1. § E rendelet hatálya kiterjed Mekényes Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra és nem lakás célját szolgáló helyiségre.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait, a (2-(3) bekezdésekben részletezett feladat- és hatásköröket Mekényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és a Polgármester gyakorolja.

(2) A képviselő-testület

(3) A Polgármester

(4) A Polgármester a (3) bekezdésben foglalt feladat- és hatásköreit a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével gyakorolja.

3. § Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások és helyiségek üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

4. § Az Önkormányzat és a Hivatal a lakásigénylők, bérlők és lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni.

5. § (1) Az önkormányzati lakásokat bérbeadással lehet hasznosítani.

(2) A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét

(3) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő között e rendelet 1. mellékletében foglalt tartalmú szerződés hozza létre.

6. § (1) Közös kérelmükre a házastársakkal és élettársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) Kérelmére bérlőtársként kell továbbá bevonni a lakásbérleti jogviszonyba a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult nagykorú személyt is.

7. § Az önkormányzat társbérleti jogviszonyt nem létesít.

8. § (1) A lakás nem lakás céljára is bérbe adható a Képviselő-testület döntésével.

(2) Többlakásos épületben a folytatni kívánt tevékenység nem zavarhatja a többi lakó nyugalmát.

(3) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadás kivételesen, átmeneti időre történik, ezért a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 3 évre lehet megkötni.

(4) Korábban lakás céljára bérbe adott lakásban a bérlő más tevékenységet csak a Képviselő-testület hozzájárulásával folytathat.

9. § Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:

10. § (1) A bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott 2. melléklet szerinti bérleti ajánlat alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A bérleti jogviszony 1 éves határozott időre köthető.

11. § (1) A bérleti jogviszonyt az Önkormányzat évente, bérleti szerződés évfordulója előtt 90 nappal felülvizsgálja.

(2) A bérleti jogviszonyt fenn kell tartani, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása, valamint állam vagy önkormányzat felé fennálló köztartozása nincs.

(3) A bérlő lakbér- és közüzemi díjtartozása esetén a Képviselő-testület méltányosságból részletfizetési kedvezményt adhat, a megállapodásban foglaltak teljesítése esetén a bérleti jogviszonyt meghosszabbítja.

12. § (1) A képviselő-testület települési közérdekből létesíthet bérleti jogviszonyt: szolgálati bérleti jogviszony.

(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. Szolgálati bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll az önkormányzati szervvel.

(3) A bérlő halála esetén a szolgálati lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.

13. § (1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével a közüzemi szolgáltatókat is értesíti.

(2) A Hivatal az önkormányzati lakást a leltár és a műszaki állapotot, fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján adja át a bérlőnek.

14. § Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig

15. § (1) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.

(2) Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe beszámítja.

16. § (1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a Polgármester engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A Képviselő-testület a költségek megtérítését a lakás komfortfokozatát növelő munka esetén akkor járul hozzá, ha a bérlő egyúttal a bérleti szerződés módosításához, az új komfortfokozat szerinti lakbér fizetéséhez hozzájárul.

(3) A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok költségét, a számlával igazolható és a felek megállapodása szerinti költségeket, valamint a költségviselés módját.

17. § Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legfeljebb kétszer a Hivatal bevonásával – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzésekre történő utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a szerződésbe kell foglalni.

18. § Költségelven bérbe adott lakás tekintetében az Önkormányzat gondoskodik a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlásáról és cseréjéről.

19. § (1) A bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni.

(2) A lakás állapotának és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is.

20. § (1) A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 15. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni.

(2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját megfizetni, és a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat fizetni.

(3) A bérlő a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.

21. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint alakberendezéseknek karbantartásáról.

(2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakberendezések állapota szükségessé teszi.

(3) Az épülethez tartozó telek karbantartása (fűnyírás, növényzet ápolása), továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó közterület karbantartása (járda tisztán tartása, hó- és síkosságmentesítése, zöldterület kaszálása stb.) is a bérlő kötelezettsége.

22. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettségét a bérleti szerződésben fel kell tüntetni.

(2) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát köteles írásban az Önkormányzat részére bejelenteni.

(3) Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő lakását életvitelszerűen 2 hónapot meghaladó ideig nem lakja, és távollétét nem jelentette be, vagy távollétének oka nem indokolt. Indokoltnak kell tekinteni az alábbi okokból történő, két hónapot meghaladó távollétet:

23. § A lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 3 napon belül köteles gondoskodni.

24. § (1) A bérlő a lakást, sem annak egy részt nem adhatja albérletbe.

(2) A bérlő a lakásba befogadhatja:

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek.

(4) Nem adható ki engedély a szükséglakásba történő befogadásra, valamint a két lakószobánál kevesebb lakószobával rendelkező lakásra.

25. § (1) A bérbeadás alapjától függően a lakás lakbére:

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait az önkormányzati rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az összkomfortos lakások 1 m²-ére vetített havi bérleti díj arányában kell megállapítani az egyéb komfortfokozatú lakások lakbérének mértékét komfortfokozatonként:

26. § (1) A fizetendő bérleti díjat a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(2) A nem szociális céllal bérbeadott ingatlanok és helyiségek esetén a bérleti díjat emelni minden év július 1. napjával, de legalább 3 hónappal korábban kihirdetett rendelettel lehet.

(3) A lakást jogcím nélkül használó személy a használat első hat hónapjában a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni. Ezt követően a használati díj háromszorosára emelkedik.

27. § (1) Az összkomfortos és komfortos lakás kiegészítő berendezéseként főzőkészülék valamint konyhabútor biztosítható, melyek használatáért külön szolgáltatási díjat kell fizetni. A lakásban elhelyezett különálló mosogató nem minősül konyhabútornak.

(2) A kiegészítő berendezések használatáért fajtánként a havi lakbér 1 %-ának megfelelő összegű külön szolgáltatási díjat kell fizetni. A külön szolgáltatás díját a lakbérrel együtt kell megfizetni.

(3) Külön szolgáltatásként kell megfizetni az Önkormányzat által üzemeltetett fűtésrendszerben biztosított fűtés díját, valamint a közös használatú vízvételi lehetőségként biztosított kerti csap használatáért a lakásban lakó nagykorú személyek után havi 1 m³ víz díját.

28. § (1) A lakás

(2) A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:

(3) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.

(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.

(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

29. § (1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerint a képviselő-testület megállapodás alapján a bérlőnek másik, alacsonyabb lakbérű cserelakást biztosít, a bérlő jogosult a két lakás - megállapodás megkötése hónapjában érvényes lakbérével számolt - éves lakbére hatszorosa közötti különbözet, mint értékkülönbözet pénzbeli megtérítésére.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt megállapodás szerint cserelakás biztosítása nélkül szűnik meg a határozatlan idejű lakásbérlet, a bérlő pénzbeli térítésként – a megállapodás megkötése hónapjában érvényes lakbérével számolt - éves lakbére hatszorosára tarthat igényt.

30. § (1) Ha a bérlő a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri cserelakás biztosítása nélkül, vagy a lakásbérleti jogviszonyt felmondja, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve az Önkormányzatnak visszaadja, pénzbeli térítésre jogosult. A pénzbeli térítés összege a megszűnés hónapjában érvényes lakbérrel számolt éves lakbér hatszorosa.

(2) A határozott idejű lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel, cserelakás biztosítása nélkül történő megszüntetése esetén a képviselő-testület kizárólag egyedi kérelemre – szociális helyzetére tekintettel – állapíthat meg, az (1) bekezdésben foglalt pénzbeli térítés összegétől eltérő összeget is.

31. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös

(2) A lakásfenntartási költségek – így a lakáshasználati díj is - az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.

(3) Az örökös az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt követően az elhunyt bérlő lakbére kétszeresének megfelelő lakáshasználati díjat köteles fizetni.

32. § (1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondás esetén a bérlő cserelakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.

33. § (1) Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról a Hivatal helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.

34. § (1) A lakást bérleti szerződés nélkül jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.

(2) A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.

35. § Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.