Nagyhajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2018. 02. 16- 2019. 11. 14

Nagyhajmás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2018.02.16.

Nagyhajmás Község Önkormányzati Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjaiban, 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint alkotja meg:

I. Fejezet

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Nagyhajmás Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7343 Nagyhajmás, Fő utca 35.

(3) Az önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja. A község címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatáról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

II. Fejezet

Önkormányzati jogok

2. § (1) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:

a) önállóan alakítja szervezetét és működési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,

b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészítő állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzat,

c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

(2) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben.

Feladat-és hatáskörök

3. § Az önkormányzat köteles gondoskodni:

a) az egészséges ivóvíz ellátásról,

b) az óvodai nevelésről,

c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,

d) a közvilágításról,

e) helyi közutak, közterületek és köztemető fenntartásáról,

f) a helyi közutakon, a helyi önkormányzati tulajdonban álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti járművel történő várakozás/parkolás/ biztosításáról

g) a nemzeti és etnikai kisebbség jogainak érvényesüléséről

h) nyilvános könyvtári ellátás biztosításáról,

i) valamint mindazon feladatokról, melyet jogszabály előír.

Képviselő-testülete

4. § A képviselők száma: 4 fő, a képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A testület elnöke a polgármester. A testület tagjainak névjegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.

Képviselő-testület működése

5. § (1) Feladat és hatáskörét testületi ülésein gyakorolja.

(2) Évente legalább hat ülést tart.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Polgármesteri tisztség betöltetlensége és tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület által választott alpolgármester hívja össze a testületi ülést.

A Képviselő-testület programja

6. § A polgármester a képviselőtestület megbízásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra programot készít, mely tartalmazza:

a) településfejlesztés céljait,

b) a helyi közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket,

c) azokat a helyi közügyeket, amelyek megoldását a képviselő-testület célul tűzte ki,

d) önszerveződő lakossági szervezetek tevékenységének támogatását.

Munkaterv

7. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a program végrehajtását célzó munkaterv. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a) valamennyi képviselő tagtól,

b) jegyzőtől.

c) intézményvezetőktől.

(3) A véleményeket, javaslatokat a munkatervhez a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések várható időpontját,

b) a napirendek címét és előadóját,

c) az előkészítésért felelős nevét,

d) a bizottságnak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen a bizottságnak kell megvitatni,

e) a közmeghallgatás időpontját és tárgyát,

f) a jelentések elkészítésének határidejét,

g) a napirendhez meghívandók megjelölését,

h) azokat a napirendeket, ahol előtte közmeghallgatást kell tartani.

(5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselőtestület minden év első ülésén egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a munkatervbe nem került javaslatokról.

Előterjesztések

8. § (1) Az előterjesztés két részből áll:

aa) tárgy pontos meghatározása,
ab) áttekintés, hogy az önkormányzat foglalkozott-e korában a napirenddel, ha igen milyen döntés született,
ac) meghozandó döntés indoklásának bemutatása,
ad) előkészítésben résztvevők megnevezése.
ba) határozati javaslat (egyértelműen megfogalmazott rendelkező rész)
bb) alternatív javaslatok
bc) végrehajtásért felelős személy, esetleg szerv megnevezése,
bd) határidők megjelölése.
(2) Szükség esetén, vagy rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott körülményektől eltérést is engedélyezhet.
(3) Rendeletalkotási javaslatot tenni csak írásban lehet.
(4) Az előterjesztéseket a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

9. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztést a képviselők az ülést megelőző 3 nappal korábban kell, hogy kézhez kapják.

(3) A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét

b) az ülés idejét

c) napirendi pontokat és azok előterjesztőit

(5) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a hirdetőtáblákon történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(6) Az ülésre meghívandók:

a) települési képviselők,

b) jegyző,

c) napirend előterjesztője,

d) valamint akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(7) Zárt ülést kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény(továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben.

(8) Zárt ülés elrendeléséről a képviselőtestületnek az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti estekben minősített többséggel dönt.

(9) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület az Ötv. 12. § /4/ bek. a/pontja esetében egyszerű szótöbbséggel b/pontja esetében minősített többségi nyílt szavazással dönt.

A képviselő-testület üléshelye

10. § Az ülés helye általában a Községházán (7343 Nagyhajmás, Fő utca 35.) van.

Az ülés levezetése

11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármesteri vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. Az ülés határozatképes, ha a képviselők több mint fele az ülésen megjelent.

(3) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(5) A vita bezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra röviden, lényegre törően.

(6) A szavazás előtt a jegyző szót kap, ha a törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő, a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy szavazásra bocsátja a módosított javaslatot, majd a kiadott javaslatot.

(8) A tanácskozás rendjének a fenntartása a polgármester feladata, amelynek kertében:

a) az ülést berekeszti,

b) elnapolja,

c) félbeszakítja,

d) rendeletutasítást alkalmazhat.

Határozat hozatal

12. § (1) A képviselő-testület határozatait egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával) vagy minősített többséggel (megválasztott képviselők több mint felének szavazatával) hozza meg.

(2) Minősített többség szükséges:

a) rendeletalkotás,

b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához,

c) törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

d) képviselő-testületi társulás létrehozásához

e) külföldi önkormányzattal való együttműködéshez,

f) nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

g) intézmény alapítása, megszüntetése,

h) döntésből való kizárás,

i) testületi hatáskör átruházásához,

j) kitüntetés, elismerés, díszpolgári cím adományozása,

k) gazdasági társulásba való belépéshez,

l) hitelfelvétel,

m) kötvény kibocsátás,
n) önkormányzati vagyon elidegenítése, és megterhelése,
o) méltatlansági és vagyon-nyilatkozattételi eljárással kapcsolatos, valamint az összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
p) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,
q) valamint törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott egyéb esetekben.

Szavazás rendje

13. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A nyílt szavazás névszerinti is lehet.

14. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást rendelhet el.

(2) A titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés elnöke,

b) képviselő.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazó lapon, urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás esetén a jegyző összeszámolja a szavazatokat , megállapítja a szavazás eredményét, a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületnek jelentést tesz.

Névszerinti szavazás

15. § (1) A polgármester, települési képviselő javasolhatja a névszerinti szavazás a szavazás megkezdése előtt. Erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ÁBC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen" „nem" „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti , a szavazatok összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek.

(3) a szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Kérdés, interpelláció

16. § (1) A települési képviselő interpellációját írásban, legkésőbb az ülést megelőző második napon nyújtja be a polgármesternek. A benyújtott interpellációra érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról, ha a kérdező a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Interpellációra, ha azonnal válaszadás nem történik, 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

Jegyzőkönyv

17. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv 2 példányban készül.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt 15 napon belül a kormányhivatal vezetőjének kell megküldeni.

(5) A tanácskozás hangszalagra is rögzíthető, kivéve zárt ülésről.

III. Fejezet

Polgármester

18. § (1) A megválasztott polgármester illetményét a törvényes keretek között a Képviselő-testület határozza meg, és egyben gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

19. § (1) A polgármester összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §- ában foglaltak az irányadók.

(2) A polgármester megválasztását követően, majd azt követően évente január 1. napját követően, 30 napon belül vagyonnyilakozatot köteles tenni, a képviselőre vonatkozó szabályok szerint.

(3) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be az önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

20. § (1) A polgármester törvényben vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendeletben meghatározott feladatait, hatósági hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete képezi.

(2) A legalapvetőbb feladatai:

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) feladata a település fejlesztése, közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők munkáját,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,
e) képviseli az önkormányzatot.
(3) A polgármester fogadóóráját a Községházán ki kell függeszteni.

Alpolgármester

21. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére , munkájának segítésére a képviselők közül alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízásban látja el.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

22. § A jegyző önkormányzatok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek a településnek az önkormányzatok munkáját érintő jogszabályokról,

b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,

c) tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról, ügyintézéséről.

Települési képviselők jogállása

23. § (1) A képviselőt az ön kormányzati törvényben és a szabályzatban foglalt jogok illetik meg és az ott meghatározott kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(3) A helyi képviselők tevékenységüket tiszteletdíj nélkül látják el.

(4) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségi szabályaira az Mötv. 36. §- ában foglaltak az irányadók.

(5) Az önkormányzati képviselő megválasztását követően, majd azt követően minden év január 1. napjától számítva, 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő a saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastárs – vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát..

(6) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig az önkormányzati képviselő jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjban, költségtérítésben nem részesülhet.

24. § A települési képviselő:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtása szervezésében és ellenőrzésében.

b) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

c) képviselőtestület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet,

d) közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre a polgármesternek 30napon belül érdemi választ kell adnia,

e) kérésére az írásban benyújtott hozzászólásokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

f) a képviselőtestület ülésén a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

V. Fejezet

Bizottság

25. § (1) A Képviselő-testület Jogi és Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.

(3) A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

VI. Fejezet

Képviselő-testület hivatala

26. § (1) A képviselő-testület hivatalának feladatait a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2) A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Mágocs; Nagyhajmáson 1 fő ügyfélszolgálati megbízottal ügyfélszolgálati iroda működik.

(3) A jegyző feladatokat a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője látja el a közös önkormányzati hivatalt alkotó Mágocs, Alsómocsolád, Mekényes és Nagyhajmás településeken.

(4) A jegyző, vagy megbízottja minden héten szerdán 12.30 – 14.00-ig ügyfélfogadást tart a községházán, az ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje: hétfői, szerdai, csütörtöki és pénteki napokon 8-tól 13 óra 30 percig tart, kedden ügyfélfogadás nincs.

(5) Az ügyfélfogadást a hirdetőtáblákon, polgármesteri hivatalban (7343 Nagyhajmás, Fő utca 35.) hirdetmények útján, valamint az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(6) A jegyző évente beszámol a testületnek a hivatal munkájáról.

(7) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeihez a települések a lakosságszámuk arányában járulnak hozzá.

(8) A fenntartási költség utalása havonta minden hónap 20-ig történik azonnali beszedési megbízás alapján.

(9) A jegyző legfontosabb feladatait és hatáskörét az Mötv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza.

VII. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

27. § (1) A rendeletalkotást kezdeményezheti:

a) helyi képviselő,

b) polgármester,

c) jegyző,

d) mindazon központi szervek, amelynek a törvény értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.

(2) A rendelet előkészítésében való társadalmi részvétel szabályai:

a) a rendeletben történő szabályozás sokoldalú megalapozását, a rendeletek minőségének és végrehajtásának javítása érdekében az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetet és annak indokolását társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, kivéve, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

b) nem lehet társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelettervezetet.

c) a társadalmi egyeztetés formái különösen a következők:

ca) a honlapon megadott elérhetőségen biztosított véleményezés

cb) közmeghallgatás, lakossági fórum

cc) közvetlen egyeztetés az önszerveződő közösségek képviselőivel a tevékenységi körüket érintő rendelettervezet esetében.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezetet a képviselő-testületnek nyújtja be. A jegyző előzetesen állást foglal az indítvány tárgyában.

(4) A költségvetési rendelet két fordulóban tárgyalandó.

Önkormányzati rendelet kihirdetése

28. § Az önkormányzati rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti annak elfogadása után. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

29. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről és a hatályos önkormányzati rendeletek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

(2) A rendeleteket a Községházán közszemlére kell tenni a Községházán lévő hivatalos hirdetőtáblára.

(3) Kihirdetettnek kell tekinteni a Községháza tábláján kifüggesztett önkormányzati rendeletet annak levétele napjával. A kifüggesztés 1 napnál nem lehet kevesebb.

30. § (1) Az önkormányzat tulajdonában és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályok külön rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület belső ellenőrzéséről köteles gondoskodni.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete 1.000.000.-Ft feletti vagyon értékesítése illetve használati vagy hasznosítási jogának átengedése nyilvános – indokolt esetben zártkörű – versenytárgyalás útján történik a legjobb ajánlatot tevő részére.

(4) A vagyont ingyenesen átruházni , továbbá követelésről lemondani értéktől függetlenül csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehet.

(5) A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a Nagyhajmási Német Nemzetiségi Önkormányzattal valamint a Nagyhajmási Roma Nemzetiségi Önkormányzatokkal együttműködési megállapodást kötött a 2. melléklet szerinti tartalommal.

31. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(2) A társulás jogi személy. Székhelyéről és képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.

(3) A társulásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 87-95. §-ai tartalmazzák.

IX. Fejezet

A helyi népszavazás

32. §1

33. §2

34. §3

X. Fejezet

Lakossági fórum

35. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület határoz, melyről a lakosságot legalább 10 nappal korábban tájékoztatja a képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláin, valamint az önkormányzat honlapján keresztül.

(3) A közmeghallgatás határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele az ülésen megjelent. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

(4) A közmeghallgatás során elhangzott kérdésekre, véleményekre lehetőség szerint az ülésen szóban kell választ adni. A kivizsgálást igénylő kérdések, észrevételek esetén a hozzászólót a kivizsgálás eredményéről írásban kell értesíteni.

(5) A képviselő-testület határozatban dönt lakossági fórumok tartásáról, amelyek a lakosság tájékoztatását, döntések előkészítésében való bevonását szolgálják. A fórumok tartását kezdeményezhetik annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagjai és bizottságai.

(6) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosságot korábban tájékoztatni kell a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint.

(7) A fórum állásfoglalásairól, beleértve a kisebbségi véleményeket a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

XI. Fejezet

Záró rendelkezés

36. § (1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított, Nagyhajmás Község Önkormányzat Képviselő-testülete Nagyhajmás Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1997. (VIII.01.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

1. függelék

2. függelék

1

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV.30.) onkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2015. május 1. napjától.

2

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV.30.) onkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2015. május 1. napjától.

3

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV.30.) onkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2015. május 1. napjától.

4

A 2. mellékletet az 1/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelet illesztette be. Hatályos 2018. február 16. napjától.