1. § A rendelet megállapítja a község közigazgatási területén a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozását, működési feltételeit, eljárási szabályait.

2. § A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott települési rendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. § A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek

4. § (1) Címtábla, cégfelirat: olyan felirat, amely az adott tevékenység folytatására utal és az ingatlanon, vagy határvonalán helyezkedik el.

(2) Hirdetőtábla: termék, tevékenység, esemény, közcélú információ meghirdetésére szolgáló műtárgy.

(3) Hozzá tartozó tető: tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.

(4) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

(5) Reklámtábla: olyan felirat, amely valamely tevékenységre, vagy termékre hívja fel a figyelmet.

5. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendelettel nem szabályozott esetben.

(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

6. § Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköreit a Polgármesterre ruházza át.

7. § (1) A helyi védelem a település összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

(2) Helyi védettség alatt álló érték műemléki védettség alá helyezése esetén, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.

(3) Védett érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az Önkormányzat köteles megvizsgálni a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségét.

(4) Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és a Polgármester útján javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.

(5) Az Önkormányzat a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, annak nyilvánosságát a https://www.botykapeterd.hu honlapon is biztosítja.

9. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a Polgármester, vagy az ingatlan tulajdonosai kezdeményezhetik.

(2) A védetté nyilvánítás, vagy a védettség eltörlésének kezdeményezéséhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

(3) Egyedi érték védettségének megszüntetésének kérelmezéséhez a fentieken túlmenően a védett épület helyére építendő, a Tervtanács által ajánlott tervdokumentációját is csatolni kell a kérelemhez.

(4) A benyújtott javaslatot a Tervtanács véleményezi. Egyedi érték védetté nyilvánításának vagy a védettség megszüntetése csak a Tervtanács támogató javaslata esetén lehetséges. A tervtanács véleményéről a főépítész tájékoztatja az Önkormányzatot.

(5) Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt a tervtanács javaslatának elfogadásáról. Támogató döntés esetén az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el.

(6) Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az Önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetnek.

(7) A helyi építészeti örökség védelmére javasolt objektum vagy terület akkor kerül helyi védelem alá, ha Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendelettel védetté nyilvánítja.

(8) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(9) A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket az Önkormányzat tájékoztatja.

10. § (1) A védelem alatt álló építményt vagy más egyedi objektumot az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az Önkormányzat helyezi ki.

(2) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

11. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet 1. melléklet szerinti területi lehatárolással érintett ingatlanokra: a kertes mezőgazdasági terület – Szőlőhegy településrészen lévő ingatlanokra terjed ki.

(2) A területi védelem kiterjed:

(3) Helyi védelem alatt lévő területen, épületet vagy építményt érintő építési tevékenység végzése csak az épület részletes felmérését követően elkészített kivitelezési tervdokumentáció alapján, a hagyományos építési módhoz történő illeszkedés igazolása esetén lehetséges.

12. § (1) A rendelet 10. § (1) bekezdés alatti jegyzékben felsorolt építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, építészeti részletekkel rendelkeznek, ezért egyedi helyi védelem alatt állnak. Az egyedi védelem különösen az értékkataszteri lapon felsorolt építészeti értékekre terjed ki.

(2) Az egyedi védelem alá tartozó helyi védett értékeket az 1. melléklet 3. fejezete határozza meg.

13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(4) A helyi védettségű építészeti örökség kategóriába tartozó épületek használata és fenntartása során biztosítani kell azok építészeti értékeinek megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

14. § (1) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén az alábbi településképi követelmények figyelembevételével kell eljárni:

(2) A helyi védelemmel nem érintett vagy településképi szempontból nem meghatározó területeken (továbbiakban egyéb területek) az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (3)–(10) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) A lakóépületek falfelületeinek felületképzése nem készülhet természetes anyagtól (téglától, természetes kőtől, fától vagy vakolattól) eltérő anyagból. Kettőnél több lakást magukban foglaló társasházak, középületek, valamint ipari- és gazdasági funkciójú épületek kialakítását a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez igazodva kell kialakítani.

(4) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható a helyre jellemző színű kőtől (sárgával vagy szürkével tört fehér színű kőtől eltérő kő) eltérő kőburkolat.

(5) Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható fehér, szürke, sárga vagy terrakotta színtől eltérő tégla.

(6) Építmények falazatának színezése során nem alkalmazható a település hagyományos színhasználatától (meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, pasztell kék, földszínek, homok és agyagszín, tégla és terrakotta) eltérő színhasználat

(7) A lakóövezetekben az új, jellemzően magastetős épület építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése nem lehet égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatú égetett agyagcseréptől, vagy ahhoz hasonló színezésű betoncseréptől, vagy szürke betoncseréptől, terrakotta színű vagy szürke színű palától, vagy terrakotta színű vagy szürke színezésű zsindelytől, vagy hagyományos rézlemeztől, korcolt fémlemeztől, vagy terrakotta színű vagy szürke színezésű lemezfedéstől eltérő fedés, és összhatásában kirívóan tarka fedés.

(8) Közterületi telekhatáron kialakítandó kerítés kizárólag természetes anyagokból (tégla, kő, fa és fém), vagy természetes hatású anyagokból készülhet, hagyományos, a környezethez illeszkedő felületképzéssel, színezéssel.

(9) Új építkezések, épület-átalakítások, közterület-formálás esetén az illeszkedés szempontjai között elsősorban az arányokat kell őrizni és kiemelten kezelni. Mindez nem zárja ki a korszerű építészeti formavilág és anyaghasználat megjelenését, alkalmazását. A hangsúly mindig az arányokon kell legyen. Vonatkozik ez a településszerkezetre, ezen belül a közterületi arányokra, az egyes telkek forma- és méretrendjére és az újonnan építendő épületekre, és az alkalmazott zöldfelületi megoldásokra.

(10) Az illeszkedési főszabály szempontjainak alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok ne zárják ki újszerű építészeti, műszaki megoldások alkalmazhatóságát.

15. § (1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Amennyiben a védelem kiterjed a belső kialakításra is, úgy a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:

(2) Az épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik elhelyezése úgy lehetséges, hogy azok utcaképre gyakorolt hatása kedvező legyen.

(3) Klímaberendezést a kedvező településkép érdekében az épületek nem közterület felőli homlokzatára javasolt telepíteni. A közterület felőli homlokzaton csak műszakilag indokolt esetben, az önkormányzati főépítésszel történt szakmai konzultációt követően, az épület formálásába építészetileg beillesztve helyezhető el az alábbi feltételekkel:

(4) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve helyezhető el.

17. § (1) A reklámhordozók létesítésére vonatkozó szabályok:

(2) Cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények: a településszerkezet, településkarakter, tájkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeken, helyi egyedi védett épületen, helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület homlokzatán az ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként a homlokzati síkra merőleges, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású cégér elhelyezhető.

18. § (1) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(2) Mezőgazdasági-, erdő és zöldterületi övezetekben fenntartható tájhasználatot megvalósító gazdálkodást, kezelést vagy üzemeltetést kell folytatni, mind a természeti erőforrások, mind a tájképi értékek megőrzését figyelembe véve.

19. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység bejelentését megelőzően.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az ÉTDR-ben biztosított elektronikus tárhelyre tölti fel, és nyújtja be az érintett önkormányzat részére az erre a célra készült formanyomtatvány használatával és az építési cél rövid leírásával. A kérelemnek a 6. mellékletnek megfelelően tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, és a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet.

(3) A szakmai konzultáció személyesen vagy videóhívással történhet az Önkormányzati Hivatalhoz a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján, a Polgármester által a kérelem benyújtásától legkésőbb 8 napon belülre kitűzött időpontban.

(4) A kötelező szakmai konzultáció lefolytatásáról emlékeztető készül. A szakmai konzultáció lefolytatását igazoló emlékeztető nélkül végzett építési tevékenység szabálytalan építkezésnek minősül.

20. § A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épületek közterületről látható, a védett érték utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó értékeinek felújításának, karbantartásának támogatása.

21. § (1) A védett érték tulajdonosának a felújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat költségvetésében évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(2) A támogatás a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése) elvégzésére is felhasználható.

22. § Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a támogatás részletszabályait az adott időszakra vonatkozó pályázati kiírásban rögzíti.

23. § Az Önkormányzatnak településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 44. §-a és 45. §-a szerint, a 3. melléklet 1. fejezetében meghatározott építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek esetén.

24. § (1) A véleményezési eljárást a 3. melléklet 2. fejezete szerinti kérelemmel lehet kezdeményezni. A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az ÉTDR-be feltölti, és a településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon nyújtja be az Önkormányzat részére. Természetes személy a kérelmet és a dokumentációt is papír alapon nyújtja be az Önkormányzat részére.

(2) A kérelemhez benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell:

25. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész), vagy a Tervtanács szakmai véleményét kéri ki, a kérelem beérkezését követően haladéktalanul.

26. § A véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 27. alcímében, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Kormányrendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell:

27. § A Polgármester által kiadott településképi vélemény a kérelemhez benyújtott és a Polgármester által záradékolt tervdokumentációval együtt egy évig érvényes.

28. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

29. § A bejelentési eljárást a 4. melléklet 2. fejezet szerinti 1 példány a kérelem (és a hozzá tartozó tervdokumentáció) elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő az Önkormányzati Hivatalban. Az eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdés alapján az eljárási illeték mértéke 3000 forint.

30. § (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárásában előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére.

(2) A településképi kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy a döntésvégrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság szabható ki.

(3) A Polgármester településképi kötelezési eljárásában hozott eljárási bírságot kiszabó döntésével szemben a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Botykapeterd Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez címzett, de a Polgármesterhez benyújtandó 5.000,- Ft összértékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni.

31. § (1) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Botykapeterd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 16/2017(XII.18.) önkormányzati rendelete hatálya alatt megvalósult, ezen rendeletek előírásaitól eltérő építési tevékenységek településképi szempontból szabályosnak tekintendők abban az esetben, ha a velük kapcsolatos településképi eljárás a jelen rendelet hatálybalépését követően indult, és az adott építészeti megoldás a jelen rendelet településképi előírásainak maradéktalanul megfelel. Ezen ügyekben utólagos településkép-védelmi tájékoztatásnak, szakmai konzultációnak nincs helye.

32. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 12/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelet.

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.