Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdés b-c) pontjában, (4) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 9. §, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, (12) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. § 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében megállapított feladatkörében a következőt rendeli el:

I.ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Drávasztára Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon),

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon),

c) a nemzetiségi önkormányzat részére adott vagyonjuttatásra.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) az Önkormányzat költségvetési szerveinek - beleértve a Sellyei Közös Önkormányzati  Hivatalt is (a továbbiakban KÖH) –működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre,

b) nemzetiségi önkormányzat részére elkülönített költségvetésre.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

 Értelmező-rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Beruházás: A mérlegben a beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. (6) A mérlegben a felújítások között kell kimutatni a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett, az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti felújítások bekerülési értékét.

2. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé tartoznak azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé nem tartozó gépek, berendezések, felszerelések, járművek, amelyek a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgálják. Ilyenek különösen: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

3. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül, az a legalább 1500 m2alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e.

4. Értékpapír: egyéb részesedés, saját részvények-üzletrészek, kötvény és ami a számviteli törvény és az önkormányzat számviteli politikája alapján értékpapírnak számít,

5. Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától;

6. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek között kell kimutatni

a) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló – így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai – eszközöket,

b) a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és

c) az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat

7. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.

8. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.

9. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna, vagy más vízelvezető létesítmény.

10. Ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is.

11.Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások, díjak (víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

12. Immateriális javakon belül kell kimutatni a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (továbbiakban: Szt.) 25. § (6), (7) és (10) bekezdésében foglaltakkal megegyező tartalommal a vagyoni értékű jogokat és a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.

13. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtésvonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magasvíztároló medence és tartozékai; a gerinc- és elosztó-vezetékrendszer tartozékaival együtt; az elválasztó és egyesített szennyvíz-csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt; a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat,

14. Követelések: a külön jogszabályokban meghatározott, előírt, de még ki nem egyenlített összegek (ideértve a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) az államháztartás szervezete által teljesített, és az igénybevevő által szerződésekből jogszerűen eredő elfogadott, elismert termékek értékesítéséből, és szolgáltatások nyújtásából származó – általános forgalmi adót is tartalmazó – pénzértékben kifejezett fizetési igények, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követelések, valamint a rövid, illetőleg hosszú lejáratú kölcsönök, visszterhesen átadott pénzeszközök,

15. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.

16. Műszaki berendezések, gépek, járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást.

17.Nyomvonal jellegű távközlési építmény: a távíró, a távbeszélő, az adatátviteli, a távjelző, valamint a rádió és televízió műsorszóró hálózat létesítményei közötti vezetékes összeköttetés, valamint az ezekkel összefüggő- közbeiktatott - műtárgy, tartozék és helyhez kötött egyéb építmény, a közösségi rádió és televízió vevőantenna-rendszerekhez tartozó vezetékes összeköttetés.

18. Levéltári anyag: az önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.

19. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.

20. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.

21. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.

22. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.

23. Pénzeszközök: készpénz, bankszámlán lévő pénz, csekk, betét,

24. Terek: az önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja.

25. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.

26. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, és ezek medre.

27. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízilétesítmény: az a létesítmény, ami a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében, valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések, vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja

28. A hasznosítás, bérbeadás joga magában foglalja a hasznosításra, bérletre irányuló szerződés megszüntetésének, felbontásának jogát is.

II.MÁSODIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON

Az önkormányzat vagyonának megoszlása

3.§ (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.

(2) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait – általános jellegük szerint - a rendelet 1-3. sz. melléklete tartalmazza forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak szerinti felosztásban.

(3) Az önkormányzat ingatlan vagyonát az ingatlanvagyon kataszter tartalmazza, melyet a  KÖH vezet a az önkormányzatok  tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.06.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(4) Az önkormányzat intézményei a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(5) A vagyonleltár és a vagyonkimutatás tartalmi adatait, részletes szabályait a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó

szabályok

4. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

5. § (1) Ingó és ingatlan dolgokra tulajdonjogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott jogcímen és egyéb jogszabály alapján az önkormányzat, valamint az önkormányzat vagyonkezelő szervei szerezhetnek.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon egyes vagyontárgyainak használatát az költségvetési szerveinek, mint használóknak, illetve önkormányzati vagyonkezelő szerveknek engedi át.

(3) Vagyonkezelői jog a helyi önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthető.

(4) A vagyonkezelői jog gyakorlására vonatkozó vagyonkezelői szerződést írásba kell foglalni, megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzati vagyon használatának átengedéséről a képviselő-testület dönt, azt az intézmény alapító okirata, vagy a társulási megállapodás tartalmazza.

(5) A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik. A vagyonkezelési szerződés alapján az adott jog jogosultja az ingatlan tekintetében köteles gondoskodni az őt megillető vagyonkezelői jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről.

Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.

(6) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek

a) az önkormányzat vagyonát a kötelező feladatok ellátásához a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok előírásai szerint használhatják,

b) használatukban lévő vagyon számbavételéről a könyvvezetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak és a vagyonkezelő szervek, valamint az önkormányzati vagyonra vonatkozó, KÖH szabályzatainak megfelelően gondoskodnak.

6.§ (1) Az önkormányzat vagyonának használói:

a) Frankmarin Bt., 7960 Sellye Korongi tér 1/A 

b)  Sza-Kri  Medicinae  Kft., 7960 Drávasztára Kossuth u. 69/a.

(2) Az önkormányzat vagyonának vagyonkezelője:

a) Szigetvári Tankerületi Központ 7900 Szigetvár, Deák F. tér 16.

(3) A vagyonkezelő/használó szervek használatába csak a vagyonkezelő /használó szerv alapító okiratában meghatározott mértékű törzsvagyon, valamint a költségvetési rendeletben meghatározott pénzvagyon kerül. A használat joga megszűnik, ha a vagyonkezelő szerv az alapító okiratában megjelölt feladatot már nem látja el.

(4) Amennyiben a vagyonkezelő/használó szervnek a használatába átadott vagyonra feladatcsökkentés vagy egyéb ok folytán nincs többé szüksége, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni.

(5)A vagyonkezelő/használó szervek használatába adott egyéb tárgyi eszközök átadásáról szerződést (használatba-adási szerződés) kell kötni.

7. § (1) A vagyonkezelő/használó szervek a tulajdonos nevében – eseti vagy általános meghatalmazás alapján – gyakorolják a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat, és teljesítik a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(2) A vagyon használója (kezelője) jogosult - az alaptevékenység sérelme nélkül –a rendeletben foglalt korlátozásokkal:

a) a használatában (kezelésében) lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre;

b) a használatukban lévő 100.000,- forint egyedi bruttó nyilvántartási értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak értékesítésére – a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó hatáskörük szerint – a gazdálkodásra vonatkozó szabályok alapján.

(3) A vagyonkezelő szervek az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételüket – kivéve az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokat – működési célú kiadásokra nem használhatják fel, az ilyen bevételek csak fejlesztési céljaikat szolgálhatják.

(4)  A vagyonkezelő/használó szerv köteles

a) a rendelkezésére bocsátott pénzeszközzel, a vagyontárgyakkal kapcsolatos fenntartási, üzemeltetési, karbantartási, felújítási feladatokat ellátni;

b) a használatában levő ingatlanokra és a 100.000 forint egyedi bruttó nyilvántartási érték feletti tárgyi eszközök karbantartására egyedi ütemezett karbantartási tervet készíteni, és ennek megfelelően a karbantartást költségvetése terhére elvégeztetni. Amennyiben költségvetése erre nem nyújt elegendő fedezetet, köteles azt haladéktalanul a polgármester felé jelezni;

c) gondoskodni a kezelésében levő önkormányzati vagyon nyilvántartásáról, állományváltozásainak átvezetéséről, a tulajdonos felé történő elszámolásról.

d) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket,

e) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget,

f) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,

g) elszámolni a vagyonnal,

h) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, vagy jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket,

i) gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról.

8. § (1) A vagyonkezelő/használó a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(2) A vagyonkezelő/használó az általa kezelt vagyonról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezen eszközök könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt amortizáció összegét, az értékben bekövetkezett egyéb változásokat és az elszámolt költségeket.

(3) A vagyonkezelő/használó a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, évente a tárgyévet követőév január 31-éig, a szerződésben előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról, illetve vagyonkezelői tevékenységéről a képviselő-testületnek beszámolni.  

(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha

a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésére irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor,

c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált.

(5) A vagyonkezelő/használó az önkormányzat által elrendelt tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni.

(6) Az ellenőrzést végző személy jogosult:

a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, vagy tanúsítványt készíteni,

c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(7) Az ellenőrzést végző személy köteles:

a) a tulajdonos ellenőrzési tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött szervezet vezetőjét, az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 5 munkanappal tájékoztatni,

b) megállapításait tényszerűen, a valóságnak megfelelően írásba foglalni, és azokat elegendő és megfelelő bizonyítékkal alátámasztani,

c) amennyiben a tulajdonosi ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, haladéktalanul jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek,

d) vizsgálati jelentést készíteni, a vizsgálati jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

(8) Az ellenőrzött vagyonkezelő/használó jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentésre észrevételt tenni.

(9) Az ellenőrzött vagyonkezelő/használó köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban, vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításait, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot tájékoztatni.

9. § (1) A vagyonkezelő köteles a kezeléséből kivont vagyont az önkormányzat birtokába adni, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti.

(2) A vagyonkezelői jog megszűnése nem veszélyeztetheti a kötelező önkormányzati feladat folyamatos ellátását.

(3) A rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározását, amelyre a Képviselő-testület vagyonkezelői jogot létesít.

Vagyontárgyak értékelése, minősítése

10. § (1) A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven – a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven – túl szolgálja.

(2)  Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell.

(3) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla vagy a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni.  

(4) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület telek-ingatlan vonatkozásában a besorolás megváltoztatását abban az esetben rendelheti el, amennyiben azt törvény nem zárja ki, valamint a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a rendeltetési mód megváltozása összhangban áll a mindenkor hatályos Rendezési Terv (Szerkezeti Terv, Szabályozási Terv, Helyi Építési Szabályzat) rendelkezéseivel.

(5)  Az önkormányzat ingatlan vagyonát a mindenkor érvényes számviteli előírások, és a Leltározási és leltárkészítési szabályzat előírásai alapján tartja nyilván, az Önkormányzat és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal összevont Számviteli Politikájában és az Eszközök és források értékelési szabályzatában meghatározott szabályok szerint.

(6) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, és egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan és ingó vagyon esetén hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján;

b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

bb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján;

c) egyéb társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

(7) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az értékesítésnél, vagy hasznosításnál - a (2) bekezdésben foglaltaknál - régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes megszerzése

11. § (1) Az önkormányzatot, valamint az önkormányzat vagyonkezelő szerveit érintő ajándékozási jogügylet, közcélra történő felajánlás esetén elfogadó nyilatkozat tételére a képviselő-testület jogosult.

(2) Örökség, ajándék elfogadása esetén

 a) a hagyaték, az ajándék terheit, valamint az ajándékozási, vagy a hagyatéki eljárás költségeit az önkormányzat költségvetéséből kell fedezni;

b) az ingatlan és ingó vagyon jövőbeni funkcióját már a hagyatéki eljárás alatt meg kell határozni, és az átvételt követően intézkedni kell annak besorolásáról valamint nyilvántartásba vételérő

(3) Örökségként, ajándékként nem fogadható el – az örökhagyó vagy az ajándékozó akaratát megkötéseit figyelembe véve - olyan ingatlan vagy ingatlanrész, melyben az önkormányzat számára használható vagy hasznosítható rész nincs.

Nemzetiségi önkormányzat részére adott vagyonjuttatás

12. § A helyi nemzetiségi önkormányzat számára használatra biztosított ingyenes helyiséget a rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza.

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

13. § (1) Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak vonatkozásában a helyi önkormányzatot - a törvényben határozott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik és terhelik.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha azok e rendelet szerint a polgármester, valamint a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.

(3) A tulajdonosi jogot gyakorló az önkormányzati vagyonnal e rendelet, a vonatkozó jogszabályok, valamint az erre vonatkozó szerződések keretei között önállóan gazdálkodik, köteles a rábízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(4) A polgármester hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzat nevében történő olyan kötelezettségvállalás, melynek fedezete az éves költségvetésben biztosított;

b) gazdasági társaságban a képviselet;

c) önkormányzati bérlakások és szolgálati lakások bérlőkijelölési joga, helyiségbérleti szerződés kötése

d) gyakorolja a beruházásokhoz, fejlesztésekhez az önkormányzati tulajdont érintő tulajdonosi jogosítványokat, amelyeket az építési törvény, a helyiséggazdálkodási törvény, valamint a Ptk. határoz meg (tulajdonosi hozzájárulások)

e) döntés a forgalomképes vagyon körébe tartozó 1 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó ingatlan tulajdonjogának átruházásáról.

14. § (1) Értékesítésre vagy más módon történő hasznosításra kijelölt ingatlan a (4) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve

– 100.000 forint bruttó nyilvántartási érték felett a nyilvánosság bevonásával - a versenyeztetési eljárás egyes formáinak alkalmazásával – értékesíthető, vagy hasznosítható. Az ilyen módon befolyó bevételek hasznosításáról – kivéve az értékesítéssel és hasznosítással kapcsolatos kiadásokat – a képviselő-testület dönt.

(2) A versenyeztetési eljárás konkrét esetben alkalmazandó formájának alkalmazásáról az Ügyrendi Bizottság dönt. Az Ügyrendi Bizottság a pályázat kiírásával egyidejűleg rendelkezhet arról, hogy a bíráló bizottságba (továbbiakban bizottság) mely személyeket hívja meg.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának versenyeztetési szabályaira vonatkozó szabályokat a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

(3) Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon hasznosítására akkor kerülhet sor, ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja vagy közérdekű célok megvalósítása érdekében, vagy önkormányzati érdekből történik és a hasznosítandó vagyontárgy értéke a mindenkori költségvetési törvényben foglalt nemzeti értékhatár 50 %-ának megfelelő összeget nem haladja meg.

(4) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.

(5) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörű pályázat, ha

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása meghatározott ajánlattevők, befektetők, partnerek részvételét teszi szükségessé;

b) önkormányzati érdekek, különösen közszolgáltatások ellátása, vagy üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi;

c) kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

15. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása – amennyiben e rendelet szerint nem a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartozik - továbbá ilyen vagyon megszerzése a képviselő-testület feladatkörébe tartozik.

(2) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonost megillető jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használatra, használati jogra vonatkozó megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, azok alatt vagy felett, vagy az ingatlanokban közcélú távközlési eszközök (közcélú távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezés, vezeték, antenna) létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben az ingatlanok tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással kapcsolatos, valamint a Ptk. 5:27.§- ban szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos kérdésekben a képviselő-testület dönt.

(4) Drávsztára Község Önkormányzata tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, azok alatt vagy felett, vagy az ingatlanokban saját célú, külön célú, vagy zárt célú távközlési eszközök (távközlési szolgáltatás céljára szolgáló távközlő berendezés, vezeték, antenna) és az ezekkel összefüggő építmények létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben - amennyiben ahhoz elvi építési engedély, vagy építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás, valamint az ellenszolgáltatás kérdésében a képviselő-testület dönt.

(5) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

16. § (1) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt. A koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat gazdasági társasága  szerződés alapján kezelheti.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon

a) zálogjoggal nem terhelhető, kivéve, ha a pályázati úton történő támogatási pénzeszköz átutalásának feltétele a jelzálogjog bejegyzés, mely a támogatás mértékéig jegyezhető be;

b) vállalkozási célra csak a képviselő-testület eseti döntése alapján használható;

c) ingatlan használatának joga csak a képviselő-testület eseti döntése alapján engedhető át;

d) a használat módjának, a működés jellegének megváltoztatásához a képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

17. § Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében a képviselő- testület dönt arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak kizárólag akkor idegeníthetőek el, ha az adott vagyontárgy a funkció ellátásához, intézmény elhelyezéséhez szükségtelenné vált.

Önkormányzati gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok

18. § Közszolgáltatási tevékenységet is ellátó gazdasági társaságnál, közhasznú társaságnál a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) alábbi kérdésekben meghozandó társasági döntését megelőzően a képviselő-testület dönt:

a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása);

b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása tárgyában;

c) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formába átalakulás elhatározása tárgyában;

d) mindazokban a kérdésekben, melyekkel az Önkormányzat bizottsága, a társaság igazgatósága, felügyelő-bizottsága, könyvvizsgálója képviselő-testülethez fordul;

e) a társaság vezető tisztségviselőjének kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása tárgyában.

19. § (1) Az Önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából

a) Kft.-ben üzletrészt, Rt.-ben részvényt szerezhet, vagy ilyen gazdasági társaságot alapíthat;

b) közhasznú társaságot alapíthat, vagy ilyenben üzletrészt szerezhet;

c) befektetésként értékpapírt vásárolhat;

(2) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásnak mértékét.

(3) Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

20. § (1) Valamennyi forgalomképes vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, kivéve, ha e rendelet szerint a polgármester vagy a vagyonkezelő szervek hatáskörébe tartoznak.

(2) Értékhatártól függetlenül a képviselő-testület hatásköre, az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben, a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

III. HARMADIK RÉSZ

KÖVETELÉSEK

21. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről- a képviselő-testület eseti döntését, és jelen részben szabályozott eseteket kivéve - lemondani nem lehet.

(2) Ezen rendelet értelmében az önkormányzat követelés állományába tartozik - különösen- a lakásbérleti díj, helyiségbérleti díj, továbbszámlázásra kerülő díjak, lakás és helyiség használati díj, lakáscélú kamatmentes támogatás, közterület használati díj, az Önkormányzattal szemben vállalkozási vagy megbízási szerződés, megállapodás alapján felhalmozott tartozás.

22.§ (1) Díjfizetési kötelezettség:

A fizetendő díjat a kötelezett a számlán, bérleti és egyéb szerződésekben, részletfizetési megállapodásokban feltüntetett határidőig köteles kiegyenlíteni.

(2) A kötelezett fizetési kötelezettségének eleget tehet:

a) házi pénztárba történő befizetéssel,

b) Önkormányzati számlára történő utalással

c) készpénz átutalási megbízás felhasználásával.

(3) A jogszabályban, szerződésben vagy számlán rögzített fizetési határidőt elmulasztó kötelezett utólagos befizetése hátralékcsökkentésnek minősül, mely után- eltérő megállapodás hiányában - a Ptk- ban rögzített mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra.

(4) Ezen felül a kötelezettnek meg kell térítenie a behajtási eljárás során felmerülő minden költséget, így különösen:

a) a fizetési meghagyás és végrehajtási eljárás kezdeményezésének eljárási díját,

b) a végrehajtási költségelőleget,

c) a földhivatal felé fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat,

d) és a jogi eljárásokkal kapcsolatosan felmerülő ügyvédi munkadíj költségét.

23.§ (1) A befizetéseket a következő sorrendben kell jóváírni

a) legrégebben lejárt követelés,

b) azonos lejárat esetén a kötelezettre terhesebb,

c) egyenlő mértékben terhes tartozások közül a kevésbé biztosított követelés,

d) tárgyhavi követelés.

(2) Ha a kötelezett a számlatartozásokon kívül költséggel és kamattal is tartozik és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, majd a kamatra, végül pedig a tőke követelésre szükséges lekönyvelni, a Ptk. rendelkezései szerint. A kötelezett fentiektől eltérő rendelkezését figyelmen kívül kell hagyni.

24.§ (1) Részletfizetési kedvezmény csak kérelemre adható, annak elbírálására polgármester jogosult.

(2) A részletfizetési kérelemhez az adósnak csatolnia szükséges a vagyoni viszonyokat, a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét igazoló dokumentumokat (jövedelemigazolás, gyógyszerszámlák, kórházi kezelést igazoló dokumentumok, stb).

(3) Amennyiben az adós nem indokolja kérelmét vagy a szükséges dokumentumokat nem csatolja, nem részesülhet részletfizetési kedvezményben vagy fizetési haladékban.

Fizetési felszólítás átvételét követően benyújtott részletfizetési

 kérelem esetén követendő eljárás

25. § (1) A megállapodás megkötésekor az adós vagyoni helyzetére figyelemmel, egyedi módon kerül megállapításra a fizetési feltétel.

(2) Részletfizetési megállapodásban 12 hónapnál hosszabb törlesztési időt csak anyagi-és szociális helyzetre tekintettel lehet engedélyezni, de ez esetben sem lehet a futamidő több 36 hónapnál.

(3) Nem lehet megállapodni 2.000,-Ft/hó összegnél alacsonyabb törlesztő részletben.

(4) Felmondott részletfizetési megállapodás esetén új igény bejelentésekor nem lehet ugyanazon számlák tekintetében új megállapodást kötni.

(5) A részletfizetési megállapodás felmondásának hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha adós teljesíti az elmaradt részleteket és a tárgyhavi díjakat.

(6) A részletfizetési megállapodás szerinti két havi részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes tartozás egy összegben válik esedékessé, a behajtásra irányuló jogi eljárás tovább fog folytatódni.

Fizetési meghagyás kibocsátását követően igényelt részletfizetések elbírálása

26. § Abban az esetben van lehetőség megállapodás megkötésére, ha adós megfizeti a felmerült költségeket és kamatot. A részletfizetési megállapodás egyéb feltételei megegyeznek a fentiekben leírtakkal.

Végrehajtási eljárás megindítását követően igényelt részletfizetések elbírálása

27. § Abban az esetben van lehetőség megállapodás megkötésére, ha adós megfizeti a teljes költséget, ide értve a végrehajtói jutalékot is. A részletfizetési megállapodás egyéb feltételei megegyeznek a fentiekben leírtakkal.

Hátralékbehajtási eljárás

28. § A behajtási eljárásnak arra kell irányulnia, hogy a követelések a lehető legrövidebb időn belül, pénzbefizetés formájában realizálódjon. Ennek érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség:

a) havonta esedékes díj esetében egy havi elmaradás, időszakosan után az esedékességi idő lejárta után az adós egyszeri felszólítása a pénztartozás teljesítésére. A felszólító levelet a KÖH Pénzügyi Osztály küldi ki adós részére.

b) nem teljesítés esetén az ügy átadásra kerül a megbízott jogi képviselőrészére, fizetési meghagyás kibocsátása érdekében. Az ügyre vonatkozó dokumentumokat KÖH Pénzügyi Osztálya adja át a megbízott jogi képviselőrészére.

Amennyiben ellentmondás folytán peres eljárássá alakul az ügy, a megbízott jogi képviselő képviseli az Önkormányzatot.

c) ha a jogerős fizetési meghagyás, vagy bírósági ítélet alapján nem rendeződik a hátralék -nem történik befizetés vagy részletfizetési megállapodás sem köttetik - végrehajtási eljárás megindítását kell kezdeményezni. A végrehajtási eljárás megindítását és lefolytatását a megbízott jogi képviselő végzi. Amennyiben adós cég ellen csőd, felszámolási eljárás indul, akkor a megbízott jogi képviselő haladéktalanul köteles intézkedni a hitelezői igénybejelentés érdekében.

d) a jogi eljárások megindításához szükséges eljárási díjakat és költségeket az Önkormányzat előlegezi meg adós helyett, ezen összegek azonban behajtásra kerülnek a hátralékoson.

e) a jogi eljárásokkal kapcsolatos ügyintézés során a megbízott jogi képviselő folyamatos kapcsolatot tart a KÖH  kijelölt ügyintézőjével.

f) ha az eljárás során kiderül, hogy kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, lakcímkutatást kell lefolytatni a személyiadat-és lakcímnyilvántartásból.

g) ha az eljárás során kiderül, hogy kötelezett elhunyt és örököse ismeretlen, akkor az illetékes közjegyzőt kell megkeresni az örökösök azonosítása érdekében.

29.§ (1) Behajthatatlan követelésnek minősül:

a) az a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából származó követelés:

aa) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

ab) amelyet a hitelező a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

ac) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás alapján nincs fedezet,

ad) melyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

ae) melynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nem állnak arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

af) melynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott lakcímen nem található és felkutatása „igazoltan” nem jár eredménnyel,

ag) melyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

ah) mely a hatályos jogszabályok szerint elévült,

ai) melynek behajtása gazdaságtalan (tőke követelés értéke az 5.000,-Ft-ot nem éri el),

b) kisösszegű követelések.

Záró rendelkezések

30. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávasztára Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012. (XI.12.) sz. rendelete.

Jogharmonizációs záradék

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

         Matoricz Sándor

            Polgármester                                                                           dr. Szalóky Ildikó

                                                                                                                   jegyző

A rendelet kihirdetve:

Drávasztára, 2020.július 29.

                                                                                                           dr. Szalóky Ildikó

                                                                                                                 jegyző

                                               Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

     Forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzéke

                                   Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

                               Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

     Korlátozottan forgalomképes

 vagyontárgyak jegyzéke

                                        Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

3.MELLÉKLET

     Üzleti vagyontárgyak jegyzéke

Az önkormányzatnak nincs üzleti vagyona.

                  Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

     A vagyonleltár tartalmáról és a leltár szerkesztésének eljárási rendjéről

A vagyonleltárral szemben támasztott törvényi követelmények

Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. [MÖtv. 110.§ (2) bek.].

A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős. (MÖtv. 110.§ (1) bek.)

Az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része. Nyilvántartására az MÖtv. is tartalmaz szabályokat. A javaslat a nemzetgazdasági szintű folyamatok áttekintéséhez szükséges adatok biztosítása érdekében írja elő, hogy az önkormányzat köteles - jogszabályban meghatározott módon - vagyonát nyilvántartani, értékelni és arról adatot szolgáltatni (Részletes indokolás az MÖtv. 106-110/A. §-aihoz).

A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 5 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot (Áht. 82. §).

A vagyonleltár tartalma

A vagyonleltár Drávasztára Község Önkormányzata vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja, alapvető célja a vagyon, azon belül is elkülönítve a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon számbavétele, de nem célja az összes vagyontárgy értékének vagy az összvagyon értékének meghatározása. Az egyes vagyontárgycsoportokban azonban elengedhetetlen a számviteli nyilvántartásban kimutatott értékek leltári megjelenítése (pl. ingatlan vagyon, portfólió vagyon).

A vagyonleltár két részre tagozódik, számba veszi a számviteli értelemben vett eszközöket és forrásokat.

Az eszközök az ingó- és ingatlantulajdont, valamint a vagyoni értékű jogokat, továbbá a portfólió vagyont (befektetésekként feltüntetve) veszi számba. A források az önkormányzat saját vagyonát, a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket foglalja magában. Az eszközöket és forrásokat a rendeletben meghatározott vagyoncsoportok szerint a következő adatokkal jellemezve kell számba venni:

                  Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

5.MELLÉKLET

Vagyonhasználatba és vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározása

Vagyonhasználatba adott vagyoni kör meghatározása

1. Védőnői szolgálat 7960 Drávasztára Kossuth u.69.
2. Háziorvosi rendelő 7960 Drávasztára Kossuth u.69.

Vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározása

1. Általános Iskola 7965 Drávasztára, Zrínyi Miklós u. 64. 78/2 hrsz.

                 Drávasztára Község Önkormányzata képviselő-testületének

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

6.MELLÉKLET

A nemzetiségi önkormányzatoknak adott vagyonjuttatás

Nemzetiségi önkormányzatok részére adott vagyonjuttatások

Horvát Nemzetiségi Önkormányzat

9/2020. (VII.29.) rendelete

       Drávasztára Község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyon

tárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról

7.MELLÉKLET

 önkormányzati vagyon értékesítésének

versenyeztetési szabályairól

A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon értékesítésének versenyeztetési szabályairól

1. A versenyeztetési szabályok célja:

- meghatározza az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének, hasznosításának módját,

- meghatározza az előkészítéshez és lebonyolításhoz kapcsolódó feladatokat,

- biztosítsa az ajánlattevők részére a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket,

- nyilvánosság és egyenlőség elvének érvényesítése.

2. A versenyeztetési szabályok kiterjednek:

- a forgalomképes önkormányzati ingatlan, telekvagyon elidegenítésére jogosult tulajdonosi jogkört gyakorlóra,

- arra a természetes vagy jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akit vagy amelyet a tulajdonosi jogkör gyakorlója az ügylet lebonyolításával megbíz.

3. Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása (eltérő jogszabályi rendelkezés, képviselő testületi rendelet vagy határozat hiányában) az itt leírt versenyeztetési szabályok szerint

- nyilvános – ha indokolt, zártkörű – pályázattal,

- tárgyalásos vagy meghívásos eljárással,

- egyszerűsített eljárással (hirdetés) történhet.

4. A versenyeztetési eljárás résztvevője

A versenyeztetési eljárás résztvevője az lehet, aki a nemzeti vagyonról szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltaknak megfelel, hirdetményben szereplő önkormányzati vagyon megszerzésére a megjelölt határidőn belül pályázatot nyújtott be, a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott feltételeket teljesítette.

5. Az önkormányzati vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályok

Ezen rendelet hatálya alá tartozó vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó pályázatot és versenytárgyalást a tulajdonosi hatáskör joggyakorlója döntését követően a polgármester írja ki.

6. A nyilvános pályázati felhívást közzé kell tenni:

a) az önkormányzat honlapján

b) a KÖH hirdetőtábláján,

c) helyben megjelenő napilapban, vagy

d) a pályázat kiírójának eseti döntésével az a)-c) pontok valamelyikének konkrét megjelölésével meghatározott helyen.

7. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

- kiíró megnevezését, székhelyét,

- pályázati eljárás jellegét (nyilvános vagy zártkörű),

- pályázat célját (értékesítés, egyéb hasznosítás),

- az értékesítendő önkormányzati vagyon cím szerinti (hrsz.) megjelölését, induló irányárát,

- pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét,

- pályázati ajánlatok bontási időpontját,

- pályázati ajánlatok elbírálási, versenytárgyalási időpontját és az ajánlattevők értesítésének módját,

- a pályázaton való részvétel alapvető feltételeit tartalmazó dokumentáció beszerzésének feltételeiről szóló tájékoztatót.

8.A dokumentációnak tartalmaznia kell:

- az értékesítendő vagyon részletes jellemzését,

- értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket,

- az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,

- az ajánlattevőnek a szerződés teljesítését biztosító (esetleges) mellék-kötelezettségének megjelölését,

- kikötést arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevőnek a pályázati ajánlatához csatolnia kell az önkormányzattal szemben fennálló tartozásairól szóló nyilatkozatát,

- az ajánlati kötöttség vállalt időtartamát,

- pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezetet,

- információt az ingatlan megtekintéséről,

- pályázati ajánlatok benyújtásának helyét és idejét,

- a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját,

- az ajánlattevők értesítésének módját,

- kikötést arra vonatkozóan, hogy a pályázat nyelve magyar,

- egyéb információkat,

- a tulajdonosi hatáskörrel rendelkező joggyakorlónak azt a jogát, hogy a nyertes ajánlattevő

esetleges visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni; és, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa,

- a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit,

- értékesítés esetén a Magyar Állam elővásárlási jogának fennállását,

- figyelemfelhívást arra vonatkozóan, ha a pályázó nem természetes személy és abban a kérdésben,

hogy átlátható szervezetnek minősül valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, a létrejött szerződést a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint semmisnek kell tekinteni.

9. Az ajánlattételi határidő

a.) meghatározása: pályázati kiírás megjelenésének napjától számított 15 naptári napnál nem lehet kevesebb, mely egy alkalommal újabb 15 nappal meghosszabbítható. Ezt a tényt a kiírás megjelenésének helyén újra közzé kell tenni, zártkörű pályázat esetén az érdekelt pályázókat erről a tényről írásban kell értesíteni.

b.) a tulajdonosi hatáskörrel rendelkező joggyakorló jogosult a pályázati felhívást az ajánlattételi határidő előtt visszavonni, de ezt meg kell jelentetni a kiírás megjelenésének helyén is. Zártkörű pályázat esetén erről az érdekelt pályázókat értesíteni kell.

c.) a pályázó az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult módosítani, vagy visszavonni pályázatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott pályázatok már nem módosíthatóak.

10. Az ajánlati biztosíték:

a.) a pályázati felhívásban előírtak szerint az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték

megfizetéséhez köthető, amelynek összege nem lehet több,  mint az értékesíteni kívánt vagyon forgalmi értékének 10 %-a.

b.) az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni:

- az ajánlati felhívás visszavonása esetén,

- az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén,

- a nem nyertes ajánlattevők részére az elbírálást követő 8 munkanapon belül.

Az ajánlattételi biztosíték után késedelmi kamatot nem kell megfizetni, kivéve, ha az eljáró KÖH a visszafizetési határidőt elmulasztja.

c.) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett ajánlati biztosíték a vételárba beszámításra kerül, de ha a szerződés – a döntés meghozatalát követő 15 napon belül – megkötésére neki felróható, vagy érdekkörében felmerült más okból nem kerül sor, a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg.

A pályázatok felbontása és elbírálása, az eredmény kihirdetése

Az ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a felhívásban megjelölt időpontban kell felbontani. Az ajánlatok bontásánál a KÖH Szervezeti és Működési Szabályzatában a vagyonkezelésre kijelölt szervezeti egység munkatársa, az Ügyrendi Bizottság - összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve - egy tagja, valamint az ajánlatevő(k) és képviselője(i) lehetnek jelen. A felbontáskor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az általuk felkínált vételárat, megfizetésének módját és helyét.

Az ajánlatok bontásáról – a bontástól számított – 5 munkanapon belül jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: a) a pályázatok felbontásának szabályos menetet,

b) rögzíti, hogy az ajánlatok megfeleltek-e a kiírás szerinti alaki követelményeknek, c) rögzíti az ajánlatok darabszámát,

d) rögzíti a pályázatok felbontásakor, ill. ismertétesekor bejelentett kifogásokat, észrevételeket.

A bontási jegyzőkönyvhöz csatolni kell a felhívás egy példányát és a beérkező pályázatokat, melyet ezt követően a Központi Iktatóban kell elhelyezni.

A bontási jegyzőkönyv alapján az Ügyrendi Bizottság következő ülésén a bizottság tagjai megállapítják, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat ha:

- a felhívásban megjelölt ajánlattételi határidőt követően nyújtották be,

- az ajánlattevő nem csatolta az önkormányzattal szembeni tartozásairól szóló nyilatkozatát, - az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre, - nem felel meg a pályázati kiírásban és a jogszabályokban foglaltaknak.

Az érvénytelen pályázatot benyújtó ajánlattevő a pályázati eljárásban, valamint annak további szakaszában nem vehet reszt.

A pályázati eljárás eredményeként csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

Az Ügyrendi Bizottság jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére és a csatolt dokumentumok valódiságát ellenőrizheti.

A pályázatok értékeléséről és elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben ki kell térni az ajánlatok rövid értékelésére, arra, hogy azok megfelelnek-e a pályázati kiírásban foglaltaknak, ki kell térni az érvénytelen pályázatokra és az érvénytelenség okára, a pályázat eredménytelenségére és annak okára, a legelőnyösebbnek tartott pályázatot meg kell indokolni, és egyéb a bizottság által fontosnak tartott tényeket is rögzíteni kell, megjelölhető az a sorrendben következő pályázó, akivel a nyertes pályázó kiesése esetén szerződést lehet kötni.

A képviselő-testület a bizottság által megállapított rangsor alapján bírálja el a pályázatokat, az összeférhetetlenségi szabályok figyelembe vételével. Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül kell elbírálni, az elbírálási határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható.

A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legelőnyösebb ajánlatot tette. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha az elbíráláskor az összeférhetetlenségi szabályokat nem vették figyelembe.

 Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

- nem érkezett pályázati ajánlat,

- csak érvénytelen ajánlatok érkeztek,

- nem érkezett a pályázati felhívásnak megfelelő ajánlat, - ha a pályázat érvénytelenítéséről döntöttek.

11. A pályázati eljárás eredményhirdetése, a szerződés megkötése

A pályázat kiírója döntéséről annak meghozatalától számított 30 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.

A pályázat kiírója   döntésének megfelelően a pályázat nyertesével kell megkötni a szerződést, a nyertes visszalépése esetén a soron következő pályázóval.

A nyertes pályázóval a szerződést a döntés meghozatalától számított 15 napon belül kell megkötni. Amennyiben a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg abban az esetben a képviselő-testület döntése és az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejárta mint együttes feltételek bekövetkezésétől számítódik a 15 nap.

12. A tárgyalásos eljárás

Tárgyalásos eljárás esetén versenytárgyalást kell tartani. A felhívást a 6. pontban foglaltak szerint kell közzétenni, a pályázati kiírás tartalmára a 7. pontban foglaltak vonatkoznak azzal, hogy a kikiáltási árat is meg kell jelölni.

A kikiáltási árat a vagyon forgalmi értéke képezi, melyet 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő, egyéb vagyon esetén szakértő által –készített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. Ennek hiányában versenytárgyalás lebonyolítására nem kerülhet sor. Minden érdeklődő számára lehetővé kell tenni a vagyontárgy megtekintését.

A versenytárgyalás érvényességi feltétele: a pályázó nyilatkozata, amelyben az értékesítésre kerülő vagyon megismeréséről nyilatkozik, és a versenyeztetés szabályait magára nézve kötelezőnek elismeri

A versenytárgyalás lebonyolítója – az Ügyrendi Bizottság elnöke – köteles ismertetni a versenytárgyalás tárgyának adatait, a hirdetés hitelességének körülményeit, a kikiáltási árat, a lebonyolítás szabályait.

A versenytárgyalás nyertese az, aki a kikiáltási árhoz képest a legmagasabb vételi ajánlatot teszi. A nyertest a tárgyaláson ki kell hirdetni. A valamely pályázó által elfogadott kikiáltási árat, vagy az azt meghaladó ajánlatot nem lehet tartani.

A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A nyertes pályázó – a kihirdetést követő 8 napon belül – köteles az általa megajánlott licitösszeg és a letétbe helyezett ajánlati biztosíték közötti összeg különbözetét a KÖH pénztárába vagy költségvetési bankszámlára befizetni, a szerződés megkötéséhez szükséges adatait rendelkezésre bocsátani és a versenytárgyaláson vállalt feltételek szerinti szerződés bíróság előtt történő megtámadásának jogáról visszavonhatatlanul lemondani.

Ha a nyertes pályázó előzőekben leírt kötelezettségének nem tesz eleget, szerződéskötési jogosultságát és az általa megfizetett biztosíték teljes összegét elveszti.

A szerződéskötési jogosultság elvesztésének tényéről azokat a pályázókat, akik a licitárat elérő vagy meghaladó ajánlatot tettek, írásban értesíteni kell, és 15 napos határidő kitűzésével fel kell őket hívni ismételt írásos ajánlattételre.

Ha a felhívási határidőben érvényes és a licitárat legalább elérő írásos ajánlatok érkeznek, az előzőekben leírtak alapján a szerződést a legjobb ajánlatot tevővel kell megkötni.

13. Meghívásos eljárás (zártkörű pályáztatás):

A meghívásos eljárás lefolytatására az előzőekben leírtak értelemszerűen alkalmazandók (nyilvános pályázat, tárgyalásos eljárás). Zártkörű pályázat esetén az érdekeltet, az érdekelteket közvetlenül írásban kell felhívni az ajánlattételre. A pályáztatás tényét az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni. A pályázok körének meghatározása az Ügyrendi Bizottság hatásköre. A zártkörű versenyeztetési eljárás esetén az eljárást elrendelő döntésben annak okát indokolni kell.

14. Hirdetés

Célja az önkormányzati ingatlanvagyon értékesítésének, hasznosításának gyors, egyszerű megoldása, amennyiben a versenyeztetési eljárás más formáira vonatkozó szabályok alkalmazása – a fennálló körülményekre tekintettel az érintett vagyon hasznosítására hatáskörrel rendelkező joggyakorló döntése alapján - az eljárást szükségtelenül bonyolulttá tennék.

A pályázati feltételeket a polgármesteri hivatal honlapján kell közzétenni.

A pályázati feltételeknek megfelelő pályázók közül a legelőnyösebb ajánlatot tevővel köthető szerződés.

A hirdetésre alkalmazni kell a melléklet 8. és a 11. pontjának előírásait.