Csertő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2002. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2002. 06. 01Csertő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2002. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Csertő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Csertő teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (jelen rendelet 1. melléklete) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
b) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c) a védőterületek határát,
d) az építési helyeket,
e) a kötelező építési vonalat,
f) az egyes területek felhasználásának módját és határát,
g) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
h) a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet építészeti szakvélemény alapján.
(4) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elem az irányadó telekhatár.
(5) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(6) Az irányadó szabályozási elem az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
(7) Az övezeti határ és az építési hely a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(8) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
l. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (Xll.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(2) A HÜ-1 építési övezet az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon jelölt részén építési igény esetén a telekalakulatok véglegesítése érdekében a teljes területre vonatkozó elvi telekalakítási terv készítendő.
(3) Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén, valamint üdülőházas területen és hétvégi házas terület HÜ-2, HÜ-3 és HÜ-4 övezeteiben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).
4. § (1) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(Xll.29.)KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően az alábbi műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Üdülőházas területen és hétvégi házas terület HÜ-2, HÜ-3 és HÜ-4 övezeteit érintő építési engedélykérelmekhez legalább 1:500 m.a. kertépítészeti tervet.
b) KÜ-1 jelű övezetet érintő építési engedélykérelmekhez tájbaillesztési tervet, amely a meglévő tájértékek megőrzését szolgálva, a legalább 1:4000 m.a.-ban ábrázolt tágabb környezet részletes tájanalízisén alapulva, legalább 1:1000 m.a.-ban ábrázolva meghatározza a be nem építhető telekrész tájbaillő hasznosításának módját, a telepíthető növényfajokat, és a kertészeti kialakítás karakterét.
c) Az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon lehatárolt területen a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében a nem beépíthető területsávok meghatározására és az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt.
d) Műemléki környezetbe tartozó ingatlanokon az utcai épületet érintő engedélykérelmek esetén legalább a két-két szomszédos utcai épületet is bemutató utcaképi fotómontázst, vagy látványtervet, valamint homlokzatszínezési tervet.
(2) Az e rendelet 3. §-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az elvi építési és az építési engedélykérelmek a 45/1997.(Xll.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelmények szerint készüljenek azzal, hogy lakóterületi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) a Területi és a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert- méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Szigetvár) be kell vonni.
(5) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(6) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
a) szakhatóságként működik közre Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994.évi LV. tv. 70. § (2) bekezdés értelmében.
b) engedélyező hatóságként működik közre bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdés b) pontjának, valamint a 69. § (1) bekezdés a) pontjának értelmében.
(7) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(8) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(9) A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVlll. törvény és módosítása, valamint a 46/1997.(Xll.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(Xll.20.)Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
ll. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(4) Csertő község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület: falusias lakóterület,
b) gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató terület vagy ipari terület,
c) üdülőterület: hétvégi házas terület,
d) különleges terület: temető területe, sportolási célú terület, kastélyegyüttes területe vagy turisztikai és rekreációs célokat szolgáló különleges terület.
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) egyéb terület.
(6) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A közművesítettség mértéke a település beépítésre szánt területein az építési telkek részleges közművesítettség esetén építhetők be azzal a szigorítással, hogy a közműves szennyvízelvezetést (szennyvízcsatorna) biztosítani kell, a szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik.]
b) Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [A határértékeket jóváhagyáskor a 3/1984. (II.7.) OVH, illetve a 4/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg.]
c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket. [A zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket jóváhagyáskor a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket jóváhagyáskor a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket jóváhagyáskor a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
(3) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető.
b) A Szabadság utca tóra néző ingatlanain terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.
c) Lejtős, csúszásveszélyes terepen (lehatárolást lásd az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon) terepszint alatti építmény csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.
d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A terület lakóépületek, gazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület övezeti tagozódását az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok tüntetik fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „FL-1” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
aa) lakásszám: max.2 db
ab) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
ac) legkisebb telekterület: 800 m2
ad) legkisebb utcai telekszélesség: kialakult (9 m)
ae) beépítési mód: oldalhatáron álló
af) legnagyobb beépítettség: 30%, de legfeljebb 500 m2
ag) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetében 3,50 m / 5,50 m
ah) gazdasági épület esetében 3,00 m / 4,50 m
ai) előkert: a kialakult utcaképhez igazodóan
aj) oldalkert: OTÉK szerint (a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni)
ak) hátsókert: utcafronttól számított 60 m építhető be, de legalább 6 m
al) zöldfelületi mutató: min. 40%
am) egyéb megkötések - helyi egyedi védelem: Szabadság u. 76, 133, 138, 142, 148, 154, 170, 172, 176 hrsz., Zrínyi u. 91 hrsz.
b) Az „FL-2” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
ba) lakásszám: max. 2 db
bb) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
bc) legkisebb telekterület: min. 900 m2
bd) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség: 20 m / 25 m
be) beépítési mód: oldalhatáron álló
bf) legnagyobb beépítettség: 30%, de legfeljebb 500 m2
bg) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetében 4,00 m / 5,50 m
bh) Gazdasági épület esetében 3,00 m / 4,50 m
bi) előkert: 7-10 m
bj) oldalkert: OTÉK szerint
bk) hátsókert: min. 6 m
bl) zöldfelületi mutató: Min. 40%
c) Az „FL-3” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
ca) engedélyezhető telekalakítás: telekhatárrendezés
cb) legkisebb telekterület: kialakult
cc) legkisebb utcai telekszélesség: kialakult (12 m)
cd) beépítési mód: oldalhatáron álló
ce) legnagyobb beépítettség: 30%
cf) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetében 4,00 m / 4,50 m, gazdasági épület esetében: 3,00 m / 4,50 m
cg) előkert: 0 m
ch) oldalkert: OTÉK szerint
ci) hátsókert: min. 3 m
cj) zöldfelületi mutató: min. 40%
ck) Egyéb megkötések - műemléki környezet: Szabadság u. 224 hrsz.
d) Az „FL-4” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
da) lakásszám: max. 2 db
db) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
dc) legkisebb telekterület: 600 m2
dd) legkisebb utcai telekszélesség: 12 m
de) beépítési mód: zártsorú
df) legnagyobb beépítettség: 30%
dg) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetében 4,00 m / 5,50 m, gazdasági épület esetében 3,00 m / 4,50 m
dh) előkert: 0 m
di) oldalkert: OTÉK szerint
dj) hátsókert: min. 0 m
dk) zöldfelületi mutató: min. 40%
dl) bővítési lehetőség: hátsókert irányú bővítés 10 m utcai traktusmélység (épületszélesség) felett lehetséges az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint
dm) Egyéb megkötések - műemléki környezet: Kossuth tér 197/3, 197/4, 198/1, 199/1 hrsz.
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése, gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
(5) Állattartó épületek elhelyezése a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
(6) A terület mélyfekvésű részein (Szabadság utca tóra néző ingatlanai) bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.
(7) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
9. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A terület az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők a „KG-1” jelű építési övezet esetében:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 1500 m2
c) legkisebb utcai telekszélesség: 30 m
d) beépítési mód: szabadonálló
e) legnagyobb beépítettség: 40%
f) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,00 m / 6,50 m
g) előkert: min. 8 m
h) oldalkert: min. 8 m
i) hátsókert: min. 8 m
j) zöldfelületi mutató: min. 30%
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(5) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).
(6) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Ipari gazdasági terület
10. § (1) A terület „egyéb iparterület”, amely olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők az „IG-1” jelű építési övezet esetében:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 2000 m2
c) legkisebb utcai telekszélesség: 30 m
d) beépítési mód: szabadonálló
e) legnagyobb beépítettség: 40%
f) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,00 m / 6,50 m
g) előkert: min. 8 m
h) oldalkert: min. 8 m
i) hátsókert: min. 8 m
j) zöldfelületi mutató: min. 30%
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 26. §-t is).
(4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Üdülőterület
Üdülőházas terület
11. § (1) A területen (ÜÜ) az OTÉK 22. § szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások, az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekegyesítés, telekmegosztás, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 500 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 20%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,00 m
f) előkert: min. 0 m
g) oldalkert: min. 5 m
h) hátsókert: min. 10 m
i) zöldfelületi mutató: min. 50%
j) Egyéb megkötések - műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: 198/2, 199/2 hrsz.
(3) Új épület elhelyezése kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után történhet. Az elvi építési engedély-kérelemhez a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében a nem beépíthető területsávok meghatározására és az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására geotechnikai és mérnökgeológiai szakvélemény, a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére talajmechanikai szakvélemény csatolandó.
Hétvégi házas terület
12. § (1) A területen az OTÉK 23. § (1) szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A terület az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapokon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „HÜ-1” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
aa) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
ab) legkisebb telekterület: 550 m2
ac) beépítési mód: szabadonálló
ad) legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség: 17 m / 25 m
ae) legnagyobb beépítettség: 20%
af) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 4,50 m
ag) előkert: min. 5 m
ah) oldalkert: min. 4 m
ai) hátsókert: min. 10 m
aj) zöldfelületi mutató: min. 60%
b) A „HÜ-2” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
ba) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
bb) legkisebb telekterület: 700 m2
bc) beépítési mód: szabadonálló
bd) legkisebb utcai telekszélesség: 25 m
be) legnagyobb beépítettség: 20%
bf) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,50 m
bg) előkert: min. 5 m
bh) oldalkert: min. 4 m
bi) hátsókert: min. 10 m
bj) zöldfelületi mutató: min. 60%
bk) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).
c) A „HÜ-3” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
ca) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
cb) legkisebb telekterület: 600 m2
cc) beépítési mód: szabadonálló
cd) legkisebb utcai telekszélesség: 25 m
ce) legnagyobb beépítettség: 20%
cf) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,00 m
cg) előkert: min. 5 m, Szabadság u. felé 5-8 m
ch) oldalkert: OTÉK szerint
ci) hátsókert: min. 6 m
cj) zöldfelületi mutató: min. 60%
ck) A terület kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után építhető be. Az elvi építési engedély-kérelemhez geotechnikai és mérnökgeológiai szakvélemény csatolandó.
d) A „HÜ-4” jelű építési övezet. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
da) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
db) legkisebb telekterület: 900 m2
dc) beépítési mód: szabadonálló
dd) legkisebb utcai telekszélesség: 20 m
de) legnagyobb beépítettség: 20%
df) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,00 m
dg) előkert: 7-10 m
dh) oldalkert: OTÉK szerint
di) hátsókert: min. 6 m
dj) zöldfelületi mutató: min. 60%
dk) A terület kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után építhető be. Az üdülőépületek elhelyezése az északi és a nyugati közterületek felé utcaszerűen történjen.
(3) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
Különleges területek
13. § (1) A különleges területek lehatárolását az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A „TE” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
aa) A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, a terület legfeljebb 3 %-ának beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
ab) A terület zöldfelületi mutatója min. 20%.
ac) A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a műemlékvédelemről szóló 1997.évi LlV.törvény 43. § (d) bekezdése értelmében a műemlékvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A „KA-1” jelű különleges terület a volt Festetics-kúria, majd gyermekotthon területe.
a) A kúria országos védettségű műemlék, azon bármilyen építési munkát végezni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével szabad.
b) A területen található egyéb épületek felújítása, átalakítása csak az eredeti állapot (tömegarányok, homlokzatosztás, építőanyagok) maximális tiszteletben tartásával végezhető. Az engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
c) A terület kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások, Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
ca) engedélyezhető telekalakítás: -
cb) legkisebb telekterület: kialakult megtartandó
cc) beépítési mód: szabadonálló
cd) legnagyobb beépítettség: 5%
ce) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 8,50 m
cf) előkert: min. 10 m
cg) oldalkert: min. 10 m
ch) hátsókert: min. 10 m
ci) zöldfelületi mutató: min. 80%
d) Új épület elhelyezése kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után történhet. Az elvi építési engedély-kérelemhez a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében a nem beépíthető területsávok meghatározására és az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására geotechnikai és mérnökgeológiai szakvélemény csatolandó.
(4) A „KA-2” jelű különleges terület a kastélyegyütteshez tartozó kápolna és az azt övező park területe.
a) A terület kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások:
aa) a beépítési mód szabadonálló
ab) a kialakult beépítettség nem növelhető
ac) az építménymagasság kialakult, megtartandó
ad) a terület zöldfelületi aránya megtartandó
b) A park a 200 hrsz. felől nem keríthető el.
(5) A „KA-3” jelű különleges terület a lovarda területe, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 10.000 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 30%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 6,00 m
f) előkert: min. 10 m
g) oldalkert: OTÉK szerint
h) hátsókert: kialakult állapot megtartható, új építés esetén min. 6 m
i) zöldfelületi mutató: min. 40%
j) Egyéb megkötések - műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: az övezet teljes területe (215 hrsz.)
(6) A „KA-4” jelű építési övezet (a volt óvoda és iskola területe) távlatban elsősorban szociális célokra szolgáló különleges terület. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 2500 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 10%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 6,00 m
f) előkert: min. 5 m
g) oldalkert: OTÉK szerint
h) hátsókert: min. 6 m
i) zöldfelületi mutató: min. 70%
j) Egyéb megkötések - műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: az övezet teljes területe (204, 205 hrsz.)
(7) A „KÜ-1” jelű építési övezet a turizmus fejlesztése, rekreáció céljára szolgáló különleges terület, ahol a következő előírásokat kell betartani:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 20.000 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 3%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,00 m
f) előkert: min. 15 m
g) oldalkert: min. 15 m
h) hátsókert: min. 15 m
i) zöldfelületi mutató: min. 80%
j) Egyéb megkötések - műemléki környezetbe tartozó ingatlanok: az övezet teljes területe (48 hrsz.)
(8) Az „SP” jelű különleges terület a település sportpályája, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 10.000 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 2%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m / 5,00 m
f) előkert: min. 8 m
g) oldalkert: min. 8 m
h) hátsókert: min. 8 m
i) zöldfelületi mutató: min. 80%
(9) A KA-4* jelű építési övezet szociális célokra szolgáló különleges terület. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek:
a) engedélyezhető telekalakítás: telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
b) legkisebb telekterület: 2500 m2
c) beépítési mód: szabadonálló
d) legnagyobb beépítettség: 35%
e) legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 3,50 m/12,00 m
f) előkert: min. 5 m
g) oldalkert: OTÉK szerint
h) hátsókert: min. 6 m
i) zöldfelületi mutató: min. 40 %
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
14. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
(4) Az eddig még nem fásított meglévő utcákat, illetve az újonnan kialakítandó utcákat kertész szaktervező bevonásával fásítani kell.
(5) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.
(6) A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000.(lV.19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok előírásai alapján a Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész, a tájbailleszthetőség igazolása, valamint a Dél-Dunántúli Területi Tervtanács szakvéleménye az épített környezethez való illeszkedésről igazolása alapján történhet
(7) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
Zöldterület
15. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „KP-1” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
aa) A meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani.
ab) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
b) A „KP-2” jelű övezet a valamikori temetők területe.
ba) Az övezetben épület nem helyezhető el.
bb) A növényesítést kertészeti szaktervező által készített tervek alapján, a kegyeleti helyhez méltóan kell kialakítani és fenntartani.
bc) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a műemlékvédelemről szóló 1997.évi LlV.törvény 43. §(d) bekezdése értelmében a műemlékvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(2) A zöldterületek kialakítása csak kertészeti kiviteli tervek alapján történhet.
(3) A zöldterületek folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
Erdőterület
16. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „E-1” jelű, és védelmi (védő) rendeltetésű - „E-2” jelű erdők.
(2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, kertészeti szakterv alapján történhet.
(4) Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
Mezőgazdasági terület
17. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A terület lehatárolását, övezeti tagozódását az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok ábrázolják.
(5) Az „M-1” jelű övezet a település kert- és ültetvényterülete, a volt zártkert övezete. Az övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 1000 m2, szélessége legalább 18 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról biztosítandó.
b) Az övezetben az OTÉK 29. § (2) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
ca) Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
cb) Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
da) A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az építési engedély kiadásának feltétele.
db) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
dc) Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
dd) Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
e) Az övezetben helyi egyedi védelem alatt állnak a következő ingatlanokon álló présházak: 394, 474, 480, 481, 482, 489, 505, 513, 558 hrsz.
(6) Az „M-2” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, gazdasági épület esetében 3000 m2-t meghaladó, lakóépület esetében 10.000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
ca) Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
cb) A telek legnagyobb beépítettsége 3%, de legfeljebb 1500 m2 lehet.
cc) Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény a Területi Főépítész belelegyező szakvéleménye esetén figyelmen kívül hagyható.
cd) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni.
ce) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
cf) Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
cg) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
da) A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen.
db) A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
dc) Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
dd) Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
de) Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell alkalmazni.
df) Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
dg) Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(7) Az „M-3” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b) Az övezet természeti értéket képviselő részein (ld. az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok – természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c) Természeti területen a gyep művelési ág megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges.
d) Az övezet természeti értéket nem képviselő részein lakóépület nem építhető, gazdasági épület a (6) bekezdés c) pontja szerinti előírásokon túlmenően, a telek legfeljebb 3%-os, de épületenként maximum 300 m2-es beépítésével helyezhető el.
(8) Az „M-4” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
Egyéb terület
18. § (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok ábrázolják.
(3) A „VT-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(4) A „VT-2” jelű övezet a település belterületén kialakított és kialakítandó tavak területe. A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles. A víztározó funkció megváltoztatása esetén az általános élőhely védelmi szempontok betartása érdekében a konkrét megvalósítási tervek készítésébe a DDNPI illetékes természetvédelmi őrét be kell vonni. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után helyezhetők el a következő előírások betartásával:
a) szabadonálló beépítési mód
b) legfeljebb 2% beépítettség
c) épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület
d) legalább 3 m, de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
e) legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A Csertő igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken a
aa) hirdető (reklám) berendezés,
ab) árusítópavilon,
ac) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
ad) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
ae) szobor, díszkút, pihenőpad,
af) távbeszélő fülke,
ag) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
ah) építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
ba) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
bb) szobor,
bc) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal.
lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Országos védelem alatt álló építmények a Volt Festetics-kúria, Csertő, Szabadság utca 1, 200 hrsz, melynek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) Az országosan védett műemlékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listája az alábbi Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok
a) Szabadság u. 224 hrsz.
b) Szabadság u. 202-204 hrsz.
c) 215, 216 hrsz.
d) Kossuth tér 195, 197/3, 197/4, 198/1, 198/2, 199/1, 199/2 hrsz.
e) Kossuth tér 201 hrsz.
(3) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásait be kell tartani.
(4) Régészetileg érintett területek a következő ingatlanok: 023 hrsz. zártkert összes telke, 013/1 hrsz., 048 hrsz. A területen a 2001. évi LXlV. törvény előírásait be kell tartani.
(5) A település területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről -azok szakszerű mentése érdekében - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.
(6) A régészeti felügyelet, esetleges leletmentő feltárás tárgyi és anyagi feltételeit az 1997. évi CXL törvény lV. fejezete 35. § 3. cikkelyének értelmében kell a beruházónak biztosítania.
lV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település területén található védett természeti értékeket az 1. mellékletben szereplő szabályozási tervlapok tüntetik fel.
a) A 044 és 023 hrsz. területek határán található forrás „ex lege” országos védettséget élvez.
b) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:
ba) 07 hrsz. gyepfelület,
bb) 017/1 hrsz. mocsár,
bc) 044 hrsz. fás legelő.
c) Helyi védettségű a kastélypark (200 hrsz.) területe. A kastélypark zöldfelületének konkrét fenntartási munkáihoz a DDNPI előzetes véleményét kell kérni.
A környezet védelme
22. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [A „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket jóváhagyáskor a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére. A meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
e) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni [jóváhagyáskor a 21/2001. (II.14.) Korm.rendelet 2. sz. melléklete szerint].
f) A térség fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását.
(2) Speciális eljárási szabályok
a) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét jóváhagyáskor a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait jóváhagyáskor az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
b) Csertő a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „kevésbé érzékeny” felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése jóváhagyáskor a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.]
c) A települést érintő vízfolyásra tekintettel a hullámterek, parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [A vízügyi követelményeket jóváhagyáskor a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint].
e) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [A „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket jóváhagyáskor a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
f) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során jóváhagyáskor a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat (213/2001.(Xl.14.) Kormányrendelet, 241/2001.(Xll.10.) Kormányrendelet és 22/2001.(X.10.) KöM rendelet) kell figyelembe venni és betartani.
Tűzvédelmi rendelkezések
23. § (1) Az 1996. évi XXXl. tv. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996.(Xll.29.) BM. sz. rendelet 1.sz. mellékletét képező OTSZ 22. §(1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV.tv. 3. § e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
26. § (1) Elővásárlási jog
a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
aa) A kastélyegyüttes megőrzése érdekében a 200, 202, 203 hrsz ingatlanokra.
ab) Az idegenforgalom fejlesztése céljára a 204 ingatlanra.
ac) A turizmus fejlesztése céljára a 0130/2, 0137/1 és 0137/2 hrsz ingatlanokra.
ad) Üdülési és rekreációs célokra a 0115/5. 0115/7, 0115/8, 0147, 0151/3 és 0151/1 hrsz. ingatlanokra.
ae) Meglévő tavak megőrzése, illetve újak kialakítása céljára a 02, 05, 0191/1, 0191/4, 0132/2, 0137/10, 0132/8, 0132/7, 0132/4 hrsz. ingatlanokra.
b) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.
(2) Településrendezési kötelezések
a) A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az FL-2 jelű építési övezetekben a beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.
b) A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
ba) Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
bb) Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.
c) Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVlll. törvény 29. §-a szerint kell eljárni.
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 3/2002. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez