1. § (1) A rendelet területi hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) A község igazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) kivitelezni. építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezek terveire hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag az Ökr. és a hozzátartozó KSZ-1, BSZ-1 jelű szabályozási tervek (tervező: Balázs és Társa Építészeti és Számviteli Iroda, 2005. október) alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A szabályozási terven szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, testületi jóváhagyással. Az irányadó szabályozási elemek változtatása - a szükséges egyeztetések lefolytatásával - hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(5) A szabályozási tervben kötelezőnek kelj tekinteni:

- a település igazgatási határát,

- a belterületi határt,

- építési, szabályozási és védelmi vonalakat,

- egyes területfelhasználási egységek és építési övezetek, övezetek határait, előírásait.

(6) Új építési területek - 203-205, 271-273, 365-370 hrsz telkek- és közterületek engedélyezhető beépítésénél a felszíni és csapadékvizek akadálytalan és eroziómentes elvezetését meg kell oldani. Telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.

(7) Közterületeket használni, azokon építési terület kialakítását, átalakítását engedélyezni, (ideiglenesen vagy véglegesen) építményt elhelyezni, meglévő épületet bővíteni, átalakítani, használati módot megváltoztatni, közmű- és közlekedési jelzéseket (táblákat) elhelyezni OTÉK 39-40. § alapján lehet. Épület közterületről látható homlokzatán antennát, parapettkonvektor-szellőzőt, kültéri klímaberendezést elhelyezni nem szabad; reklámfelületet és feliratot létesíteni, festeni/átfesteni, felszerelni csak építési engedély alapján szabad.

(8) A beépítésre szánt területen a közcsatoma üzembe helyezését követően 1 éven belül a hálózatra történő rákötés kötelező, A felszíni vizeket nyílt árokban kell elvezetni a befogadó vízfolyásokba.

(9) A település területén hulladékkezelő telep, hulladéklerakó, és tároló telep, ártalmatlanító, átrakó állomás nem helyezhető el,

(10) A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni,

2. § (1) Építmények építése, meglévők bővítése csak az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartásával engedélyezhető. Tüzivíz ellátást a Szabályzatnak megfelelően kell biztosítani.

(2) A termőtalaj védelme érdekében

(3) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásában a Pécsi Bányakapitányság állásfoglalását ki kell kémi, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag elszállításra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(4) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát (Pécs) szakhatóságként be kell vonni az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben:

(5) Terepszint alatti építmények építési lehetősége nem korlátozott: a beépítésre szánt lakóterületen az utcaképi megjelenés szabályait, előírásait, a 6. §. követelményeit és a talajadottságokat kell figyelembe venni. önálló pince lakótelken csak a telek homlokvonalától számított 20 méteren túl építhető.

(6)¹

3. § A település igazgatási területének tagozódása:

(1) beépítésre szánt terület, amelyen belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 % lehet;

(2) beépítésre nem szánt terület, amelyen belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

4. § (1) A település területén falusias lakó és különleges terület kialakítására kerül sor a belterületen és a beépítésre szánt területen,

(2) A beépítésre szánt területen az egyes építési övezetekre vonatkozó szabályokat, előírásokat a meglévő építmények felújításánál, helyreállításánál, átalakításánál és korszerűsítésénél is alkalmazni kell.

5. § (1) Az Lf jelű lakóterületen csak az OTÉK 14. § (2) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el, - üzemanyagtároló kivételével - azzal a feltétellel, hogy legfeljebb kétlakásos lakóházak építhetők. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK, a csúszásveszélyes területen a 6. §. előírásait is kell alkalmazni.

(2) A beépítési mód meghatározását; az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza, A telekszélesség a kialakult, de min, 16,0 méter lehet, új telekalakítás esetén a belterületen 20,0 méter engedélyezhető, 10 méternél keskenyebb telkek nem építhetők be. Egyházi közösségi épületnél nagyobb építménymagasságot is megállapíthat az építésügyi hatóság az általános előírások betartása mellett.

(3) Az önálló útkapcsolattal nem rendelkező belterületi ingatlanok nem építhetők be. Nyeles telek nem alakítható ki lakóépület építése céljából.

(4) A kialakult beépítésnél a meglévő telekméretet és beépítettséget, előkertet, építmény magasságot, beépítési módot adottságnak kell tekinteni. A korábban felépített - oldalkertben lévő- épületek megtarthatók, azonban bármilyen építési munka csak a tűzrendészeti szakhatóság egyetértő véleménye alapján végezhető.

(5) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. A szennyvízhálózat megépítéséig a szennyvíz gyűjtése zárt közműpótló berendezésekbe (zárt, vízzáróan szigetelt medencébe) történhet. Megépítés után szennyvízcsatornára rákötni kötelező. A lakótelken meglévő vagy elhelyezhető állattartó épületeknél zárt trágyalé gyűjtő (zárt, vízzáróan szigetelt) aknák létesítése kötelező, s a trágya elhelyezése tárolóba, vagy mezőgazdasági földterületre való terítéssel történhet .

(6) Az építési hely meghatározása:

(7) Lakótelken állattartó épületek az utcai telekhatártót számított 20 méteren túl építhetők, max. 80 méterig, illetve a hátsó építési határvonalig; engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendeletet is figyelembe kell venni.

(8) A lakótelkekhez tartozó kertek a lakótelkek 80,0 méteres telekmélysége utáni telekrészek. A kertek a kertgazdálkodás körébe tartoznak, azokon növényházak és az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontjában felsoroltak létesíthetők a d., j., k., l., pontok kivételével.

(9) Az építési használat határai:

(10)²

(11) A hagyományos utcaképbe illeszkedően az épületek keresztmetszeti szélessége maxi 8,0 méter lehet, a tetőhajlásszöge a kialakult, illetve új épületeknél az utcaképhez igazodóan 30-45⁰0s alsó és felső értékek között kell tervezni. A tetőfedő anyag égetett cserép, betoncserép vagy jellegében azonos egyéb fedés lehet. Az I - IV tűzállósági fokozatba tartozó épületeknél nem alkalmazható a „könnyen éghető” „fokozott tűzterjedésű” (pl. bitumenes hullámlemez) tetőfedő anyag.

6. § A felszínmozgásokra hajlamos – Lf- 3 építési övezetbe - sorolt terület a geológiai szakhatósággal közösen került meghatározásra. Az Ökr. 2. és 5. §-ban rögzített előírásokat és a 6. §. előírásait együttesen kell alkalmazni.

(1) Az üresen álló, beépítetlen földrészletek nem építhetők be, telekalakítással a szomszédos beépített telkekhez csatolhatók. Ezek: 290/2, 291, 293, 294/1, 295/2 hrsz, illetve 92, 93, 100/2, 102/2, 1 11/2, 112/2, 114, 115, 116/1 hrsz.

(2) A beépíthető földrészleteken - ideértve a kultúrház és iskola telkét is - az építési helyet a geológiai szakhatósággal történő előzetes egyeztetés alapján kell meghatározni elvi építési engedélyben, ebben kell meghatározni az építés engedélyezéséhez szükséges szakági munkarész tartalmi követelményeit is. A Magyar Geológiai szolgálatot az engedélyezési eljárásba be kell vonni.

(3) Az (1) bekezdésben leírtak szerint kell eljárni építmény bontása, építése, út és közmű bontása, építése, bármilyen tereprendezés, növényzet telepítése és eltávolítása esetén is.

7. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen ipari egyéb gazdasági terület (Gip) kerül kialakításra, mely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el.

(3) A gazdasági területen elsősorban állattartási tevékenységhez tartozó a működéshez szükséges - nem jelentős mértékű zavaró hatású - építmények raktárak, tárolók szolgálati lakás, iroda, víztorony, siló, stb. helyezhetők el. Az előkertben max. 20 m²nettó alapterületű portaépület elhelyezhető. A területen kerítés létesíthető. Az oldalkertekben min. 5,0 méter széles zöldsáv telepítendő. A nem szabályozott kérdésekben az OTÉK 20. § és a helyi állattartási rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) A területet a szennyvízhálózat kiépítéséig legalább részleges közművesítéssel kell ellátni és a szennyvizeket zárt tárolóba vezetni. A megépülő szennyvízcsatornára kötelező rákötni. Annak megtörténtéig vagy a rákötés ellehetetlenülése esetén a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt kell létesíteni, A csapadékvizeket a saját telken kell elvezetni és elszikkasztani vagy a környezetében lévő vízelvezető árokba vezetni szakszerű, engedélyezett megoldásban. A természetvédelmi előírások biztosításának érdekében beültetési kötelezettség terheli a területeket.

(5) A gazdasági területeken a tevékenység végzése, megváltoztatása vagy új engedélyezése során a felszíni szennyeződésre érzékeny területre vonatkozó szabályokat ki kell elégíteni.

(6) A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m², a legkisebb telekszélesség 30 m lehet. A beépítési mód szabadon álló. A beépíthetőség mértéke max. 40 %. Ha a meglévő terület megosztásra kerül, telekalakítás során kialakuló területek beépítettsége a meglévő beépíthetőséget figyelembe véve sem haladhatja meg a 40 %-ot.

(7) Az építési használat határai:

(8) A létesítmények parkoló szükségletét az OTÉK 42. §- és 4/b. sz. melléklete szerinti mértékben a saját telken belül kell biztosítani.

8. § (1) A különleges terület elsősorban a rajtuk elhelyezkedő helyhez kötött építmények különlegessége miatt került kialakításra, A település területén a lezárt és a működő temető (Kt), a sportpálya (Ksp) tartozik a kategóriába.

(2) A különleges területen belül csak a működéshez szükséges építmények és a parkolók helyezhetők el. Legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. Sajátos építmények esetében ennél nagyobb értéket is megállapíthat az építésügyi hatóság (pl: harangtorony, kálvária, stb.). Beépítettség a 3%-ot nem haladhatja meg.

(3) A parkoló szükségletét az OTÉK 4. sz. melléklete szerinti mértékben kell biztosítani. Az egyes építési övezetekben lévő funkciók számára szükséges parkolók telken belül biztosítandók. Amennyiben a szükséges mennyiség telken belül nem helyezhető e), akkor a fennmaradó rész területen kívül közterületen is elhelyezhető a tulajdonos hozzájárulásával. A parkolók környezetében, szabad felületeken legalább 150 m²összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

(4) A területeket részleges közművesítéssel kell ellátni, A zárt szennyvíztárolót a közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell tervezni, létesíteni és működtetni a szennyvízhálózat kiépítéséig.

9. § Ahol építményre építési engedély adható az övezeti besorolás és abban meghatározott feltételek mellett, a közcsatornára történő rákötést kell biztosítani. Amennyiben ez nem tehetséges, épület építésére, helyreállítására, felújítására, átalakítására, korszerűsítésére és rendeltetésváltozásra hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

10. § (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a terv tartalmazza.

(2) A közutak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26. §-ban előírtak figyelembe vételével kell biztosítani. Ahol magánút kialakítható, azt közúthoz kell csatlakoztatni.

(3) A közutak, közművek védőtávolságait a vonatkozó szabványok előírásai alapján a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. Az OTÉK-ban és szabványokban előírt védőtávolságokon belüli építésügyi hatósági ügyekben az érintett szakhatóságokat be kell vonni az engedélyezési eljárásba és az üzemeltető véleményét is ki kell kérni.

(4) A közlekedési és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26. §. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el.

11. § (1) A zöldterület a szabályozási tervben jelölt, közterület. A területet növényzettel fedetten, közpark céljára kell kialakítani, más célra nem használható.

(2) A közterület felőli határán kerítés nem építhető, legfeljebb 60 cm magasságban tartott élő sövény telepíthető. A területén épület nem építhető, csak emlékművek, játszótéri berendezések, pihenőpadok helyezhetők el.

12. § (1) A település igazgatási területén védelmi (Ev) és gazdasági erdő (Eg) területei kerültek kijelölésre.

(2) A meglévő vagy tervezett védelmi rendeltetésű (Ev) jelű erdőterületeken épületet építeni nem lehet. Erdő- és természetvédelmi, vadgazdálkodási, közjóléti célú, valamint közlekedési és közmű létesítmények elhelyezése csak az természetvédelmi és erdészeti szakhatóság - megfelelő feltételeket szabó - hozzájárulásával szabad.

(3) A 10 ha-nál nagyobb gazdasági erdők (Eg) területén közlekedési és közmű létesítmények, az erdő üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó építmények, vadászházak és vadász lesek a táji környezettel összhangban az ÁESZ hozzájárulásával építhetők max. 0,3 % beépítéssel.

(4) Erdő telepítése csak a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos erdőállományokkal történhet az illetékes erdészeti hatóság engedélyével. A telepítés megtörténtéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat lehetséges.

13. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés, állattenyésztés, a kert és szőlő-, gyümölcs termesztés, és gazdálkodás területe és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A település igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek alakulnak ki:

Általános mezőgazdasági terület

- árutermelő övezete szántó, stb. (Má - l ,2,)

- érzékeny területek mezőgazdasági övezete: nádas, gyep, rétr stb. (Má-0),

Kertes mezőgazdasági terület

- belterületi kertek övezete (Mk-0, Mk-l),

(3) A területen földrészletet kialakítani (a földhivatal egyetértésével), továbbá építményeket elhelyezni, azok közművesítését megoldani az Ökr., valamint az OTÉK 29. §. együttes alkalmazásával és figyelembe vételével lehet. Érzékeny terület mezőgazdasági övezetében (Má-0) és a belterületi kertek (Mk-0, Mk-l) övezetében építeni nem szabad. A vízparti területek erdő, gyep, nádas művelési ága nem változtatható meg. A földrészletek megközelítését közútról vagy közcélra használható magánútról biztosítani kell. Az Mk-l övezet a terv távlatán túli, tartalék terület. Lakó, ahol az Lf-1 beépítési előírásokat lehet alkalmazni a kialakítás után és vízgazdálkodási (V), ahol tófelület, felette Gksz terület alakítható ki.

(4) A település területe nem nitrát érzékeny. A vizek ilyen szennyeződéssel szembeni védelméről gondoskodni kell (jelenleg a 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet). A területen elhelyezhető szennyvíz kibocsátó építményhez a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztárolót illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt (korszerű csatorna-közműpótló) kell építeni, állattartó telepek trágyatárolóit) műtárgyait egyedileg kell megtervezni és engedélyeztetni.

(5) Mezőgazdasági területen az övezetek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges.

14. § (1) Az általános mezőgazdasági területeket (Má) a szabályozási terv jelöli.

(2) Az övezetben kialakítható legkisebb földrészlet 3000 m²lehet. Az övezetben elhelyezhetők köztárgyak, közutak) nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek. Az OTÉK 29. §. feltételei alapján a terület rendeltetését szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, valamint birtokközpont is kialakítható.

(3) Az érzékeny mezőgazdasági övezetben (Má-0) a terület rendeltetését megváltoztatni, vagy azon építkezni nem szabad. Köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (kivétel: szennyvíztisztító és komposztáló telepek), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadászlesek az érintett szakhatóságok hozzájárulásával elhelyezhetők.

15. § (1) A vízgazdálkodási (V) és a vízbeszerzési (Vkö) területeket a terv tartalmazza.

(2) Az üzemelő vízbázis nem sérülékeny, külső hidrogeológiai határát a szabályozási terv jelöli. A területen belül csak a működéssel kapcsolatos létesítmények létesíthetők.

(3) A vízfolyások mentén 50-50 méteren, a tómedrek mentén 100-100 méteren belül építkezni tilos. A területeken csak a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási közösségi építmények helyezhetők el.

16. § A környezet-, természet-, kulturális örökség és helyi védelemmel, kapcsolatos területeket, és egyedi védettséget, szabályozást, védőtávolságokat, védőterületeket a szabályozási terv, a védelmi vonalakat a településszerkezeti és a szabályozási terv tünteti fel. E fejezet alkalmazásánál figyelembe kell venni az OTÉK 3. §. (3) bekezdés alapján készített alátámasztó munkarészben foglaltakat és a kulturális örökségvédelmi tanulmányt.

17. § (1) A környezetvédelem készülő külön szabályozási rendeletében e rendezési terv előírásait is figyelembe kell venni.

(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a község igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a légszennyezési határérték tekintetében megfelelőek, ha olyan tevékenység van a településben, ahol ez nem teljesül a technológiát kell módosítani. (jelenleg a 47/2004. (III. 18.) Korm. rendeletet).

(3) A település szennyeződésérzékenységi besorolása a felszín alatti vizek állapota szempontjából: érzékeny terület. Ennek megfelelően a felszín alatti vizekbe kockázatos anyag, ilyen anyagot tartalmazó vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése tilos.

(4) Állattartás az övezeti előírások, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások, valamint az önkormányzati rendelet szerint történhet.

(5) Állati hullát a településen kívül kell elhelyezni hatóságilag engedélyezett helyen. Kommunális szemetet, szippantott szennyvizet a településen is el lehet helyezni a kijelölt - 038 hrsz terven jelölt része és a 0346/1 hrsz - területeken, mely a végleges, regionális lerakóhelyek megépülte után csak átmeneti helyként működhet,

(6) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény telepítéséhez vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának a megváltoztatásához a környezetvédelmi szakhatóság véleményét ki kell kérni.

(7) Veszélyes hulladék üzemek és szolgáltató létesítmények területén átmeneti jelleggel is csak a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások szerint tárolható.

(8) Bármely szennyvizet, trágyát termelő üzemi létesítmény csak akkor üzemeltethető) ha szivárgásmentes zárt tárolóban történik a szennyvíz és a trágya, trágyalé átmeneti tárolása, melyet engedéllyel működő ürítőhelyre, elhelyező területre kell szállítani.

(9) A földutak és vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni kell (figyelemmel a jelenleg érvényes 120/1999 (VIII.6.) Korm. sz. rendelet előírásaira).

(10) A zaj és rezgésvédelemi határértékek tekintetében a ( a jelenleg érvényben lévő 8/2002 (11/22,) KöM - EüM együttes rendeletben) megjelölt határértékeket biztosítani kell a zajkibocsátó és zajtól védendő területek kijelölésénél, azokon ilyen jellegű épületek elhelyezésének vagy meglévő épület funkcióváltozásának engedélyezésénél

18. § (1) A település igazgatási területén a külterület északi részén elhelyezkedő zömében erdő ökológiai (zöld) folyosó területe (amely az 1996. évi LIII, tv. 53 (3) bek. b. pont értelmében a természeti, természetközeli, a védett természeti területek és védőövezetük ökológiai folyosókkal biztosított kapcsolatai egységének része, melynek feladata az őshonos ökoszisztéma genetikai állományának és a biodiverzitásnak megőrzése), különleges természetmegőrző terület, a NATURA 2000 területével egybeesik. A terület Ev övezetbe sorolt, országos nyilvántartás szerint a 05, 06, 09, 011, 012/1, 014, 017, 019, 021, 022/2, 025, 026, 027, 029/8 hrsz földrészleteket érinti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelmi területeken beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető. Üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető. Vezetékek létesítése csak terepszint alatt létesíthető kivéve, ha terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne; ettől eltérni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) A védett területeken a növényállomány védelméről és karbantartásáról gondoskodni kell. E területen bármilyen - a HÉSZ-ben megengedett - létesítmény elhelyezése, bontása vagy megváltoztatása az érintett természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.

19. § (1) A település műemlék épületét és annak műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Műemléki védelem alatt áll:

20. § (1) A nyilvántartott régészeti, továbbá régészeti érdekű lelőhelyeket és környezetét az Ökr. melléklete, valamint a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érintő eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kelt kerülni. Ha erre nincs mód, a beruházással veszélyeztetett lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni.

(3) A régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához, ill. bármilyen talajbolygatással, földmunkával járó munkálatok esetében ki kell kérni a KÖH véleményét.

(4) Ha a község igazgatási területén bárhol - az építés vagy művelés kapcsán - újabb régészeti emlék kerül elő a további építést, művelést azonnal fel kell függeszteni, és a helyszínen a lelet megóvása mellett értesíteni kell a (kör)jegyzőt aki a Múzeum (Sm-i Múzeumok Igazgatósága) és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni, A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdeni a mentő feltárást. Nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

22. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha

- a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

- közérdeket nem sért,

- az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

23. § (1) Lakó és kiszolgáló út létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az út céljára szükséges területet az építésügyi hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárásban vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Ha a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

(4) Az ingatlan lakó és kiszolgáló út céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

24. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében a településképet rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhat elő.

Beültetési kötelezettséget kell előírni:

- a temető területen a lakóterület felől a csúszásveszélyes területek határa mentén saját telken belül 10 méter szélességben;

- a 132 és 133 hrsz földrészlet nyugati és déli oldalán 10 méter szélességben.

(4) Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretében kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

25. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi - amennyiben más jogszabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és ismételhető pénzbírsággal sújtható.

(2) Építési birsággal sújtható az az építtető - külön jogszabályi előírás alapján - aki építéshez, vagy bontáshoz kötött munkát engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végez.

(3) E rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon, 2006. július 1 -án lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik,