Nagyváty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008 (IV.23.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2017. 02. 17

Nagyváty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2008 (IV.23.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2017.02.17.

Nagyváty Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bek. c) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Nagyváty község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) Szabályozási elemek:

a) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),

b) II. rendű szabályozási elemek (az a) pontban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),

(4) A rendelet a HÜBNER Tervező Kft. 29/2006. munkaszámú dokumentációjának

TSZT-1, KSZT-1, BSZT-1 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az engedélyezés általános szabályai

2. §

3. §

Geológiai általános előírások

4. § (1)

(2) A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.

(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(4) A területet alkotó kőzettérre olyan mérnökgeológiai jellemzők érvényesek, melyek szerint meredek lejtőkön felszínmozgás (csúszás) veszélyes helyszínek találhatók. A terület felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni.

(5) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.

(6) Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.

(7) Jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai szakági munkarész készítése szükséges.

(8)

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1)

(2) Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;

függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,

a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

(3)

(4)

(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

Telekalakítási rendelkezések

6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek használata

7. § (1)

(2)

(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.

árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,

köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

szobor, díszkút elhelyezése,

távbeszélő fülke elhelyezése,

építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,

rendezvények épületei.

(4) Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

8. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz

közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia),

közüzemi ivóvíz szolgáltatást,

a szennyvíz zárt szennyvízgyűjtőben történő tárolását és elszállítását,

közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést

kell biztosítani.

A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

(2) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.

(3) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(4)

(5)

(6)

Az építmények elhelyezése, kialakítása

9. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(5)

(6) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. mellékletének 97. pontja szerint bárhol létesíthető, de:

a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

(7) Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.

(8) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

10. § (1)

(2)

(3) Betartandók azok a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló jogszabályok, melyek az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendő előírásokat tartalmazzák. [Jelenleg: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében foglaltak]

(4) Az állattartó létesítményben elhelyezett technológiai berendezéseknek könnyen kezelhetőnek, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, nem veszélyeztethetik az emberek és állatok testi épségét, nem lehetnek balesetveszélyesek.

(5) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a hatályos állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat kell figyelembe venni. (Lásd: 1. számú melléklet a HÉSZ 10. §-ához).]

Tűzvédelem

11. §

III. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSRENDEZÉS

A belterületi határ megállapítása

12. § (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.

(2) A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet.

Településszerkezet, területfelhasználás

13. § A szabályozási terv

a) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

b) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

14. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (ipari gazdasági terület):Gip,

c) különleges terület: K.

15. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület: M,

e) vízgazdálkodási terület: V.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalom meghatározás

16. § (1) Lásd 1. § (3) bekezdést.

(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:

- az építmények egyes homlokzatfelületeinek - az OTÉK 1. sz. mellékletének 52. pontja szerint - külön-külön számított F/L értéke.

(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.

(4) A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(5) Megjegyzés:

az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,

a K jel a kialakult állapotra utal.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

Falusias lakóterület (Lf)

17. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

b) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is építhető.

(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége nem haladhatja meg az adott övezet kialakítható minimális telekszélességének kétszeresét vagy maximálisan 40,0 m-t.

(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Lf jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 1800	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K –18	m
A beépítési mód	-	K oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.

Az utcai homlokzatmagasság mindenhol a kialakulthoz kell, hogy igazodjon.

(5) A telek beépítettség az építési övezetben 60,0 m mélységgel, számítandó, ahol a szabályozási tervlap jelöli.

(6) A területre vonatkozó részletes előírások:

a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.

b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.

c) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

d) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Ipari gazdasági terület (Gip)

18. § (1) A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

(2) A területen nem helyezhető el:

egészségügyi, szociális épület,

roncsautó tároló és bontó telepek vagy a környezetet jelentősen zavaró egyéb más ipari létesítmény.

(3) E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult mezőgazdasági üzemi terület (major) tartozik.

(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Gip jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	K – 1500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	K – 30	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság*	-	3,0-5,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	25	30	%

(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

Különleges területek (K)

19. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) K-T jelű építési övezet: temető

K-t jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	nincs kikötés	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-		m
mélységi mérete	-		m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	4,0*	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	50	%

(3) K-Sp jelű építési övezet: sportterület

K-sp jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	nincs kikötés	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-		m
mélységi mérete	-		m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	3,5-7,5*	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	10	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	60	%

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

20. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5)

(6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.

(7) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.

(8)

(9) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.

(10) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot.

(11) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.

(12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza:

az út jele, neve	kategóriája		tervezési osztálya	szabály. széles-sége (m)	övezeti jele
	Meglévő	tervezett
6 út	I. rendű főút		K.III.A	40	KÖu-1
66112 út Kossuth L. u.	bekötő út gyűjtőút		K.VI.B, C B.V.c-C	30 25 – 13	KÖu-2
meglévő belterületi lakóutcák (Zrínyi, Petőfi, Rákóczi)	kiszolgáló út		B.VI.d-C	10 - 17	KÖu-3
külterületi mezőgazdasági utak meglévő és tervezett	egyéb út		K.VIII.C	12	KÖu-3
42 hrsz. út	gyalogút		B.X.	5	KÖu-4

Zöldterület

21. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z-kp) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.

(7)

Erdőterület

22. § (1) Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.

(3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

(5) Az Eg – jelű területeken 100 000 m²-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága

7,5 m lehet.

b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

(6) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(7)

(8)

(9) A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.

(10) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.

(11) A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.

(12) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.

(13) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.

Vízgazdálkodási terület

23. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]

V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak,

V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás,

V-3 jelű terület: vízgazdálkodási terület, vízmű terület.

V-4 jelű terület: vízgazdálkodási terület, egyéb vízügyi létesítmények (pl: szennyvíztisztító)

Mezőgazdasági terület

24. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) Külterületen:

a) a művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges;

b) a termőföld hasznosításakor meg kell őrizni a természeti képződményeket;

c) minimum 2 méter széles mezsgyéket kell kialakítani a szántók szélein.

(3)

a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.

d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.

(4)

(5)

(6) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.

(7) Gyep területek szántóföldé nem minősíthetők át.

(8)

(9)

(10) A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:

Má, mint általános mezőgazdasági terület:

korlátozott használatú és beépíthetőségű Má-1

általános Má-2

(11) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(12) Általános mezőgazdasági övezet (Má):

a) Ebbe a területfelhasználási egységbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt geológiai, táji és természeti adottságok miatt a korlátozott használatú és beépíthetőségű gyep és legelő területek (Má-1) valamint a 10 000 m² telekterület felett beépíthető szántók (Má-2).

b) Az Má-1 jelű természeti értéket hordozó,

A földrészlet max. 1%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, a pihenést, a testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A területen kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Kizárólag lakó funkciót tartalmazó épület az övezetben nem építhető.

Az övezetben lévő földrészletek területe birtokközpont esetleges létesítése esetén a birtokközponthoz tartozó földterületek számításánál figyelembe vehető, de birtokközpont az övezetben nem alakítható ki. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.

c) Az Má-2 jelű övezetben csak a 10 000 m²–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szélességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell.

Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.

Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet.

(13) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.

b) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.

c) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha

a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,

a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,

a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.

d) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők.

(14) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

(15) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.

(16) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.

(17) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.

(18) A keletkező szennyvizet zárt szennyvízcsatornába kell vezetni, annak hiányában zárt tárolóban kell gyűjteni és megfelelő időközönként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

(19) A keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.

IV. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

Helyi védett épületek

25. § (1) . A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a rendelet módosításával lehetséges.

(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(4) Helyi védettség alatt álló épületként kell kezelni az országos műemléki védelemre javasolt épületet, a műemléki védettségi kategória megadásáig.

26. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.

(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(3) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.

(4)

27. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény karbantartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2)

(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

(4) Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.

Táj- és természetvédelem

28. § (1) Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény (a továbbiakban: Tvt.) hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Nagyváty közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi övezet, érzékeny természeti terület, ex lege védett földvár valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

(2) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását.

(3) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

(4) Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

(5) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

(6)

(7) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét, különös tekintettel a gyorsforgalmi utak esetében.

(8) A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.

(9) Természet közeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.

(10) Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.

(11) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület Nagyváty Község Önkormányzata 3/1996. (VII.31.) számú rendelet által létesített Gyűrűfű Természetvédelmi Terület (022. hrsz, 024. hrsz., 025. hrsz. és 026. hrsz.). A helyi rendelet előírásai betartandóak.

(12) A helyi védelem alá helyezés, és a helyi védelem alatt álló érték terület fenntartása az Önkormányzat feladata, a Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.

Régészeti lelőhelyek védelme

29. § (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvényt [jelenleg: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről], mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint régészeti érdekű területek.

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

IV. Fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Környezetvédelem

30. §

Növénytelepítési előírások

31. §

V. Fejezet

SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

32. § (1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(2.1.) Építésjogi követelmények:

a) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

közérdeket nem sért,

az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(2.2.) Elővásárlási jogi követelmények:

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

a) A terv szerinti új közterületek területeire,

b) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

c) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.

(2.3.) Településrendezési kötelezések:

b) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetésétől számított 30. napon, 2008. május 23-án lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi rendezési tervek.

1. melléklet a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez

A HÉSZ 10. §-ához

Jelenleg az Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függeléke tartalmazza az állattartással kapcsolatos alapfogalmakat.

A Szabályzat alkalmazásában:

1. állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.

2. állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény;

3. állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók;

4. nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

- harminc ló, vagy

- ötven szarvasmarha, vagy

- kétszáz juh, kecske vagy

- száz sertés, vagy

- kettőezer broiler baromfi, vagy

- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy

- ötven strucc, vagy

- ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé;

5. kis létszámú állattartó telep: amelyben a 4. pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is;

6. nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete;

- egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:

- az állattartó telep kerítése, kapuja,

- fekete-fehér rendszerű öltöző,

- állatrakodó,

- tejház, tejátadó helyiség,

- kényszervágó hely,

- baromfikeltető,

- takarmánykeverő,

- járműfertőtlenítő,

- juhfürösztő medence,

- kezelőfolyosó,

- kút, ivó-, itatóvíztároló,

- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),

- trágyakezelő telep és kerítése,

- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),

- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.

Az állomás indokolt esetben az e függelékben felsorolt egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat, azonban a környezetvédelmi szempontok miatt is megépítendő létesítmények esetén a felmentés csak a telepen belüli megvalósításra vonatkozhat.

- egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni

- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,

- trágyakezelés létesítményei,

- szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények,

- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.

Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó

legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)

Állattartás	Állatszám megnevezés/db		Legkisebb távolság				Védőtávolság
Állattartás	Állatszám megnevezés/db		lakóépület	ásott kút	saját vízellátás	egyéb fürdőmedence	köz-terület	oldalkert*	hátsókert*
Állattartó épület család önellá-tására	Ki Ba Ki Ny Ki Br H Se H Ju H Ke H St N L N Sz	1-200 1-5 1-2	5m 10m 0-5m	15m 15m 15m	10m 10m 10m	5m 10m 5m	15m 15m 15m	10m 12m 12m	6m 6m 6m
Kislét-számú állattartó telep	Ki Ba Ki Ny Ki Br H Se H Ju H Ke H St N L N Sz	<500 <50 <2000 <100 <200 <200 <50 <30 <50	15m 25m 15m	25m 25m 25m	20m 20m 20m	20m 25m 20m	50m 50m 50m	30m 50m 30m	30m 50m 30m
Nagylét-számú állattartó telep	Ki Ba Ki Ny Ki Br H Se H Ju H Ke H St N L N Sz	>500 >50 >2000 >100 >200 >200 >50 >30 >50	- - -	- - -	50m 50m 50m	- - -	1000m 1000m 1000m**

Jelmagyarázat: Ki = kis haszonállat

H = haszonállat

N = nagy haszonállat

Ba = baromfi Se = sertés St = strucc

Ny = nyúl J = juh L =ló

Br = broiler Ke = kecske Sz= szarvasmarha

*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni

**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

2. melléklet a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez

A HÉSZ 25. §-ához

Helyi védelemben részesülő építmények:

1. gazdasági épület Kossuth u. 55. 53. hrsz.

2. lakóépület Kossuth u. 53. 54. hrsz.

3. lakóépület Kossuth u. 51. 55. hrsz.

4. lakóépület, gazdasági épületek Kossuth u. 74. 142. hrsz.

5. lakóépület Kossuth u. 48. 128. hrsz.

6. lakóépület Kossuth u. 29. 85.hrsz

7. lakóépület, gazdasági épület Petőfi u. 35. 45/2. hrsz.

8. lakóépület, gazdasági épület Petőfi u. 18. 70. hrsz.

9. lakóépület Petőfi u. 21. 35. hrsz.

10. lakóépület Petőfi u. 10. 82. hrsz.

11. lakóépület Petőfi u. 5. 25/1. hrsz.

12. református templom Rákóczi u. 4. 67. hrsz.

13. parókia Rákóczi u. 4. 68. hrsz.

14. pince szőlőhegy 304. hrsz.

15. pince szőlőhegy 225. hrsz.

16. pince szőlőhegy 236. hrsz.

17. pince szőlőhegy 253. hrsz.

18. pince szőlőhegy 447. hrsz.

19. pince szőlőhegy 455. hrsz

20. pince szőlőhegy 406. hrsz.

3. melléklet a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez

A HÉSZ 29. §-ához

Nagyváty közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája

	Helynév	Elemzés (régészeti örökség)	Helyrajzi számok
01	Nagyváty Kis-puszta	Honfoglalás kori vagy 11. századi temető	0106/2-4, 0108/1, 0108/9.
02	Nagyváty Kisvárhegy	A földnyelvre épült középkori földvár (motte?), majd esperességi központ(?) valószínű helye.	026, 027/1.
03	Nagváty Kaposi út Táborhely Puszta-temető Kis-puszta	A középkori Nagyváty (Vagiensem 1183) vagy Szegedi falu és temetőjének feltételezett helye a középkori Kaposi út egy szakaszával együtt.	0111/19
04	Nagyváty Ágodi út Alsó-Ágod Halastó Víztározó Ágodi berek Dallos-malom Ágodi-malom	A középkori Ágod falu feltételezett helye.	045/3, 045/5-12, 051, 052, 062.
05	Nagyáty Poklos Nagy-Poklos Poklosi-árok Poklosi lénia	A középkori Poklostó falu feltételezett helye.	06/1-2, 06/4-6, 311/1, 320/1.
06	Nagyváty Vár-domb	Helynévvándorlás okán valószínűleg nem az eredeti vár helyét jelöli, talán újkori szőlők és pincék régi helyét.	024, 025
07	Nagyváty	A középkori Thabyzthe-leke-puszta	-
08	Nagváty Fekete-hegy Várhegy	A helynév vándorlása okán valószínűleg nem a vár igazi helyét jelöli.	-

Belterületi szabályozási terv a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez

Külterületi szabályozási terv a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez

Település szerkezeti terv a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez a 6/2008. (IV. 23.) önkormányzati rendelethez