Bánfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2020. (VIII.27.) önkormányzati rendelete

Bánfa Község településképi védelméről

Bánfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 43/A. § (6) bekezdés

3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Tolna Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Bánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 4/2017 (X.4.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

3. 1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet célja Bánfa község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

   1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával,

   2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

   3. a településképi követelmények meghatározásával,

   4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával,

   5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a település történeti múltját, építészeti kultúráját, polgárainak városszeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2. § A rendelet hatálya

1. A rendelet területi hatálya Bánfa Község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

   1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

   2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

   3. meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

1. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

   1. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.

   2. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.

   3. Épületszélesség:

      1. négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret,

      2. épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

   4. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

   5. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

   6. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint.

   7. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

   8. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

   9. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a 3. mellékletben és a 28.§ (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.

   10. Kerítés speciális típusai:

       1. áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 80 cm-t,

       2. nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú tömör kerítés.

       3. ipari kerítés: ponthegesztett-, táblás-, drótkerítés, vadháló.

       4. ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.

   11. Kertépítészeti terv: Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv. (Helyszínrajz: a kert felmérési rajza, meglévő állapot rögzítése; Kertépítészeti vázlatterv: utak, burkolatok, kerti építmények, vízarchitektúrák és növénycsoportok pontos elhelyezkedése; Növényalkalmazási terv: növénykiültetési koncepció az egyes növénycsoportok megnevezésével, ajánlott növénylistával; Öntözőrendszer vázlatterve: szórófejek elhelyezkedése, típusai, darabszáma; Műleírás: a kert koncepciójának illetve az anyag és eszközhasználat rövid szöveges leírása)

   12. Közterületkezelő: Bánfa Község Önkormányzata.

   13. Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületeket csak építési helyen belül szabad elhelyezni.

   14. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

   15. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.

   16. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben

találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.

1. 17. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

   18. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

   19. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

   20. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településtörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

3. 2. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

4. § A helyi védelem feladata

   1. a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,

   2. a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.

5. § A helyi védelem a Korm. rendeletben meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő- testület önkormányzati rendelettel rendeli el.

1. A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.

2. A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

   1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

      1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

      2. a védendő érték megnevezését,

      3. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

      4. a védendő érték rövid leírását,

      5. a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

      6. a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

   2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

      1. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

      2. a védett érték megnevezését,

      3. a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

      4. a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

      5. a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,

      6. a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

3. Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.

A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

7. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak- mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

   1. a kezdeményezés előzetes értékelése,

   2. az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,

   3. a Képviselő-testület 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

3. A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

   1. a védendő érték megnevezése,

   2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,

   3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,

   4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.

4. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

   1. a kezdeményezőt,

   2. a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát.

5. A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket Bánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési, valamint a településképi feladataival összefüggő partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló helyi önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (4) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

6. A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

   1. a védett érték megsemmisült, vagy

   2. a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

3. A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

4. Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek az 1. mellékletből törölni kell.

6. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet (települési értékleltár), melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

2. A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

   1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

   2. a védelem típusát,

   3. a védett érték helymeghatározásának adatait,

   4. a védett érték rendeltetését és használatának módját,

   5. a védett érték leírását,

   6. beavatkozási javaslatot,

   7. fotódokumentációt,

   8. a védelem elrendelésére vonatkozó testületi döntés számát.

3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

6. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendeletben meghatározottakra irányulhat.

2. A helyi egyedi védelem a Korm. rendelet bekezdésében meghatározott elemekre terjedhet ki.

3. A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. mellékletben

található táblázat tartalmazza.

2. A helyi területi védelem alá tartozó terület lehatárolását a 2. melléklet

tartalmazza.

2. A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

2. A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

   1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és

   2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

3. A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

4. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

5. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

6. Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

6. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

2. A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

3. Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

4. A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

5. A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

6. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.

2. A Bíráló Bizottság háromtagú. Tagjai a Polgármester, a Jegyző, és a Főépítész.

3. A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.

4. A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

6. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

2. Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

3. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

3. 3. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. § A Korm. rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.

6. § A településképi szempontból meghatározó területek:

   1. Történeti településrész,

   2. Simonfa településrész,

   3. Helyi természet és tájvédelemmel érintett terület,

   4. Temető,

   5. Beépítésre nem szánt külterület.

3. 4. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános előírások

16. § (1) Bánfa község legrégebben lakot részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.

2. A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

3. A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

4. Kiemelt védelmet élvez a helyi védett érték (1. és 2. melléklet) közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

15. § (1) Területi építészeti követelmények:

    1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.

    2. Az telepítés értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

       1. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

       2. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

    3. Udvari épületek elhelyezése:

       1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.

       2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

       3. Az udvari épület és melléképület legmagasabb pontja a lakóépület legmagasabb pontját nem haladhatja meg.

2. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Tömegformálás:

      1. a magastetős épület

aa) utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,

ab) fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak, továbbá a melléképítmények tetőhajlásszöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

2. 2. Homlokzati kialakítás:

      1. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

   3. Anyag és színhasználat:

      1. Homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott és településen valamint a magyar falusi életben hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során

homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók.

2. 1. 2. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

   2. Kerítés kialakítása:

      1. Ideiglenes kerítés kivételével kerítés a közterület szabályozással érintett telkeknél a szabályozási tervbe jelölt szabályozási vonalon építhető. Közterület szabályozással nem érintett telkek esetében az ingatlan telekhatárain építhető kerítés.

      2. Utcai kerítés náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.

   3. A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

      1. a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

      2. a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

      3. síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen belül helyezhetők el. Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Csonkakonty tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

2. 1. 4. síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felöl telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető. A berendezések alatt a füvesítetlenül nem maradhat a talaj,

      5. házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

   2. Növénytelepítési előírások:

      1. A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

      2. Az újonnan kialakításra kerülő utcák fásítását a telekosztással egyidőben el kell végezni.

      3. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (11. melléklet) kell alkalmazni.

      4. Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Az épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

      5. Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők.

      6. A közparkot területére vonatkozó előírások:

fa) Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.

fb) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

fc) Az öntözés lehetőséget biztosítani kell.

fd) A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

fe) A meglevő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

fg) A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

2. 1. 7. A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

ga) Beépítésre szánt területen:

A szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élő sövény) esetében 1,0 m.

A 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m.

gb) Beépítésre nem szánt területen:

Gyümölcsfa, iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény) esetében 0,8 m.

Minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény) és – a gb) alpontban fel nem sorolt egyéb – fa esetében 2,0 m.

A kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m.

A 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élő sövény), továbbá dió és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.

gc) Közút területén az építési területük határai és a növények között: ha) cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m, a 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.

2. 1. 8. Fapótlás szabályai

ha) A település területén mellmagasságban 15 cm törzs átmerőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

hb) A kivágott fát pótolni kell. Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzs átmerőjének összege a kivágott fák törzs

átmerőjének összegét legalább 20%-al meghaladja. A torzs átmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani. A fapótlási kötelezettséget legalább 3cm törzs átmérőjű fákkal kell teljesíteni.

2. 1. 1. 1. A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő zöldfelületi elemekhez. Hiányos növényi elem esetén a pótlás lehetősége nem honos fajjal nem biztosítható (11. melléklet), kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén. A pótlást előnevelt fával kell biztosítani.

   2. Árusítópavilon és a közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek legfeljebb 15 m²-es alapterülettel a faluképbe illően, hagyományos építőanyagok felhasználásával, kezelhetőségének, tisztán tarthatóságának biztosításával létesíthetők.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

18. § (1) A Történeti településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

2. Területi építészeti követelmények:

   1. Új főépület az utcára merőleges, illetve befordított (ún. hajlított házas lehet) telepítésű lehet.

   2. Az épületek utcára merőleges telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

   3. A melléképület, garázs a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezhetők el.

   4. Új főépület a telek homlokvonalától számított 25 méteren belül, új melléképület a telek homlokvonalától számított 50 belül helyezhető el.

   5. A helyi területi védelemmel érintett telken új főépület e rendelet 2. mellékletében ábrázoltak szerint telepíthető az építési határvonalak tekintetében.

3. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Illeszkedés:

Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképtől eltérő nem lehet (illeszkedés). Az illeszkedés vizsgálta során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2. 2. Tömegformálás:

      1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

      2. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

      3. Új főépület építése esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.

      4. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

      5. Magastető 35^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

      6. Az utcára merőlegesen telepített főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége a 10 métert, és a telek homlokvonalának maximum 2/3-át nem haladhatja meg, saroktelek kivételével.

      7. Az épület legmagasabb pontja 11 méternél nem lehet magasabb.

2. Homlokzati kialakítás:

   1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

   2. Tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit

   3. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

   4. Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

   5. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

   6. Utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

   7. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

ga) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem- panel és napkollektor kollektorháza kivételével – tetőfelületen és utcai homlokzaton, valamint az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el. Az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl a függőleges homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

gb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul, az épület külső megjelenésétől eltérő módon nem helyezhető el. gc) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

qd) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

2. 8. Ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyag és színhasználat:

   1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

   2. Főépületen égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú magastető nem alakítható ki. A főépület héjazata natúr, terrakotta vagy grafit színtől eltérő módon nem létesíthető.

   3. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe, üveg vagy hasított kőburkolat.

   4. Épületeken fém, műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

   5. A 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb melléképület

ea) magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

eb) újonnan a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakítható ki.

2. Kerítés kialakításának előírásai:

   1. A településrészen a hagyományos építőanyagoktól és formáktól eltérő utcai kerítést nem építhető.

   2. Látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

   3. Tömör, tagolatlan felületű kerítések nem létesíthetők.

   4. A kerítés magasága a 1,5-nél kisebb és 1,8 m-nél nagyobb nem lehet, lábazata a 0,5 métert nem haladhatja meg.

   5. A kerítés felülete lehet tégla, terméskő, fa és vakolt felület, acél anyagú szerkezetekkel kiegészítve.

18. § (1) (1) A Simonfa településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

2. Területi építészeti követelmények:

   1. Új főépület az utcára merőleges telepítésű lehet.

   2. Az épületek utcára merőleges telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.

   3. A melléképület, garázs a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezhetők el.

   4. Új főépület a telek homlokvonalától számított 20 méteren belül, új melléképület a telek homlokvonalától számított 35 belül helyezhető el.

3. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Illeszkedés:

Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképtől eltérő nem lehet (illeszkedés). Az illeszkedés vizsgálta során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

2. 2. Tömegformálás:

      1. A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.

      2. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

      3. Új főépület építése esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.

      4. Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.

      5. Magastető 35^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

      6. A főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége a 10 métert, és a telek homlokvonalának maximum 2/3-át nem haladhatja meg, saroktelek kivételével.

      7. Az épület legmagasabb pontja 11 méternél nem lehet magasabb.

2. Homlokzati kialakítás:

   1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.

   2. Tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit

   3. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

   4. Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

   5. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

   6. Utcai homlokzaton garázskapu nem létesíthető.

   7. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

ga) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem- panel és napkollektor kollektorháza kivételével – tetőfelületen és utcai homlokzaton, valamint az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el. Az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl a függőleges homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

gb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul, az épület külső megjelenésétől eltérő módon nem helyezhető el. gc) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

qd) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

2. 8. Ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

5. Anyag és színhasználat:

6. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

7. Főépületen égetett agyagcserép, vagy ahhoz hasonló megjelenésű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú magastető nem alakítható ki. A főépület héjazata natúr, terrakotta vagy grafit színtől eltérő módon nem létesíthető.

8. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe, üveg vagy hasított kőburkolat.

9. Épületeken fém, műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

10. A 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb melléképület

ea) magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

eb) újonnan a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakítható ki.

5. Kerítés kialakításának előírásai:

6. 6. A településrészen a hagyományos építőanyagoktól és formáktól eltérő utcai kerítést nem építhető.

   7. Látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

   8. Tömör, tagolatlan felületű kerítések nem létesíthetők.

   9. A kerítés magasága a 1,8 m-t, lábazata a 0,5 métert nem haladhatja meg.

   10. A kerítés felülete lehet tégla, terméskő, fa és vakolt felület, acél anyagú szerkezetekkel kiegészítve.

24. § A Helyi természet és tájvédelemmel érintett területre a (2) – (4) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

2. Általános előírások:

   1. Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

   2. Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

3. Területi építészeti követelmények:

   1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.

   2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.

4. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Illeszkedés:

      1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

   2. Tömegformálás:

      1. Földszint+tetőtér beépítésnél nagyobb szintszámú épület nem létesíthető.

      2. Épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve a 11 métert, szélessége az 8,0 m-t nem haladhatja meg.

      3. Az épületenkénti legnagyobb bruttó alapterület a 100 m²-t nem haladhatja meg.

      4. A területen lapostető nem létesíthető. A magastető 35^o-nál kisebb és 45^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

   3. Anyag és színhasználat:

      1. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő

színezést kell használni. Vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színezéssel nem kerülhet kialakításra

2. 1. 2. A 20 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

   2. Kerítés kialakításának előírásai:

      1. A területen legfeljebb 1,5 méter magas, áttört fa anyagú kerítés vagy vadháló építhető létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.

   3. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.

19. § (1) A Temető területére a (2) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

2. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Tömegformálás:

      1. Új építmény építése esetén a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.

      2. A területen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.

      3. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.

      4. A magastető 35^o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

f) Áttört kerítések létesíthetők.

2. 2. Homlokzati kialakítás:

      1. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

      2. Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.

      3. Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.

   3. Anyag és színhasználat:

      1. A magastető égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló megjelenésű és színű egyéb anyagból készült tetőfedő anyagtól eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki.

      2. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

   4. Kerítés kialakítása:

      1. A területet legalább 1,8 m, de legfeljebb 2,0 m magas tömör, falazott jellegű kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel lehet keríteni

      2. Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. Élő sövénnyel takart kerítés, vagy a településen hagyományos

építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült kerítés létesíthető.

25. § (1) A Beépítésre nem szánt külterületre a (2) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:

2. Egyedi építészeti követelmények:

   1. Az épületek tömegaránya, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

   2. Gazdasági épület kizárólag földszintes lehet.

   3. Épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve a 14 métert nem haladhatja meg kivéve harangtorony vagy sajátos funkciójú építmény.

   4. A területen lapostető nem létesíthető.

   5. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

   6. 50 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.

   7. A birtokközpontra vonatkozó követelmények:

      1. A birtokközpont határai mentén kertépítész által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (11. melléklet) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

      2. A telkek belső növényesítése által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

      3. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell (11. melléklet).

10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények

25. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (10) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

2. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

3. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje

4. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

5. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

6. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

7. Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

8. (3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

9. Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

10. Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható

    1. tetőfelületén

       1. antenna felépítmény,

       2. klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

       3. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,

       4. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

    2. homlokzatán

       1. reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,

       2. üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,

       3. napelem, napkollektor,

       4. új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,

       5. háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,

       6. reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet nem helyezhető el.