Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

Hatályos: 2016. 11. 15- 2017. 12. 05

Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról

2016.11.15.

Kákics község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

I.Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében

szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások

igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások

igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult

családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra,

hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk

eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a

Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható

szociális ellátásokról.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Kákics község Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az

a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő

országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt, 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken

kívül, a Kákics község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében

is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a

gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében

más Önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján

a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. § . (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni egész évben folyamatosan , kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) A Sellye Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani

(4) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozaton.

(5) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.
- állami foglalkoztatási szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a Baranya Megyei Kormányhivatal Sellyei Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által kiállított igazolást,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel. (Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)
- vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
- egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(7) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(8) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(9) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a községben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

4. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,

d) elrendelheti környezettanulmány készítését,

e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

(2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.

(3) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.

(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni

5. § (1. )Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(2) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.

II.Fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

Hatásköri szabályok

6. § . (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

a) A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
ba)települési ápolási támogatás
bb) települési gyógyszertámogatás
bc.) települési létfenntartási támogatás
bd.)települési gyermeknevelési támogatás
b.) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében , jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint :
ba) települési temetési támogatás
bb.) települési eseti rendkívüli támogatás
c.)A jegyző a képviselő-testület által átruházott hatáskörében , jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint :
ca) települési lakásfenntartási támogatást
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás, gyermeknevelési támogatás részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(4) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, a Gyvt-ben illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
- köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint,
b.) szünidei gyermekétkeztetés
(5) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:
a) a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:
aa) étkeztetés
ab) házi segítségnyújtás
ac) idősek nappali ellátása
ad) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona
b) családsegítés a Sellyei Családsegítő és Gyermekjóléti Központ útján

7. § . A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

helyi szabályai

Települési lakásfenntartási támogatás

8. § . (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, a közüzemi számla kötelezettjének nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

9. § . A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

10. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át, a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a háztartás számlával igazolt havi kiadása meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének 20 %-át.

(2) A havi elismerhető költségeket kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni a kérelem benyújtását megelőző hónap közüzemi számlamásolatainak csatolásával.

(3) A helyben szokások tüzelőbeszerzésekre tekintettel a tüzelő kiadások számla nélkül havi 2.500.Ft-ban kerül elismerésre.

11. § A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást a háztartásnak ahhoz a rendszeres kiadásához kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

13. § . A lakásfenntartási támogatás mértéke havi 2.500. Ft, amennyiben azonban az igazolt költségek meghaladják az 1 főre eső jövedelem 35 %-át, havi 4000. Ft, de nem haladhatja a támogatni kért szolgáltatásról becsatolt havi számla összegét.

14. § . (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kerül megállapításra 6 hónap időtartamra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.

A lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartamáról a határozatban kell rendelkezni.
(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

15. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltatóhoz utalás formájában. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

16. § . (1.)Lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt.

(2.)A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

Települési ápolási támogatás

17. § . (1) A képviselő-testület települési ápolási támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg,kákicsi lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy

a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és

b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.

(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.

18. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő 3 napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

19. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta 1 alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

20. § Az ápolási támogatás megállapításkor, valamint a felülvizsgálat során, vagy bejelentésre bármikor az ápolást végző személy tevékenységét ellenőrizni kell.

21. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel,12 hónapra lehet megállapítani.

22. § .(1) A települési ápolási támogatás iránt a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 4. melléklet szerinti orvosi igazolást.

(2) Az ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

Települési gyógyszertámogatás

23. § . (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(4) A települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult ha,

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,

b) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300%-át és

c) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a nyugdíjminimum 10%-át, és

d.) közgyógyellátásban más jogcímen nem részesül.

(5) Az (5) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás a gyógyszerköltség 100 %-a, de maximum 10.000,- Ft. Az eseti gyógyszertámogatás igénylése esetén a 23. § (4) bekezdés d.) pontját nem kell vizsgálni.

(7) Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

24. § . (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000,- Ft

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást 1 naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) A települési gyógyszertámogatás iránt a 5.melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 6.melléklet szerinti orvosi igazolást.

25. § . Amennyiben a támogatott a számlával 8 napon belül nem számol el, úgy a rendszeres támogatást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és támogatott 1 évig jelen települési támogatásra nem jogosult.

Létfenntartási önkormányzati támogatás

26. § 1) Létfenntartási települési támogatásban azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130% -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.

(2) A létfenntartási települési támogatás megállapítható:

a) Alkalmanként

aa.) célhoz kötötten,
b) Havi rendszerességgel
ba.) jövedelem-kiegészítő támogatásként,
bb.) intézményi térítési díjként,
bc.) rendeletben másként nem nevesített támogatásra.
(3) A létfenntartási települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 10.000,- Ft között lehet megállapítani.
(4) Az alkalmanként megállapítható települési létfenntartási támogatás egy évben egy családon belül maximum 2 alkalommal állapítható meg.
(5) A havi rendszerességgel megállapított települési létfenntartási támogatás összege a rászorultságtól függően 1.000 – 5.000,- Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra.
(6) Amennyiben egy határozatban többszöri támogatás kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

27. § .A települési létfenntartási támogatás iránt a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

28. § . Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

Eseti rendkívüli települési támogatás

29. § .(1) Eseti rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedülálló esetén 300 %-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud,

(2) Eseti –rendkívüli élethelyzet miatti-kiadások támogatására nyújtott települési támogatás felső határa 50.000.- Ft.

(3) Azon személy részére, aki rendszeres létfenntartási támogatásban részesül, alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély egy évben maximum 1 alkalommal állapítható meg.

(4) Az eseti rendkívüli támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

30. § . A rendkívüli létfenntartási támogatás iránt a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

Települési gyermekvédelmi támogatás

31. § . (1) A képviselő-testület gyermekvédelmi önkormányzati támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 % át, egyedül élő esetében ezen összeg 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.

(3) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi,a képviselő-testület– kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.

A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg .
(5) A gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(6) A gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
– az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
(7) A gyermekvédelmi támogatás összegére, folyósítására a 26. §.(3)-(6) bekezdésében írtakat kell alkalmazni.

32. § . A rendkívüli létfenntartási támogatás iránt a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

Települési temetési támogatás

33. § . (1) (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–50 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani, de minimum 15.000. Ft-ot.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.

(7) A temetésre nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.

33. § . A temetési támogatás iránt a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

Köztemetés

34. § (1) A haláleset helye szerinti önkormányzat polgármestere – átruházott hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik az elhunyt eltemettetésről az Sztv.48. §. (1) bek. a.)-b.) pontjában meghatározott feltételek esetén.

(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

a) egészben mentesülhet, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és nincs vagyona,

b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-áts feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(4) A köztemetéssel kapcsolatos hatásköröket - átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.

Települési élelmiszercsomag és tűzifa juttatás

34/A. § A Képviselő-testület az óvodás és általános iskolás gyermekek, valamint a 75. életévüket betöltöttek és az annál idősebbek részére természetbeni támogatásként – hivatalból - évente egy alkalommal élelmiszercsomagot biztosíthat, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén, képviselő-testületi határozat alapján.

34/B. § (1) A képviselő-testület tárgyévi költségvetésében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén a pályázati forrásból megvalósított szociális célú tűzifa juttatás mellett természetbeni juttatásként évente egy alkalommal települési tűzifa juttatást állapíthat meg.

(2) A juttatás mértékéről a képviselő-testület alkalmanként dönt.

(3) A juttatás feltételeire a tárgyévben hatályos szociális tűzifa juttatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak irányadók és alkalmazandók.

Szünidei gyermekétkeztetés

35. § (1) A képviselő-testület a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést

a.) az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára az óvodai intézmény zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,
az a) pont alá nem tartozó gyermekek számára
a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon
megszervezi, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítja.
A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételével kapcsolatos kérelmek benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket a képviselő-testület helyben szokásos módon évente teszi közzé.
A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére vonatkozó kérelmet a Sellyei közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.
(3) Az ellátást biztosító döntésről a szülőt levélben értesíteni kell. Az értesítés alapján a szülő a gyermekjóléti szolgálattal az ellátás biztosításának módjáról megállapodást köt.
(4) A döntési eljárás az önkormányzati hivatal nyilvántartása, a szülő kérelme, vagy a közfoglalkoztató illetve a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul.
III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Felnőtt korúak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások

36. § . (1) Kákics község Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) idősek nappali ellátása (idősek klubja)

d) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona

(2) Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Családsegítő és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon.

(3) A SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője, illetve a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás minden évben önálló napirendi pont keretében, átfogó értékelést nyújt Kákics község Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.

Az ellátások igénybevétele

37. § . (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg, a díjakat a rendelet 11. melléklete tartalmazza.

Étkeztetés

38. § .(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és

a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,

b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk

ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,
c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

39. § . (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.

(1) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2)

Idősek nappali ellátása

40. § . A nappali ellátást az önkormányzat az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítja idősek klubja ellátás keretében.

Családsegítés

41. § A Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Családsegítő és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. Az ellátás térítésmentes.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások gyermekek részére

Általános szabályok

42. § . (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(1) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét kezdeményezhető.

43. § (1) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda ellátást

c.) gyermekétkeztetést

(2) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti óvodai nevelést és gyermekétkeztetést az Önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Ormánsági Tücsök Óvoda konyhája keretén belül biztosítja.

(3) Az Önkormányzat az általános iskolai tanulók étkeztetését az KLIK-kel kötött elltási szerződés alapján a (2) bekezdés szerint biztosítja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében az intézmény vezetőjéhez illetve a 43. § (1) c.)pontja szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.

Gyermekjóléti szolgálat

44. § . (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton (7960 Sellye, Erdély u. 4.) keresztül biztosíja.

(1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi.

A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjénél lehet.
(2) Az ellátás biztosítását a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.
(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

Óvodai ellátás

45. § . Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv-t kell alkalmazni.

Térítési díj

46. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetésért – jogszabályban meghatározott mentességek kivételével - térítési díjat kell fizetni.

(2) Az Ormánsági Tücsök Óvoda konyhája által biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díját – annak igénybevevői körére kiterjedően – a rendelet 12. melléklete tartalmaza.

(3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(4) Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott esetben normatív kedvezményt kell bizotsítani az ellátottnak.

IV. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

47. § . (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 2015. január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatásokat a lejáratig kell folyósítani.

(3) A 2015. január 1. napját követően megszüntetett ápolási díjban részesülő személyeket 2015. március 5. napjáig értesíteni kell az e rendeletben meghatározott települési ápolási díj lehetőségéről.

48. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 7/2011.(IV.26.) rendelete.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.