BOTYKAPETERD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOKRÓL

Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza Botykapeterd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Botykapeterd község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Botykapeterd község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint az önkormányzat által szervezett személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.

(2) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is. A nem forintban szerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani és a jogosultságot az így számított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.

4. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. 

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal ügyintézője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(2) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

6. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) - (3) és (5) bekezdései irányadók.

7. § Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

8. § (1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles elbírálni a fellebbezést.

9.§ A szociális igazgatási eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Közüzemi díj támogatás

10. § (1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy:

a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és

b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) A közüzemi díj támogatást 1 (egy) évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó havi összege

a) ha a háztartásban egy személy lakik: 2000,- (Kétezer) forint,

b) ha a háztartásban két személy lakik: 2500,- (Kétezer-ötszáz) forint,

c) ha a háztartásban három személy lakik: 3000,- (Háromezer) forint.

d) ha a háztartásban négy személy lakik: 3500,- (Háromezer-ötszáz) forint,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban: 4000,- (Négyezer) forint,

(6) Közüzemi díj támogatás iránti kérelem évente egy alkalommal nyújtható be.

(7) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

(8) Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki közüzemi díj támogatásban részesül.

(9) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.

c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(10) A közüzemi díj támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(11) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

(12) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a támogatásra jogosult halálával,

c) a 8. § c)-g) pontokba foglalt kötelezettség nem teljesítésével,

d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,

e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(13) A (13) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(14) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (13) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(15) A közüzemi díj támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás

11. § (1) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás a szociálisan rászorult személy részére szennyvízszippantáshoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 702 %-át, egyedül élő esetén annak 526 %-át nem haladja meg.

(3) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,

b) a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 60 napnál nem régebbi számlát a szennyvízszippantásról.

(4) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás összege a számlával igazolt költség összege, legfeljebb 15.000,- (Tizenötezer) forint.

(5) Szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra évente egy alkalommal állapítható meg.

(6) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti számlára kerül rávezetésre.

(7) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Gyógyszertámogatás

12. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.  

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és

b) akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át meghaladja.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) a háziorvos, valamint a gyógyszertár  igazolását a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről,

c) a közgyógyellátás elutasításáról szóló 60 napnál nem régebbi határozatot.

(4) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, 6 (hat) hónap időtartamra kell megállapítani, összege 5.000,- (Ötezer) forint havonta.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.

(6) A gyógyszertámogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Létfenntartást veszélyeztető élethelyzethez kapcsolódó rendkívüli támogatás

13. § (1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető élethelyzethez kapcsolódó rendkívüli támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedül élő esetén annak 150 %-a.

(3) A létfenntartást veszélyeztető élethelyzethez kapcsolódó rendkívüli támogatás évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 3.000,- (Háromezer) forint, legfeljebb 10.000,- (Tízezer) forint.

(4) A létfenntartást veszélyeztető élethelyzethez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívüli támogatás

14. § (1) Gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívüli támogatás nyújtható

a) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

b) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

c) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítése,

d) a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele

érdekében.

(2) Gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a.

(3) Gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívüli támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 3.000,- (Háromezer) forint, legfeljebb 10.000,- (Tízezer) forint.

(4) A gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás

15. § (1) Temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás nyújtható annak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 527%-a.

(3) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege 50.000,- (Ötvenezer) forint.

(4) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 (hatvan) napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(5) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(6) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás

16. § (1) Gyermekszületéshez kapcsolódó támogatásra jogosult az az édesanya, aki a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik és a gyermek születéséig részt vesz valamennyi, a védőnő által szervezett tanácsadáson, terhes gondozáson.

(2) A gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a védőnő igazolását, mely tanúsítja, hogy a kérelmező minden tanácsadáson, terhes gondozáson részt vett.

(3) A gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként 20.000,- (Húszezer) forint.

(4) A gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Tanévkezdési támogatások^[1]

17.§(1) A családok tanévkezdési gondjainak enyhítése érdekében a képviselő-testület rászorultságra tekintet nélkül,a településen állandó lakosként bejelentett és életviteszerűen a településen élő óvodás, általános iskolás és nappali tagozaton középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek és diák részére egyszeri tanévkezdési támogatást állapít meg.

(2) A támogatás maximális összege óvodásokesetében 15.000,-Ft, általános- és középfokú tanulmányokat folytatók esetén egységesen 20.000,-Ft.

(3) Felsőfokú tanulmányokat folytatók közül csak a felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében, teljes idejű nappali munkarendben, alapképzésben, mesterképzésben, vagy osztatlan képzésben tanulmányokat folytató hallgatónak jár támogatás, melynek összege 30.000,-Ft.

(4)  Az iskolakezdési támogatás kifizetésének feltétele - az óvodások és általános iskolások kivételével- a tanulmányok folytatásáról szóló igazolás benyújtása.

(5) Az iskolakezdési támogatás összegét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésének függvényében módosíthatja. „

Iskolakezdési támogatás^[2]

18. §

Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás

19. § (1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan

a) nappali tagozatos középiskolás, aki középiskolai tanulmányokat folytat, hallgatói jogviszonya fennáll, a tanévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,00 (jó rendű) és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat,

b) felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali munkarend), alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Kiskorú esetében a kérelem benyújtására a törvényes képviselő jogosult.

(3) A kérelemhez csatolni szükséges

a) az (1) bekezdés a) pont esetében a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát,

b) az (1) bekezdés b) pont esetében az aktív hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást.

(4) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás mértéke

a) az (1) bekezdés a) pont esetében félévi vagy év végi legalább 4,00 (jó rendű) tanulmányi eredmény esetén 5.000,- (Ötezer) forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább 4,00 (jó rendű), úgy összesen 10.000,- (Tízezer) forintra jogosult az adott tanévben,

b) az (1) bekezdés b) pont esetében 5.000,- (Ötezer) forint. Amennyiben a hallgatói jogviszony a tanév első és második félévében is fennáll, úgy összesen 10.000,- (Tízezer) forint támogatásra jogosult az adott tanévben a hallgató.

(5) A támogatásra nem jogosult:

a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló,

b) az évismétlő középiskolás.

(6) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás összege az önkormányzat házipénztárából, kérelemre utalással vagy postai úton az elbírálást követően azonnal kifizethető.

(7) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás

19/A. § (1) Az általános iskolai intézményi gyermekétkeztetési ellátásért fizetendő térítési díj megfizetéséhez természetbeni ellátásként a gyermek részére a tárgyhóra megállapított étkezési díj 100 %-ának megfelelő támogatás nyújtható jövedelemre való tekintet nélkül. A támogatás közvetlenül az intézménynek kerül átutalásra tárgyhónapot követően az intézmény által kiállított számla ellenében.

(2) Az intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás iránti kérelem benyújtására kiskorú esetén a törvényes képviselő jogosult.

(3) Az intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást.

(4) Az intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra adott tanév végéig.

(5) Nem állapítható meg intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás annak, akinek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/B. §-a alapján az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani.

(6) Az intézményi gyermekétkeztetéshez kapcsolódó támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Sporttámogatás

20. § (1) Sporttámogatás nyújtható annak a 18 év alatti, nappali tagozaton tanuló a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosnak, akinek a családjában az egy főre számított nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 228 %-át, és igazolt sportoló, versenytáncos stb.

(2) A sporttámogatás iránti kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője jogosult. A kérelemhez csatolni szükséges a sportegyesület, művészeti iskola igazolását a tagdíj, nevezési díj, sportorvosi-, ruházat stb. költségének összegéről.

(3) A sporttámogatás évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg. A sporttámogatás összege legalább a sportegyesület, művészeti iskola által leigazolt költség, legfeljebb 25.000,- (huszonötezer) forint.

(4) A sporttámogatás közvetlenül a sportegyesület, művészeti iskola, illetve képviselője részére kerül kifizetésre.

(5) A sporttámogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Arany János Tehetséggondozó Programhoz kapcsolódó támogatás

21. § A képviselő-testület az általa az Arany János Tehetséggondozó Programba delegált tanuló számára a programban való részvétel idejére ösztöndíjat és/vagy szociális támogatást nyújthat.

Bursa Hungarica ösztöndíj támogatás

22. § A képviselő-testület a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően ösztöndíjjal támogathatja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét. A támogatás megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat az önkormányzat Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázatainak elbírálási szabályzata tartalmazza.

Karácsonyi támogatás

23. § (1) A képviselő-testület - hivatalból, jövedelemre való tekintet nélkül - karácsonyi támogatásban részesítheti azt a személyt vagy családot, aki életvitelszerűen a település közigazgatási területén él, vagy amely családban a településen életvitelszerűen tartózkodó személy él.

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönt a támogatás folyósításáról és annak összegéről, amennyiben annak fedezetét a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

(3) A támogatás megállapításáról szóló képviselő-testületi döntést egyszerűsített határozatba kell foglalni.

Karácsonyi csomag

24. § (1) A képviselő-testület természetbeni támogatásként – hivatalból, jövedelemre való tekintet nélkül – karácsonyi csomagot biztosíthat a településen élő családok számára.

(2) A karácsonyi csomag biztosításáról egyedi határozatot nem kell hozni. A csomag átvételt igazoló lista aláíratásával kerül átadásra.

(3) A karácsonyi csomag értékét a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

Mikuláscsomag

25. § (1) A képviselő-testület természetbeni támogatásként - hivatalból, jövedelemre való tekintet nélkül - mikuláscsomagot biztosíthat december hónapban a településen életvitelszerűen élő 0-14 éves korú gyermekek részére.

(2) A mikuláscsomag biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni. A csomag átvételt igazoló lista aláíratásával kerül átadásra a szülő részére.

(3) A mikuláscsomag értékét a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

Települési szünidei gyermekétkeztetés

26. § (1) Települési szünidei gyermekétkeztetésre jogosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermek.

(2) A települési szünidei gyermekétkeztetésre a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet szünidei gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(3) A települési szünidei gyermekétkeztetés fajlagos összege megegyezik az önkormányzatot megillető rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése fajlagos összegével, melyet a tárgyévi költségvetési törvény határoz meg.

(4) A települési szünidei gyermekétkeztetés elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Mezőgazdasági terménytámogatás

27. § (1) Mezőgazdasági terménytámogatás nyújtható annak a személynek, aki

a) közüzemi díj támogatásra jogosult,

b) gyógyszertámogatásra jogosult,

c) aktív korúak ellátására jogosult,

d) időskorúak járadékára jogosult,

e) közgyógyellátásra jogosult,

f) ápolási díjra jogosult,

g) közfoglalkoztatásban vesz részt,

h) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagja,

i) háztartásában kiskorú gyermeket nevel, vagy

j) nyugdíjas vagy nyugdíjszerű (pl. rokkantsági járadék, átmeneti járadék, háztartási pótlék, rehabilitációs járadék) ellátásban részesül.

(2) Mezőgazdasági terménytámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(3) A mezőgazdasági terménytámogatás biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni.

(4) A mezőgazdasági terménytámogatás átadás-átvétele formanyomtatvány kitöltésével történik.

(5) A képviselő-testület a mezőgazdasági terménytámogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

Tűzifa támogatás

28. § (1) Tűzifa támogatásra jogosultak körét a képviselő-testület - hivatalból, jövedelemre való tekintet nélkül - határozattal állapítja meg.

(2) Azokat a személyeket indokolt tűzifa támogatásban részesíteni, akik az Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (különösen közüzemi díj támogatásra) jogosultak, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítható.

(4) Az önkormányzat a tűzifa támogatásban részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(5) A tűzifa szétosztásról a polgármester gondoskodik.

Köztemetés

29. § (1) A köztemetéssel kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyték csak hagyatéki teherből áll.

III. FEJEZET

ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS -ELLÁTÁSOK

Szociális alapszolgáltatások

30. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés;

d) falugondnoki szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ (7900 Szigetvár, József A. u. 69.), a családsegítést a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.) útján biztosítja.

(3) Az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra irányuló kérelmet a SZOCEG Nonprofit Kft-nél lehet benyújtani. A jogosultság és a térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(4) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

31. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat (7900 Szigetvár, Zrínyi tér 1.) útján, a gyermekek napközbeni ellátását a Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskola (7912 Nagypeterd, Kossuth u. 47.) és a Szederinda Óvoda és Konyha (7912 Nagypeterd, Kossuth u. 47.) közreműködésével biztosítja.

(3) A Szederinda Óvoda és Konyha intézményben fizetendő étkeztetési térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.

(4) A személyes gondoskodás igénybevétele a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik. A kérelem elbírálásáról az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) E rendelet 2019. február 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit az el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet.

Botykapeterd, 2019. február 13.

             Gellér Jánosné                                                                   dr. Borsos Kinga

               polgármester                                                                           jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2019. február 13.

Kihirdetve: 2019. február 14.

                                                                                               dr. Borsos Kinga

                                                                                                        jegyző