1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, címe: Keszü Község Önkormányzata, 7668. Keszü, Petőfi u. 24

(2)² Az Önkormányzat pecsétje: Kör alakú pecsét, középen a Magyarország címerével, Felirata: Keszü Község Önkormányzata Baranya megye

(3) Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

(4) A Polgármester hivatalos pecsétje kör alakú középen a Magyarország címerével, a köríven a következő felirattal: Keszü Község Polgármestere Baranya megye

(5) Keszü község címere: osztott címerpajzsban kék alapon bal oldalon 4 búzakalász jobb oldalon piros alapon fél ásón ágaskodó ló, mellső lábai között nyilat tartva. A címerpajzs alatt Keszü felirat.

(6) A Polgármesteri Hivatal feladatait Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

2. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatással való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi- és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2)⁴ Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

(3) A Képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel - és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

3. § A Képviselő-testület együttműködik a regionális és megyei közigazgatási szervekkel, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulással, támogatja a régiós, illetve kistérségi összefogást célzó kezdeményezéseket.

4. § (1) Az Önkormányzat köteles gondoskodni:

(2) Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg a Képviselő-testület külön dönt.

5. § (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

(2) A Képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át.

(3) Ezen túlmenően a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásáról önkormányzati rendeletben rendelkezik. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.⁵

6. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az ülést a polgármester hívja össze.

(4)⁶ A Képviselő-testület – szükség szerint – de évente legalább hat ülést tart. Összehívásáról és levezetéséről a polgármester gondoskodik, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Képviselő-testület legidősebb tagja, mint korelnök. A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján, illetve a Közös Hivatal hirdetőtábláján.

(5) A Képviselő-testület összehívását a Baranya Megyei Kormányhivatal Vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Nemzetiségeket érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok testületei is kezdeményezhetik az ülés összehívását.

(6) A Képviselő-testület ülését – lehetőleg – hétfői vagy csütörtöki napon 17.00 órára kell összehívni.

(7)⁷ Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, illetve a képviselők egy negyedének, az önkormányzat bizottságának – az összehívás indokát tartalmazó – indítványára.

(8)⁸ A Képviselő-testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztések anyagát a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal rendelkezőknek – rendes ülés esetén legalább az ülés napját 4 nappal megelőzően, rendkívüli ülés esetén legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell. Rendkívüli ülés esetén az írásbeliségtől el lehet tekinteni.

(9) A napirendi pontokhoz – lehetőség szerint írásos előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés tartalmazza a napirendi ponttal kapcsolatos legfontosabb információkat, valamint a határozati javaslat szövegét.

(10) A Képviselő-testületi ülés meghívója és írásos anyaga – az elektronikus levélcímmel rendelkezőknek e-mailen küldendő meg.

(11) A képviselő-testületi ülések időpontját, helyét, napirendjét tartalmazó hirdetményt a községi hirdetőtáblán, és a nagyobb forgalmú közterületeken ki kell függeszteni, valamint közzé kell tenni a település honlapján.

7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Képviselő-testület ülésén – tevékenységi körükbe tartozó témákban – a Keszüért Egyesület elnökének, valamint a Nyugdíjas Klub vezetőjének tanácskozási joga van. A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a helyi önkormányzat Képviselő-testülete ülésén tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezett bele, továbbá önkormányzati hatósági ügy, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4) Zárt ülést rendelhet el a Képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés, és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekeit sértené.

(5)⁹ Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, vagy a közös önkormányzati hivatal kijelölt ügyintézője, valamint meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

8. § (1) Az ülés a képviselők többségének jelenléte esetén határozatképes. Minősített többséghez a megválasztott képviselők többségének jelenléte szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester az ülést 8 napon belül ismét összehívja. A megismételt ülésen az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.

(3) A polgármester, - illetve az ülést levezető – elnöki jogkörében az ülést:

(4) Az ülés napirendjét a Képviselőtestület állapítja meg.

9. § (1) A képviselők a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő ügyben sürgősségi indítványt tehetnek, amelyet legkésőbb a rendes ülés kezdetéig kell a polgármesternél beterjeszteni a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottság- /ok/ elnökei, a képviselők, a nemzetiségi önkormányzat testülete, a jegyző. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3)¹⁰ Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A sürgősség elvetése esetén az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni.

10. § (1) A napirendi pontok felett a polgármester külön-külön vitát nyit, melynek során az előterjesztő a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.

(2) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal rendelkezőknek van felszólalási joguk.

(3) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A vita lezárása után az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra.

(5) Tájékoztató jellegű előterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.

(6) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az egész határozati javaslatról.

(7) A Képviselő-testület – a szavazati arány rögzítése mellett – alakszerű határozat nélkül dönt:

11. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő kérhet engedélyt, a felszólalás tárgyának meghatározásával. Az engedély megtagadása esetén a képviselő kérésére a tárgyban a testület vita nélkül határoz (napirend előtti felszólalás).

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő szót kérhet, javaslatot tehet (felszólalás az ügyrendhez).

12. § (1) A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több, mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(2) Szavazat egyenlőség esetén újabb szavazást kell tartani, és ha az sem vezet eredményre, az előterjesztést a következő ülésen ismételten meg kell tárgyalni.

(3) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének szavazata szükséges.

(4) Minősített többség szükséges törvényben, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott ügyekben:

13. § (1) A Képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat. Alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező.

(3) A zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell.

(4) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselőtestület vita nélkül dönt. Név szerinti szavazáskor a szavazatokat névsorrendben kell leadni, a hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

(6) A Képviselőtestület határozatait naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, amelyről a jegyző nyilvántartást vezet.

14. § (1) Az Önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési ügyben kérdés tehető fel, amelyre a megkérdezett az ülésen köteles választ adni (kérdés).

(2) A képviselő az ülésen a napirendek lezárása után a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottsági elnöktől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpelláció), amelyre a kérdezett az ülésen, vagy azt követően legkésőbb l5 napon belül – írásban – köteles választ adni.

(3) Az interpellációt legkésőbb az ülés megkezdéséig a Polgármesternél kell bejelenteni. Az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület dönt, azt követően, hogy az interpelláló az elfogadás kérdésében nyilatkozott.

(4) Ha az interpellált írásban ad választ, azt minden képviselőhöz el kell juttatni, elfogadásáról azonban ekkor is testületi ülésen kell dönteni.

(5) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a Polgármester gondoskodik. Ennek során:

(2) A Polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

16. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyre a titkos ügyiratkezelés szabályait kell alkalmazni.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – az önkormányzati Közös Hivatalban betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvekbe.

17. § (1) A Képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A rendelettervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el.

(4) A rendelettervezetről a jegyző – a Képviselőtestület elé terjesztés előtt – törvényességi szempontok észrevételezésével állást foglal.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal a rendelettervezet előkészítésében akkor is köteles részt venni, ha azt más készíti el.

(6) A Képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

(7) A polgármester egyes rendelettervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

18. § (1) A rendelet tervezetét vagy a rendeletalkotást kezdeményező vagy a jegyző terjeszti elő. Az előterjesztő köteles ismertetést adni az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról, indítványokról is.

(2) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(3)¹² A rendelet kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztés útján – és a www.keszu.hu honlapon való közzététellel - az elfogadást követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.

(4) Az Önkormányzat – helyben szokásos módon - kihirdetendő egyéb dokumentumainak közzététele szintén a (3) bekezdés szerint történik.

19. § (1) A települési képviselők jogai azonosak.

(2) A képviselők főbb jogai:

(2) A képviselő főbb kötelezettségei:

20. § (1)¹³ A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre. A polgármester, alpolgármester, a közös hivatal dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottság elnökét, és tagjainak több, mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A Képviselő-testület a következő bizottságokat a következő létszámmal hozza létre:

(4) A bizottsági ülés összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

(5) A bizottsági ülést a polgármester, a bizottság képviselő tagja javaslatára össze kell hívni.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottsági ülés napirendjéről, döntéséről, állásfoglalásáról a Képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(8) A bizottság belső működési szabályait – az e rendeletben foglaltakon túl – maga határozza meg.

21. § (1) A polgármester munkáját társadalmi megbízatásban végzi.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:

(4) A polgármester, - ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire sérelmesnek tartja – ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

(5) A Képviselő-testület – saját tagjai közül – a polgármester javaslatára – titkos szavazással az alakuló ülésen vagy az azt követő első ülésén alpolgármestert választ.

(6) Az alpolgármester feladata – melyet társadalmi megbízatásban lát el – a polgármester helyettesítése, munkájának segítése.

(7) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti, aki jegyzői feladatait valamennyi érintett településen ellátja. Kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságarányos többségi döntése szükséges.

(8) A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, szerveinek és a polgármestereknek, ha működésük, döntésük jogszabálysértő.

(9)¹⁶ A jegyzői tisztség – legfeljebb 6 hónapi időtartamú betöltetlensége, a jegyző tartós távolléte esetén feladatait a Közös Hivatal kijelölt tisztviselője látja el.

22. § (1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, döntései végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Gyód és Kökény községek Képviselő-testületeivel közösen egységes hivatalt működtet.

(2) A hivatal elnevezése: Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7668 Keszü, Petőfi u. 24.

(3) A jegyző vagy megbízottja heti egy-egy alkalommal Gyód és Kökény községben kihelyezett ügyfélfogadást tart.

(4)¹⁷ Az Önkormányzati Közös Hivatal létszámát, szervezeti felépítését, működési szabályait a Közös Hivatalt alapító együttműködési megállapodás, valamint az Alapító okirat rögzíti.

(5) Keszüi Közös Önkormányzati Hivatalnak a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével és döntés előkészítő tevékenységével kapcsolatos feladatokat külön együttműködési megállapodások rögzítik.

23. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakíthat társulásokat.

(2) A Képviselőtestület társulási megállapodások megkötése során a Mötv. 87-94. §-ai szerint jár el.

(3) A Képviselőtestület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi közügyek megoldására irányulnak.

24. § (1) A települési önkormányzat saját költségvetése terhére a helyi nemzetiségi önkormányzatok működése személyi- és tárgyi feltételeit a következők szerint biztosítja:

(2) A Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatait a vonatkozó jogszabályokon túl saját szabályzataiban foglaltak szerint látja el.

25. § (1) A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, közművelődéssel, tájékoztatással, nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtóval, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos önkormányzati feladatokat.

(2) E feladatai során a helyi önkormányzat Képviselő-testülete – amennyiben a nemzetiségi ügyek ellátására vagy a nemzetiséghez tartozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt – az alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat véleményét beszerzi (egyeztetési jog).

(3) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatot a (2) bekezdésben írt körben tervezett intézkedéséről – a téma tárgyalását megelőző 30 napon belül írásban értesíti az előterjesztés szövegével, azzal, hogy a kézhez vételtől számított 15 napon belül írásban adja meg javaslatait, véleményét, illetve egyetértését.

(4) A nemzetiségi önkormányzatnak az előterjesztéstől eltérő javaslatait, véleményét a testületi ülést megelőző 10 napon belül a Polgármester és a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részvételével történő közös egyeztetésen kell megvitatni, melynek eredményét, illetve az egyetértési jog gyakorlásának tényét írásban csatolni kell az előterjesztéshez

26. § (1) Képviselőtestület a népszavazás rendjét külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület a polgárok gyűlésén (falugyűlés) tájékoztathatja a lakosságot a közérdeklődésre számot tartó helyi ügyekről.

(3) A polgárok gyűlését a Polgármester hívja össze.

(4) A gyűlésre meg kell hívni a lakosságot, a képviselőket, a nemzetiségi önkormányzat (-ok) testületét, a helyi civil szerveződés (-ek) képviselőit és a jegyzőt.

(5) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával a polgárok, társadalmi és civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a polgármesterhez, alpolgármesterhez, képviselőkhöz, jegyzőhöz kérdést intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(6) A közmeghallgatásról – amelyet a polgármester hív össze és vezet – jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testületi jegyzőkönyvre irányadó szabályok érvényesek.

(7) A közmeghallgatásra meghívottak köre azonos a (4) bekezdésben írtakkal.

(8) A lakossági fórumok idejéről és helyéről az esemény előtt 8 nappal a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a meghívottakat.

27. § (1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes körét a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza.

(3) A Képviselőtestület hitelt csak a hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehet fel.

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

(5) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselőtestület, szabályszerűségéért a polgármester, törvényességéért a jegyző felelős.

(6) A gazdálkodás operatív feladatait a Keszüi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(7) Ötmillió forint feletti értékű önkormányzati vagyont értékesíteni, vagyon feletti rendelkezési jogot, vagyon használatát, illetve hasznosítási jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján – a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

28. § (1) A Képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére az (l) – (2) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

29. § (1) Az Önkormányzat nevében a pénzügyi kötelezettségvállalás és utalványozás jogkörét a polgármester vagy az általa írásban megbízott személy végzi. Ellenjegyző a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetője.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal költségvetése terhére szóló kötelezettségvállalás és utalványozás jogát a jegyző, az ellenjegyzést az általa megbízott személy végzi.

30. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzését törvényben meghatározott szervek, intézmények végzik.

(2) A jegyző köteles – jogszabályok, módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni. A belső ellenőrzés keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

31. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetést követő napján lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével Keszü község Önkormányzata 3/2018. (II.16). és 9/2015. (IV.23.). módosító önkormányzati rendeletekkel módosított 3/2015 (II.11.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról hatályát veszti.