1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Kákics Község Önkormányzata közigazgatási területén életvitelszerűen élő

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt, 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, Kákics község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más Önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

3. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni egész évben folyamatosan, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) A Sellye Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.

(4) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozaton.

(5) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló, mindenkori hatályos rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(8) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(9) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a községben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

4. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:

(2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.

(3) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.

(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni

(5) Települési támogatások igénylésénél elsődlegesen a lakcímkártyán szereplő adatok az irányadók azzal, hogy egy lakcímen a külön élés csak bírósági határozattal igazolható.

5. § (1) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(2) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.

6. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.

(2) Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat nyújtja:

(3) A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint az alábbi ellátásokat nyújtja:

(4) A jegyző a képviselő-testület által átruházott hatáskörében, jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint települési lakásfenntartási támogatást nyújt.

(5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás, gyermeknevelési támogatás részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(6) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, a Gyvt-ben illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

(7) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:

7. § A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, a nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

8. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, a közüzemi számla kötelezettjének lakbér vagy albérleti támogatás esetén a szerződés szerinti bérlőnek nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

9. § A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

10. § Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 360%-át, egyedülálló esetén 400 %-át, a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a háztartás számlával igazolt havi kiadása meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének 15 %-át.

11. § A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást a háztartásnak ahhoz a rendszeres kiadásához kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

12. § (1) A havi elismerhető költségeket kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni a kérelem benyújtását megelőző hónap közüzemi számlamásolatainak, illetve feltöltős mérőóra esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap Előfizetős befizetési bizonylatának csatolásával a bizonylaton szereplő partnerszám igazolása mellett.

(2) A helyben szokásos tüzelőbeszerzésekre tekintettel a tüzelő kiadások számla nélkül havi 4.000.Ft-ban kerül elismerésre.

13. § A lakásfenntartási támogatás mértéke havi 5.000,- Ft, amennyiben azonban az igazolt költségek meghaladják az 1 főre eső jövedelem 25 %-át, havi 8.000.-Ft, de nem haladhatja a támogatni kért szolgáltatásról becsatolt havi számla összegét.

14. § (1) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kerül megállapításra 12 hónap időtartamra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.A lakásfenntartási támogatás folyósításának időtartamáról a határozatban kell rendelkezni.

(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) Korábbi jogosultság esetén annak megszűnését megelőző hónapban nyújtható be ismételt települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelem.

15. § A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltatóhoz utalás formájában. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

16. § (1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben jegyző dönt.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.

17. § (1) A települési lakókörnyezetet megóvása, a környezetszennyezés megakadályozása, a közegészségügyi kockázatok elkerülése, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI. 29.) Korm. rendeletben az ingatlantulajdonost terhelő kötelezettségek maradéktalan betartásának elősegítése érdekében az önkormányzat szennyvízszippantási lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a legális szennyvízszippantás kiadásának viseléséhez.

(2) Települési szennyvízszippantási támogatásra kérelmező akkor jogosult ha,

(3) A települési szennyvízszippantási támogatást ugyanazon lakásra 1 naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(4) Az egy alkalommal megállapított támogatás összege nem haladhatja meg a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére kötött közszolgáltatási szerződés szerinti közszolgáltató által kiállított, a mindenkor hatályos közszolgáltatási díjat tartalmazó- és a kérelemhez csatolt-számlaköltség 100%-át.

(5) A települési szennyvízszippantási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(6) A települési szennyvízszippantási támogatás iránt a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

18. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult ha,

(3) Települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha a kezelőorvos igazolja a gondozott betegségéhez szükséges gyógyszerek szükségességét, a gyógyszertár a pedig az igazolt gyógyszerek árát.

(4) A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról a képviselő-testület dönt.

(5) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(6) A települési gyógyszertámogatás iránt a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 5. melléklet szerinti orvosi igazolást.

19. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás a gyógyszerköltség 100 %-a, de maximum 20.000,- Ft, orvosi segédeszköz/szemüveg vásárlásához kért támogatás esetén 30.000. Ft., de maximum azok bekerülési költsége. Az eseti gyógyszertámogatás igénylése esetén a 18. § (2) bekezdés d.) pontját nem kell vizsgálni.

20. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000 Ft, de nem haladhatja meg a havi gyógyszerköltség összegét.

(3) A rendszeres települési gyógyszertámogatást 1 naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani

21. § (1) Létfenntartási települési támogatásban azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek

(2) A létfenntartási települési támogatás megállapítható:

(3) A létfenntartási települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 5.000 – 20.000,- Ft között lehet megállapítani.

(4) Az alkalmanként megállapítható települési létfenntartási támogatás egy évben egy családon belül maximum 2 alkalommal állapítható meg.

(5) A havi rendszerességgel megállapított települési létfenntartási támogatás összege a rászorultságtól függően 5.000 – 20.000,- Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra.

(6) Amennyiben egy határozatban többszöri támogatás kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

(7) A települési létfenntartási támogatás iránt a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

22. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a képviselő-testület dönt.

23. § (1) Eseti rendkívüli települési támogatásban azon személy részesíthető kérelemre vagy hivatalból, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert

(2) Eseti – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott települési támogatás felső határa 100.000,- Ft.

(3) Az eseti rendkívüli támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

24. § Az eseti rendkívüli települési támogatás iránt a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

25. § (1) A képviselő-testület települési gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 % át, egyedülálló esetében ezen összeg 350 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

(3) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a Képviselő-testület – kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít. A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg.

(5) A gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(6) A gyermekvédelmi támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

(7) A gyermekvédelmi támogatás összegére, folyósítására a 21. §.(3)–(6) bekezdésében írtakat kell alkalmazni.

26. § (1) A gyermekvédelmi támogatás iránt a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

(2) A települési gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

27. § (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése erre éves keretet irányoz elő , a Képviselő-testület kérelemre – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában, valamint felsőfokú tanulmányokat folytató diák részére beiskolázási támogatást biztosít.

(2) A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg .

(3) A (2) bekezdésben meghatározott beiskolázási keret megállapítása esetén kérelemre beiskolázási támogatásban részesíthető az az óvodás, illetve tanulmányokat folytató diák, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(4) A támogatást a tankötelezettre tekintettel a szülő igényli a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon. A támogatás csak kérelem benyújtása esetén folyósítható.

(5) A (3) és (4) bekezdésekben meghatározott kérelem benyújtása esetén a havi jövedelmet igazoltnak kell tekinteni, amennyiben a szülő

(6) Jelen szabályok alkalmazása esetén az egy főre eső jövedelem azonos a már benyújtott kérelme alapján folyósított rendszeres önkormányzati ellátásra való jogosultság során megállapított összeggel.

(7) A közép, vagy felsőfokú intézmény tanulója esetén a kérelemhez csatolni kell a köznevelési intézmény igazolását a tanulói jogviszony fennállásáról.

(8) A támogatás összegéről a benyújtott kérelmek alapján –a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével- a képviselő-testület évente dönt.

(9) Az önkormányzat a már kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezheti a szülőt, amennyiben a támogatás folyósítását követő 6 hónapon belül a tanköteles gyermek tankötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, illetve a nem tanköteles gyermek a támogatott tanulmányait önhibájából abbahagyja.

28. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos legyen.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartását akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás összege kérelmenként- a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10-50%-a között állapítható meg, a támogatás maximum összege 80.000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(5) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.

(7) A temetésre nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) A temetési támogatás iránt a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

29. § (1) Születési támogatásra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő/törvényes képviselő, amennyiben:

(2) A támogatás gyermekenkénti összege: 25.000,- Ft.

(3) A születési támogatást a szülő/törvényes képviselő a gyermek születését követő 3 hónapon belül igényelheti. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelem elbírálásához csatolni kell:

(5) ) A születési támogatás iránt a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.

(6) A kérelem ügyében átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

30. § (1) A haláleset helye szerinti önkormányzat polgármestere – átruházott hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik az elhunyt eltemettetésről az Sztv.48. §. (1) bek. a.)-b.) pontjában meghatározott feltételek esetén.

(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(3) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól

(4) A köztemetéssel kapcsolatos hatásköröket - átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.

31. § (1) (1) A Képviselő-testület természetbeni támogatásként kérelemre évente egy alkalommal élelmiszercsomag természetbeni juttatást biztosíthat, az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén.

(2) A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg .

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatási keret megállapítása esetén kérelemre élelmiszercsomag juttatásban részesíthető az kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(4) A támogatást a 12. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A támogatás csak kérelem benyújtása esetén folyósítható.

(5) A (3) és (4) bekezdésekben meghatározott kérelem benyújtása esetén a havi jövedelmet igazoltnak kell tekinteni, amennyiben a kérelmező

(6) Jelen szabályok alkalmazása esetén az egy főre eső jövedelem azonos a már benyújtott kérelme alapján folyósított rendszeres önkormányzati ellátásra való jogosultság során megállapított összeggel.

(7) A támogatás összegéről a benyújtott kérelmek alapján a képviselő-testület dönt.

32. § (1) A képviselő-testület tárgyévi költségvetésében meghatározott forrás rendelkezésre állása esetén a pályázati forrásból megvalósított szociális célú tűzifa juttatás mellett természetbeni juttatásként kérelemre évente egy alkalommal települési tűzifa juttatást állapíthat meg.

(2) Tűzifa juttatásban részesíthető az kérelmező, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(3) A támogatást a 13. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A támogatás csak kérelem benyújtása esetén folyósítható.

(4) A (4) bekezdésekben meghatározott kérelem benyújtása esetén a havi jövedelmet igazoltnak kell tekinteni, amennyiben a kérelmező

(5) Jelen szabályok alkalmazása esetén az egy főre eső jövedelem azonos a már benyújtott kérelme alapján folyósított rendszeres önkormányzati ellátásra való jogosultság során megállapított összeggel.

(6) A támogatás összegéről a benyújtott kérelmek alapján a képviselő-testület dönt.

33. § (1) (1) A képviselő-testület a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja.

(2) A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést

(3) A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételével kapcsolatos kérelmek benyújtására vonatkozó eljárást és határidőket a képviselő-testület helyben szokásos módon évente teszi közzé.

(4) A szünidei gyermekétkeztetés igénybevételére vonatkozó kérelmet a Sellyei közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

34. § (1) Kákics Község Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel. (7621.Pécs, Jókai u.1.):

(2) Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja, annak Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon.

35. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. vezetője határozza meg.

36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és

(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

37. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 62. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

38. § A nappali ellátást az önkormányzat az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosítja idősek klubja ellátás keretében.

39. § A Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja. Az ellátás térítésmentes.

40. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét kezdeményezhető.

41. § (1) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

(2) Az (1) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti óvodai nevelést és gyermekétkeztetést az Önkormányzat a Sellye Térségi Intézményi Társulás által fenntartott Ormánsági Tücsök Óvoda, Bölcsőde és Konyha keretén belül biztosítja.

(3) Az Önkormányzat az általános iskolai tanulók étkeztetését a (2) bekezdés szerint biztosítja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében az intézmény vezetőjéhez illetve a 43. § (1) c.) pontja szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.

42. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat Sellye Város Önkormányzat által fenntartott Sellye Család- és Gyermekjóléti Központon (7960 Sellye, Erdély u. 4.) keresztül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi.A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjénél lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a Sellye Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

43. § Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.tv-t kell alkalmazni.

44. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(2) Az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetésért – jogszabályban meghatározott mentességek kivételével - térítési díjat kell fizetni.

(3) Az Ormánsági Tücsök Óvoda , Bölcsőde és Konyha által biztosított gyermekétkeztetés intézményi térítési díját annak igénybevevői körére kiterjedően a Gyvt. 29. §.(3) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az intézményt fenntartó Sellye Térségi Intézményi Társulás társulási megállapodásában elfogadottak szerint Sellye Város Önkormányzat képviselő-testületének rendelete határozza meg.

(4) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.

(5) Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott esetben normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottnak.

45. § (1) A 2021. szeptember 30. napját megelőzően megállapított rendszeres támogatásokat a lejáratig kell folyósítani.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 13/2016.(XI.15.), a 14/2017.(XII.5.), a 5/2018.(IV.26.) és a 7/2019. (VII.18.) , 6/2020. (V.21.), rendeletek.

46. § Ez a rendelet 2021. szeptember 23-án lép hatályba.