Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS A GYERMEKVÉDELEM HELYI RENDSZERÉRŐL

Hatályos: 2018. 02. 17- 2019. 02. 10

Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete


A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS A GYERMEKVÉDELEM HELYI RENDSZERÉRŐL


Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzatának Képviselő- testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet célja

1. §


A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján  Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.


II. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet hatálya

2. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed Nyugotszenterzsébet község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.


 (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Nyugotszenterzsébet község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.


(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.


III. FEJEZET

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


Eljárási rendelkezések

3.§


(1) A szociális igazgatási eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2) A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.


(3) E rendelet eltérő rendelkezései hiányában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.


A kérelem benyújtása

4. §


  1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.


(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,

b) az egyéb szociális támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről,

c) a közüzemi díj támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről


(3) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni


(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

  1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
  2. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
  3. családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló bankszámlakivonat,
  4. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
  5. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
  6. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
  7. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
  8. egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
  9. amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.


(5) A jövedelemszámításnál az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.


(6) A vagyoni helyzet vizsgálatakor az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.


(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.


Környezettanulmány

5. §


(1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. 


(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.


(3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.


Az ellátások folyósítása

6. §


(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik


(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.


(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.


Az ellátások felülvizsgálata

7. §


(1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.


(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.


(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

Fellebbezés

8. §


(1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.


(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles elbírálni a fellebbezést.


IV. FEJEZET

RENDSZERES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK


Közüzemi díj támogatás

9. §


(1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.


(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy,, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.


(3) A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.


(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.


(6) A közüzemi díj támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.


(7) A közüzemi díj támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


(8) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.


(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

 
TM = 0,3-

 J-0,5 NYM
─────

 
x 0,15,


 NYM


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


(10) Közüzemi díj támogatást 1 (egy) évre kell megállapítani.


(11) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.


(12) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.


(13) Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki

a) lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) közüzemi díj támogatásban részesül,

c)

d)

e)

f)

g)


(14)


(15) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.


(16) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot.


(17) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a támogatásra jogosult halálával,

c) a 13. § c)-g) pontokba foglalt kötelezettség nem teljesítésével,

d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,

e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.


(18) A (17) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.


(19) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (17) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.


(20) A közüzemi díj támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj támogatás

10. §


A képviselő-testület a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj rendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően a költségvetési rendeletében biztosítja a szociálisan rászorult tanulók támogatásának fedezetét.

V. FEJEZET

RENDKÍVÜLI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK


Rendkívüli támogatás

11. §


(1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.


(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,

b) baleset,

c) tartós táppénzes állomány,

d) családot ért elemi kár,

e) az előre nem tervezett, váratlan kiadás,

f) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

g) az első nyugellátás kifizetése valamely okból késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása stb.)

h) a családban történt haláleset,

i) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

k) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,

l) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.


(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a Hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,

b) a váratlan költségekről szóló igazolást,

c) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását,

d) gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolását vagy számláját, egyéb fűtési mód esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlát,

e) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,

f) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,

g) a gyámhivatal határozatát,

h) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást,

i) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról,

j) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát,

k) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát.


(4) A (2) bekezdés  a)-g) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedül élő esetén annak 150%-a.


(5) A (2) bekezdés  a)-g) pontokra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 3.000,- (Háromezer) forint, legfeljebb 20.000,- (Húszezer) forint.


(6) A (2) bekezdés  h) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-a.


(7) A (2) bekezdés  h) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás összege 20.000,- (Húszezer) Ft.


(8) A (2) bekezdés  h) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 (hatvan) napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.


(9) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.


(10) A (2) bekezdés  i)-l) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a.


(11) A (2) bekezdés  i)-l) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 3.000,- (Háromezer) Ft, legfeljebb 10.000,- (Tízezer) Ft.


(12) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.


(13) A rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás

12. §


(1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan, a szociális rendelet hatálya alá tartozó

a) nappali tagozatos 7. és 8. évfolyamos általános iskolai tanuló, aki általános iskolai tanulmányokat folytat, vagy

b) nappali tagozatos középiskolai tanuló, aki középiskolai tanulmányokat folytat,

és hallgatói jogviszonya fennáll, továbbá a tárgyévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,20  és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat.


(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. A kérelemhez csatolni szükséges a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát.


(3) A támogatás mértéke félévi vagy év végi legalább 4,20 tanulmányi eredmény esetén 60.000,- (Hatvanezer) forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább 4,20, úgy összesen 120.000,- (Százhúszezer) forint támogatásra jogosult az adott tanévben.


(4) A támogatásra nem jogosult az évismétlő általános iskolás és középiskolás.


(5) A támogatás összege az önkormányzat házipénztárából, kérelemre utalással vagy postai úton az elbírálást követően fizethető ki.


(6) A támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Óvodakezdési támogatás

12/A. §


(1) Óvodakezdési támogatás adható az óvodai nevelésben részesülő gyermeknek.


(2) Az óvodakezdési támogatás összege 10.000,- (Tízezer) forint gyermekenként.


(3) Az óvodakezdési támogatás megállapítása iránti kérelem évente egyszer, augusztus és szeptember hónapban nyújtható be.


(4) Az óvodakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell az óvoda igazolását az ellátás igénybevételéről.


(5) Az óvodakezdési támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.


(6) Az óvodakezdési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Karácsonyi támogatás

12/A. §


(1) Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki életvitelszerűen a település közigazgatási területén él.  

   

(2) A képviselőtestület évente hivatalból dönthet a támogatás folyósításáról, és annak összegéről.


Természetben nyújtott szociális ellátások

13. §


(1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

a) rendkívüli támogatás;

b) szociális célú tűzifa,

c) Karácsonyi támogatás,

d) Mikuláscsomag,

e) mezőgazdasági termék-támogatás .


(2) A 12. § (2) bekezdés a)-g) és i)-l) pontjaiban szabályozott rendkívüli támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.


(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.


(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.


(5) A képviselő-testület a természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.


Mikuláscsomag

13/A. §


(1) A képviselő-testület természetbeni támogatásként mikuláscsomagot biztosíthat december hónapban a településen életvitelszerűen élő 0-14 éves korú gyermekek részére.


(2) A mikuláscsomag biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni. A csomag átvételt igazoló lista aláíratásával kerül átadásra a szülő részére.


(3) A mikuláscsomag értékét a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.


Mezőgazdasági termék-támogatás

13/B. §


(1) Azt a személyt indokolt mezőgazdasági termék-támogatásban részesíteni, aki

a) közüzemi díj támogatásra jogosult,

b) aktív korúak ellátására jogosult,

c) időskorúak járadékára jogosult,

d) közgyógyellátásra jogosult,

e) ápolási díjra jogosult,

f) közfoglalkoztatásban vesz részt,

g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagja,

h) háztartásában kiskorú gyermeket nevel, vagy

i) nyugdíjas vagy nyugdíjszerű (pl. rokkantsági járadék, átmeneti járadék, háztartási pótlék, rehabilitációs járadék) ellátásban részesül.


(2) A mezőgazdasági termék-támogatás biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni.


(3) A támogatás átadás-átvétele e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével történik.


(4) A képviselő-testület a mezőgazdasági termék-támogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.


Szociális célú tűzifa

14. §


(1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.


(2) Azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (különösen közüzemi díj támogatásra) jogosultak, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.


(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítható.


(4) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.


(5) A szociális célú tűzifa szétosztásról a polgármester gondoskodik.


Köztemetés

15. §


A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.



VI. FEJEZET

KÖZFOGLALKOZTATÁS


Közfoglalkoztatás

16. §


A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

  1. környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);
  2. az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).



VII. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások


Szociális alapszolgáltatások

17. §


(1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

  1. étkeztetés;
  2. házi segítségnyújtás;
  3. családsegítés.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes.


(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény, a családsegítést a Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja.


(3) A szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való igényt az e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a Hivatalban, vagy a SZOCEG Nonprofit Kft-nél, vagy a szociális gondozónál.


(4) A szociális étkeztetés térítési díját a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat rendeletben fogadja el a SZOCEG Nonprofit Kft. javaslata alapján. A támogatás igénybe vételéhez egy személy csak egy ebédadag iránt nyújthat be kérelmet, a családban azonban több jogosult is igénybe veheti.


(5) A szociális alapszolgáltatásra való jogosultságról az intézményvezető dönt.


Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

18.§


(1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.


(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő nagypeterdi általános iskola és a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Szederinda Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde és Konyha közreműködésével biztosítja.


(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Nagypeterd községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.


(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.


(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.


(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.


VIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

19. §


A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

20. §


(1) A rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 12/2013. (XII.10.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezve.



Nyugotszenterzsébet, 2015. február 23.




 Vincze Balázs                                                                                           dr. Borsos Kinga

   polgármester                                                                                                   jegyző





Záradék:


Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletét 2015. február 27-én a helyben szokásos módon kihirdettem.




                                                                                                                      dr. Borsos Kinga

                                                                                                                              jegyző


1. számú melléklet a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez


Nyilatkozat és átadás-átvételi jegyzőkönyv

a mezőgazdasági termék-támogatás jogosultsági feltételéről és átvételéről


  1. Jogosult/átvevő személyes adatai:

Név:



Születési név:



Születési helye, ideje:



Anyja neve:



Lakóhelye:



Tartózkodási helye:



Adóazonosító jele:




  1. Alulírott nyilatkozom, hogy a mezőgazdasági termék-támogatásra az alábbi jogcím alapján vagyok jogosult:*

a) közüzemi díj támogatásra vagyok jogosult,

b) aktív korúak ellátására vagyok jogosult,

c) időskorúak járadékára vagyok jogosult,

d) közgyógyellátásra vagyok jogosult,

e) ápolási díjra vagyok jogosult,

f) közfoglalkoztatásban veszek részt,

g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagja vagyok,

h) háztartásomban kiskorú gyermeket nevelek,

i) nyugdíjas vagy nyugdíjszerű (pl. rokkantsági járadék, átmeneti járadék, háztartási pótlék, rehabilitációs járadék) ellátásban részesülök.

(* a megfelelő rész bekarikázandó)


  1. Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy

a nyilatkozatban megjelölt adatok a valóságnak megfelelnek,

életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen ** élek

(** a megfelelő rész aláhúzandó)


  1. Tudomásul veszem, hogy a közölt adatok valódiságát a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok ellenőrizhetik. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.


   …………………………………

nyilatkozatot tevő (átvevő)   aláírása


  1. Átadott mezőgazdasági termék-támogatás:

Mezőgazdasági termékfajta

mennyisége (darab vagy kilogramm)

















Átadó és Átvevő aláírásukkal igazolják, hogy az 1. pontban megjelölt átvevő részére a mai napon mezőgazdasági termék-támogatás került átadásra az 5. pontban megjelöltek szerint.


kelt: …………………………………….


 ………………………………………..                   ………………………………………

            átadó aláírása                                                                átvevő aláírása