Nagyváty Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

a szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2021. 09. 02- 2021. 09. 30

Nagyváty Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete

a szociális és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Nagyváty Község Önkormányzata Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

  • a) közüzemi díj támogatást,
  • b) gyógyszer támogatást,
  • c) rendkívüli települési támogatást,
  • d) gyermekvédelemhez kapcsolódó rendkívülitámogatást,
  • e) temetési költségekhez kapcsolódó rendkívüli támogatást,
  • f) születési támogatást,
  • g) tanévkezdési támogatást,
  • h) tanulmányi eredményt ösztönző támogatást,
  • i) szennyvíz szippantási támogatást,
  • j) sporttámogatás,
  • k) szünidei gyermekétkeztetési támogatást állapít meg.

(2) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

  • a) lakásszerzési támogatást,
  • b) karácsonyi támogatást,
  • c) szociális tűzifa támogatást állapít meg,
  • d) különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségét részben vagy egészben elengedheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja havi rendszeres pénzellátás.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátások természetbeni szociális ellátásként is nyújthatóak.

2. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként

  • a) étkeztetést,
  • b) házi segítségnyújtást,
  • c) családsegítést biztosít.
  • d) falugondnoki szolgálatot biztosít.

(2) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátásként

  • a) gyermekétkeztetés támogatását nyújtja, valamint
  • b) gyermekjóléti szolgálatot és
  • c) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

3. § E rendelet alkalmazásában:

  • a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) a) pontja szerint meghatározottak irányadók;
  • b) vagyon: az Szt. 4. § (1) b) pontja szerint meghatározottak irányadók;
  • c) család: az Szt. 4. § (1) c) pontja szerint meghatározottak irányadók;
  • d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) d) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • e) egyedül élő: az Szt. 4. § (1) e) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • f) háztartás: az Szt. 4. § (1) f) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) i) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) j) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) k) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) l) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
  • k) természetbeni juttatás: a Gyvt. 5. § j) pontja szerinti természetbeni ellátás,
  • l) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv,
  • m) életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.

2. A kérelem benyújtása

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről (család), és lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás).

(3) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, a Hivatal környezettanulmányt tarthat.

(4) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

  • a) a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
  • b) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
  • c) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
  • d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
  • e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
  • f) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
  • g) egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
  • h) amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(5) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni

(6) Az egyes ellátási formáknál kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat a jegyző készíti el és teszi bárki számára elérhetővé.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

  • a) az állami adóhatóságot,
  • b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
  • c) az igazolást kiállító szervet,
  • d) a munkáltatót,
  • e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

3. Környezettanulmány

6. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

4. Az ellátások folyósítása

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

5. Az ellátások felülvizsgálata

8. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

II. FEJEZET RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

6. Közüzemi díj támogatás

9. § (1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy:

  • a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
  • b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) A közüzemi díj támogatást 1 évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó havi összege

  • a) ha a háztartásban egy személy lakik: 2000,- Forint,
  • b) ha a háztartásban két személy lakik: 2500,- Forint,
  • c) ha a háztartásban három személy lakik: 3000,- Forint.
  • d) ha a háztartásban négy személy lakik: 3500,- Forint,
  • e) ha négy személynél több lakik a háztartásban: 4000,- Forint,

(6) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

10. § (1) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

  • a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
  • b) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.
  • c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(2) A közüzemi díj támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(3) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

(4) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

  • a) a támogatásra jogosult kérelmére,
  • b) a támogatásra jogosult halálával,
  • c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
  • d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
  • e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(5) A (4) bekezdés e) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(6) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása az (4) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszüntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

7. Gyógyszer támogatás

11. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Gyógyszer támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át meghaladja.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

  • a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
  • b) a háziorvos, valamint a gyógyszertár igazolását a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről,
  • c) a közgyógyellátás elutasításáról szóló 60 napnál nem régebbi határozatot.

(4) A gyógyszer támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, 6 hónap időtartamra kell megállapítani, összege 5.000,- Forint havonta.

(5) Nem jogosult gyógyszer támogatásra az a személy, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.

8. Létfenntartást veszélyeztető élethelyzethez kapcsolódó rendkívüli támogatás

12. § (1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

  • a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
  • b) baleset,
  • c) tartós táppénzes állomány,
  • d) családot ért elemi kár,
  • e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszüntetése,
  • f) a családban történt haláleset,
  • g) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

  • a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
  • b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszüntető döntést tartalmazó iratot,
  • c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
  • d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
  • e) a gyámhivatal határozatát,
  • f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,
  • g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást.

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a

(5) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,- Forint, legfeljebb 30.000,- Forint.

9. Temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás

13. § (1) Temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás nyújtható annak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a.

(3) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege 40.000,- Forint.

(4) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(5) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

10. Gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás

14. § (1) A szülő a gyermek születésére tekintettel születési támogatásra jogosult, ha

  • a) a gyermek születését megelőző egy évben rendelkezett és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Nagyváty község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, és
  • b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza és
  • c) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át.

(2) Születési támogatás állapítható meg az örökbefogadó szülőnek és - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek gyámja kivételével - a gyámnak is, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, és a születési támogatásra való jogosultságát az örökbefogadást engedélyező, vagy gyámrendelő határozattal igazolja.

(3) A születési támogatás összege ugyanarra a gyermekre vonatkozóan, egyszeri 20.000,-Forint.

(4) Az eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A kérelem benyújtásának határideje a gyermek megszületését követő 120. nap. Ettől eltérően a gyám és az örökbefogadó szülő esetén a kérelem a gyámságról és az örökbefogadásról szóló döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves korának betöltéséig igényelhető.

11. Tanévkezdési támogatások

15. § (1) A családok tanévkezdési gondjainak enyhítése érdekében a képviselő-testület a településen állandó lakosként bejelentett és életvitelszerűen a településen élő óvodás, általános iskolás és nappali tagozaton középfokú és felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek és diák részére egyszeri tanévkezdési támogatást állapít meg, amennyiben az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás maximális összege óvodások, általános- és középfokú tanulmányokat folytatók esetén egységesen 25.000,-Forint.

(3) Felsőfokú tanulmányokat folytatók közül csak a felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében, teljes idejű nappali munkarendben, alapképzésben, mesterképzésben, vagy osztatlan képzésben tanulmányokat folytató hallgatónak jár támogatás, melynek összege 25.000,-Forint.

(4) Az iskolakezdési támogatás kifizetésének feltétele - az óvodások és általános iskolások kivételével- a tanulmányok folytatásáról szóló igazolás benyújtása.

(5) Az iskolakezdési támogatás összegét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésének függvényében módosíthatja.

12. Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás

16. § (1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan

  • a) nappali tagozatos középiskolás akinek a tanévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,00 (jó rendű) és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat,
  • b) felsőoktatási intézményben felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében, nappali munkarendben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgató, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik amennyiben az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át nem haladja meg.

(2) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Kiskorú esetében a kérelem benyújtására a törvényes képviselő jogosult.

(3) A kérelemhez csatolni szükséges

  • a) az (1) bekezdés a) pont esetében a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát,
  • b) az (1) bekezdés b) pont esetében az aktív hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást.

(4) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás mértéke

  • a) az (1) bekezdés a) pont esetében félévi vagy év végi legalább 4,00 (jó rendű) tanulmányi eredmény esetén 5.000,- Forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább jó rendű, úgy összesen 10.000,-Forintra jogosult az adott tanévben,
  • b) az (1) bekezdés b) pont esetében 5.000,- Forint. Amennyiben a hallgatói jogviszony a tanév első és második félévében is fennáll, úgy összesen 10.000,- Forint támogatásra jogosult az adott tanévben a hallgató.

(5) A támogatásra nem jogosult:

  • a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló,
  • b) az évismétlő középiskolás.

13. Szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás

17. § (1) A szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás a szociálisan rászorult személy részére szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át nem haladja meg.

(3) A szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

  • a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,
  • b) a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 60 napnál nem régebbi számlát a szennyvíz szippantásról.

(4) A szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás összege a számlával igazolt költség összege, legfeljebb 15.000,- Forint.

(5) Szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra évente egy alkalommal állapítható meg.

(6) A szennyvíz szippantáshoz kapcsolódó támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti számlára kerül rávezetésre.

14. Sporttámogatás

18. § (1) Sporttámogatás nyújtható annak a 18 év alatti, nappali tagozaton tanuló a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező lakosnak, akinek a családjában az egy főre számított nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és igazolt sportoló, versenytáncos.

(2) A sporttámogatás iránti kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője jogosult. A kérelemhez csatolni szükséges a sportegyesület, művészeti iskola igazolását a tagdíj, nevezési díj, sportorvosi-, ruházat költségének összegéről.

(3) A sporttámogatás évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg. A sporttámogatás összege legalább a sportegyesület, művészeti iskola által leigazolt költség, 25-000,-Forinttól 50.000,-Forintig.

(4) A sporttámogatás közvetlenül a sportegyesület, művészeti iskola, illetve képviselője részére kerül kifizetésre.

15. Települési szünidei gyermekétkeztetés

19. § (1) Települési szünidei gyermekétkeztetésre jogosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermek.

(2) A települési szünidei gyermekétkeztetésre a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletszünidei gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

16. Lakásszerzési támogatás

20. § (1) Lakásszerzési támogatás nyújtható az önkormányzat illetékességi területén történő

  • a) lakótelek- és lakásvásárláshoz,
  • b) magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését is).

(2) Lakásszerzési támogatásban részesülhet a magyar állampolgár, amennyiben

  • a) korábban nem rendelkezett önálló lakással,
  • b) a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át.

(3) Lakásszerzési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

  • a) telek-, illetve lakásvásárlás esetében az adásvételi szerződést,
  • b) lakásépítés esetében az elektronikus építési napló vezetéséről az igazolást és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát az épület készültségi fokáról,
  • c) nyilatkozatot a jelenlegi lakhatási körülményről, ott lakás minőségéről, továbbá arról, hogy nem rendelkezik és korábban sem rendelkezett önálló lakással.

(4) A lakásszerzési támogatás összege 100.000,- (Százezer) forint, mely egyszeri és vissza nem térítendő.

(5) Házastársak esetében egy kérelem benyújtására van lehetőség. A támogatás iránti kérelmet a lakóingatlan megszerzését követően, a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követő egy éven belül lehet benyújtani az önkormányzathoz.

(6) Lakásépítés esetén a támogatás akkor folyósítható, ha az épület készültségi foka az 50 %-ot meghaladja.

17. Karácsonyi támogatás

21. § (1) A képviselő-testület karácsonyi támogatásban részesítheti azt a személyt vagy családot, aki életvitelszerűen a település közigazgatási területén él, vagy amely családban a településen életvitelszerűen tartózkodó személy él és az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át nem haladja meg.

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönt a támogatás folyósításáról és annak összegéről, amennyiben annak fedezetét a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

(3) A támogatás megállapításáról szóló képviselő-testületi döntést egyszerűsített határozatba kell foglalni.

18. Tűzifa támogatás

22. § (1) Azokat a háztartásokat indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, amelyekben a háztartásban élő közül legalább egy személy:

  • a) lakásfenntartási támogatásra,
  • b) aktív korúak ellátására,
  • c) időskorúak járadékára, vagy rendszeres települési támogatásra,
  • d) ápolási díjra
  • e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy
  • f) rokkantsági ellátásban részesül,
  • g) a gyermekek védelméről és a gyámügy igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(2) Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át.

(3) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m3 tűzifa osztható ki.

(4) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásba élő személyek és a háztartások számától.

(5) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(6) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra használhatja fel. Aki ezt a rendelkezést megszegi, a következő öt évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.

19. Köztemetés megtérítési kötelezettsége alól mentesítés

23. § (1) A képviselő-testület a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

III. FEJEZET ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS -ELLÁTÁSOK

20. Szociális alapszolgáltatások

24. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

  • a) étkeztetés;
  • b) házi segítségnyújtás;
  • c) családsegítés;
  • d) falugondnoki szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ a családsegítést a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján biztosítja.

(3) Az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra irányuló kérelmet a SZOCEG Nonprofit Kft-nél lehet benyújtani. A jogosultság és a térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

(4) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

21. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

25. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

  • a) gyermekjóléti szolgáltatás
  • b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján, a gyermekek napközbeni ellátását a Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskola és a Szederinda Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) A Szederinda Óvoda és Konyha intézményben fizetendő étkeztetési térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.

(4) A személyes gondoskodás igénybevétele a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik. A kérelem elbírálásáról az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

22. Záró rendelkezések

26. § [1]

27. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.


[1] A 26. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.