Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2020. 05. 22- 2021. 09. 22Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Kákics község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében
szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások
igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult
családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra,
hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk
eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a
Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható
szociális ellátásokról.
2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Kákics község Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az
a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő
országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt, 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken
kívül, a Kákics község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében
is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a
gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében
más Önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján
a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.
3. § . (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni egész évben folyamatosan , kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3) A Sellye Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani
(4) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozaton.
(5) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
4. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:
a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
d) elrendelheti környezettanulmány készítését,
e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(3) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.
(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni
5. § (1. )Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(2) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.
II.Fejezet
A szociális gondoskodás rendszere
Hatásköri szabályok
6. § . (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.
(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
7. § . A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
helyi szabályai
Települési lakásfenntartási támogatás
8. § . (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, a közüzemi számla kötelezettjének nyújtott hozzájárulás.
(2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
9. § . A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
10. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át, a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a háztartás számlával igazolt havi kiadása meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének 20 %-át.
(2) A havi elismerhető költségeket kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni a kérelem benyújtását megelőző hónap közüzemi számlamásolatainak csatolásával.
(3) A helyben szokások tüzelőbeszerzésekre tekintettel a tüzelő kiadások számla nélkül havi 2.500.Ft-ban kerül elismerésre.
11. § A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást a háztartásnak ahhoz a rendszeres kiadásához kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
12. § A lakásfenntartási támogatás mértéke havi 4.000,- Ft, amennyiben azonban az igazolt költségek meghaladják az 1 főre eső jövedelem 25 %-át, havi 6.000.-Ft, de nem haladhatja a támogatni kért szolgáltatásról becsatolt havi számla összegét.
13. § . (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kerül megállapításra 12 hónap időtartamra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
14. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltatóhoz utalás formájában. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
16. § . (1.)A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltatóhoz utalás formájában. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
Települési ápolási támogatás
17. §
18. §
19. §
20. §
21. §
22. §
Települési gyógyszertámogatás
23. § . (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(4) A települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult ha,
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,
b) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 300%-át és
c) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a nyugdíjminimum 10%-át, és
d.) közgyógyellátásban más jogcímen nem részesül.
(5)
(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás a gyógyszerköltség 100 %-a, de maximum 20.000,- Ft. Az eseti gyógyszertámogatás igénylése esetén a 23. § (2) bekezdés d.) pontját nem kell vizsgálni.
(7) Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
24. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3)
(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 7.000 Ft.
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást 1 naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
(6) A települési gyógyszertámogatás iránt a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 4.melléklet szerinti orvosi igazolást.
25. §
Létfenntartási önkormányzati támogatás
26. § (1) Létfenntartási települési támogatásban azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200% -át nem haladja meg, egyedül élő esetében ezen összeg 250 %-át.
(2) A létfenntartási települési támogatás megállapítható:
a) Alkalmanként
27. § A települési létfenntartási támogatás iránt az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
28. § . Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
Eseti rendkívüli települési támogatás
29. § .(1) Eseti rendkívüli települési támogatásban azon személy részesíthető kérelemre vagy hivatalból, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300 %-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCL törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
e) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.
(2) Eseti – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott települési támogatás felső határa 60.000,- Ft.
(3) Azon személy részére, aki rendszeres létfenntartási támogatásban részesül, alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott települési támogatás egy évben maximum 1 alkalommal állapítható meg.
(4) Az eseti rendkívüli támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
30. § Az eseti rendkívüli települési támogatás iránt a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
Települési gyermekvédelmi támogatás
31. § (1) A képviselő-testület gyermekvédelmi önkormányzati támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 % át, egyedül élő esetében ezen összeg 150 %-át.
(2) A képviselő-testület települési gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % át, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át.
(3) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet
a) a gyermek iskoláztatásához, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.
(4) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(5) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi,a képviselő-testület– kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.
32. § A gyermekvédelmi támogatás iránt a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
Települési temetési támogatás
33. § . (1) (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos legyen.
(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.
(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–50 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani, de minimum 15.000. Ft-ot.
(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(5) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetésre nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.
33. § A temetési támogatás iránt a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
Köztemetés
34. § (1) A haláleset helye szerinti önkormányzat polgármestere – átruházott hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik az elhunyt eltemettetésről az Sztv.48. §. (1) bek. a.)-b.) pontjában meghatározott feltételek esetén.
(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól
a) egészben mentesülhet, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és nincs vagyona,
b) 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-áts feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(4) A köztemetéssel kapcsolatos hatásköröket - átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.
települési élelmiszercsomag
34/A. § A Képviselő-testület a településen életvitelszerűen élő szociálisan rászoruló személyek részére természetbeni támogatásként, hivatalból, évente legfeljebb öt alkalommal élelmiszercsomagot biztosíthat, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén, képviselő-testületi határozatban foglaltak alapján.
34/B. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén, képviselő-testületi határozat alapján bölcsőde-, óvoda- és iskolakezdési települési támogatást (együttes elnevezése: települési beiskolázási támogatás) állapíthat meg hivatalból azon szociálisan rászoruló bölcsődés, óvodás, általános iskolás, nappali tagozatos középiskolás gyermek vagy nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató hallgató részére - legfeljebb azonban 23 éves életkorig-, aki szülőjével (gondviselőjével) együtt életvitelszerűen él a településen és az adott nevelési- illetve tanévre nappali tagozatra beiratkozott, melyről szóló érvényes jogviszony igazolást a támogatás felvételekor bemutatja. A támogatás mértékéről a képviselő-testület a költségvetési forrás rendelkezésre állásának függvényében dönt, az egyes intézménytípusok tekintetében eltérő összegű támogatást biztosíthat.
34/C. § A képviselő-testület tárgyévi költségvetésében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén a pályázati forrásból megvalósított szociális célú tűzifa juttatásban nem részesült, szociálisan rászoruló, a településen életvitelszerűen élő személyek -családonként egy fő- támogatására, természetbeni juttatásként évente egy alkalommal települési tűzifa juttatást állapíthat meg képviselő-testületi határozat alapján.
34/D. § A 34/A-34/C. §-okban szabályozott ellátások szempontjából szociálisan rászoruló az, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja meg. A támogatás biztosítása jövedelemvizsgálat nélkül, a támogatottnak a jogosultsági feltételnek való megfelelésére vonatkozó, büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata alapján történik
Szünidei gyermekétkeztetés
35. § (1) A képviselő-testület a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja.
(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést
Szociális szolgáltatások
Felnőtt korúak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások
36. § . (1) Kákics község Önkormányzat az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) idősek nappali ellátása (idősek klubja)
d) ápoló-gondozó otthoni ellátást nyújtó idősek otthona
(2) Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon.
(3)
Az ellátások igénybevétele
37. § . (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg, a díjakat a rendelet 9. melléklete tartalmazza
Étkeztetés
38. § .(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,
b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk
Házi segítségnyújtás
39. § . (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.
(1) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
(2)
Idősek nappali ellátása
40. § . A nappali ellátást az önkormányzat az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítja idősek klubja ellátás keretében.
Családsegítés
41. § A Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. Az ellátás térítésmentes.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások gyermekek részére
Általános szabályok
42. § . (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(1) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét kezdeményezhető.
43. § (1) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda ellátást
c.) gyermekétkeztetést
(2) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti óvodai nevelést és gyermekétkeztetést az Önkormányzat a Sellye Térségi Intézményi Társulás által fenntartott Ormánsági Tücsök Óvoda, Mini Bölcsőde és Konyha keretén belül biztosítja.
(3) Az Önkormányzat az általános iskolai tanulók étkeztetését az KLIK-kel kötött elltási szerződés alapján a (2) bekezdés szerint biztosítja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében az intézmény vezetőjéhez illetve a 43. § (1) c.)pontja szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.
Gyermekjóléti szolgálat
44. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központon (7960 Sellye, Erdély u. 4.) keresztül biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi.
Óvodai ellátás
45. § . Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv-t kell alkalmazni.
Térítési díj
46. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetésért – jogszabályban meghatározott mentességek kivételével - térítési díjat kell fizetni.
(2) Az Ormánsági Tücsök Óvoda , Mini Bölcsőde és Konyha által biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díját – annak igénybevevői körére kiterjedően – a rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.
(3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.
(4) Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott esetben normatív kedvezményt kell bizotsítani az ellátottnak.
Hatályba léptető rendelkezések
47. § . (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2015. január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatásokat a lejáratig kell folyósítani.
(3) A 2015. január 1. napját követően megszüntetett ápolási díjban részesülő személyeket 2015. március 5. napjáig értesíteni kell az e rendeletben meghatározott települési ápolási díj lehetőségéről.
48. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 7/2011.(IV.26.) rendelete.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.