Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (VII. 16.) önkormányzati rendelete

a közterület használatról

Hatályos: 2018. 02. 18

Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2009. (VII. 16.) önkormányzati rendelete

a közterület használatról

2018.02.18.

Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján a közterület használatról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Nyugotszenterzsébet község esztétikai képének, valamint a környezet rendjének fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának rendjét.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Nyugotszenterzsébet község közigazgatási területén a természetes személyek, a jogi személyek, és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok általi közterület használatra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a benzinkút elhelyezésére.

Értelmező rendelkezések

3. § (1a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás akként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak közhasználat céljára átadott területrészére- az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között- a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.

(2) Pavilon, árusító és egyéb fülke: könnyen szétszerelhető szerkezetből készült, illetve könnyen eltávolítható szabadon álló vagy telepített, környezetébe illeszkedő, földszintes építmény.

(3) Hirdetmény: falragasz, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás, tájékoztató, reklámszöveg, választási hirdetmény, falfestés.

(4) Megállító tábla: A kereskedelemben használatos, a vásárlók számára tájékoztatást, iránymutatást nyújtó, figyelemfelhívó, mobil reklámtábla.

(5) Engedélyező hatóság: Nyugotszenterzsébet község polgármestere.

(6) Mozgóbolt: jogszabályban meghatározott gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely

(7) Mozgóárusítás: külön jogszabályban meghatározott olyan árusítás, amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak.

II. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

A közterület rendeltetéstől eltérő használata

4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, a jogszabályi keretek között, bárki díjmentesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybe vételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata közterület-használati engedély alapján jelen önkormányzati rendeletben megállapított díj fizetése mellett vagy a polgármester egyedi határozatában foglaltaknak megfelelően történhet.

A közterület-használati engedély

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell kérni a közterület alábbi célokra történő igénybe vételéhez:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), cég- és címtábla, árusító automata, bankautomata, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez;

b) a közterületen történő vagy a közterület feletti hirdetőberendezés, óriásplakát tartó, megállító tábla, árubemutató vitrin vagy hirdetmény elhelyezéséhez, felállításához;

c) olyan személyek közterületen történő tartózkodásához, akik reklám célú transzparenst hordoznak („szendvicsember”);

d) reklámtevékenységhez, egyéb marketing tevékenységhez (pl. valamilyen áru, szolgáltatás, tevékenység, nyeremény bemutatása vagy népszerűsítése);

e) építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, gép, berendezés, eszköz, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, építési törmelék, annak tárolására szolgáló konténer közterületen történő elhelyezéséhez;

f) üzlet előtti, rendezvényeken történő alkalmi árusításhoz;

g) tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátóipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakításához;

h) mutatványosi, cirkuszi tevékenység folytatásához;

i) közterületen, illetve járműre szerelt hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámozásra;

j) képzőművészeti tevékenység (portrékészítés) üzleti célú folytatása céljából;

k) közút, köztér, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatos területhasználatra vagy az alatta fekvő közművezeték hibaelhárítás céljából történő igénybevételre;

l) pavilon (pl. könyv, hírlap, dohány), árusító vagy egyéb fülke (pl. telefonfülke), fülke nélküli telefonkészülék, postaláda (postai levélszekrény) elhelyezéséhez, ideiglenes árusítóhely kialakításához;

m) film-, rádió vagy televíziós felvételhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 2 óránál hosszabb ideig akadályozza;

n) kulturális, sport, vallási vagy politikai rendezvény, kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

o) mozgóárusítás, mozgóbolt vagy utcai hírlapárusítás céljára;

p) nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes jellegű építményre, berendezésre (pl. kábelszekrény, kapcsolószekrény, transzformátor);

q) lakodalmas sátor elhelyezéséhez;

r) áru- és göngyöleg közterületen történő tárolására;

s) gépjármű parkoló közterületen történő kialakítására;

t) üzemképtelen járművek, lakókocsi, személygépkocsi, teherautó utánfutó, busz, traktor, tréler jármű, ideiglenes, harminc napot meghaladó közterületen történő tárolására (kivéve saját hídon történő tárolás);

u) hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek harminc napot meghaladó mellékútvonalon történő elhelyezése esetén;

v) a közterület használatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához;

w) tüzelőanyag, bútor, lakásfelszerelés, berendezési tárgy közterületen történő elhelyezéséhez, ha az a 72 órát meghaladja.

(2) A közterület-használó köteles Nyugotszenterzsébet község polgármesterénél a közterület-használat tényét és kezdő időpontját legkésőbb a használat megkezdése előtt nyolc nappal bejelenteni.

6. § Nem kell közterület-használati engedélyt kérni és közterület-használati díjat fizetni a közterület alábbi célokra történő igénybe vételére:

a) tüzelőanyag, bútor, lakásfelszerelés, berendezési tárgy 72 órát meg nem haladó közterületen történő tárolásához, elhelyezéséhez;

b) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló hirdető berendezés elhelyezéséhez, ha azok közterületbe benyúló felülete az 1 m²-t nem haladja meg;

c) úttartozék (pl. közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezésére;

d) kizárólagosan önkormányzati vagy önkormányzati intézmény vagy kötelező önkormányzati feladatot önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés keretében ellátó szervezet által rendezett, közcélú kulturális, szórakoztató, sport rendezvény (pl. falunap), kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

e) fegyveres erők, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, katasztrófaelhárítók, vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez a tevékenységükhöz szükséges mértékben;

f) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat esetén;

g) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez (pl. szelektív és egyéb hulladékgyűjtő edények);

h) köztárgy, szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;

i) térítésmentes újság közterületi terjesztéséért és az utcai zenéléséért.

7. § Nem adható közterület használati engedély, illetve el kell utasítani a kérelmet, ha:

a) a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van;

b) ha olyan járdaszakaszra vonatkozik a kérelem, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza;

c) ha a közterület-használat az esztétikus községképet torzító építmények, berendezések létesítésére irányul;

d) ha védett természeti terület foglalására irányul a kérelem;

e) ha a közterület használat olyan tevékenység gyakorlásához szükséges, amely a környezetet károsítja vagy a közbiztonságot veszélyezteti vagy a gépjármű közlekedést balesetveszélyessé teszi;

f) az épület homlokzatán történő árubemutatást kérelmezőnek;

g) sátorgarázs elhelyezésére;

h) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű vagy kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület;

i) ha a kérelmező által meghatározott időpontra, helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet és az a jogszabályi előírásoknak megfelel;

j) ha a közterület-használathoz más szakhatóság nem adja meg a hozzájárulását;

k) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, amelynek gyakorlását jogszabály tiltja.

A közterület-használati engedély kérése

8. § (1) Közterületre vonatkozó engedélyt a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a közterület-használat megkezdése előtt legalább 8 nappal annak a személynek kell kérnie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

(2) A kérelmet Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet Körjegyzőségén (7912 Nagypeterd, Kossuth u. 93/a.) kell benyújtani.

(3) A felelős kivitelező köteles megkérni az engedélyt, ha a közterület-használat építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezés céljából szükséges.

A közterület-használat engedélyezése

9. § (1) A közterület-használati engedéllyel kapcsolatos ügyeket a polgármester bírálja el. A polgármester egyszerűsített határozatot hozhat, ha a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ha a polgármester a kérelemnek teljes egészében helyt ad, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzheti a közterület-használati engedélyből az indokolást és a jogorvoslatról való tájékoztatást.

(2) A polgármester döntése elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül lehet előterjeszteni a képviselő-testülethez címezve. A fellebbezést a képviselő-testület bírálja el a soron következő testületi ülésén.

(3)

A közterület-használati engedély

10. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az eljáró hatóság megnevezését (Nagypeterd község polgármestere), az ügyirat számát, tárgyának megnevezését, az ügyintéző nevét;

b) az engedélyes nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét);

c) a közterület-használat célját, kezdési időpontját és időtartamát;

d) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát;

e) a közreműködő hatóság, szakhatóság, a közterület fenntartásával, kezelésével megbízott szerv előírásait;

f) a közterület-használati díj mértékét, a fizetési határidőt, a fizetés módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást, a közterület-használattal járó költségek (pl. víz, áramdíj) meghatározását, a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően, szükség esetén mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírásokat;

g) az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget;

h) az engedély érvényének megszűnése, megszüntetése vagy megvonása esetén az eredetivel legalább egyenértékű állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;

i) az engedélyestől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést;

j) a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokat érintő közterület-használat esetén a vonatkozó előírások betartására való felhívást;

k) építési munka végzése esetén az engedélyes tájékoztatását a törmelék, egyéb hulladék tárolóeszközben való tartásáról;

l) építési engedély köteles közterület-használat esetén a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély számát;

m) a közútburkolatok, azok tartozékai, kertészeti létesítmények, növények, csatornák, árkok, korlátok, köztárgyak, építmények és a környezet kímélésének, valamint a közterület-használattal érintett terület folyamatos tisztántartásának, rendfenntartásának kötelezettségét;

n) a gyalogosok számára átjáró létesítését és szükség szerinti kivilágítását, ha a használó a járdát teljes egészében elfoglalja és a gyalogosközlekedés a másik oldalon levő járdára nem terelhető át;

o) az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult az engedélyes terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni;

p) az engedélyes tájékoztatását, hogy a közterületen utcai árusítást milyen módon és feltételekkel folytathatja;

q) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a polgármester a határozatot hozta;

r) a fellebbezés benyújtásának helyét, idejét, módját, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megnevezését (képviselő-testület);

s) az engedély kiadásának helyét és idejét, az engedélyező polgármester vagy a kiadmányozásra jogosult személy nevét, hivatali beosztását, aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(2) A közterületi-használati engedély másra nem ruházható át.

(3) A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni.

A közterület-használati engedély időtartama

11. § (1) Közterület használati engedélyt legalább 1 (egy) napra, legfeljebb 10 (tíz) évre lehet kiadni.

(2) Építési munkálatok esetén a közterület-használat az építési munka végzésének időtartamára engedélyezhető.

(3) A hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek mellékútvonalon történő elhelyezésére csak egyszeri alkalommal adható engedély, melynek időtartama legfeljebb 30 (harminc) napra terjedhet. A jármű tárolása nem akadályozhatja a közút vagy közparkoló rendeltetésszerű használatát.

(4) Az engedély

a) meghatározott idő elteltéig vagy

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig vagy

c) visszavonásig érvényes.

(5) Az engedély meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedélyezett időtartama lejárta előtt legalább erre vonatkozó kérelmet nyújt be. Az engedély meghosszabbítása tárgyában a polgármestert dönt.

Az engedély nyilvántartása

12. § (1) A közterület-használati engedély megadása, elutasítása, megvonása vagy megszüntetése tárgyában hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel;

b) azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg;

c) az adott közterület-használati engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal.

(2) A polgármester a használattal érintett közterületekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyes nevét, címét (székhelyét vagy telephelyét vagy tartózkodási helyét), az engedély számát és tárgyát, valamint az engedély érvényességi idejét.

A közterület átadása

13. § (1) Engedélyes a közterület-használatot jogerős közterület-használati engedély birtokában, valamint a közterület-használati díjfizetési kötelezettség teljesítését követően kezdheti meg.

(2) A közterületet a használatának befejezését követően helyre kell állítani. A keletkezett hulladék elszállítása vagy elszállíttatása engedélyest terheli. Rendezvény esetén a használó helyreállítási kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 (tizenkét) órán belül köteles eleget tenni.

(3) Pavilonok és egyéb fülkék létesítésénél figyelembe kell venni a helyi építési szabályzat rendelkezését is.

Közterületen árusítható termékek köre

14. § Közterületen csak a jogszabályban meghatározott közterületen értékesíthető termékek árusíthatók.

Ideiglenes zöldség-gyümölcs árusításra kijelölt

közterületen történő árusítás

15. § (1) Az engedély legfeljebb 3 m² területre saját termelésű zöldség-gyümölcs vagy vágott virág árusításra annak a természetes személynek adható, aki nem folytat kereskedelmi-vállalkozói tevékenységet.

(2) Hatósági szakvizsgálathoz kötött áru az ideiglenes értékesítő helyen nem árusítható (pl. gomba).

(3) Az árusítás tiszta, mobil asztalról, állványról, kézikocsiról, ládából, kosárból, földre terített gyékényről vagy ponyváról történhet.

(4) Az ideiglenes árusító helyen pénz nem szedhető, helyjegy nem váltható, a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történik.

(5) Az árusítás során keletkezett hulladék feltakarítása (összeszedése) és az árusítás területén elhelyezett tárolóedénybe történő elhelyezése az árusítást végző személy feladata.

Ideiglenes árusítás

16. § (1) Adott közterület-használatára, kivéve a pályázati eljárás esetét, a használatba adás feltételeinek megléte esetén az elsőként kérelmezőnek elsőbbsége van.

(2) Rendezvényhez kapcsolódó ideiglenes árusítás esetén, kivéve a pályázati eljárás esetét, ha a közterület-használati kérelmek száma meghaladja az igényelhető árusítóhelyek számát vagy a már kijelölt árusítóhelyre több kérelem érkezik, a közterületek használóinak kiválasztása sorsolás útján történik. A sorsolást a polgármester folytatja le és annak szabályairól tájékoztatja a kérelmezőket.

A hirdető-berendezések elhelyezésének szabályai

17. § (1) Hirdetmény csak vízoldékony ragasztóval rögzíthető, illetve a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető.

(2) Hirdető berendezésen és hirdetményen nem alkalmazható olyan villogó, szemkáprázást okozó fény, fényvisszaverő anyag, világítótest, amely a közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(3) Az önkormányzat által történő lakossági tájékoztatást szolgáló ideiglenes jellegű hirdető berendezések, hirdetések elhelyezése az érintett közút kezelőjének vagy ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén építési engedély nélkül történhet.

(4) A hirdető berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, illetve közterület esetén a közterület fenntartási munkáit.

(5) Nem helyezhető el hirdető berendezés, illetve hirdetmény közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben, parkban, a közterületen álló fákon, padokon, emlékműveken, szobrokon, középületek (pl. polgármesteri hivatal, intézmény) falaira, kerítésére műemlékre, műemlék jellegű épületre, hidak védőkorlátjain és tartószerkezetein.

(6) A hirdető berendezés kihelyezésére irányuló kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentáción kívül a helyszínrajzot, közút esetén az út kezelőjének hozzájárulását, az ingatlan tulajdonosának a hirdető-berendezés elhelyezéséhez történő hozzájáruló nyilatkozatát.

(7) Utca fölé kihelyezett reklámfelirat csak kivételes jelentőségű, közérdekűnek minősíthető rendezvényekre, eseményekre történő figyelemfelhívás céljából helyezhető el.

(8) Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja ki.

(9) Hirdetmény eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblán, falfelületen elhelyezte vagy elhelyeztette, amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester annak a költségére eltávolítja vagy eltávolíttatja.

A közterület-használati díj

18. § (1) A közterület-használat időtartamára, a tényleges használattól függetlenül, közterület-használati díjat (a továbbiakban: díj) köteles fizetni:

a) az engedélyes, ha érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik;

b) az engedélyes, ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy attól eltérően használja;

c) az engedéllyel nem rendelkező közterület-használó.

(2) A díj mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A díjat a Körjegyzőségen személyesen a pénztárban vagy banki átutalással vagy postai úton lehet befizetni.

(4) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap, nap, négyzetméter, méter egésznek számít.

(5) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, cég- és címtábla, kirakatszekrény, árubemutató állvány, vitrin stb. esetén a közterületre eső vízszintes vetületét is számításba kell venni.

(6) Az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületen elfoglalt területét, a használathoz szükséges csatlakozó területet és hirdető-berendezés esetén annak reklámfelületét együttesen kell figyelembe venni.

(7) Mozgóárusítással, mozgóboltnál vagy ideiglenes árusítással elfoglalt legkisebb területként a díjfizetés szempontjából 2 m²-t kell figyelembe venni.

(8) A díjat az engedélyes a közterület-használati engedélyben meghatározott megkezdésig köteles megfizetni. Napi használat esetén a díjat az engedély kiadásával egyidejűleg köteles engedélyes megfizetni. Határozott idejű közterület használatnál lehetőség van a díj egyösszegben történő megfizetésére is.

Díjmentesség

19. § (1) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól:

a) alapzatos zászlórudak elhelyezése, ha azokon nemzetközi, nemzeti, városi jelkép vagy önkormányzati szervezésű kulturális és sport rendezvényi hirdető zászló kerül kihelyezésre;

b) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna) közterület-használattal járó hibaelhárítása, javítása, karbantartása;

c) kábel, kapcsolószekrény, transzformátor elhelyezése önkormányzat által kötött megállapodás alapján;

d) köztisztasági, postai, távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek feladatuk ellátását szolgáló közérdekű berendezés elhelyezése (pl. postaláda, telefonfülke, hulladékgyűjtő);

e) hivatalosan nyilvántartásba vett szervezetek (pl. egyház, alapítvány, társadalmi szervezet) karitatív tevékenysége;

f) önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvény, falunap;

g) mindazon kulturális, sport, vallási, politikai rendezvény vagy kiállítás, amely a rendező(k) számára bevétellel nem jár és az azon résztvevőknek ingyenes.

(2) Nem adható a díjfizetési kötelezettség alól részbeni vagy teljes felmentés, ha

a) a kérelmező a közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja;

b) a kérelmezőnek díjhátraléka van.

(3) A díjmentesség nem mentesíti a használót a közterülettel kapcsolatos járulékos költségek, különösen a terület helyreállítása, tisztántartása, irányító táblák elhelyezése, viselése alól.

Az engedély megvonása, a közterület-használat

megszüntetése, megszűnése

20. § (1) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha

a) a közterület nem az engedélyes használja vagy az engedélyes a használati engedélyt más személyre átruházta;

b) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

c) az engedélyes közterületen folytatott tevékenysége jogszabályba ütközik;

d) az engedélyes a díjfizetési kötelezettségét nem vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított 8 (nyolc) napon belül sem tesz eleget;

e) a szakhatóság a közterületen folytatott tevékenységéhez adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta vagy a hozzájárulás, engedély érvényét vesztette;

f) engedélyes a díjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére, 15 (tizenöt) napon belül nem tesz eleget.

(2) Az engedély megvonható, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el.

(3) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándékát köteles írásban jelezni és az engedélyt visszaadni a polgármesternek.

(4) A közterület-használati engedély megszűnik az engedélyben foglalt határidő elteltével.

(5) A közterület-használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani abban az esetben is, ha a közterület-használatot engedélyezték.

Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményei

21. § (1) A közterület-engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyes (használó) a polgármester felhívására köteles a közterület-használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a saját költségén helyreállítani.

(2) Engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén-ha a közterület-használat a 72 órát nem haladta meg- az engedély nélkül vagy attól eltérően elhelyezett dolgokat engedélyes (használó) köteles a saját költségén leszerelni és elszállítani.

(3) Ha a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, az önkormányzat a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére és veszélyére eltávolíthatja.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogosulatlan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az elszállított dolgokat. Ha az elszállított dolog tulajdonosa 5 (öt) napon belül nem veszi át az elszállított tárgyait, írásban kell értesíteni a tárolás helyéről. Amennyiben a tulajdonos ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni, a Körjegyzőség hirdetőtábláján.

(5) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő 3 (három) hónapon belül nem jelentkezik, a polgármester értékesítheti vagy elajándékozhatja, a bevétel az önkormányzatot illeti.

Ellenőrzés

22. § A közterületek rendjével, állapotával, a közterületek rendeltetésszerű használatával és az engedélyek meglétével összefüggő ellenőrzésekről a polgármester gondoskodik.

Szabálysértés

23. § (1) Szabálysértést követ és 30.000,- (Harmincezer) Ft-ig terjedő bírsággal sújtható, aki:

a) közterületet közterületi-használati engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően használja;

b) a közterületen elhelyezhető tájékoztatók, megállító táblák, hirdető berendezések elhelyezési szabályait megszegi;

c) a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis a közterület használat tényét és kezdő időpontját nem jelenti be a közterület használat megkezdése előtt.

(3) Az a személy, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az attól eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő díj megfizetésére kell kötelezni.

III. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

24. § A rendelet hatályba lépése előtt kiadott közterület-használati engedélyek lejáratukig érvényesek.