hozza meg. A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatos alábbiakban felsorolt hatáskörét a jegyzőre ruházta át:

- lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szoc.tv.- ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatást és

b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.

Rendszeres települési támogatás. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

11 § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás fenntartásival kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez nyújtott hozzájárulás (Kérelem fenntartási e rendelet 3. sz. melléklete szolgál).

(2) A jegyző lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek

a) a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

b) és az Szoc.tv.4. §-a szerinti vagyona nincs

(3) A háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.

(4) A települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

a) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

aa) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

ab) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

ac) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

ad) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

ae) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

b) Ha a háztartás

ba) a (4) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

bb) a (4) bekezdés ad) vagy ae) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

bc) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

c) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagysig és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

d) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

da) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

db) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

dc) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

dd) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

de) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

e) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

ea) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

eb) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

f) A (4) bekezdés eb) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

J-0,5

TM = 0,3-

NYM

─────

x 0,15,

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjának első napjától 6 hónapra jár. A kérelem ismételten benyújtható.

(6) A lakhatási kiadások igazolásinak módja:

a) közüzemi (villany, gáz, víz) számla

b) tüzelőanyag számlával történő igazolása

(7) A lakhatási támogatás kifizetésének módja csak szolgáltatóhoz történő utalással történik - a szolgáltatót a kérelmező választhatja.

(8) Megszűnik a támogatás:

a) a megállapított idő elteltével,

b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásival

(9) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles ingatlanát (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználó) jó karban tartani, rendeltetésszerű használhatóságát, és higiénikus állapotát biztosítani.

(10) A lakhatási támogatási kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni a saját tulajdoniban levő járdák, udvarok, kertek, bejárók, további az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztán tartásáról, gyommentesítéséről.

(11) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles továbbá gondoskodni az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztán tartásáról, a hóeltakarításáról, síkosság-mentesítéséről. A tisztán tartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves, vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlantulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

(12) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanán háztartási - és építési hulladék vagy veszélyes anyag ne halmozódjon fel.

(13) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja a (8)-(11) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, annak teljesítésére írásban - 5 napos teljesítési határidő kitűzésével - fel kell szólítani.

(14) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátásjogosultja kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a kérelmet el kell utasítani, vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.

Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban (rendkívüli sürgős esetben, a polgármester telefonon keresztül is kérheti a testület tagjainak véleményét két testületi ülés közt)

a) azt a személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,

b) és a kérelmezőnek/családnak vagyona (Szoc.tv.. 4. §.) nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

d) a gyermek hátrányos helyzete (Gyvtv.: a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a) miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.

(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével - rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

13. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5000,- Ft összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal.

(2) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben történik. Amennyiben az ügy összeg

körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatást nem a

rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben, közvetlen

számlakiegyenlítés formájában kell adni.

(3) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik.

(4) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból - különösen nevelési-oktatisi intézmény, gyámhatóság, további más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. A kérelem fenntartási e rendelet 4. sz. melléklete szolgál. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családba fogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a szülő vagy a családba fogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családba fogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szoc.tv.. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátásira jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Települési temetési segély

14. § (1) A Képviselő-testület, települési támogatásként, temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségének 20%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a temetkezési vállalkozó minden év január 15.-ig igazolja.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeSzoc.tv.eni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. A temetési számlát a támogatást kérő nevére kell kiállítani.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő 15 nap. A kérelem fenntartási e rendelet 4.melléklete szolgál

Születéshez nyújtott települési támogatás

15. § (1) Bakonya község önkormányzatinak képviselő-testülete születéshez települési támogatást nyújt azon a születés időpontjában állandó bejelentett bakonyai lakcímmel rendelkező szülőknek, akik gyermeküket is bakonyai lakosnak jelentik be.

(2) A születéshez nyújtott települési támogatás összege gyermekenként 20.000,- Ft. A támogatást kérőnek csatolni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát. A kérelem fenntartási e rendelet 4. melléklete szolgál.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

16. § A polgármester az Szoc.tv.v. 48. §-iban meghatározottak szerint gondoskodik köztemetésről.

Szociális célú tüzelőanyag támogatás

16/A. § (1) A települési támogatás természetben szociális ellátás formájában is nyújtható, szociális célú tüzelő (tűzifa vagy szén) formájában.

(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti:

a) aktív korúak ellátásira jogosult,

b) időskorúak járadékára jogosult vagy

c) települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesül) vagy aki

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevel.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.

(4) A szociális célú tüzelőanyag mennyisége a támogatott kérelmek arányában egységesen kerül meghatározásra.

(5) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.

(6) A szociális célú tüzelő átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.

(7) Bakonya Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális célú tűzifiban vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

Az ellátások igénybevétele

18. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz, illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (E rendelet szerinti 1. melléklet)

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a

szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása.

Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető, illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

Étkeztetés

19. § Az Önkormányzat a rászorultak szociális étkeztetéséről a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

20. § A jelzőrendszeres Házi segítségnyújtás feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

Családsegítés

21. § AZ önkormányzat családsegítési feladatát a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Bakonya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014.(X. 16.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról hatályát veszti.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tájékoztató