Cserkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2022. 02. 04- 2022. 06. 10Cserkút község képviselő testületének 2/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátások helyi szabályairól
Cserkút Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet célja és hatálya
1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a)1 Cserkút községi önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, amennyiben életvitelszerűen a településen tartózkodnak.
b) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatiban Cserkút község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
Eljárási rendelkezések
2. § Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatal Cserkúti Kirendeltségén (Cserkút, Alkotmány u. 8.) lehet ügyfélfogadási időben, írásban benyújtani. A kérelem kitöltött és aláírt formanyomtatványon , a szükséges mellékeltek egyidejű becsatolásával nyújtható be.
3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ainak a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az e rendeletben szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(3) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez kell írásban előterjeszteni.
(2) A jogosultsági feltételek megállapításához az e rendeletben szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(4) A kérelmet - ha törvény másként nem rendelkezik - az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet I. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (E rendelet 1. számú melléklete)
(6) A jogosultság megállapításakor:
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
a) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(7) Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző
hónap keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás
igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében az ellátást folyósító intézet által kiállított igazolás a jövedelemről,
d) vállalkozás esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(8) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) A közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő
támogatás összegét meghaladó részét.
(9) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(10)2 Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(11) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusinak megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
4. § (1)3 A rendszeres ellátások folyósítására havonta utólag kerül sor, kifizetése minden hónap 10. napjáig, készpénzben házipénztárból, vagy a szolgáltatóhoz történő közvetlen utalással történik. Nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül házipénztári kifizetéssel történik. A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(2) A polgármester vagy a jegyző döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a
képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a kirendeltségnél kell benyújtani. A kirendeltség a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.
(3) A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben 6 hónapon belül vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(3) A Hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét
(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja:
a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben
b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe
c) értékesíthető (az Szt. 4 §-a szerinti) vagyonnal nem rendelkezik.
6. § A rendszeres települési támogatás, települési lakhatási támogatás, települési gyógyszertámogatás, a támogatás jellegénél fogva, egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító, határozatában rendelkezni kell.
7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján
vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.)
Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. (E rendelet 2. számú melléklete).
8. §4 A szociális ellátásra jogosultság esetén a jogosultságot érintő jog és kötelezettség megállapítására, további a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § (1) A szociális ellátások megállapításáról a jegyző, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.
(2) A döntésre jogosult
a) a határozatát az Ákr. alapján hozza meg.
b) A képviselő-testület a szociális ellátásokkal kapcsolatosan alábbiakban felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházta át:
ba) Települési gyógyszertámogatás
bb) Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása (lakhatási támogatás)
bc) Temetéshez nyújtott települési támogatás
bd) Születéshez nyújtott települési támogatás
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.- ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) rendszeres települési támogatást
1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása
2. Gyógyszertámogatás
3. Temetéshez nyújtott települési támogatás
4. Születéshez nyújtott települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatást állapít meg.
Rendszeres települési támogatások. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása
11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott
lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez
nyújtott hozzájárulás (Kérelem benyújtására e rendelet 3. sz. melléklete szolgál).
(2)5 A polgármester lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek:
a) a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át
b) és az Szt. szerinti vagyona nincs
(3) A háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen
az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a
különálló közüzemi szolgáltatási hely.
(4)6
(4a)7 A lakhatási támogatás összege egységesen 2.500,- Ft.
(5) A rendeletben előírt feltételek fennállása esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónapra jár.
(6) A lakhatási kiadások igazolásának módja:
a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
b) közüzemi (villany, gáz, víz) számla
c) tüzelőanyag számlával történő igazolása
(7) A lakhatási támogatás kifizetésének módja csak szolgáltatóhoz történő utalással történik a szolgáltatót a kérelmező választhatja.
(8) Megszűnik a támogatás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával
(9) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles ingatlanát (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználó) jó karban tartani, rendeltetésszerű használhatóságát, és higiénikus állapotát biztosítani.
(10) A lakhatási támogatási kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni a saját tulajdoniban levő járdák, udvarok, kertek, bejárók, további az ingatlanhoz tartozó valamennyi terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, gyommentesítéséről.
(11) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles továbbá gondoskodni az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, síkosság-mentesítéséről. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves, vagy virágos sávra is vonatkozik. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlanáról a közterületre kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.
(12) A lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja köteles gondoskodni arról, hogy ingatlanán háztartási és építési hulladék vagy veszélyes anyag ne halmozódjon fel.
(13) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja a (8)-(11) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, annak teljesítésére írásban - 5 napos teljesítési határidő kitűzésével - fel kell szólítani.
(14) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtója és az ellátás jogosultja kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a kérelmet el kell utasítani, vagy a már megállapított támogatást meg kell szüntetni.
Gyógyszertámogatás
12. § (1)8 A polgármester havi rendszerességgel a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg, ha a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 350 %-át nem haladja meg.
(2)9 Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki legalább három hónapon keresztül folyamatosan gyógyszert szed és az elfogyasztott gyógyszerek után fizetett térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 25 %-át.
(3) A települési gyógyszertámogatás összege a körzeti orvos által igazolt gyógyszerköltség összege, de maximum 20.000,- Ft havonta.
(4) A gyógyszertámogatást igénylő személy a kérelmét, a körzeti orvos által igazolt, e rendelet 4. számú melléklete szerinti gyógyszerfogyasztást igazoló lapon nyújtja be.
(5) A támogatást kérő első alkalommal történő igényléskor a hivatalban igazolja a csalid kereső tagjainak jövedelmét.
(6) Az ellátás folyósítása, illetve kifizetése minden hónap 10. napjáig, készpénzben házipénztárból, vagy banki utalással történik.
(7) A támogatást a polgármester egy évre állapítja meg. A kérelem ismételten benyújtható.
(8) A Hivatal a támogatásban részesülő személyekről és a kifizetett támogatásokról nyilvántartást vezet.
(9) A támogatással bármilyen módon történő visszaélés, a támogatás megszüntetését vonja maga után. A jogosulatlanul felvett támogatást a támogatott köteles visszatéríteni.
Rendkívüli települési támogatás
13. § (1)10 A polgármester átruházott hatáskörében eljárva rendkívüli települési támogatásban részesíti
a) azt a személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg,
b) és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.
(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak
alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
g) nevelt gyermek csalidba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
h) a gyermek hátrányos helyzete9 (Gyvt.: a gyermekek védelméről és gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 67/A. §-a) miatt anyagi segítségre szorul
(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelki állapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.
(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével - rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.
14. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5-30 000,-Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal.
(2)11 Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb maximum 10 000.-Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett támogatások összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 80 000,- Ft-ot.
(3) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben történik. Amennyiben az ügy összes
körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz támogatást nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben, közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.
(4) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás - jogosult
számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik.
(5) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból - különösen nevelési-oktatisi intézmény,
gyámhatóság, további más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes
személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet
kezdeményezésére - is megállapítható.
(6) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik. A kérelem benyújtására e
rendelet 5. sz. melléklete szolgál.
Temetéshez nyújtott települési támogatás
15. § (1) A polgármester, átruházott hatáskörében eljárva, jövedelemhatártól függetlenül, települési támogatásként, temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3)12 A temetési segély összege 50.000,-Ft.
(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell. A temetési számlát a támogatást kérő nevére kell kiállítani.
(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap. A kérelem benyújtására e rendelet 5. sz. melléklete szolgál.
Születéshez nyújtott települési támogatás
16. §13 (1)14 A polgármester, átruházott hatáskörében eljárva születési segélyt nyújt azon a születés időpontjában állandó bejelentett cserkúti lakos szülő(k)nek, akik életvitelszerűen a településen tartózkodnak és akik gyermeküket is cserkúti lakosnak jelentik be.
(2)15 A születési segély összege gyermekenként 50.000,- Ft. A támogatást kérőnek csatolni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát. A kérelem benyújtására e rendelet 5. sz. melléklete szolgál.
Természetben nyújtott szociális ellátások
Köztemetés
17. § (1) A polgármester, átruházott hatáskörében eljárva - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.
(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat, az erről hozott döntés alapján
a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(4) Az önkormányzat a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.
Szociális célú tüzelőanyag támogatás
17/A. § (1) A települési támogatás természetben szociális ellátás formájában is nyújtható, szociális célú tüzelő (tűzifa vagy szén) formájában. A támogatás igénylésének részletes szabályait az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
(2) A természetbeni támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt a jogosultat, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti
a) aktív korúak ellátására jogosult,
b) időskorúak járadékára jogosult vagy
c) települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesül) vagy aki
d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevel.
(3) Háztartásonként legfeljebb 5 erdei m3 tűzifa vagy 10 q szén biztosítható.
(4) A szociális célú tüzelőanyag mennyisége a támogatott kérelmek arányában egységesen kerül meghatározásra.
(5) Szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.
(6) A szociális célú tüzelő átvételét a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.
(7) Cserkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális célú tűzifiban vagy szénben részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
18. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
a) szociális étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
Az ellátások igénybevétele
19. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a hivatalhoz, illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SZCSM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (E rendelet szerinti 1. számú melléklet)
(2)16 A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetésre vonatkozó kérelemről a polgármester dönt.
(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(4)17 Az intézményvezető, illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki :
a) önmaga ellátására teljesen képtelen és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna, és ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás biztosításával sem oldható meg,
b) a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint soron kívüli elhelyezése indokolt,
c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, amely miatt soron kívüli elhelyezése vált szükségessé,
d) kapcsolata vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a további együttélés életét, testi épségét veszélyezteti.
Szociális étkeztetés
20. § (1) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási és Gyermekjóléti Alapellátási Központ és Családi Bölcsőde-hálózat útján biztosítja. Az étkeztetés igénybe vehető elvitellel, vagy házhoz szállítással, melyért külön térítési díjat kell fizetni. A kérelmeket az Orfűi Közös Önkormányzati Hivatal Cserkúti Kirendeltségén kell benyújtani.
(2) Étkezésre jogosult
a) az a 65. év alatti személy, aki:
aa) korhatár előtti ellátásban, vagy
ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban, vagy
ac) fogyatékossági támogatásban, vagy
ad) aktív korúak ellátásában részesül, és aki egészségkárosodott személynek minősül és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.
c) Hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és egészségi állapota miatt a népkonyhát nem tudja igénybe venni.
(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel,
e) önmaga ellátására részben képes.
(4) Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslata alapján az ellátást igénybevevő részére cukorbeteg és epekímélő diétás étkeztetés biztosítható.
Az étkeztetésért fizetendő térítési díj megállapítása
21. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy egy főre jutó havi jövedelemét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet kell figyelembe venni.
(2) Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.
(3) Ingyenesen ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
(4) A személyi térítési díj havi összege, étkeztetés igénybevétele esetén, nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem 30%-át.
(4a)18 Az Önkormányzat saját bevételei terhére étkezési naponta, személyenként 200,- forinttal hozzájárul a szociális étkezés személyi térítési díj összegéhez.
(5) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az önkormányzati fenntartó konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
(6) A személyi térítési díj összege az önkormányzat döntése alapján csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszi. Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét az Önkormányzat évente felülvizsgált rendeletben szabályozza.
22. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban a 4. számú melléklet szerinti kérelmet nyújtja be, majd a jogosultság elbírálását követően megállapodást köt a szolgáltatóval.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár,
e) az ellátás megszüntetésének módjait,
f) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.
(3) Az étkeztetés igénylése és az ellátás biztosítása a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet alapján történik.
(4) A szociális étkeztetés alapszolgáltatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. A polgármester döntése ellen a kézhezvételt követően 15 napon belül fellebbezés nyújtható be, a fellebbezést a képviselő-testület bírálja el.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
23. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,
b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
a) az egyedül élő 65 év feletti személy,
b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.
(4) Az ellátások igénybevételének módjáról tájékoztatást nyújt az önkormányzat.
Családsegítés
24. § (1) Az Önkormányzat önkormányzati intézményfenntartó társulási megállapodás keretében a házi segítségnyújtást a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás keretén belül biztosítja.
(2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
(3) A jegyző, a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény jelzi , az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
(4) A (3) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (5) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.
(5) A családsegítés körében biztosított ellátás térítésmentes.
Az ellátások megszüntetésének esetei
25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével;
b) a jogosult halálával;
c) határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha az intézményi jogviszony meghosszabbítható;
d) a megállapodás felmondásával.
(2) A megállapodást felmondhatja
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője, indoklás nélkül,
b) az intézményvezető (szolgáltató vezetője), ha
ba) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt,
ba) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
ba) az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nem tesz eleget, ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fent, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését
(3) A felmondási idő alapszolgáltatás esetén tizenöt nap,
(4) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.
Záró és hatálybaléptető rendelkezések
26. § (1) E rendelet 2020. május 30. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Cserkút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(IX. 29.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról hatályát veszti.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (1) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
módosította a 13/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet
Módosította az 5/2020.(V.29.)Ök. rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2020.május 30. napjától.
módosította a 13/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (2) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Törölte a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (3) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Beiktatta 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (4) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (5) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (6) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (7) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (8) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (9) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
módosította a 13/2018. (X. 25.) önkormányzati rendelet
Módosította az 5/2020.(V.29.) Ök. rendelet 1. § (9) bekezdése, hatályos 2020. május 30. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (10) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.
Módosította az 5/2020.(V.29.) Ök. rendelet 1. § (12) bekezdése, hatályos 2020. május 30. napjától.
Módosította az 5/2020.(V.29.) Ök. rendelet 1. § (13) bekezdése, hatályos 2020. május 30. napjától.
Módosította a 3/2022.(II.4.)Ök. rendelet 1. § (11) bekezdése, hatályos 2022.január 1. napjától.