Nagyhajmás Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

2/2016. (II.27.) és a 9/2015. (XI.25.) rendeletével módosított

3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

( a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Nagyhajmás Község  Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásáról szóló 1993 évi III. törvény az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdése, 26. § -a, 32. § (3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, a 48. § (4) bekezdése, , 62. § (2) bekezdése, a 92 § (1) – (2) bekezdése, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény  20/C. § (9) bekezdése foglalt felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról a következőket rendeli el.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a szociális ellátási formákat, amelyek alkalmazásával az önkormányzat a rászorulók helyzetén javítani kíván, és szabályozza a jogosultság feltételeit.

(2) A rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

2. §

A rendeletet alkalmazni kell Nagyhajmás Község Önkormányzat közigazgatási területén élő:

1. magyar  állampolgárra,
2. bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
3. a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
5. a Sztv. 6 §-ában meghatározott hajléktalan személyekre,
6. az Sztv. 3.§ /2/-/3/ bekezdésében foglalt személyekre,
7. hontalan személyekre.
   

II. fejezet

Szociális ellátások formái

3. §

A képviselő-testület a szociálisan rászorulók részére pénzbeli ellátást, természetbeni ellátást és személyes gondoskodást nyújt.

Pénzbeli ellátás

4. §

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

^[1]a)  hatályon kívül helyezve

^[2]aa) hatályon kívül helyezve,

b) a települési önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. -ben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

ba) települési támogatást

állapít meg.

Aktív korúak ellátása

5. §

(1) Az aktív korúak ellátása annak a személynek állapítható meg, akinek a lakókörnyezete rendezett

(2)  A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, az udvaron szemetet, lomot nem halmoz fel, a szemetet, lomot rendszeresen a hulladékkezelés szabályainak megtartásával eltávolítja,

d) az általa lakott ingatlan területén gondoskodik a rágcsálók, kártevők irtásáról,

e) az általa lakott ingatlanban gondoskodik a vizes helyiségek, valamint az udvari illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről,

f) A kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztántartásáról Nagyhajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezetvédelemről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint gondoskodik.

Települési támogatás

6. §

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény ( továbbiakban: Szt. ) 45.§-a alapján.

(2) A települési támogatás nyújtható

a) rendkívüli jelleggel

aa) létfenntartást veszélyeztető helyzetbe rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére,

ab) elhunyt eltemettetéséhez kapcsolódóan a temetés költségeinek viseléséhez,

ac) elemi kár elhárításához, valamint

ad) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz,  így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzetéhez kapcsolódóan;

b) eseti jelleggel

ba)  gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére,

c) havi rendszerességgel

ca) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, vagy

cb) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére.

7. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani létfenntartást veszélyeztető helyzetbe rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére, ha a kérelmező a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át és családjának vagyona nincs.

(2) A létfenntartást veszélyeztető helyzetbe rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke a rászorultsághoz igazodóan alkalmanként 2 000 Ft-tól mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 100 %-áig terjedhet, azzal, hogy egy család egy évben rendkívüli települési támogatást – figyelmen kívül hagyva a 8. § és 9. § szerint támogatásokat - legfeljebb mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének hatszorosával megegyező értékben kaphat.

(3) A létfenntartást veszélyeztető helyzetbe rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére megállapítható települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható, így különösen: élelmiszer-utalvány, tüzelősegély, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve térítési díjak kifizetéséhez, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatás formájában.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) a kérelmező és családjának vagyonáról 3. melléklet szerint nyilatkozatot.

8. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani elhunyt eltemettetéséhez kapcsolódóan a temetés költségeinek viseléséhez annak a kérelmezőnek, aki

a)  az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy

b) eltemettetésről a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §(1) bekezdése alapján köteles volt gondoskodni, azonban a temetési költségek viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti,

feltéve, hogy  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élők esetében annak 650 %-át nem haladja meg.

(2) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás céljára megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke 17 000 Ft.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlát,

c) amennyiben a települési támogatást nem az elhalálozás helye szerinti önkormányzatnál igénylik, úgy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát.

9. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani az elemi kár elhárításához annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élők esetében annak 350 %-át nem haladja meg.

(2) Az elemi kár elhárításához megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke a rászorultsághoz igazodóan alkalmanként 2 000 Ft-tól mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 100 %-áig terjedhet.

(3) A rendelet 9. § -ának alkalmazásában elemi kárnak kell tekinteni a tűz, robbanás, nagy sebességű szélvihar, földrengés, földcsuszamlás, felhőszakadás, árvíz, belvíz, jégverés által okozott károkat.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) elemi kár esetén a helyreállítás várható költségeiről készített kimutatást.

10. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz, - így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzetéhez kapcsolódóan - annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élők esetében annak 150 %-át nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

(2) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke a rászorultsághoz igazodóan alkalmanként 2 000 Ft-tól mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 100 %-áig terjedhet, azzal, hogy egy család egy évben rendkívüli települési támogatást – figyelmen kívül hagyva a 8. § és 9. § szerint támogatásokat - legfeljebb mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének hatszorosával megegyező értékben kaphat.

(3) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz megállapítható települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható, így különösen: élelmiszer-utalvány, tüzelősegély, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve térítési díjak kifizetéséhez, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatás formájában.

(4) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) a kérelmező és családjának vagyonáról 2. melléklet szerint nyilatkozatot,

c) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

d) várandós anya részére nyújtott támogatás esetén a terhesgondozásról szóló igazolást,

e)  a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel kért települési támogatás esetében a támogatásra okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat.

11. §

(1) Eseti jelleggel települési támogatás állapítható meg gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élők esetében annak 250 %-át nem haladja meg és a kérelmező gyógyszer vagy  gyógyászati segédeszköz költsége a család egy főre jutó havi jövedelemének 20 %-át meghaladja, feltéve, hogy kérelmező  közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) A gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére megállapítható települési támogatás összege legalább 2000 Ft, de legfeljebb 5000 Ft.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

c) a gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz költségét tanúsító gyógyszertári számlát és jelen rendelet 3. melléklet szerinti háziorvosi igazolást.

12. §

^[3](1) Rendszeres települési támogatás állapítható a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %- át nem haladja meg, feltéve, hogy a kérelmező a lakókörnyezetének rendezettségéről e rendelet 5. § (9) bekezdése szerint gondoskodik, családjának egyik tagja sem részesül lakásfenntartási támogatásban, és családjának vagyona nincs.

(2) A települési támogatás megállapításának további feltétele, hogy

a) kérelmező a lakókörnyezetének rendezettségéről gondoskodik az 5. § -ban foglaltak szerint, továbbá

b) –amennyibe a kérelmező nem részesül fogyatékossági támogatásban, vagy az egészségkárosodásának mértéke a 60 %-ot nem haladja meg-, a kérelem beadásával egyidejűleg tett nyilatkozatában vállalja, hogy havi 1 nap, de évente legfeljebb összesen 12 nap közérdekű önkéntes munka elvégzését vállalja Nagyhajmás Község Önkormányzat által meghatározott időpontban a 4. melléklet szerinti, az ellátás megállapítását követő 15 napon belül megkötött  megállapodás alapján Nagyhajmás településen.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható rendszeres települési támogatás összege havi 3 000 Ft.

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható rendszeres települési támogatás természetben kell nyújtani kérelmező nyilatkozata szerinti közüzemi szolgáltató részére

(4) Azon személy részére, akinél előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható rendszeres települési támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(5) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) a kérelmező és családjának vagyonáról 2. melléklet szerint nyilatkozatot,

c) a kérelmező nevére szóló, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokról (víz, gáz, villany, fűtés költségek) szóló előző havi számlák másolatát.

(6) Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételeket nem teljesíti, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, és a döntés jogerőre emelkedéstől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás iránti kérelmet.

(7) Amennyiben a kérelmezőt a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel alól a 8. § bekezdés szerint a képviselő-testület nem mentesítette, és a megállapodást az ellátás megállapításától számított 15 napon belül nem kötötte meg vagy  a kötelezettségének a 4. melléklet szerinti megállapodásnak megfelelően nem tett eleget, újabb települési támogatás részére – rendkívüli települési támogatási eseteket kivéve – nem állapítható meg, illetve a korábban megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni. Újabb, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a háztartás bármely tagja számára csak a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség teljesítését követően állapítható meg.

(8) A (2) bekezdés b) pont szerinti feltételt kérelemre méltányosságból a képviselő-testület  csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben

a) kérelmező egészségkárosodásának mértéke a 40 %-ot meghaladja, de a 60 %-ot nem éri el, vagy

b) a kérelmező a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) rendszeres települési támogatásban arra tekintettel részesül, hogy a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, vagy ápolási díjra jogosult,

d) egészségi állapotának rosszabbodás, illetve tartósan beteg állapota előreláthatólag 3 hónapot meghaladó időtartamban fennáll, és ezt orvosi igazolással igazolja.

^[4](9) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, az udvaron szemetet, lomot nem halmoz fel, a szemetet, lomot rendszeresen a hulladékkezelés szabályainak megtartásával eltávolítja,

d) az általa lakott ingatlan területén gondoskodik a rágcsálók, kártevők irtásáról,

e) az általa lakott ingatlanban gondoskodik a vizes helyiségek, valamint az udvari illemhely rendeltetésszerű használatáról, rendszeres takarításáról, fertőtlenítéséről,

f) A kerítéssel kívül határos terület, a járda tisztántartásáról Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi környezetvédelemről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint gondoskodik.

13. §

(1) Rendszeres települési támogatás állapítható a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- nem haladja meg, feltéve, hogy a kérelmező a lakókörnyezetének rendezettségéről e rendelet 5. § (2) bekezdése szerint gondoskodik, és családjának vagyona nincs.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható rendszeres települési támogatás havi összege 10 000 Ft.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) a kérelmező és családjának vagyonáról 2. melléklet szerint nyilatkozatot,

b) a tartós beteg állapot és az ápolási, gondozási szükséglet igazolásáról a 5. melléklet szerinti háziorvosi igazolást.

(4) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható rendszeres települési támogatás nem állapítható meg, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab)a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet a települési támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c) a kérelmező szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) a kérelmező keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(5)Az 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható rendszeres települési támogatásra  való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6)Az ápolt személy halála esetén a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható rendszeres települési támogatás  folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

14. §

Eljárási szabályok

(1) A települési támogatás iránti kérelmet jelen rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. § (5) bekezdés szerint kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanarra az élethelyzetre települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás esetét – 30 napon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott települési támogatást a gyermekre, illetve fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(5) A települési támogatás felhasználásnak ellenőrzése keretében a jogosult a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására a felhasználást követő 60 napon belül felhívható.

(6 ) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtásának napjától illeti meg, az ellátást legfeljebb egy évre lehet megállapítani.

^[5](7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatása a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától illeti meg, az ellátást legfeljebb egy évre lehet megállapítani. A havi rendszerességgel járó települési támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző két hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(8) A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani, a rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 15 napon belül kell kifizetni. A települési támogatás kifizetetéséről, illetve folyósításáról a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

^[6](9) A települési támogatásról  átruházott hatáskörben e rendelet 8. §  szerinti esetben a polgármester, a további esetekben a Képviselő-testület dönt a kérelem beadását követő első ülésen.

(10) A polgármester települési támogatással kapcsolatban hozott döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén bírálja el.

Szociális kölcsön

15. §

(1) A rendkívüli települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, a településen lakóhellyel, vagy életvitelszerű tartózkodási hellyel rendelkező személyek részére a hozzátartozóik Nagyhajmáson való eltemettetése céljára.

(2) Temetési célra kamatmentes kölcsönként nyújtott rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: szociális kölcsön) annak a kérelmezőnek nyújt az önkormányzat, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, ezt három hónapra visszamenőleg igazolni tudja, és a jövedelemviszonyai tekintetében a családban élőknél az egy főre eső jövedelem meghaladja  az  öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

(3) A szociális kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről megállapodást kell kötni, amelyben a kérelmezőt és a vele együtt élő, jövedelemmel rendelkező családtagokat adóstársként kell feltüntetni.

(4) Amennyiben az adós vagy adóstársa elmulasztja a megállapodásban rögzített havi törlesztő részlet fizetését, azzal késedelembe esik, a hátralévő teljes összeg azonnal, egy összegben, a z Szt-ben meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik.

(5) A szociális kölcsön folyósításával és visszafizetési kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a pénzügyi csoport látja el, aki a tárgyhónap végén a részletfizetések teljesítéséről kimutatást készít.

(6) A szociális kölcsön felső határa 100 000 Ft, amelyet havi egyenlő részletekben, legfeljebb 12 hónap alatt kell visszafizetni. A megállapított szociális kölcsön havi visszafizetési kötelezettsége a folyósítást követő 2. hónap első napjától esedékes; a részletfizetési kötelezettségnek a tárgyhó 20. napjáig kell eleget tenni.

Óvodáztatási támogatás

^[7]16. §

Hatályon kívül helyezve

III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

17. §

A Képviselő-testület a jogosultak részére a következő természetbeni ellátásokat biztosítja:

a) köztemetés,

b) pénzbeni ellátás helyett közüzemi díjak, tankönyvek, tanszerek, térítési díjak, élelmiszer-utalvány, Erzsébet-utalvány, és tüzelősegély biztosítása,

d) szociális célú tűzifa támogatás

e) gazdálkodást segítő támogatás.

Köztemetés

18. §

Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítése alól, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén

a) részben mentesíthető, ha a megtérítésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg, és a kérelmezőnek és családjának vagyona - az Szt. 4. § (1) bekezdés b)pontja szerint -  nincs, vagy

b) egészben mentesíthető, ha a megtérítésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és  a kérelmezőnek és családjának vagyona - az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint -  nincs.

Szociális célú tüzelőanyag támogatás

19. §

(1) A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásáról szóló jogszabály alapján a központi költségvetés a helyi önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatást biztosít Nagyhajmás Község  Önkormányzata számára.

^[8](2) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatást, szociális célú tüzelőanyagot (tűzifát) biztosít rászoruló személyeknek. A kérelem elbírálásakor előnyt élvez az a kérelmező, aki a kérelem benyújtásának időpontjában

a) az Szt. szerint  aktív korúak ellátására jogosult,

b) az Szt. szerint  időskorúak járadékára jogosult,

c) - tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolód ó kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülő élvez előnyt) jogosult,

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család,

e) aki lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(3) A szociális célú tüzelőanyag támogatás ugyanazon lakott ingatlanra háztartásonként egy jogosultnak állapítható meg, egy fűtési idényben csak egy alkalommal (kivéve kihűlés vagy fagyhalál veszélyének fennállását) kizárólag természetbeni ellátás formájában legfeljebb 5 m3 mennyiségben függetlenül a lakásban élő személyek számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik.

(4) Kihűlés vagy fagyhalál veszélyének észlelése esetén a Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata családgondozójának javaslata alapján szociális célú tüzelőanyag (tűzifa) juttatás iránti eljárás hivatalból is indítható.

(5) Nem jogosult szociális célú tüzelőanyag támogatásra – függetlenül a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülésétől –

a) az a személy, aki erődgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett, vagy

b) az a személy, aki olyan ingatlan vonatkozásában nyújt be kérelmet, mely tűzifával egyáltalán nem fűthető.

^[9](6) A támogatás megállapítása iránti eljárás az e rendelet 6. melléklete szerinti kérelemre indul. A kérelmeket a támogatás évének december hó 11. napjáig lehet benyújtani a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatalban. A határidő elmulasztása jogvesztő.

^[10](7) A kérelmeket legkésőbb a támogatási évet követő év január 15. napjáig a Képviselő-testület bírálja el.

(8) A szociális célú tüzelőanyag  átvételét a jogosult a rendelet 7. mellékletét képező átvételi elismervény aláírásával igazolja. A tüzelőanyag házhoz-szállításáról legkésőbb a támogatási évet követő év  február 15. napjáig az önkormányzat térítésmentesen gondoskodik.

Gazdálkodást segítő támogatás

20. §

(1) A családi szükségletek kielégítését szolgáló segítő támogatás lehet:

a) kisállattartáshoz (sertés, nyúl, baromfi) szükséges hely előkészítése,

b) kisállattartáshoz tenyészanyag, és annak házhoz szállítása

c) takarmány biztosítása,

d) mezőgazdasági szolgáltatások,

e) tanácsadás és szakképzés.

(2) Támogatásban csak azok a Nagyhajmás községben lakóhellyel rendelkező családok, vagy egyedül élők részesülhetnek, akiknél a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori érvényes minimálbér összegét és kisállattartásra alkalmas helyiséggel rendelkezik.

(3) A támogatás családonként kisállattartás esetében nem haladhatja meg éves szinten az 50.000 Ft-ot.

(4) Az igénylő köteles az általa kért állatot átvenni és a rendelkezésre bocsátott takarmánnyal felnevelni.

(5) A támogatásban részesülőt megilleti az általa felnevelt állatok, valamint a betakarított termény családi szükségleten felüli részének szabadon való felhasználásának joga.

(5) A gazdálkodást segítő támogatás megállapítása a Képviselő- testület hatáskörébe tartozik.

(6) A támogatott személy, családok köréről, jogairól, kötelességeiről, a támogatás eljárási rendjéről részletes  szabályzat rendelkezik, amely a jelen rendelet mellékletét tartalmazza.

(7) A kisállattartás, növénytermesztés és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások vonatkozásában akkor nyújtható támogatás, ha a képviselő-testület pályázatot nyújt be, és azon e célra támogatást nyer.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Ellátások formái

21. §

A Képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére –  feladatellátási szerződés útján – személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat biztosítja:

a) alapszolgáltatás keretében:

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás

ac) családsegítés

ad) gyermekjóléti szolgálat

Gyermekjóléti szolgáltatás

22.  §

^[11](1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a mágocsi Szociális Gondozási Központ  Család- és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül biztosítja.

^[12](2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a Szociális Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálat a szülő, vagy más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsorolt szervek, a gyámhatóság, valamint bármely állampolgárnak a gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzése alapján végzi. A kérelmet illetve jelzést közvetlenül a Szociális Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálatánál lehet benyújtani.         

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39-40. §-ai határozzák meg.

Étkeztetés

23. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) A Képviselő-testület az étkeztetést a mágocsi Szociális Gondozási Központon keresztül biztosítja az étel házhoz szállításával.

Házi segítségnyújtás

24. §

(1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a mágocsi Szociális Gondozási Központon keresztül biztosítja.

(2) Az önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást társulás formájában látja el, a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás által működtetett  Hegyháti Szociális Alapellátási Központon  keresztül.

Családsegítés

25. §

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

^[13](2) A családsegítés térítésmentes, melyet az önkormányzat a mágocsi Szociális Gondozási Központ Család- és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül biztosít.

(3) A családsegítés feladatait a Sztv. 64. §-a határozza meg.

V. fejezet

Eljárási rendelkezések

26. §

(1) A rendeletben megállapított feladatokat a képviselő-testület átruházott hatáskörének gyakorlójaként:

a) a Képviselő-testület,

b) a polgármester látja el.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe e rendelet  7. §-ában, 9-13. §- aiban, 15. §-ában és 18-20. §-aiban meghatározott ellátások tartoznak.

(3) A polgármester hatáskörébe e rendelet 8.  §- ában, meghatározott ellátások tartoznak.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén bírálja el.

27. §

(1)  E rendelet alkalmazásában a jövedelem, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedül élő, a háztartás, az egyedülálló, a tartásra köteles és képes személy, a rendszeres pénzellátás, a kereső tevékenység, az aktív korú meghatározása megegyezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében felsoroltakkal.

(2) E rendelet alkalmazásában vagyon alatt, az Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak vizsgálatához a vagyon értékéről a kérelmező nyilatkozatot tesz. Kétség esetén rendszeres támogatás iránti eljárásban, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt kell intézkedni, egyéb támogatás iránti eljárásban, az illetékes adóhatóságtól adó- és értékbizonyítványt kell beszerezni.

(4) A jogosultság megállapításakor

a) a rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét,

b) a nem rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát,

c) ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időszak nem éri el a 12 napot, akkor az eltelt időszak szerinti,  egyhavi átlagos jövedelmet

kell figyelembe venni.

(5) Jövedelem igazolható:

a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap  jövedelméről szóló munkáltatói igazolással,

b) álláskeresési  ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összegét igazoló szelvényt , ennek hiányában a Munkaügyi Központ által kiállított határozattal,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonattal,

d) vállalkozó esetében az állami adóhatóság illetékes adóigazgatósága által kiállított igazolással.

28. §

(1) A kérelem megalapozott elbírálásának biztosítása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők életkörülményeit, jövedelmi, vagyoni helyzetüket, szociális, egészségi állapotukat, s a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeket.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező említett adatai a kérelem elbírálója előtt más eljárásból már ismertek. Ez esetben a kérelemre rá kell vezetni a korábbi ügyek tárgyát és ügyiratszámát.

29. §

(1) Az időszakos és rendszeres ellátást biztosító támogatások, segélyek esetében évente felül kell vizsgálni a támogatásra való jogosultság, rászorultság, jövedelmi, vagyoni és egészségi megalapozottságát.

(2) Amennyiben a jogosult körülményei olyan mértékben változnak meg, hogy az ellátásra való jogosultság már nem állapítható meg, az ellátást meg kell szüntetni.

(3) A rendszeres pénzbeni ellátásokat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani a jogosult által megadott bankszámlára. A nem rendszeres ellátások kifizetése a házi pénztárból történik a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kifizetés módjáról és határidejéről melyről  az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(4) Ha a havi rendszeres szociális ellátás és a havi rendszerességgel adott önkormányzati segély nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összegének harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

30. §

(1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §- ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítésének elrendelése esetén a kötelezett bármely szociális ellátásra- kivéve a rendkívüli települési támogatást- csak akkor válik jogosulttá, ha visszafizetési kötelezettségének eleget tett, ennek elmulasztása esetén a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelte után.

(3) A képviselő-testület a hatáskörében tartozó szociális ellátások közül a jogosulatlanul, továbbá jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátás megtérítésének elrendelését követően a megtérítés összegét, illetve a pénz egyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, ha a visszafizetendő összeg megfizetése az ellátásban részesült személy és a vele közös háztartásban élők létfenntartását súlyosan veszélyezteti.

VI. fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

31. §

(1)  Ez a rendelet 2015. március 1-jén. napjával lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyhajmás Község Önkormányzatának az egyes szociális ellátásokról szóló 4/1997. (IV.28.) önkormányzati rendelete.

Nagyhajmás, 2015. február 25.

ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetve.

Nagyhajmás, 2015. február 27.

Egységes szerkezetbe foglalva. 2016.február 29.

dr. Morvay Klaudia

jegyző