Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2016 (IV.20.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2022. 04. 13

Csertő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2016 (IV.20.) önkormányzati rendelete

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2022.04.13.

PREAMBULUM (BEVEZETŐ)

A Magyarország Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam, a parlamentáris demokrácia kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.
Az önkormányzatok révén olyan demokratikus helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a választópolgárok közvetlenül illetve választott képviselőik útján önállóan intézhetik a helyi ügyeket, gyakorolhatják a helyi önkormányzást.
Az Alaptörvény és a törvények az önkormányzat számára lehetővé teszik, hogy a települési sajátosságok messzemenő figyelembe vételével előmozdítsák a település fejlődését.
Az Alaptörvény alapján a helyi önkormányzat a törvény keretei között
- rendeletet alkot;
- határozatot hoz;
- önállóan igazgat;
- meghatározza szervezeti és működési rendjét;
- gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
- meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
- vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
- dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
- önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
- a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
- szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
A törvények az önkormányzat számára széles feladat- és hatáskört állapítanak meg, melynek gyakorlása során a jogszabályok által biztosított keretben jelenítik meg a közérdeket, fejezik ki a közakaratot.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Csertő Község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat képviselőtestületének célja a Szervezeti- és Működési Szabályzat megalkotásával, hogy:
- biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa annak főbb szabályait,
- megteremtse a község gazdasági, kulturális és oktatási felemelkedésének lehetőségét,
- kialakítsa az önkormányzat helyi szervezet- és intézményrendszerét,
- megteremtse Csertő község érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási hatósági munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek s eljárás szerinti előkészítést.
A község földrajzi helyzete, történelmi múltja
A község Baranya megye nyugati részén fekszik. Földrajzi értelemben a Zselicben, annak is a peremén, az Almás patak völgyében terül el.
A település neve az írott forrásokban először 1360-ban bukkant fel Chertew alakban.
A magyar cser, cserfaerdő és tő, alsó rész, alulsó vég főnév összetétele. (Patkó Bandi volt portyázási területe, a hatalmas kiterjedésű cserfaerdők azóta jelentősen megcsappantak). Első ismert birtokosa Sárdi Somsics Antal. A Festetics családé 1836-ban lett. (Festetics Arisztid, Festetics Domokos). Ekkor épült a kastély is. A kastélyt körülölelő park természetvédelmi terület, hatalmas platánfákkal, és különleges mamutfenyőkkel, ritka sárga virágú tulipánfával, óriás platánnal. A parkban lévő katolikus kápolna 1881-ben készült el. A Festetics család 1945 karácsonya előtt Keszthelyre távozott, majd elhagyta az országot. A kastély egy-két évig üresen állt, kifosztva, majd görög menekült gyerekek otthona és iskolája lett két évre. Ezután postás képző és üdülő. Egy évre magyar honvédek laktanyája. 1954 évtől 1996 év végéig a Baranya Megyei Közgyűlés által fenntartott gyermekotthonnak adott helyet.
1998-ban a Közgyűlés eladta a kastélyt, a 70-es években épült gyermekotthont, és iskolát a Kreatív Invest Kft-nek. A Kft. az 1996-ban megszűnt iskola épületéből éttermet, a gyermekotthon épületéből panziót és turistaszállót alakított ki. Megkezdték a Festetics kastély szállodává alakítását. A felújítás jelenleg vajúdó szakaszban van.
A vállalkozó elképzeléseiből megvalósult már az említett: panzió, turistaszálló, étterem, továbbá: lovarda, teniszpálya, mini-golf pálya, játszótér.
Fúrásokat végeztek meleg víz után kutatva, melyre fürdőt szeretnének kialakítani. (Az ötlet nem légből kapott, a felszín alatt meleg víz bugyog. Ezért is kapja Csertő az ivóvízét Szulimánból, mert a fúrások során a 80-as években „csak” meleg vizet találtak).
A belterület ősi magja a Szabadság utca északi szakasza, és az erről leágazó Zrínyi utca, az utcák találkozásában kialakult teresedéssel. Az ősi falut délről a valamikori uradalmi központ, a Festetics kastély és épületegyüttese (cselédházak, kápolna, istállók) zárja le.
A bekötőút mentén, a kastélyparkot nyugat felől lehatárolva nőtt a település az idők során dél felé. Legújabb-kori utcája a Kossuth Lajos utca és a Szabadság utca eleje már a közelmúlt szülötte. A település központja is a kúria együttes közelében, a Kossuth téren alakult ki (faluház, hivatal, orvosi rendelő, ifjúsági klub, könyvtár).
Közlekedés
A legközelebbi város Szigetvár, amelytől 7 km-re van. Megközelítése a 67 sz. másodrendű főút felől a 66121 sz. bekötőúton lehetséges. A falunak átmenő forgalma nincs, a bekötőút a községben véget ér, tehát zsáktelepülés. Földutak vezetnek a szomszédos községekbe.
A vasútvonalat, Szigetvár-Kaposvár között a hetvenes években megszűntették. A Pannon Volán buszjáratai meglehetősen gyérek (hétköznap, iskola időben napi nyolc járat, ebből Szigetvárra induló: 4, Szigetvárról ékező 4). Ezen is próbál segíteni az 1992-ben életre hívott falugondnoki szolgálat kisbuszával.
Gazdaság, egészségügy
Gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság bír meghatározó szereppel. A község területén mezőgazdasági vállalkozók tevékenykednek, megművelt földjeik egy része saját tulajdon, más részét ők is úgy bérlik. A kereskedelmi-szolgáltató szektor magánkézben van. A település keleti oldalán halastó terül el. Az egészségügyi ellátás helyi szinten jó, mozsgói háziorvos és védőnő látja el ezt a munkát. Fogorvos és egyéb szakrendelések miatt a betegeknek Szigetvárra kell utazni.
Intézmények, közigazgatás
Mozsgón működik a Mozsgó, Almáskeresztúr, Csertő, Magyarlukafa, Somogyhárságy, Szulimán, Vásárosbéc Községek Önkormányzata által fenntartott Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal.
Mozsgón található a Mozsgói Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás által fenntartott óvoda és konyha, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott általános iskola.
Csertőn Polgármesteri Hivatal található. A közösségi együttléthez, kulturális és szabadidős programokhoz a rendezvényterem, a könyvtár, az ifjúsági klub, a sportpálya és a játszótér teremt lehetőséget.
Demográfiai adatok
A község lakónépessége: 408 fő (2016. január 1-jei állapot).
Az önkormányzat működési területére vonatkozó adatok:
Csertő község közigazgatási területe: 14,26 km².
Határai: Északon: Szulimán, Mozsgó
Délen: Szigetvár, Basal
Keleten: Zsibót
Nyugaton: Patapoklosi, Somogyapáti, Somogyviszló
Csertő Község Önkormányzata Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) és d) pontja által meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Csertő Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat működési területe:
Csertő község közigazgatási területe.
(3) Az önkormányzat székhelye:
7931 Csertő, Kossuth tér 6.
(4) Az önkormányzat adatai:
a) adószám: 15334761-1-02;
b) KSH statisztikai számjel: 15334761-8411-321-02
c) törzskönyvi azonosító szám: 334769
d) bankszámlaszáma: 11731094-15334761-00000000 (OTP Bank Nyrt.)
e) ÁHTI azonosító: 701983
(5) 1 A képviselőtestület hivatalának a neve és címe:
Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal
Címe: 7932 Mozsgó, Batthyány u. 15. (a továbbiakban: közös hivatal)
(6) 2 A képviselőtestület tagjainak száma: 5 (öt) fő, a polgármesterből és 4 képviselőből áll.
(7) Hat.kívül3

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjének lenyomatán középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven pedig Csertő Község Képviselőtestülete, Baranya megye felirat található.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;

b) önkormányzati rendeleten;

c) szerződésekre, megállapodásokra, jognyilatkozatokra;

d) önkormányzati hatósági ügyekben;

e) a testület által adományozott okleveleken;

f) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(4) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Csertő Község Polgármestere.

(5) A közös hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

(6) Az önkormányzat címerének leírása: A címer álló háromszögű pajzs, kék mezejében behajló vörös sátor. A vörös mezőben lebegő helyzetű, jobbra fordult, arany védvasú és markolatú ezüstpengéjű szablyát tartó, könyökben hajlított páncélos ezüstkar. A jobb felső kék mezőben liliom végű latin aranykereszt, a bal felső kék mezőben nyolcágú aranycsillag lebeg. Sisak: szembe fordult, arannyal ékesített és vörössel bélelt pántos ezüstsisak, vörössel és kékkel ékesített heraldikai aranykoronával. Sisakdísz: egy tőből ágazó három zöld cserfalevél, köztük egy-egy arany makkterméssel. Takarók: jobbról vörös-arany, balról kék-ezüst. Felirat: a címer alatt lebegő, hármas tagolású íves aranyszalagon feketével nagybetűs CSERTŐ felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A település ünnepei

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A község kiemelt közművelődési és kulturális rendezvényei:

- Nőnapi rendezvény;
- Március 15-i nemzeti ünnep;
- Május 1-jei majális;
- Október 23-i nemzeti ünnep;
- Falunap;
- Idősek napja;
- Karácsonyi ünnepség.

A település hazai és külföldi kapcsolatai

4. § Az önkormányzat megállapodást kötött Mozsgó, Almáskeresztúr, Magyarlukafa, Somogyhárságy, Szulimán, Vásárosbéc községek önkormányzataival a közös hivatal fenntartására és a feladatoknak a jegyző által történő ellátására.

Címek, elismerések, díjak adományozása

5. § A képviselőtestület díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozásáról, az egyéb elismerésekről a képviselőtestület egyedi határozattal dönt.

II. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Feladat- és hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) II. Fejezetében meghatározottak szerint a képviselőtestület és szervei látják el.

(2) A képviselőtestület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja.

(3) A képviselőtestület által átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. és 2. számú mellékletei tartalmazzák.

(4) A képviselőtestület hatásköréből nem ruházhatók át a Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

(5) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében megállapodást köthet a lakosság önszerveződő közösségeivel és ez az együttműködés kiterjedhet:

a) rendszeres meghívásokra;

b) munkatervek kölcsönös megküldésére;

c) vizsgálatokba történő bevonásra.

(6) Az együttműködés jellegéről és annak módjáról a képviselőtestület egyedi határozatban dönt. Az együttműködés keretétől és az ügy tárgyától függően határozza meg konkrét esetben a képviselőtestület, mely önszerveződő közösség képviselőjét illeti meg tanácskozási jog a képviselőtestület ülésén.

(7) A képviselőtestület a fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumokat tarthat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálják. Ennek eredményéről tájékoztatni kell a képviselőtestületet.

(8) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

a)4 szociális ellátás területén: Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj;

b) közművelődés, sport területén: alapítványok, civil szervezetek támogatása, sportprogramok támogatása; állami sportinformációs feladatok ellátásában közreműködés, rendezvények tartása;

c) kommunális feladatok: helyi építészeti örökség értékeinek védelme, településfejlesztés;

d) oktatás területén: pedagógiai szakszolgálat működtetése, általános iskolások táboroztatásának támogatása, Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel;

e) egyéb: polgárvédelem támogatása, helyközi közlekedés támogatása, NEFELA-Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés támogatása, eseti jelleggel meghatározott feladatok ellátása.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az alakuló ülés

7. § (1)5 Az alakuló ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időpontra a megválasztott polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

(3) A képviselőtestület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

a) helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, és – amennyiben korábban nem került rá sor - a megbízólevelek átadására;

b) a képviselők és a polgármester eskütétele, esküszöveg aláírása;

c) a polgármesteri program ismertetése;

d) az alpolgármester megválasztása, az alpolgármester eskütétele;

e) a polgármester illetménye/tiszteletdíja összegének megállapítása;

f) a polgármester költségtérítésének megállapítása;

g) az alpolgármester illetményének/tiszteletdíjának a megállapítása;

h) bizottság létrehozása, a bizottsági tagok, elnök megválasztása

i) a képviselői tiszteletdíj megállapítása;

j) az SZMSZ megalkotása vagy felülvizsgálata.

(4) Az önkormányzati képviselő és a polgármester a képviselőtestület előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag a polgármester előtt teszik le az esküt. Az eskü letétele előmondás alapján történik, az eskü szövegét előmondó a helyi választási bizottság elnöke, alpolgármester esetén a polgármester.

(5) A képviselőtestület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(6) Az alakuló ülésről távollévő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.

(7) Időközi választás esetén a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt.

Az ülésezés rendje

8. § (1) A képviselőtestület szükség szerint, általában havonta egyszer, de évente legalább hat ülést tart.

(2) A képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselőtestület az alakuló, a rendes, a rendkívüli testületi ülését, a közmeghallgatást a polgármesteri hivatalban, illetve az együttes testületi ülését a Mozsgói Kultúrházban (Mozsgó Mátyás király u. 1.) tartja.

(4) A képviselőtestület indokolt esetben kihelyezett ülést is tarthat.

(5) A képviselőtestület a nyári szabadságolások miatt augusztus hónapban ülésszünetet tart. Az ülésszünetben a halaszthatatlan ügyekben a képviselőtestület kizárólagos hatáskörét kivéve a polgármester jár el vagy szükség esetén rendkívüli ülés is összehívható.

(6) Együttes ülést különösen az alábbi esetekben tartanak az önkormányzatok:

a) a közös hivatal költségvetésének, beszámolóinak, zárszámadásának megtárgyalása;

b) Hat.kívül6

c) olyan önkormányzati ügyekben, ahol valamennyi képviselőtestület együttes jelenléte a döntés meghozatalához elengedhetetlen.

A közmeghallgatás

9. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés keretében történik.

(3) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét hirdetmények útján, legalább 8 (nyolc) nappal korábban közzé kell tenni.

(4) A képviselőtestület közmeghallgatást az alábbi témakörökben tart különösen:

a) a képviselőtestület ciklusprogramja;

b) új helyi adók bevezetése;

c) a képviselőtestület által meghatározott esetekben.

(5) A közmeghallgatásra a képviselőtestületi ülés szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, majd azt követően más, közérdekű kérdésben minden választópolgár, valamint helyben érdekelt jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője helyi közügyeket érintő kérdést intézhet a képviselőkhöz vagy javaslatot tehet. A kérdésre lehetőleg még a közmeghallgatáson válaszolni kell. Választ adni a képviselőtestület jogosult, a polgármester, a települési képviselő vagy a képviselőtestület által felhatalmazott személy útján. A kérdésre adott válasz csak akkor minősül testületinek, ha a testület az ezzel kapcsolatos egyetértését kinyilvánítja. Amennyiben a feltett kérdésre adott válasszal a képviselőtestület nem ért egyet, akkor ezt a konkrét intézkedés elrendelésével együtt határozatba foglalja. Ha a közmeghallgatáson a felvetett kérdést nem lehet megválaszolni, akkor arra az illetékes személy köteles 30 (harminc) napon belül írásban választ adni.

A képviselőtestület ülésének összehívása

10. § (1) A képviselőtestület üléseit a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester vagy alpolgármesterek, együttes akadályoztatásuk vagy tartós távollétük esetén a polgármester által megbízott képviselő hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a képviselőtestület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 3 (három) nappal korábban megkapják.

(2) Az együttes ülést a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, akadályoztatásuk esetén az alpolgármesterek hívják össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján.

(3) Az önkormányzat bélyegzőjével ellátott meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.

(4)7

(5) Rendkívüli ülés összehívására a polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester vagy alpolgármesterek, együttes akadályoztatásuk vagy tartós távollétük esetén a polgármester által megbízott képviselő jogosult sürgős döntést igénylő esetekben (pl. költségvetést befolyásoló pályázat benyújtása, vis maior helyzet esetén). A rendkívüli ülés összehívása írásos meghívó útján történik az ülés idejének, helyének, napirendjének, előterjesztőjének megjelölése mellett. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés azonnal, telefonon vagy e-mailben is összehívható, ennek okát a testületi ülésen az összehívó személy köteles megindokolni.

(6)8

(7) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), tartós távollétnek minősül a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).

11. § (1) A polgármester a képviselőtestület üléseire a képviselőket, az állandó meghívottakat, valamint azokat a személyeket hívja meg, akiknek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi vagy jelenlétük a döntés meghozatalához szükséges (pl. szakértő, könyvvizsgáló, Közös Hivatal köztisztviselője, előterjesztő).

(2) Valamennyi testületi ülésre kötelező meghívni a jegyzőt, aki személyesen vagy az általa megbízott személy útján gondoskodik a törvényesség betartatásáról.

(3) Az érintett napirendi pontok anyagának megküldésével kell meghívni:

a) a napirendek előterjesztőit;

b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;

c) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges;

d) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.

(4) A meghívottak közül tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, a napirendi pont előterjesztője, az intézményvezető, illetve akit erre a képviselőtestület, a polgármester vagy a jegyző felruház. A tanácskozási joggal bíró személy szavazati joggal nem rendelkezik.

A képviselőtestület ülése

12. § A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.

13. § (1) A képviselőtestület ülése akkor határozatképes, ha azon a települési képviselők több mint a fele jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 15 (tizenöt) napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.

(3) Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester - a képviselőtestület törvényben át nem ruházható hatásköreként meghatározott ügyek kivételével minden más ügyben - döntést hozhat. A polgármester a döntéséről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

14. § (1) A képviselőtestület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(2) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a nem képviselő tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, az előterjesztő, az érintett személy, a szakértő, valamint az a személy vesz részt, akinek részvételéről a jogszabályban meghatározott kötelező eseteket kivéve, a képviselőtestület döntött. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása (pl. könyvvizsgáló). A meghívásról a polgármester vagy az általa megbízott személy gondoskodik.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselőtestület minősített többségű határozattal dönt.

(4) A zárt ülésen hozott határozatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírása figyelembe vételével a nyilvános ülésen ismertetni kell. A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

Az ülés vezetése

15. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vagy alpolgármesterek, együttes akadályoztatásuk esetén a polgármester által megbízott képviselő vezeti.

(2) Az ülés vezetőjének a jogköre:

a) megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének az összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e;

b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a testület határozatképességét;

c) számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradókat;

d) amennyiben az ülés határozatképtelen, javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára;

e) megnyitja és berekeszti az ülést;

f) javaslatot tesz a napirend elfogadására, azok összevont tárgyalására, sorrendjének cseréjére, illetve ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását;

g) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésre, hozzászólásra, kiegészítésre;

h) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót;

j) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt;

k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét, összefoglalja a vitát;

l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat;

m) megállapítja a szavazás eredményét;

n) kihirdeti a képviselőtestület döntését;

o) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását;

p) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény fennforgásakor, valamint az ülést félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

Az előterjesztés

16. § (1) Előterjesztésre jogosult:

a) a polgármester vagy az alpolgármester;

b) a jegyző

c) a települési képviselő;

d) akit erre a jegyző feljogosít.

(2) Beszámolásra kötelezett:

a) az önkormányzat intézményének vezetője;

b) jogszabály által arra kötelezett szerv vezetője.

(3) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.

(4) A jegyző köteles vizsgálni, hogy az előterjesztések megfelelnek-e a tartalmi, formai, törvényességi követelményeknek. A határozat-tervezeteket a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja.

(5) Az előterjesztés előadója felelős az előterjesztésért, a szükséges vizsgálatok elvégzésének megszervezésért, az előterjesztés tárgyával kapcsolatos előírások betartásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért.

(6) A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket a pénzügyi előadókkal már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.

(7) Az előterjesztésre kötelezett a képviselőtestület ülése előtt legalább 5 (öt) nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztését valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(8) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ebben az esetben is a jegyző észrevételezi.

Sürgősségi indítvány

17. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselőtestület ülését.

(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:

a) a polgármester vagy alpolgármester;

b) a települési képviselő;

c) a jegyző;

d) a települési nemzetiségi önkormányzat vezetője.

(4) Sürgősségi indítvány a sürgősségi tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternek.

(5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(6) A sürgősség tárgyában a képviselőtestület minősített többséggel dönt.

(7) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend meghatározásakor dönti el, hogy mint egyszerű napirendi javaslatot melyik képviselőtestületi ülésen tűzik napirendre, illetve hányadik napirendként tárgyalják.

A tanácskozás rendje, a napirendek megtárgyalása

18. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője terjeszti elő. Beszámol azokról a javaslatokról, amelyek a napirend tervezetből hiányoznak.

(2) A napirendi pontokról és tárgyalásuk sorrendjéről a képviselőtestület határozat nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Az előterjesztő vagy bármely települési képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Az ülés vezetője felszólíthatja a javaslattevőt az indokolásra. Ha az indítványozó és a halasztást előterjesztő személye eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni a véleménye rövid kifejtésére.

(4) Az indítvány elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb egy perc időtartamban fejthetik ki véleményüket. A napirend tárgyalásának újabb időpontját a képviselőtestület határozza meg.

(5) Ezt követően a már írásban kiküldött meghívón szereplő napirendek elfogadásáról dönt a képviselőtestület, egyszerű szótöbbséggel, határozat nélkül.

19. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki. Az előadónak röviden meg kell indokolnia, hogy miért van szükség a szóbeli kiegészítésre, s hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.

(2) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama öt perc. Az időbeli korlátozástól különösen jelentős napirendek esetén a képviselőtestület eltekinthet.

(3) Az ülés vezetője figyelmezteti az előadót, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól vagy a maximális időtartamot meghaladja, vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(5) A települési képviselők a kérdéseket az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

(6) A kérdezők egyenként nyilatkoznak a válaszok elfogadásáról. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, akkor a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát, biztosítja a hozzászólást a képviselőtestület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére. Rendkívül indokolt esetben a képviselőtestület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joguk.

(8) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a három percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(9) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek bejelentették. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után kerülhet sor.

(10) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(11) Ügyrendi javaslatot a képviselőtestület bármely tagja tehet, amelyről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Ügyrendi javaslatnak minősül a napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat; az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat; a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat; az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat; egyeztetés céljából kért szünetkérés; a szavazás módjára és menetére tett javaslat; az SZMSZ szabályainak megsértése miatti korrigálásra tett javaslat (a szót kérő képviselőnek ebben az esetben meg kell jelölnie az SZMSZ azon szabályát, amelyre hivatkozik).
(12) A vitát a polgármester zárja le. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(13) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(14) A vita lezárása után, legfeljebb egy alkalommal, három perces időtartamban személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos észrevételeket kívánja eloszlatni.
(15) A napirendi pont tárgyalása során bármely települési képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti az ülés vezetőjétől, amely szünet időtartama legfeljebb 20 (húsz) perc lehet.
(16) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

A döntéshozatal módja

20. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.

(2) A testület alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;

b) informális jelentés tudomásul vételéről;

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

d) tájékoztatókról, bejelentésekről,

e) két ülés között történt eseményekkel kapcsolatos beszámolókról.

(3)9 A képviselőtestület tagja a vele kapcsolatos személyes érintettséget legkésőbb a napirendi pont tanácskozása során a vita megnyitásáig köteles bejelenteni, ügyrendi javaslat formájában.

(3a) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismerté válását követően azonnal - a képviselőtestület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3b) A Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását bizonyítékai előterjesztését.

(3c) A Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselőtestület soron következő ülésén előterjeszti.

Ha a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztotta, tiszteletdíját egy hónapig 50 %-kal csökkentett mértékben kell folyósítani.
(4) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők igen szavazata szükséges.
(5) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
(6) A képviselőtestület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza, amely kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(7) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.
(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) a képviselők egynegyedének indítványára,
b) önkormányzati vagyon vagy tulajdonról való rendelkezés esetén (megterhelésnél, elidegenítésnél), ha az érték a 10.000.000,-(Tízmillió) Ft-ot meghaladja;
c) 5.000.000,-(Ötmillió) Ft-ot meghaladó hitel felvételénél, garancia- és kezességvállalásnál;
d) a települési képviselő indítványára, ha azt a képviselőtestület nyílt szavazással, minősített többséggel elfogadja;
e) 10.000.000,-(Tízmillió) Ft feletti beruházásról való döntésnél;
f) a település jogi státuszát érintő ügyeknél;
g) fegyelmi eljárás során meghozott határozatról (pl. hivatalvesztés, megrovás);
h) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához.
(9) Ügyrendi javaslatot tartalmazó kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
(10) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként felolvassa alfabetikus sorrendben a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor “igen” vagy “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort és a szavazatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az ülést levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(11) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselőtestület vita és határozathozatal nélkül dönt.
(12) A titkos szavazást az e célból megalakított eseti bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának a biztosításával történik. Amennyiben az ülésen a bizottság több tagja nincs jelen és a jelenlevő tagok száma nem éri el a hármat, a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel három főre egészíti ki azt. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(13) A bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és arról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát;
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás eredményét, a meghozott döntést;
d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselőtestületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A jegyzőkönyvet a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
(14) A javaslat elfogadásához a minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(15) A képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges:
a) az önkormányzati rendelet alkotásához, a rendelet módosításához vagy hatályon kívül helyezéséhez;
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, valamint a felmentéshez és a megbízás visszavonásához;
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához;
d) a képviselőtestület gazdasági programjának elfogadásához, a költségvetés megállapításához, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásához;
e) a helyi adó megállapításához;
f) a településrendezési terv jóváhagyásához;
g) a hitelfelvételhez, garancia- és kezességvállaláshoz, kötelezettségvállaláshoz, kötvénykibocsátáshoz, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, átadásához, valamint az önkormányzati tulajdonnal való rendelkezéshez (eladáshoz, megterheléshez, apportáláshoz);
h) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához; társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiváláshoz;
i) külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodáshoz vagy nemzetközi szervezethez történő csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;
j) önkormányzati intézmény (pl. gazdasági társaság, más szervezet) alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;
k) a zárt ülés elrendeléséhez;
l) a sürgősségi indítvány elfogadásához;
m) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához;
n) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselőtestület keresetének benyújtásához;
o) testületi hatáskörök átadásához;
p) önkormányzati képviselő kizárásához;
q) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
r) a képviselőtestület azon kezdeményezéséhez, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja;
s) a számlavezető bank kiválasztásáról szóló döntéshez;
t) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához.
(16) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges “igen” szavazatot, viszont a képviselőtestület jogszabályilag köteles a döntéshozatalra vagy a helyi érdekek folytán köteles döntést hozni, akkor a képviselőtestület tovább tárgyal, majd dönt az alábbiak szerint:
a) Személyi ügyekben a vita után ismételten szavaznak. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, a képviselőtestület pályázati úton betöltendő állások esetében új pályázatot ír ki, majd a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
b) Egyéb, nem személyi ügyekben az ülést levezető elnök szünetet rendel el, majd ismételten szavaz a testület. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, akkor a képviselőtestület a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
A szavazást a következő testületi ülésen az érvényes döntésig kell folytatni.
(17) A titkos szavazás esetén is a (16) bekezdés szabályai alkalmazandók.

Kérdés, interpelláció

21. § (1) Kérdés: a képviselőtestületi ülésen a települési képviselő vagy a tanácskozási joggal meghívottak által, a tárgyalt napirendhez kötődően az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama öt perc. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, akkor válaszának elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül határoz.

(3) Interpelláció: a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. Az interpelláció problémát tár fel, s arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(4) Interpellációt a települési képviselő írásban, a polgármesternél nyújthat be, amelyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) A testületi ülés megnyitása után a polgármester közli a benyújtott interpelláció tárgyát. Az interpelláció tárgyalására a napirendi pontok lezárása után kerül sor. A települési képviselő az interpellációját a testületi ülésen maximum öt percben szóban megismételheti, kiegészítheti.

(6) Ha az interpellációt legalább a testületi ülést megelőző 5 (öt) nappal korábban nyújtják be, azt a polgármester megküldi az interpelláltnak a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából.

Ebben az esetben az interpellációra a testületi ülésen érdemben válaszolni kell. Ennek időtartama az öt percet nem haladhatja meg.
(7) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármesterek vagy a jegyző a képviselőtestületi ülésen kötelesek választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli.
(8) A testületi ülésen szóban előterjesztett interpelláció esetében a képviselőtestület engedélyezheti, hogy az interpellált a választ legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásban közölje az interpellálóval és a képviselőtestülettel. A válasz elfogadásáról ebben az esetben a testület a következő ülésén dönt.
(9) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselőtestület dönt.
(10) Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett vagy külön e célra létrehozott eseti bizottságra bízza. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(11) Amennyiben az interpelláló képviselő nincs jelen az ülésen, a választ a soron következő testületi ülésen kell megadni.
(12) Az interpellációra történt válaszadás után a képviselőtestület tagjai, a jegyző és a tanácskozási joggal rendelkezők bejelentéseket tehetnek. Ha a bejelentés nyomán intézkedés szükséges, ennek megszervezése a polgármester feladata, aki az intézkedésről és annak eredményéről a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

A tanácskozás rendjének a fenntartása

22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, aki ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy túllépi az SZMSZ-ben meghatározott időkorlátot vagy sértő kifejezést használ;

b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselőtestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít (a méltatlan magatartás kérdésében a képviselőtestület azonnal állást foglal);

c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozás folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetések sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén, szükség esetén rendőri közreműködéssel eltávolíthatók azok a személyek, akik nem települési képviselőként vesznek részt az ülésen.

(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését szükség esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett, az SZMSZ-ben rögzített intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy miattuk vitába szállni nem lehet.

A képviselőtestület döntései

23. § A képviselőtestület döntései a rendeletek és a határozatok.

Az önkormányzati rendelet

24. § (1) A képviselőtestület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) önkormányzati képviselő;

b) a polgármester, alpolgármester;

c) a jegyző;

e) a település társadalmi, érdekképviseletei és más civil szervezetének vezetője

g) a nemzetiségi önkormányzatok testülete;

h) hatósági ár megállapításánál az érintett üzemeltető;

i) önkormányzati intézmény vezetője;

k) mindazok a központi szervek, amelyeknek a jogszabályok értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai- és hatáskörei vannak (Országgyűlés, Kormány, miniszter, kormányhivatal);

l) az önkormányzati társulás tagja;

m) a választópolgárok az erre irányuló népi kezdeményezéssel.

(3) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél vagy a képviselőtestületnél írásban lehet előterjeszteni.

(4) Az indítvány tárgyában a jegyző a törvényességi szempontok és a szakmai megvalósíthatóság figyelembe vételével, előzetesen állást foglal.

(5) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.

(6) A képviselőtestület:

a) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről;

b) meghatározza a rendelet-tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, az esetleges lakossági közvélemény kutatást;

c) az előkészítésre külön munkacsoportot hozhat létre;

d) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre.

(7) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 30 (harminc) napos határidőt kell biztosítani.

(8) A tervezetet a jegyző véleményével együtt, megvitatás céljából a képviselőtestület elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembert is meg lehet hívni.

(9) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(10) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy amennyiben a terjedelme ezt nem teszi lehetővé az önkormányzati rendelet pontos megjelölésével kell kihirdetni azzal, hogy a rendelet teljes szövege a hivatalban megtekinthető. A kihirdetés tényét és időpontját a jegyző az önkormányzati rendeletre rávezeti.

(11) Az önkormányzati rendelet jelölése magában foglalja:

a) a jogalkotó képviselőtestület megnevezését;

b) a rendelet sorszámát (évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni);

c) az évszámot, majd azt követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), /pl. 1/2011. (II.15.) Ör./;

d) az önkormányzati rendelet megnevezést;

e) a rendelet címét.

(12) Hat.kívül10

A képviselőtestület határozata

25. § (1) A határozat:

a) egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből,

b) a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezéséből,

c) a határidő megjelöléséből

áll.

(2) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével kell ellátni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot és a napot arab számmal kell jelölni (pl. 1/2011.(02.05.) Kt. határozat).

(3) Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselőtestülethez jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni. A képviselőtestület határozata ellen államigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek. A képviselőtestület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

(4) A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, vagy a végrehajtási határidő módosítására.

(5)11 A normatív határozatok közzététele az önkormányzat rendeleteivel azonos módon történik.

A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyve

26. § (1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvkészítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes vagy rendkívüli);

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját;

c) az ülés helyét, időpontját;

d) a megjelent képviselők nevét, a távolmaradt képviselők névsorát;

e) a tanácskozási joggal meghívott résztvevők nevét, megjelenésük tényét;

f) zárt ülésen a meghívottaknál az érintettséget vagy a szakértői minőséget;

g) a határozatképesség szám szerinti megállapítását (az ülés alatt);

h) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

i) napirendenként az előadó nevét, a hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a szóban előterjesztett módosító indítványokat és határozati javaslatok lényegét;

j) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

k) a döntéshozatalban résztvevők számát;

l) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

m) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

n) a határozathozatal módját;

o) a szavazás számszerű eredményét (hányan szavaztak a javaslat mellett vagy ellene vagy kik tartózkodtak; név szerinti szavazás esetén az egyes képviselők nevének feltüntetése mellett rögzíteni kell a képviselő által leadott szavazatot);

p) a hozott határozat szövegét, a végrehajtásának határidejét, felelősét (felelőseit);

r) a megalkotott önkormányzati rendelet szövegét (hosszabb rendeletek terjedelmi, technikai okok miatt mellékletként csatolhatók a jegyzőkönyvhöz; a napirendnél a jegyzőkönyvnek ilyenkor utalnia kell arra, hogy a testület a mellékletként csatolt normaszöveg alapján alkotta meg rendeletét);

s) az ülést levezető elnök esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket;

p) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;

t) az ülés berekesztésének a tényét;

v) a polgármester és a jegyző aláírását.

(4) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a meghívót;

b) a jelenléti ívet;

c) az írásos előterjesztéseket, az elfogadott önkormányzati rendeleteket;

d) a képviselőtestületi tag írásban is benyújtott indítványát, hozzászólását, interpellációját, ha azt külön kéri;

e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;

f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(5) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a közös hivatalban betekinthetnek a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a közös hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ

A helyi önkormányzati képviselő

27. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye, a Mötv. rendelkezései határozzák meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. C. törvény 459. § 11. pont i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

28. § (1) Az önkormányzati képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b) a képviselőtestület ülésén – az SZMSZ-ben meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

c) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásban érdemi választ kell adni;

d) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

e) kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

f) tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni;

g) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet (a megbízás szólhat pl. rendezvényeken való képviseletre, ügyek intézésére, tájékozódásra);

h) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

i) a Közös Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, kivéve az adatvédelmi törvény és a titkos ügykezelés hatálya alá tartozó iratokba való betekintést;

j) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

k) a képviselőtestület rendeletében meghatározott módon, a törvény keretei között, tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra lehet jogosult;

l) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselőtestület átalányt is megállapíthat;

m) a képviselőtestület és a képviselőtestület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.

(2) Az önkormányzati képviselő főbb kötelezettségei, feladatai:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi őt a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;

b) tevékeny részvétel a képviselőtestület munkájában, a döntéshozatali eljárásban;

c) felkérés alapján részvétel a testületi előterjesztések és döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati és magántitok megőrzése (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

e) a személyes érintettség bejelentése;

f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve azok évente legalább egy alkalommal tájékoztatása az önkormányzat tevékenységéről, saját képviselői munkájáról;

g) a vagyonnyilatkozattételi kötelezettségének való elégtétel;

h) a képviselőtestületi és a bizottsági üléseken való megjelenés, illetve távollétének az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon a polgármesternek való bejelentése (igazolt távollét);

i) előzetes bejelentése annak, hogy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

j) eskütételét követően három hónapon belül a kormányhivatal által szervezett képzésen való részvétel.

(3) Hat.kívül12

A képviselőtestület bizottságai

29. § (1) A képviselőtestület a döntéseinek előkészítésére, illetve azok végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A képviselőtestület az alakuló ülésen Pénzügyi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságot hoz létre.

(3) A képviselőtestület a feladatai ellátása során a bizottságok mellett munkacsoportokat hozhat létre. A bizottságok mellett működő munkacsoportok összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselőtestület szerveként működő bizottságok szabályai. A munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

(4) A képviselőtestület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésük képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A képviselőtestület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

A bizottság tagjai

30. § (1) A bizottság tagjára javaslatot tehet:

a) a polgármester;

b) a képviselőtestület tagja;

c) a jegyző.

(2) A képviselőtestület elé a javaslatokat a polgármester terjeszti. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot szükséges beszerezni tőlük a tisztség elvállalásáról.

(3) A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelességei a bizottság ülésén megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(4) A bizottság nem képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselőtestület előtt. A bizottság tagja az eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(5) A bizottsági képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(6) A bizottság megalakulását követően elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot.

(7) A bizottsági tagság megszűnik:

a) a képviselőtestület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) a tag halálával.

(8) A bizottság elnökének, tagjának visszahívására a bizottság tagjai minősített többségű szavazással hozott döntése alapján kerülhet sor. A bizottság elnökének visszahívására a polgármester, a bizottság tagjának a visszahívására pedig a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(9) A kizárásról a bizottsági elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt minősített többséggel. A kizárási okot (személyes érintettséget) a bizottság elnöke és tagja köteles bejelenteni.

A bizottság működése

31. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést az elnök úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. §-a és 60 §-a alapján.

(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(4) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 14. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott információt és személyes adatot megőrizni.

(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. és az SZMSZ szabályait kell alkalmazni.

(6) A bizottság döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 26. §-a szabályozza.

(7) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen írásban tájékoztatja a képviselőtestületet.

(8) A bizottsági ülésen hozott döntést bizottságonként külön-külön kell nyilvántartani.

V. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

32. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményére és költségtérítésére az alakuló ülésen a korelnök, majd azt követően az illetményére és költségtérítésére a képviselőtestület tesz javaslatot és dönt.

(3) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl egyéb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése;

b) kötelezettségvállalás az önkormányzat nevében a jegyző ellenjegyzésével;

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása, a gazdálkodás szabályszerűségének betartatása;

d) az önkormányzat vállalkozásainak koordinálása;

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülésének biztosítása;

f) a nyilvánosság megteremtése, kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat testületével;

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, helyi fórumok szervezése

h) a képviselők és a bizottságok munkájának segítése,

i) a hírközlő szerveknek nyilatkozat adása,

j) az önkormányzat hazai és nemzetközi (testvértelepülési) kapcsolatainak ápolása.

(4) A polgármester az Mötv. rendelkezései szerint látja el a hivatallal kapcsolatos feladatait.

(5) A polgármester az Mötv. és az SZMSZ rendelkezései szerint látja el a bizottságok működésével összefüggő feladatait.

(6) A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

Az alpolgármester

33. § (1) A képviselőtestület az Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.

(3) A polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármestert megillető jogokat.

(4) Az alpolgármesterre képviselőtestületi hatáskör nem ruházható át.

(5) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által helyettesítéssel megbízott települési képviselő látja el.

(6) A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét az alpolgármesterre a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazással átruházhatja; az alpolgármester a megbízás teljesítéséről számot kell adnia vagy bejelentenie, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.

A jegyző

34. § (1) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése és 83. § b) pontja alapján jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (1) – (4) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselőtestület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket a hivatali szakapparátus bevonásával;

b) ellátja a képviselőtestület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) a képviselőtestület ülésén, az előterjesztés vitája során, még a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslatot érintően ez szükséges;

d) tájékoztatja a polgármestert, a képviselőtestületet, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

e) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezetet;

f) az elfogadott rendelet-tervezetet véglegesen megszövegezi, megszerkeszti;

g) kezdeményezheti az önkormányzati rendelet alkotását a képviselőtestületnél;

h) a hatályos önkormányzati rendeleteket folyamatosan felülvizsgálja és javaslatot tesz a módosításukra.

(4) A jegyzői állás bármely okból történő betöltetlensége, vagy a jegyző tartós távolléte esetén a jegyzőt a közös hivatal jogi előadója helyettesíti. A helyettesítés legfeljebb három hónapra történhet, amely időtartam alatt gondoskodni kell a jegyzői pályázat kiírásáról és az új jegyző megválasztásáról.

A Közös Önkormányzati Hivatal

35. § (1) A közös hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A közös hivatal az Mötv. 84. §-ának rendelkezései, a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás, saját alapító okirata és saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

Általános szabályok

36. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselőtestület elsősorban más települések képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat részesíti előnyben a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.

(2) A képviselőtestület a rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközökkel támogatja a község választópolgárainak olyan öntevékeny szerveződéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(3) A társulások célja és rendeltetése

a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;

b) lakossági szükségletek kielégítésre szolgáló beruházási és területfejlesztési tervek összehangolása, a tervek gyakorlati megvalósítása;

c) a lakosság hatékony bevonása a közügyek intézésébe, a települési igények kielégítésébe;

d) jogi felvilágosítással, tapasztalatok, módszerek cseréjével a hatékonyabb működés feltételeinek elősegítése;

e) a térség fejlesztésének közös kutatása, szakértők közös foglalkoztatása a gazdaság helyzetének javítása érdekében;

f) olyan intézmények létesítése, közös fenntartása és fejlesztése, amely térségi igényeket is kielégít.

(4) A koordináció főbb módszerei

a) tapasztalatcserék;

b) testületi ülésekre történő kölcsönös meghívás

c) munkatervek, programok közös megbeszélése, előkészítése, esetenként kölcsönös megküldése;

d) szakértők közös megbízása.

(5) A társulás céljáról, a működés szabályairól, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről, képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.

(6) Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

a) Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás;

b) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzat Társulás;

c) Mozsgói Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás.

(7) A képviselőtestület által a társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA

Az önkormányzat vagyona

37. § Az önkormányzat nemzeti vagyonára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat gazdálkodása

38. § (1) A képviselőtestület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A képviselőtestület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.

(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vehet fel, ha a feladat ellátáshoz más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(5) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

Gazdasági program

39. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

(2) A képviselőtestület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.

(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselőtestület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(5) A program elfogadásáról a képviselőtestület nyílt szavazással, a megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazatával dönt.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

40. § (1) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését és belső ellenőrzési feladatait a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás útján, belső ellenőrökkel látja el a belsőellenőrzési ütemtervben foglaltaknak megfelelően.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014.(XI.27.) önkormányzati rendelete.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEI
1. számú melléklet: A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök;
2. számú melléklet: A képviselőtestület által a társulásokra átruházott hatáskörök;
3. számú melléklet: Az önkormányzati rendeletekkel szemben támasztott követelmények;
4. számú melléklet: Az önkormányzati intézményi jegyzék;
5. számú melléklet: A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályai.


1. melléklet

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLTAL A POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

1. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet értelmében dönt az alábbi esetekben:

a) települési támogatás;

b) temetési támogatás;

c) települési lakásfenntartási támogatás;

d) települési gyógyszertámogatás;

e) települési ápolási támogatás.

2. Megköti a Munkaügyi Központtal a közösségi munkavégzésre vonatkozó megállapodást, dönt a közfoglalkoztatásról, a munkavégzésre irányuló keret felhasználásáról.

3. Engedélyezi a községi címer használatát (pl. reklámtárgyakon, rendezvényeken).

4. Az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül 1.000.000,- (Egymillió) Ft nagyságrendig élhet az átcsoportosítás jogával.

5. Dönt a földfelajánlás elfogadásáról.

6. Véleményezi a körzeti hatósági feladatokat ellátó állatorvos kinevezését és körzetének kialakítását.

7. Véleményezi a körzeti megbízott beszámolóját, kinevezését.

8. Engedélyezi a közterület használatát, hozzájárulást ad a közterület felbontásához.

9. Részt vesz és szavaz a társulási üléseken, megteszi az önkormányzat nevében szükséges jognyilatkozatokat.

10. Dönt 100.000,- (Százezer) Ft értékig az önkormányzat nevében történő árubeszerzésekről, szolgáltatásokról, szerződéskötésekről és jognyilatkozatok megtételéről.

11. Megköti az önkormányzat nevében a haszonbérleti szerződéseket.

12. Dönt támogatások és egyéb bevételek elfogadásáról (pl. segélyszállítmány).

13. Dönt az önkormányzat szabad pénzeszközei lekötéséről.

14. Ellátja az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feladatokat.

15. Részt vesz az óvoda költségvetésével kapcsolatos előzetes egyeztetési tárgyaláson.

2. melléklet

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÁLTAL A TÁRSULÁSOKRA ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

I. A mozsgói óvodával kapcsolatosan a Mozsgói Intézményfenntartó Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök

a) az intézmény gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról való döntés;

b) az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának, félévi és háromnegyedéves beszámolójának, költségvetési koncepciójának elfogadása, belső ellenőrzés és az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása;

c) intézményi pályázatok benyújtása;

d) az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról való döntés, az óvodai nyitvatartás megállapítása, iskolai és óvodai csoportok, valamint tanulói maximált létszám továbbá az óvodák és iskolák működési (felvételi) körzetének meghatározása; az osztály és a csoport átlagszámtól való eltérés engedélyezése, beiratkozás rendjének meghatározása,

e) a minőségirányítási programban meghatározottak szerinti működtetés, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodásának, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése;

f) az intézmény vezetőjének megbízása és felette a munkáltatói jogok gyakorlása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az óvodavezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.

g) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása;

h) intézkedési tervek elfogadása

i) a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése;

k) a nemzetiségi nyelvén folyó nevelés engedélyezése.

II. A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:

1. A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározott feladatokban való döntés, azzal, hogy önkormányzati költségvetést érintő ügyekben szükséges a tagönkormányzat képviselőtestületi határozatának meghozatala;

2. A Társulási Tanács kizárólagos feladata a szervezeti és működési szabályzat megállapítása, a kistérségi koncepciók és programok elfogadása, költségvetés arányának megállapítása, tisztségviselők, bizottságok megválasztása, munkaszervezet meghatározása, az éves költségvetés, beszámolók és a zárszámadás elfogadása.

III. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzat Társulásának Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:

1. A társulás éves ügyrendjének, munkatervének jóváhagyása,

2. A társulás éves költségvetésének és zárszámadásának elfogadása.

3. A társulás éves feladatai meghatározása.

4. A társulás éves hozzájárulása, a költségviselés arányának meghatározása.

5. A társulás térítésmentes és térítésköteles tevékenységének meghatározása.

6. A társulás SZMSZ-ének és tisztségviselők megválasztása.

3. melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETTEL SZEMBEN TÁMASZTOTT
FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

I. FORMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A rendelet szerkezeti felépítése
A megjelölés magában foglalja a jogalkotó képviselőtestület megnevezését, a rendelet sorszámát, a kihirdetés hónapját és napját, az önkormányzati rendelet megnevezést, a rendelet címét. Végrehajtásról, módosításról vagy hatályon kívül helyezésről szóló rendelet tárgyaként fel kell tüntetni a végrehajtott, módosított illetve hatályon kívül helyezett jogszabály megjelölését is.
A preambulum rövid, ünnepélyes hangvételű utalás a helyi jogalkotás jogpolitikai céljára. Önkormányzati rendeletnél ritkán alkalmazzák, általában az SZMSZ-nél, önkormányzati kitüntetések, díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletnél. A rendelet megjelölését követően, a bevezető rész elé kell felvenni.
A rendelet bevezetővel és enélkül is alkotható. Alkalmazása akkor célszerű, ha a rendelet tárgya szerint széles címzetti kört érint. A bevezetőben fel kell tüntetni az utasítást, a felhatalmazást, az ajánlást tartalmazó forrást.
Meg kell határozni a rendelet személyi, tárgyi, területi hatályát, továbbá szükség esetén az értelmező rendelkezéseket, szankciókat.
Tartalmazza a hatályba lépés időpontját, az esetleges visszaható vagy átmeneti szabályokra, a korábbi helyi rendeletek hatályon kívül helyezésére vagy módosítására vagy a jogszabály végrehajtására vonatkozó felhatalmazásokat.
A mellékletben kaphatnak helyet a rendelet rendelkező részében jellege, terjedelme miatt el nem helyezhető, mégis mellőzhetetlen dokumentációk, mint pl. űrlap minták, díjszabások, térképek, ábrák.

a) a rendelet megjelölése

b) preambulum

c) bevezető

d) rendelkező rész

e) záró rendelkezések

f) pont

2. Nem jogosult a képviselőtestület az országos szintű jogszabály külön felhatalmazás nélküli olyan kiegészítésére, amely valójában jogszabály módosításnak tekinthető.

3. Fontos a rendelet szerkezeti tagolása fejezetekre, címekre, §-okra, bekezdésekre, alpontokra.

4. A szakaszokat és a bekezdéseket folyamatos sorszámozással kell ellátni.

II. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK

1. A rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.

2. Az egymáshoz közel eső társadalmi viszonyokat egy rendeletben kell szabályozni.

3. A rendeletet a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően kell megszövegezni.

4. Képviselőtestületi határozat önkormányzati rendeletet nem módosíthat.

5. Kerülendő a bonyolult mondatfűzés, a többszörösen összetett mondat.

6. Idegen szavakat, kifejezéseket csak akkor használjunk, ha nincs magyar megfelelőjük.

7. Ugyanarra a fogalomra ugyanazt a kifejezést alkalmazzuk.

8. A jelen idő kötelezést, parancsot fejez ki, ezért a felszólító mód használata csak erőteljesebb hangsúlyozásánál szükséges.

9. Kerülendők a töltelékszavak (pl. tulajdonképpen, megfelelően, értelemszerűen) és a határozatlan jogfogalmak (pl. fontos ok, nemzetgazdasági érdek), valamint a túlzottan részletes, semmitmondó, üres keretszabályozás.

10. A felhatalmazó jogszabályt pontosan meg kell jelölni (jogszabály neve, száma, § száma).

11. A szabálysértési tényállásokat tételesen kell meghatározni.

12. A kivételek pontos körét és tartalmát egyértelműen szükséges szabályozni, kivételek kivételeiről nem szólhat a rendelet.

4. melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYI
JEGYZÉK

1. Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal (7932 Mozsgó, Batthyány u. 15.)

5. melléklet

A KÉPVISELŐI VAGYONNYILATKOZATOK NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK SZABÁLYAI

I. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETTEK KÖRE:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett

a) a polgármester;

b) a települési képviselő;

c) az a) és b) pontban felsorolt személyekkel közös háztartásban élő házastárs vagy

élettárs és a gyermek (továbbiakban: hozzátartozó).

II. VAGYONNYILATKOZAT NYILVÁNTARTÁSA, ELLENŐRZÉSE, KEZELÉSE

1.) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése az e célra létrehozott bizottság (továbbiakban: bizottság) feladata.
2.) A vagyonnyilatkozatok kezelése és az azokkal kapcsolatos adatvédelmi követelmények érvényesítése érdekében a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései az irányadóak.
3.) A nyilatkozat-tételre köteles képviselők vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell kezelni.
4.) A vagyonnyilatkozatokat a Közös Hivatal páncélszekrényében kell tárolni.
5.) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok viszont nem, abba csak a bizottság tagjai jogosultak betekinteni ellenőrzés céljából.
6.) A képviselő a vagyonnyilatkozatát 2 (kettő) példányban tölti ki, amelyekből egy-egy példányt külön-külön borítékban helyez el. A nyitott borítékokat átadja a bizottságnak, amely az aláírással és dátummal ellátott vagyonnyilatkozatokat átveszi és az egyikre rávezeti a képviselő nevét. A másik példányt a képviselőnek visszaadja. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat is 2 (kettő) példányban, zárt borítékban kell átadni a bizottságnak, amely az aláírással – kiskorú esetében a törvényes képviselő aláírásával- és dátummal ellátott vagyonnyilatkozatokat átveszi, egyikre rávezeti a hozzátartozó nevét és lepecsételi a borítékot, a másik példányt a képviselőnek visszaadja. A vagyonnyilatkozatok átvételét a bizottság átvételi elismervénnyel igazolja.
7.) Vagyonnyilatkozatot a polgármester, a képviselő a megválasztásától, majd azt követően minden év január 1-jétől számított 30 (harminc) napon belül köteles tenni.
8.) A vagyonnyilatkozatokba való betekintést írásban, a kérelmet a bizottság elnökének címezve kell kezdeményezni. A bizottság elnöke a kérelem beérkezéstől számított 8 (nyolc) napon belül tájékoztatja a kezdeményezőt a betekintés helyéről és idejéről.
A kérelmező a képviselői vagyonnyilatkozatokba betekinthet, arról fénymásolatot nem, csak saját kezű feljegyzést készíthet.
9.) A Mötv. 39. § (2) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
A Mötv. 72. § (4) bekezdése szerint a polgármesterre megfelelően alkalmazni kell az önkormányzati képviselőre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat.

III. VAGYONNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

1.) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselőtestületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az eljárás eredményéről a bizottság soron következő ülésén tájékoztatja a képviselőtestületet. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselőtestület át nem ruházható hatásköre.
2.) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárás megindítására vonatkozó kérelem nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiánypótlásra. Ha a kezdeményező 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget a felhívásnak vagy ha a kérelme nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3.) Az eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. Az eljárásra irányuló - tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
4.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenti. Az azonosító adatokra csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárást követő 8 (nyolc) napon belül törölni kell. A bizottság eljárására egyebekben az SZMSZ rendelkezései irányadók. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
Az azonosító adatok körébe tartoznak:
- a hozzátartozókra vonatkozóan születési idő és hely, anyja neve, állandó lakásának címe stb.;
- az ingatlanoknál az ingatlan pontos címe;
- a gépjárműveknél a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár rendszáma, alvázszáma stb.;
- a védett műalkotásra, gyűjteményre vonatkozóan, a műalkotás alkotójának neve, az alkotás címe, gyűjtemény megnevezése stb.;
- az értékpapírban elhelyezett megtakarításra vagy egyéb befektetésre vonatkozóan azok sorszáma stb.;
- a takarékbetétben elhelyezett megtakarításra vonatkozóan, a pénzintézet neve, betétkönyv száma és az abban elhelyezett összeg;
- a pénzintézeti számlakövetelésre vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelésre vonatkozóan, a pénzkövetelés jogcíme, a kötelezett neve és lakcíme, a követelés összege, kelte, lejárati ideje;
- a magánszeméllyel szembeni tartozás esetén a hitelező neve és lakcíme, a tartozás összege, kelte lejárati ideje;
- a gazdasági társaságban fennálló tisztség vagy érdekeltség fennállásakor a gazdasági társaság székhelye, nyereségből való részesedés stb.
Az ellenőrzési eljárás során történő betekintés tényét megfelelően dokumentálni kell.
5.) Ha a képviselővel közös háztartásban élő hozzátartozó a képviselői mandátum időtartama alatt megszünteti a közös háztartásban élést, részére a vagyonnyilatkozatát a megszűnést követő 1 (egy) év elteltével vissza kell adni és a nyilvántartásból törölni kell.
6.) A képviselő és hozzátartozója vagyonnyilatkozatát a képviselői megbízatás megszűnését követő 1 (egy) év elteltével a nyilvántartásból törölni kell és azt részére vissza kell adni.
7.) A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatosan – ha a szabályzat másképpen nem rendelkezik – a polgármesterre ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint a helyi önkormányzati képviselőkre.
1

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

2

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

3

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. március 24. napjától

4

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

5

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

6

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. március 24. napjától

7

A 10. § (4) bekezdését a Csertő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 10. § (6) bekezdését a Csertő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (IV. 12.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

10

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. március 24. napjától

11

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2020. március 24. napjától

12

Megállapította a 2/2020.(III.23.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2020. március 24. napjától