Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(IV.26.) rendelete a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól
Hatályos: 2013. 12. 23- 2014. 06. 17
Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testülete
Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2011.(IV.26.) rendelete a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól
2013.12.23.
Kákics község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított – 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 25. §.(3) bek.b.) pontja, a 26. §.,a 32. §.(1).bek. b.) pontja, (3) bekezdése, a 43./B.§.(1)-(3) bekezdései, a 45. §, 48. §.(4) bekezdése, az 50. §.(3) bekezdése, valamint a 132. §. (4) bek. b.) pontjában , továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.tv. 29. §.(1) és (2) bekezdésében, 131. §.(1) bekezdésében ( továbbiakban Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt fel adatkörében eljárva, az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról a következőket rendeli el:
I. Fejezet
A rendelet célja, alapelvei
(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt-korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. A rendelet célja továbbá, hogy a
Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza
(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális és gyermekvédelmi gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.
(3) A szociális és gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
A rendelet hatálya kiterjed:
(1) A rendelet hatálya kiterjed Kákics Község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)
(3) bekezdésében, valamint a 6. § -ban meghatározott személyekre.
(2) Az Sztv.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában az önkormányzat közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) Az Szt. 7. §-ának
(1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
(4) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik
(5) Az Szt. 32/B §-ának
(1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében az Szt. 3. § (3) bekezdésének b.) pontjában, valamint
(4) bekezdésében meghatározott személyi körre.
(6) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az
(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.
(7) (3) E rendelet és a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) szerint kell eljárni az
(1) és
(4) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezésnek, a nevelési felügyelet elrendelésének vagy az eseti gondnok kirendelésének az elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. A Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő gyermek védelmét szolgáló eljárás során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
Hatásköri és eljárási rendelkezések
(1) E rendeletet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006.(III.27.) Korm. rendelettel , valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló
328/2011.(XII.29.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – az egyes ellátásokhoz telepített hatáskörök szerint – a képviselő-testület a polgármester és a jegyző jár el.
II. Fejezet
A felnőttkorúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályai
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat , melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3) Sellye Város Polgármesteri Hivatalának szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére az Sztv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.
(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-k.) pontjában szereplő adatokat.
(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
c) munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel .(Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
e) vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
f) egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás)
6. § (1) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(2) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.
(3) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
7. § (1) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítása iránt folyó eljárásban- amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a lakásfenntartási támogatás kivételével – évente környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető , hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az eljáró hatóság a személyi jövedelemadó-alap közlését kéri az állami adóhatóságtól.
(3) Ha az önkormányzat, vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(4) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.
A szociális gondoskodás rendszere
8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.
(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint:
aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, (Sztv. 33. §-36. §, 37/C. §)
ac) lakásfenntartási támogatást (Sztv.38. §-39. §)
b) A képviselő-testület, illetve a polgármester átruházott hatáskörben az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
ba) méltányossági ápolási díjat, 43/B.(1) bekezdés .megfelelő alkalmazásával valamint az e rendeletben foglaltak szerint)
bb) önkormányzati segélyt( Sztv. 45. §.)
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint,
b.) méltányossági közgyógyellátást 50. §.(3) bekezdése alapján
(5) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:
a) a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:
ac) idősek nappali ellátása
ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (szolgáltató az ellátási szerződésben vállalta a rendszer kiépítését, amely azonban a rendelet hatálybalépéséig nem valósult meg)
b) családsegítés a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján.
A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
II. Cím CÍM
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
Az önkormányzat a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére Sztv. 33. §-37/C. §-ban foglaltak szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatást és rendszeres szociális segélyt nyújt.
Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségének eljárási szabályai
(1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja az együttműködést a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. (Sellye, Mátyás kir.u.70. ; továbbiakban : Szolgálat).
Az Önkormányzat az együttműködési kötelezettségről megállapodást köt a Szolgálattal. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Szolgálat feladatait.
(2) Az együttműködés keretében a jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Szolgálatot és
a) kérelmezni a nyilvántartásba vételét,
b) a beilleszkedését segítő programban részt venni, erre nézve írásbeli megállapodást kötni,
c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
d) a Szolgálattal való kapcsolattartás rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) az együttműködő személy egyéni élethelyzetéhez igazodó, egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló tanácsadások
b) a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok
c) az együttműködő személy iskolai végzettségének megfelelő oktatás, képzés - különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
e) életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélések,
f) csoportos foglalkozások,
g) pszichológiai tanácsadás.
(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult
a) a megállapított határidőn belül nem köt írásos együttműködési megállapodást a Szolgálattal,
b) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
c) a megjelenési kötelezettségének esetleges elmulasztását a Szolgálat felé hitelt érdemlő módon nem igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.
A bérpótló juttatásra jogosultak együttműködési kötelezettsége
12. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.
(2) Az Önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében megállapodást köt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségével. A megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá. A megállapodás tartalmazza az Önkormányzat és a Kirendeltség feladatait.
Lakásfenntartási támogatás
13. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.
(3) Az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv. 38. § (1) bekezdés a) pontja, 38. § (2)-(8) bekezdései és a 39. § szerint.
(4) Önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg – a lakásfenntartással kapcsolatos költségekre tekintet nélkül - méltányosságból annak a személynek, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás elsősorban természetben állapítható meg, és azon rendszeres havi kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(7) A helyi lakásfenntartási támogatás összege minden jogosult esetében 3.000,-Ft/hónap. Különös méltánylást érdemlő esetben a helyi lakásfenntartási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-ig terjedhet.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtási hónapjának első napjától kezdődően 1 évre kell megállapítani.
(9) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(10) Megszűnik a támogatás:
a) a támogatás időtartamának (1 év) leteltével. A továbbiakban támogatásra való jogosultság ismételt lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásával szerezhető.
b) a támogatásra okot adó körülmények megszűnésével
d) A jogosult halálával. Az ugyanazon lakásban élő, a feltételeknek megfelelő személy részére a lakásfenntartási támogatás új eljárás keretében állapítható meg.
14. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában, egész évben folyamatosan lehet benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) A jegyző lakásfenntartási támogatást állapít meg az Sztv. 38. § (1) bekezdésének a.) és b.) pontja szerinti jogosultnak, az Sztv. 38. § (2)-(8) bekezdésében és a 39. §-ban foglaltak szerint.
Méltányossági ápolási díj
(1) A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és
b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.
(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.
Ápolási kötelezettség teljesítésének megszegése
16. § Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról, felügyeletéről, napi rendszeres ellenőrzéséről nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre, gyógyszerellátását, állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutását nem biztosítja.
17. § (1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, melynek feltétele, hogy a településen állandó, vagy ideiglenes bejelentett lakcímmel rendelkezzen és az igénylő a településen is tartózkodjon
(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azok részesíthetők , akik
a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni – továbbiakban : létfenntartási önkormányzati segély
b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel:
- betegség miatt
- haláleset miatt
- elemi kár bekövetkezése miatt
- válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
- iskoláztatás biztosítása érdekében,
- a gyermek fogadásának előkészítéséhez
- a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások
továbbiakban eseti rendkívüli önkormányzati segély
c.) gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak - továbbiakban gyermekvédelmi önkormányzati segély
d.) elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott , költségeihez való hozzájárulásként – továbbiakban temetési önkormányzati segély
17/A. § Létfenntartási önkormányzati segély
(1) A 17. §.(4) bek. a.) pontja alapján létfenntartási önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130 % ) nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.
(2) A létfenntartási önkormányzati segély megállapítható:
aa.)célhoz kötötten,
ab.)gyógyszertámogatásként,
ac.)Eü. biztosítás által részben támogatott szolgáltatás díjaként
b) Havi rendszerességgel állapítható meg:
ba.)jövedelem-kiegészítő támogatásként,
bb.)intézményi térítési díjként,
bc.)rendeletben másként nem nevesített támogatásra.
(3) A létfenntartási önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 6.000 Ft között lehet megállapítani.,
(4) Az alkalmanként megállapítható önkormányzati létfenntartási segély egy évben maximum 2 alkalommal adható.
(5) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati létfenntartási segély összege a rászorultságtól függően 1.000 – 3.000 Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra. A rendszeres átmeneti segélyben részesülő személy alkalmankénti átmeneti segélyben is részesíthető
(6) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(7) A létfenntartási önkormányzati segély kérelmek ügyében a képviselő-testület jár el.
Eseti rendkívüli önkormányzati segély
(1) A 17. §.(4) bek. b.) pontja alapján eseti rendkívüli önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 % ) nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át. (2) Az alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély felső határa 10.000. Ft
(3) Az eseti rendkívüli önkormányzati segély kérelmek ügyében a polgármester átruházott hatáskörben dönt.
17/C. § Gyermekvédelmi önkormányzati segély
(1) A képviselő-testület a 17. §.(4) bek. c) pontja alapján gyermekvédelmi önkormányzati segély állapíthat meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, akik a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulnak s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 140 % nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.
(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének maximum 75 %.
(4) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a képviselő-testület – kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.
A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg.
(5) A gyermekvédelmi önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(6) A gyermekvédelmi önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja
Temetési önkormányzati segély
(1) )A polgármester átruházott hatáskörben a 17. §.d.) pontja alapján – a temetési költséghez való hozzájárulásként – önkormányzati segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen ha a családban az egy főre jutó a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át ( összegét nem haladja meg. (2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakosa legyen.
(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha:
a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá
b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet
(4) A
(3) bekezdés b./ pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.
(5) A temetésre nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10-50 %-a között állapítható meg.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetésre nyújtott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) Az önkormányzati temetési segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.
18. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.
(2) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a Hatósági és Szociális Iroda a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.
19. § (1) A hatáskör gyakorlójának döntése alapján az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
A természetben nyújtott önkormányzati segély formája az
- élelmiszercsomag, különösen az Önkormányzat által a közfoglalkoztatási programokban megtermelt zöldségfélék, gyümölcsök,
- a tüzelőtámogatás,
- a vásárlási utalvány,
- és a gyermekintézmények, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjának átvállalása.
A természetbeni önkormányzati segély az ügyfél kérelmére, illetve hivatalból is megállapítható
(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult az Önkormányzati Hivatal pénztárában veheti fel.
(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során megállapítást nyer, hogy az önkormányzati segélyre intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a támogatás a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalása formájában is történhet.
(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is vagy a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti díjak, tartozások kiegyenlítésére fordítsa.
(5) Az utalványt a Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája a segély megállapításáról szóló határozat átvételét követően a segélyezett részére kiadja. Az utalvány átvételét a segélyben részesülő a Pénzügyi Iroda részére átadott határozaton igazolja.
(6) A vásárlási utalványon fel kell tüntetni a segélyezett nevét és személyi igazolvány számát.
(1) A polgármester temetési segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.
(2) A támogatás feltétele, hogy az elhunyt vagy a temettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.
(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:
a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá
b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és
c) vélelmezhető, hogy egyébként az elhunyt eltemettetéséről az önkormányzatnak kellene gondoskodni, köztemetés formájában.
(4) A
(3) bekezdés b./ pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.
(5) A temetési segély összege 20 eFt.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetési segély indokolt esetben természetbeni szociális ellátásként is nyújtható a temetéshez szükséges kellékek –vagy egy részük- megvásárlásával vagy a temetési számla – vagy egy része – közvetlen kifizetésének formájában.
(8) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő. A segélyt lehetőség szerint a temetést megelőzően kell kiutalni a jogosult részére.
III. Cím CÍM
Természetben nyújtott helyi szociális ellátások
Méltányossági közgyógyellátás
21. § A jegyző kérelemre 1 év időtartamra közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat azon kákicsi lakcímmel rendelkező személynek, akinek a rendszeres havi gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.
22. § (1) Köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint a polgármester rendelhet el.
(2) A polgármester méltányosságból a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy teljesen mentesítheti azt a személyt, akinek vagyona nincs és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
IV. Cím CÍM
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
23. § (1) Az Önkormányzat 2009. január 01. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):
a) étkeztetés (2009. október 01. napjától)
b) házi segítségnyújtás (2010. január 01. napjától)
c) idősek nappali ellátása (idősek klubja)
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (az ellátási szerződésben 2010. június 30. napjáig vállalta a szolgáltató a rendszer kiépítését, mely azonban a rendelet hatálybalépésig nem történt meg)
(2) A SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője minden évben önálló napirendi pont keretében, átfogó értékelést nyújt a Képviselő-testületnek a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.
Az ellátások igénybevétele
24. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg, a díjakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,
b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk
ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,
c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(3) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.
26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.
(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
27. § A nappali ellátás az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított, az ellátási szerződésben foglaltak szerint.
Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja, a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az ellátás térítésmentes.
III. Fejezet
a gyermekvédelem helyi szabályai
I. Cím CÍM
29. § (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli és természetbeni , illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
ac.) nyári gyermekétkeztetés
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
ba) gyermekjóléti szolgálatás
bb) gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda,
II. Cím CÍM
Pénzbeli és természetbeni ellátások
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
30. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző állapítja meg a Gyvt. 19-20/A. §-ban foglaltak szerint.
31/A. § (1) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli és természetbeni , illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:
ac.) nyári gyermekétkeztetés
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
ba) gyermekjóléti szolgálatás
bb) gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda,
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(1) A Képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon gondoskodni nem lehet, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás, szülők munkanélkülivé válása, elemi kár – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(2) Fiatal felnőtt részére az
(1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-a, maximális összege 75%.
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő a szülő vagy más törvényes képviselő, az egyes ellátási formákra rendszeresített nyomtatványon.
(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel .(Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, bérpótló juttatás)
(6) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, ha kétség merül fel a becsatolt nyilatkozat és igazolások valóságtartama tekintetében.
Az e rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és beiskolázási segély megállapítására, felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.
III. Cím CÍM
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
38. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.
(3) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében a 13. § (1) bekezdés szerinti intézmény vezetőjéhez illetve a 14. § szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.
39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellyei Ksitérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton (7960 Sellye, Mátyás király u. 62.) keresztül biztosíja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjénél lehet.
(3) Az ellátás biztosítását a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.
40. § Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv-t kell alkalmazni.
41. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét az. 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.
(4) A személyi térítési díj megfizetése alól mentesíthető a kötelezett, amennyiben a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembevételi eljárás során kötelezték a szülőt vagy más törvényes képviselőt.
IV. Fejezet
Hatályba léptető rendelkezések
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt- a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv., a Gyvt, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló
63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükkor felhasználható bizonyítékokról szóló
133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított
149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 9/2003.(IX.10.) sz. rendelet, valamint az annak módosításáról szóló következő rendeletek:
v 3/2004.(II.12.)
v 6/2004.(VI.21.)
v 10/2004.(XI.15.)
v 3/2005.(I.25.)
v 13/2005.(X.13.)
v 4/2006.(III.20.)
v 6/2006.(VI.28.)
v 4/2007.(III.23.)
v 7/2007. (V.29)
v 16/2007.(XII.18.)
v 6/2009.(V.04.)
v 15/2009. (XII. 17.)
(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. számú melléklet
A felnőttkorúakra vonatkozó személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjak mértéke 2011. január 1-jétől 2011. január 31-ig
Jövedelem/hó –tól |
Jövedelem /hó–ig |
Térítési díj Ft/hó |
|
35710 Ft alatt |
130 |
35700 |
40860 |
190 |
40861 |
46010 |
230 |
46011 |
51160 |
270 |
51161 |
64790 |
330 |
64791 |
73260 |
360 |
73261 felett |
|
390 |
Idősek nappali ellátása: -
1. számú melléklet
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások térítési díjai 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig
gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díja
254 Ft + 64 Ft Áfa = 318 Ft
186 Ft + 47 Ft Áfa = 233 Ft
270 Ft + 68 Ft Áfa = 338 Ft
A felnőttkorúakra vonatkozó személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjak mértéke 2011. január 1-jétől 2011. január 31-ig
Jövedelem/hó –tól |
Jövedelem /hó–ig |
Térítési díj Ft/hó |
|
35710 Ft alatt |
130 |
35700 |
40860 |
190 |
40861 |
46010 |
230 |
46011 |
51160 |
270 |
51161 |
64790 |
330 |
64791 |
73260 |
360 |
73261 felett |
|
390 |
Idősek nappali ellátása: -
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások térítési díjai 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig
gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díja
254 Ft + 64 Ft Áfa = 318 Ft
186 Ft + 47 Ft Áfa = 233 Ft
270 Ft + 68 Ft Áfa = 338 Ft