Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2007. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
Hatályos: 2009. 01. 01- 2009. 12. 31
Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2007. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a helyi iparűzési adóról
2009.01.01.
A rendelet célja a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett az újonnan induló vállalkozások és a munkahelyteremtő beruházások támogatása.
1. § (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a Htv-ben meghatározott vállalkozási tevékenység gyakorlására terjed ki.
(2) Jelen rendelet alkalmazásában adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
Az adókötelezettség, az adó alanya
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel
végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).
(2) Az adó alanya a vállalkozó.
(3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-,
illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.
(4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat
illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól,
hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó
a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,
b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy
kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység
időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a
tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a
tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,
c.) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható — tevékenysége, ha annak
folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat
illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
(6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját — a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően — a vállalkozónak kell megosztania — a
Htv. mellékletében foglaltak szerint. A megosztás módszerét, az adóelőleg és az adó számításának menetét a vállalkozónak — az adóhatóság által ellenőrizhető módon - írásban rögzítenie kell.
3. § (1) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól:
a) a Htv. 3. § (2) bekezdésében meghatározott adóalany, az ott meghatározott feltételek megléte esetén. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni a adóhatóságnak.
b) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
bekezdése alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2.5 millió E s Ft-ot.
(2) Az 5. §. szerinti adóalap csökken az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak, az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett — főben kifejezett — növekménye után 1.000.000 Ft/fő összeggel.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adóalap-mentesség nem vehető igénybe azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.
(4) Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.
(5) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév
átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 99-ban meghaladó mértékben
csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség
összegével az
5. §. szerinti adóalapot meg kell növelni.
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
4. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
(2) Az adóalany a tevékenység megkezdését, annak megszüntetését és az adózást érintő egyéb változást 15 napon belül jelenteni tartozik az önkormányzati adóhatósághoz, az e célra
szolgáló nyomtatványokon.
(3) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
5. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén adó alapját a Htv. 39. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó
magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,
b) a
Htv. 52. § 26. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (3), illetőleg a
(4) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a
(5) és
(6) bekezdésre - is állapíthatja
jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 2099-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.
(4) Az
(2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.
(5) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az
(2) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - időarányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a
Htv. 39. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az
(2) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a
(4) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja.
(6) Az adó alapjának (3) vagy
(4) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.
(7) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját — az
(1)-(5) bekezdésekben foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
(8) Az adó alapjának az
(7) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a
(6) bekezdés szerint kell megtenni.
(9) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére a
(7) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a
Htv. 39. § (1) bekezdésének vagy a
39/A. §- ának előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a
Htv. 39/A. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak.
(10) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor
a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel
egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét;
b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles
benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza.
(11) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység
végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
6. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 290-a.
(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke
a) a 2. §. (5) bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység végzése után naptári naponként
1.000,- Ft,
b.) a2. §.(5) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként
5.000,- Ft.
(3) Az
(1)-(2) bekezdésben megállapított adómértéket a Képviselő-testület
2009. január 1-től 2009. december 31-ig vezeti be.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése
7. § (1) A vállalkozó — a (4) bekezdésben foglaltak adóelőleget köteles fizetni.
a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb,
megelőző adóév adójának megfelelő összeg;
b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege;
c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre bejelentett várható adó összege.
(8) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben e rendelet alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.
(9) Nem köteles adóelőeget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.
8. § (1) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adóbejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(2) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz.
(3) A vállalkozó az adófizetési kötelezettségének az önazódás szabályai szerint köteles eleget tenni.
(4) Az adóelőleget két részletben az I. félévben március 15-ig, a II. félévben szeptember 15-ig kell befizetni. A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget – az egyszere könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható, éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészítenie. Ennek hiánya mulasztási bírság fizetési kötelezettséget vonja maga után. A megállapított adóelőleget az éves tényleges adókötelezettség különbözetété az adóévet követő május 31-ig benyújtandó éves bevallásban kell elszámolni Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Évközi megszűnés esetén . amennyiben a törvény másként nem rendelkezik -. az adóalany a megszűnés követő 30 nap belül köteles bevallásban elszámolni. (5) Az adófizetést — ide értve az adóelőleget és a napi átalányt is - Kákics község
Önkormányzat adóbeszedési számlájára kell teljesíteni.
(5) Az adófizetést – ide értve az adóelőleget és a napi átalányt is – Kákics község Önkormányzat adóbeszedési számlájára kell teljesíteni.
(6) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót alkalmanként, de legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.
9. § (1) A helyi adóhatóság kérelem alapján — indokolt esetben — részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyezhet.
(2) A Képviselő- testület a helyi iparűzési adót méltányosságból nem mérsékli, illetve nem engedi el.
10. § Rendelet alkalmazásában:
(1 Önkormányzat illetékességi területe az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
(2) Nettó árbevétel:
a./ a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege a b./-i./ pontokban foglalt
eltérésekkel,
b./ a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett
kamatok és a kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb
pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó
árbevételének együttes összege,
c./ a biztosítóknál: a biztosítástechnikai bevételek összege, csökkentve a kárkifizetés
(károk és szolgáltatásokjm összegével, a viszonybiztosítónak átadott díjjal és
biztosítástechnikai tartalékok növelésére történt ráfordítással, valamint a
biztosítástechnikai bevételekhez átvezetett kamatbevételekkel és növelve a nem
biztosítási tevékenység bevételével, továbbá a kapott kamatokkal és kamatjellegű
bevételekkel,
d./ a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi
bevétel,
e./ az értékpapír-forgalmazó társaságnál: az értékpapír forgalmazás bevétele, növelve a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegével,
f./ az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a
könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a./
Pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel,
g./ a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösségnél, az
ügyvédi irodánál: az a./ pont alatti árbevétel pénzforgalmi szemléletben számított
összege,
h/ a b./-g/ pontban nem említett szervezeteknél (lakásszövetkezet, társasház,
alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől
függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a./ pont szerinti nettó árbevétel
vagy pénzforgalmi bevétel,
i/ a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók
esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott
általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy
bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási
adóval, továbbá az elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha az adó összege
a termék ellenértéke részeként bevételként kerül kimutatásra. ( 17/2004. (VI. 309 sz
rend. EU jogharmonizáció).
(8) Vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonbeszerzés céljából üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
€) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is;
f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is;
(4) piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott, közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítés;
(5) építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) hatályos besorolása szerint az Építőipar nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek összessége,
(6) telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,
b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,
(7) idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó
székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez;
(8) közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközmű társulatot is.
Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések
11. § A Képviselő-testület évente tájékoztatást ad a település lakosságának az előző évi
adóbevételek összegéről és annak felhasználásáról.
12. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a e helyi adókról szóló -többször módosított - 1990. évi C. törvény és az e adózás rendjéről szóló — többször módosított -1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.
13. § Jelen rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a hely
iparűzési adóról szóló 3/1999.(IV.14.) sz. rendelet, valamint annak módosításáról szóló 2/2005.(I.25.) sz. a 15/2006. (XII.20.) sz. rendelet.