Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2010.(lX.27.) rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következőket rendeli el:

l. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1.§ (1)A rendelet hatálya Botykapeterd község közigazgatási területére terjed ki.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával szabad.

2. Fogalommeghatározások

2.§ E rendelet alkalmazásában:

(1)Épületszélesség:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(2)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

(3)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

3. Értelmező rendelkezések

3.§(1)E rendelet előírásai és a SZT szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire:

a)irányadó telekhatár

b)megszüntető jel

c)helyi művi értékek

d)beültetési kötelezettség

4.§(1)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a SZT szerinti tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

(2)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a keleti oldalhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

5.§Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

(1)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető.

(2)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető.

(3)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

(4)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

(5)Az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

4. Építési engedélyezés általános szabályai

6.§(1)Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén mezőgazdasági üzemi területen, gazdasági területen, valamint birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni. A tervben a külterületen, valamint a belterület és a külterület határán fekvő gazdasági területek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek tájbaillesztésének megoldására. A telepítendő növényzet kiválasztásakor a gyors növekedésű fajok, előnevelt egyedek előnyt élvezzenek.

(2)Állattartó építmény a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások együttes teljesülése esetén építhető .

(3)A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK előírásai szerint kell kialakítani.

5. Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások

7.§(1)Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények

a)Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

b)Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

c)Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát országos védettségű és helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.

(2)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.

(3)Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő épület utcai homlokzatán, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.

(4)Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhető el.

(5)Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.

(6)Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:

a)Beépítésre szánt területen, valamint kertes mezőgazdasági területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, vagy meglévő épületre, építményre elhelyezni tilos.

b)Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy a külön jogszabályban előírtak figyelembevételével helyezhető el.

6. Közterületen elhelyezhető építmények

8.§(1)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető. A pavilont a faluképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni.

(2)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

ll. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

7. A beépítésre szánt és nem szánt területek

9.§(1)A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a)falusias lakóterület

b)gazdasági terület

ba)kereskedelmi, szolgáltató terület,

c)különleges terület

            ca)idegenforgalmi célra,

cb)temetkezési célra,

cc)mezőgazdasági üzemi terület céljára.

(2)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület,

f)természetközeli terület.

g)különleges beépítésre nem szánt terület sportolási célra

8. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó előírások

10.§(1)A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni.

(2)A terepszint alatti építmények

a)Terepszint alatti építmény a következő esetekben nem létesíthető:

aa)műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok

ab)más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

9. Falusias lakóterület - Lf

11.§(1)A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el.

(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Lakóterületen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

(3)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások az  „Lf”  jelű építési övezetben

a)építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető

b)nyeles telek nem alakítható ki

c)legkisebb telekterület 720 m2

d)legkisebb utcai telekszélesség 14 m

e)beépítési mód oldalhatáron álló

f)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 450 m2

g)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

h)legkisebb előkert

ha)meglévő utcasoron az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon

hb)új beépítésű területen 5 m

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert

ja)a SZT-n építési hely határvonallal jelölt esetekben a SZT szerint

jb)a SZT-n építési hely határvonallal nem jelölt esetekben 6 m

k)zöldfelületi mutató min. 40%, az építési telkek SZT-n jelölt telekhatára melletti, az ott jelölt szélességű területsávot a jelen rendelet 29.§ szerinti beültetési kötelezettség szerint gyümölcs fafajokkal fásítani kell.

(4)Egyéb előírások

a)Tetőidom és hajlásszög

aa)kialakult utcában az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

ab)új beépítésű területen magastető építendő 35-42 fokos hajlásszöggel

b)Tetőhéjalás

Égetett agyagcserép, vagy a felületében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

hagyományos színezéssel

c)Homlokzatszínezés

A homlokzatokon a magyar falusi építészetben hagyományos színezést kell alkalmazni.

d)Épületszélesség legfeljebb 9 m

e)Közterület felőli kerítés

Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

f)Udvari épületek létesítése, kialakítása

fa)Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

fb)Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.

10. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz

12.§(1)A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

(3)A „Gksz-1” jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 7,50 m

f)legkisebb előkert 0 m

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert 10 m

i)zöldfelületi mutató min. 20%

j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen

(4)A „Gksz-2” jelű építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 4000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,00 m

f)legkisebb előkert SZT szerint

g)legkisebb oldalkert SZT szerint

h)legkisebb hátsókert SZT szerint

i)zöldfelületi mutató min. 50%, a SZT-n jelölt megosztásban

j)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,0 m magas legyen

(4)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

b)”Gksz-1” jelű építési övezetben

ba)A szabályozási terven jelölt, lakóterülettel szomszédos telekhatárok mellett legalább 10 m széles, háromszintes növényzet telepítendő.

bb)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

c)”Gksz-2” jelű építési övezet a Messzilátó csárda műemléki környezetének védelme érdekében a SZT-n jelölt területi megosztásban növényesítendő

d)A fapótlás szabályait a 2. számú függelék tartalmazza.

11. Különleges területek - K

13.§(1)A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelő rendeltetésű építmények helyezhetők el.

(2)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Különleges területen használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés

(3)Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A  „Kid”  jelű építési övezet idegenforgalmi célra

aa)legkisebb telekterület 2500 m2

ab)beépítési mód szabadonálló

ac)legnagyobb beépítettség 20%, de épületenként legfeljebb 250 m2 beépített alapterület

ad)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,50 m

ae)legkisebb előkert 5 m

af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ag)legkisebb hátsókert 3 m

ah)zöldfelületi mutató min. 60%

ai)közterület felőli kerítés épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas legyen a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő

aj)A 131/2 hrsz. ingatlan felhasználása a roncsolt felszínű terület rekultivációját követően történhet meg a rekultivációs (tájrendezési) tervben szereplő ajánlások figyelembevételével.

b)A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra

ba)legkisebb telekterület kialakult

bb)beépítési mód szabadon álló

bc)legnagyobb beépítettség 10%, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterület

bd)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

be)legkisebb előkert 0 m

bf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bg)legkisebb hátsókert 10 m

bh)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

bi)közterület felőli kerítés legfeljebb 2,0 m magas élősövény legyen

c)A „Kmü” jelű különleges terület mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára

ca)legkisebb telekterület 3000 m2

cb)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

cc)beépítési mód szabadon álló

cd)legnagyobb beépítettség 40%

ce)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja

cf)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendők

cg)legkisebb oldalkert 10 m

ch)legkisebb hátsókert 10 m

ci)zöldfelületi mutató min. 40%

cj)közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8-2,0 m magas legyen

ck)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

cl)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. Az öshonos és honos fafajok felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

cm)A fapótlás szabályait a 2. számú függelék tartalmazza.

12. Közlekedési és közműterület

14.§(1)A közúti közlekedési területek („Köu-„)

a)A közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

b)Közlekedési terület fásítása

ba)A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

bb)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 2. számú függelék) kell alkalmazni.

bc)Utcai fasor a 2. számú függelék figyelembevételével telepíthető.

bd)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolók az OTÉK előírásai szerint fásítandók.

(2)Közmű létesítmények elhelyezésére vonatkozó előírások

a)A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell.

b)A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

c)Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszűnését követő 8 napon belül elbontandó.

d)Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművek szükséges rekonstrukciójáról az út kezelőjének gondoskodni kell.

e)A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(3)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

13. Zöldterület - Z

15.§(1)A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok).

(2)A közparkok területére vonatkozó általános előírások:

a)Területrendezés, növényfelújítás előnevelt faanyaggal történhet.

b)Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

c)Az öntözés lehetőségét biztosítani kell.

d)A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.

(3)Építési szabályok

a)Az övezetben az OTÉK 27.§ szerinti építmények helyezhetők el.

b)Épület elhelyezésének feltételei:

b1)legalább 1500 m2 telekterület

b2)2%, de legfeljebb 50 m2 beépített alapterület 1 épületben elhelyezve

b3)legfeljebb 4,00 m építménymagasság

b4)5 m-es elő, 10-10 m-es oldal- és hátsókert

(4)A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

(5)A telepítendő növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell.

14. Erdőterület - E

16.§(1)A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, valamint védelmi rendeltetésű – „Ev-1” (védett) és „Ev-2” (védő) jelű  erdők.

(2)Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.

b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea)az épület földszintes legyen

eb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(3)Építmények elhelyezése védelmi rendeltetésű erdőben

a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

b)Védett erdőben épületet elhelyezni nem szabad. Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.

(4)A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók.

(5)Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.

15. Mezőgazdasági terület

17.§(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(3)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

16. Kertes mezőgazdasági terület - Mk

18.§ (1)Telekalakítási előírások

a)Az övezetben beépíthető földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 12 m.

b)Újonnan kialakítható telek legalább 1000 m2, de legfeljebb 2000 m2 területű, és legalább 18 m széles legyen.

(2)Az építés általános feltételei

a)az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen

b)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Lakóépület építése esetén használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:

ba)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb)közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás

bc)egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)

(3)Az „Mk” jelű övezet

a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti legyen az alábbi kivételekkel:

aa)A 720-1500 m2 területű telken szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén legfeljebb 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető.

ab)Az 1500 m2-t meghaladó területű telken szőlő, gyümölcsös, kert és gyep művelési ág esetén 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 80 m2 beépített alapterülettel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) építhető.

b)beépítési mód szabadonálló

c)legkisebb előkert kialakult beépítésnél az utcaképhez illeszkedjen, ennek híján a megközelítő út tengelyétől számított 8 m

d)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

e)legkisebb hátsókert 6 m

f)az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

g)Gazdasági épületre vonatkozó előírások:

ga)Az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,50 m lehet.

gb)A tetőtér nem építhető be.

gc)Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

h)Lakóépületre vonatkozó előírások:

ha)Az épület legfeljebb 5,0 m lejtő felőli homlokzatmagasságú lehet.

hb)Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.

(4)Kertes mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

(5)A területen meglévő szőlő és gyümölcsültetvények megtartandók.

17. Általános mezőgazdasági terület - Má

19.§(1)Telekalakítási előírások

a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)legkisebb telekszélesség 18 m

(2)Az építés feltételei

a)az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen

b)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Lakóépület építése esetén használatbavételi engedély a következő közművek együttes megléte esetén adható:

ba)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

bb)közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátás

bc)egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés)

(3)Az „Má” jelű övezetben az ingatlan művelési ágához köthető funkciójú építmények építhetők a következő előírások szerint:

a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerint

b)beépítési mód szabadonálló

c)legkisebb előkert 10 m

d)legkisebb oldalkert 10 m

e)legkisebb hátsókert 10 m

f)z épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

g)Gazdasági épületre vonatkozó előírások:

ga)az épület földszintes legyen

gb)a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m, ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.

h)Lakóépületre vonatkozó előírások:

ha)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m

hb)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK, valamint a (2) és (3) bekezdés előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból (ld. 2. számú függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. A telkek belső növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

18. Vízgazdálkodási terület - V

20.§(1)A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2)A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3)A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)oldalhatáron álló beépítési mód

b)legfeljebb 5% beépítettség

c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)tájbaillő tömegformálás és színezés

e)legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

19. Természetközeli terület - Tk

21.§(1)Természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.

(2)Természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.

20. Különleges beépítésre nem szánt terület - Kk

22.§A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

(1)legkisebb telekterület 2500 m2

(2)beépítési mód szabadonálló

(3)legnagyobb beépítettség 2%

(4)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

(5)legkisebb előkert 5 m

(6)legkisebb oldalkert 5 m

(7)legkisebb hátsókert 5 m

(8)zöldfelületi mutató min. 80%.

lll. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

21. Kulturális örökségvédelem

23.§(1)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

b)A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a SZT tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2)Országos műemléki védelemre előterjesztett építményekre vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelemre előterjesztett építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

b)Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (4) bekezdésben és a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(4)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

22. Az élővilág, a táj és a természet védelme

24.§(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)Mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 4.sz. melléklet tartalmazza és a SZT tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

(3)Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat,  telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.

(4)Fa és cserje a település területén a 2. számú függelékben rögzített előírások betartásával telepíthető.

(5)Építés miatt kivágásra kerülő fát pótolni kell. A fapótlás módját a 2. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg.

23. A környezet védelme

 (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza)

25.§(1)Általános követelmények

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges   határértékeket be kell tartani.

d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

g)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Botykapeterd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

24. Tűzvédelmi rendelkezések

26.§A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.

25. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

27.§Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

26. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások

28.§E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

Településrendezési kötelezések

(1)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3. számú függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

(2)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

lV. FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

29. §(1)Ez a rendelet 2010. október 26-án lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Botykapeterd, 2010. szeptember 21.

Pál János                                                                                                       Dr. Faragó Ágnes

polgármester                                                                                                        körjegyző

Kihirdetési záradék

Botykapeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének A helyi építési szabályzatról szóló 7/2010. (IX.27.) önkormányzati rendeletét 2010. szeptember 27-én a helyben szokásos módon kihirdettem.

                                                                                                                      Dr. Faragó Ágnes

                                                                                                                         körjegyző

                                           1.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1. ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK

1.1 Református templom – Kossuth Lajos u., hrsz: 71 – M lll 438

1.2 Messzilátó csárda – Szigetvári u. 9., hrsz: 38 – M lll 439

2. MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

2.1 Református templom műemléki környezete

70, 72, 52/1, 25/1, 26, 28/1 hrsz, valamint az 52/2 és a 27 hrsz. út szabályozási terven lehatárolt része

2.2 Messzilátó csárda műemléki környezete

34, 35/5, 35/6, 39, 46, 1/1 hrsz., valamint a 9 hrsz. út szabályozási terven lehatárolt része

2.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGRE ELŐTERJESZTETT ÉPÍTMÉNYEK

Református lelkészlak – Kossuth Lajos u. 26., hrsz: 70

3.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI VÉDELEM

1. NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE

1.1 Bátony:    őskori településnyomok, római villára utaló jelenségmaradványok

KÖH azonosítója: 21326.

Érintett helyrajzi számok: 047/7,8,9; 061/1,2.

2. RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET

(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)

2.1 Ótemető, Puszta hegy:

Feltehetően Kispeterd középkori faluhelye, és a hozzá tartozó temető

Érintett helyrajzi számok: 067, 077/1,2; 047/1,2,3,4,5; 0125/2.

2.2 Alsó-Szentdemeter:

Elnevezése alapján középkori faluhely.

Érintett helyrajzi számok: 0170/1,2,4; 243/15,16,17,18.

2.3 Téglás:

Feltehetően a régi Botyka helye

Érintett helyrajzi számok: 0222/2,7,8,9,10,11,12.

2.4 Vadas:

A néphagyomány szerint a török hódoltság előtt itt falu volt.

Érintett helyrajzi számok: 0204/2.

4.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK

Lehatárolás a szabályozási terven az OTRT alapján

5.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

6.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV

7.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

V-2 SZABÁLYOZÁSI TERV

8.számú melléklet a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

V-3 SZABÁLYOZÁSI TERV

1.számú függelék a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

1. HELYI EGYEDI VÉDELEM

1.1 H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

• Kossuth Lajos u. 1.hrsz.: 10gazdasági épület, utcai kerítés
• Kossuth Lajos u. 5.hrsz.: 12utcai kerítés
• Kossuth Lajos u. 6.hrsz.: 82/1utcai kerítés
• Kossuth Lajos u. 19.hrsz.: 23lakóépület, utcai kerítés
• Kossuth Lajos u. 20.hrsz.: 74lakóépület
• Kossuth Lajos u. 14.hrsz.: 77utcai kerítés
• Kossuth Lajos u. hrsz.: 27I. és II. vh. emlékmű

• Zrínyi Miklós u. 1.hrsz.: 119lakó- és gazdasági épület

• Rákóczi Ferenc u. hrsz.: 202ref. templom, kerítés, vh. emlékmű
• Rákóczi Ferenc u. 7.hrsz.: 288lakó- és gazdasági épület
• Rákóczi Ferenc u. 9.hrsz.: 286gazdasági épület, utcai kerítés
• Rákóczi Ferenc u. 26.hrsz.: 238lakóépület
• Rákóczi Ferenc u. 28.hrsz.: 236gazdasági épület
• Rákóczi Ferenc u. 30.hrsz.: 230lakóépület
• Rákóczi Ferenc u. 36.hrsz.: 223lakóépület, utcai kerítés
• Rákóczi Ferenc u. 37.hrsz.: 222/1utcai kerítés
• Rákóczi Ferenc u. 40.hrsz.: 219utcai kerítés

• botykai temetőhrsz.: 0146régi sírkövek

• kispeterdi szőlőhrsz.: 314présház
• kispeterdi szőlőhrsz.: 697présház

1.2 H2 (részértékekre vonatkozó) védettség)

Kossuth Lajos u. 7.                 hrsz.: 13          lakóépület tömeg és utcai homlokzat

2. HELYI TERÜLETI VÉDELEM

A kertes mezőgazdasági terület

2.számú függelék a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK,

ŐSHONOS ÉS HONOS FAFAJOK

1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:

1.1 Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 1,0 m

1.2 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között:

2.1 gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m

2.2 minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m

2.3 kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

2.4 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m

3.2 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

4. Fapótlás szabályai

4.1 A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó  fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

4.2 A kivágott fát pótolni kell.

4.3 Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.

4.4 A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.

4.5 A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.

5. Őshonos és honos fafajok

5.1Őshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kőris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb.

5.2Honos fajok: kislevelű hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra).  Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fűz, stb.

3.számú függelék a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

1. BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg az önkormányzat által értékesített építési telkekre.

2. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

2.1 Falusias lakóterület szabályozási terven jelölt területsávján.

2.2 Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

2.3 Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

4.számú függelék a 7/2010.(lX.27.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.

e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza.

j) A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.

k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.

c) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

d) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.

f) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

h) Állattartó létesítmény létesítésénél és üzemeltetésénél a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelemről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet, továbbá a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(lV.29.) FVM rendeletben lévő „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait kell betartani.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

k) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza