1. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

• a) közüzemi díj támogatást,
• b) gyógyszertámogatást,
• c) rendkívüli települési támogatást,
• d) eltemettetésre biztosított rendkívüli támogatást,
• e) születési támogatást,
• f) tanulmányi eredményt ösztönző támogatást
• g) óvoda kezdési és beiskolázási támogatást,
• h) szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatást,
• i) szünidei gyermekétkeztetési támogatást,
• j) házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatást,
• k) sporttámogatást állapít meg.

(2) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

• a) karácsonyi támogatást,
• b) lakásszerzési támogatást,
• c) szociális tűzifa támogatást állapít meg,
• d) különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségét részben vagy egészben elengedheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja havi rendszeres pénzellátás.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátások természetbeni szociális ellátásként is nyújthatóak.

(5) A szociális tűzifa és a szünidei gyermek étkeztetéshez nyújtott támogatás természetben nyújtott ellátás.

2. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként

• a) étkeztetést,
• b) házi segítségnyújtást,
• c) családsegítést és
• d) falugondnoki szolgálatot biztosít.

(2) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátásként

• a) gyermekétkeztetés támogatását nyújt, valamint
• b) gyermekjóléti szolgálatot és
• c) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) a) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• b) vagyon: az Szt. 4. § (1) b) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• c) család: az Szt. 4. § (1) c) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) d) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• e) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) e) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• f) háztartás: az Szt. 4. § (1) f) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) i) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) j) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) k) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) l) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• k) természetbeni juttatás: a Gyvt. 5. § j) pontja szerinti természetbeni ellátás,
• l) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv,
• m) életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes önkormányzati hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről (család), és lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás).

(3) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, a Hivatal környezettanulmányt tarthat.

(4) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• a) a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
• b) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
• c) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
• e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
• f) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• g) egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• h) amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(5) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(6) Az egyes ellátási formáknál kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat a jegyző készíti el és teszi bárki számára elérhetővé.

5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

• a) az állami adóhatóságot,
• b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) az igazolást kiállító szervet,
• d) a munkáltatót,
• e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

6. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

9. § (1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

• a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

10. § (1) A közüzemi díj támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.

(2) A közüzemi díj támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

11. § (1) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

(2) Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki

• a) lakásfenntartási támogatásban részesül,
• b) közüzemi díj támogatásban részesül,

(3) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
• b) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(4) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot.

(5) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

• a) a támogatásra jogosult kérelmére,
• b) a támogatásra jogosult halálával,
• c) a 13. § c)-g) pontokba foglalt kötelezettség nem teljesítésével,
• d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
• e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
• f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak, ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(6) Az (5) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(7) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (5) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

12. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Gyógyszer támogatásra jogosult az a személy,

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
• b) akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 5 %-át meghaladja.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
• b) a háziorvos, valamint a gyógyszertár igazolását a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző három hónapban felírt rendszeres gyógyszerekről és azok egy havi költségéről.
• c) a közgyógyellátás elutasításáról szóló 60 napnál nem régebbi határozatot.

(4) A gyógyszer támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy év időtartamra kell megállapítani, összege 6.000,- (hatezer) forint havonta.

(5) Nem jogosult gyógyszer támogatásra az a személy, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.

13. § (1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
• b) baleset,
• c) tartós táppénzes állomány,
• d) családot ért elemi kár,
• e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
• f) a családban történt haláleset,
• g) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

• a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
• b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
• c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
• d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
• e) a gyámhivatal határozatát,
• f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,
• g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást.

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a.

(5) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 60.000,-Ft.

14. § (1) Temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás nyújtható annak a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti

(2) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-a.

(3) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege 20.000,- Forinttól 80.000,-Ft között állapítható meg..

(4) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 (hatvan) napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(5) A temetési költséghez kapcsolódó rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

15. § (1) Gyermekszületéshez kapcsolódó támogatásra jogosult az az édesanya, aki a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik és a gyermek születéséig részt vesz valamennyi, a védőnő által szervezett tanácsadáson, terhes gondozáson és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(2) A gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a védőnő igazolását, mely tanúsítja, hogy a kérelmező minden tanácsadáson, terhes gondozáson részt vett.

(3) A gyermekszületéshez kapcsolódó támogatás összege gyermekenként 30.000,- (Harmincezer) forint.

(4) Az eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A kérelem benyújtásának határideje a gyermek megszületését követő 120. nap.

16. § (1) Óvodáztatási támogatás nyújtható az óvodai nevelésben részesülő gyermeknek, amennyiben és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(2) Az óvodáztatási támogatás összege 25.000,- (Huszonötezer) forint gyermekenként.

(3) Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelem évente egyszer, augusztus és szeptember hónapban nyújtható be. A támogatási kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője jogosult.

(4) Az óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell az óvoda igazolását az ellátás igénybevételéről.

(5) Az óvodáztatási támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

17. § (1) Iskolakezdési támogatás adható a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező általános-, közép- és szakiskolában, valamint felsőoktatási intézményben teljes idejű, nappali munkarendben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgatónak, tanulónak.

(2) A támogatás feltétele, hogy a tanuló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át.

(3) Az iskolakezdési támogatás összege 25.000,- ( Huszonötezer) Forint.

(4) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell az iskolai tanulmányok folytatásáról, illetve az aktív hallgatói jogviszonyról szóló igazolást.

(5) Az iskolakezdési támogatás megállapítása iránti kérelem évente egyszer, augusztus és szeptember hónapban nyújtható be. A támogatási kérelem benyújtására a kiskorú törvényes képviselője jogosult.

(6) Az iskolakezdési támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

18. § (1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan

• a) nappali tagozatos 7. és 8. évfolyamos általános iskolai tanuló,
• b) nappali tagozatos közép- és szakiskolai tanuló akinek tanulói jogviszonya fennáll, továbbá a tanévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,1 és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat, továbbá
• c) felsőoktatási intézményben felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében, teljes idejű nappali munkarendben, alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben tanulmányokat folytató hallgatónak, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik.

(2) A támogatás feltétele, hogy a tanuló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át.

(3) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. Kiskorú esetében a kérelem benyújtására a törvényes képviselő jogosult.

(4) A kérelemhez csatolni szükséges

• a) az (1) bekezdés a) és b) pont esetében a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát,
• b) az (1) bekezdés c) pont esetében az aktív hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolást.

(5) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatás mértéke 90.000,- (Kilencvenezer) forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább 4,1, úgy összesen 180.000,- (Száznyolcvanezer) forint támogatásra jogosult az adott tanévben,

(6) A tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra nem jogosult az évismétlő általános iskolás és középiskolás.

19. § (1) A képviselő-testület karácsonyi támogatásban részesítheti azt a személyt vagy családot, aki életvitelszerűen a település közigazgatási területén él, vagy amely családban a településen életvitelszerűen tartózkodó személy él és a családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át,

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönt a támogatás folyósításáról és annak összegéről, amennyiben annak fedezetét a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

(3) A támogatás megállapításáról szóló képviselő-testületi döntést egyszerűsített határozatba kell foglalni.

20. § (1) Lakásszerzési támogatás nyújtható az önkormányzat illetékességi területén történő

• a) magántulajdonú telek- és lakásvásárláshoz,
• b) magántulajdonú lakás építéséhez (ideértve tetőtér-beépítéssel, emeletráépítéssel és nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításával történő önálló lakás építését is).

(2) Lakásszerzési támogatásban részesülhet a magánszemély, amennyiben a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.

(3) Lakásszerzési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) telek- illetve lakásvásárlás esetében a 90 napnál nem régebbi adásvételi szerződést
  b) lakásépítés esetében az elektronikus építési napló vezetéséről az igazolást és a felelős műszaki vezető nyilatkozatát az épület készültségi fokáról,
• b) nyilatkozatot a jelenlegi lakhatási körülményükről, az ottlakás minőségéről.

(4) Házas- és élettársak esetében egy kérelem benyújtására van lehetőség.

(5) Lakásépítés esetén a támogatás akkor folyósítható, ha az épület készültségi foka az 50 %-ot meghaladja.

(6) Lakásszerzési támogatás összege legfeljebb 100.000,- (Százezer) forint. A támogatásra való jogosultságról, illetve a támogatás összegéről a benyújtott dokumentumok alapján a képviselő-testület dönt.

21. § (1) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás a szociálisan rászorult személy részére szennyvízszippantáshoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén annak 500 %-át nem haladja meg.

(3) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását,
• b) a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 60 napnál nem régebbi számlát a szennyvízszippantásról.

(4) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás összege a számlával igazolt költség összege, legfeljebb 15.000,- (Tizenötezer) forint.

(5) Szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás ugyanazon lakásra évente egy alkalommal állapítható meg.

(6) A szennyvízszippantáshoz kapcsolódó támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti számlára kerül rávezetésre.

22. § (1) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás a házi segítségnyújtásban részesülő személy kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-át.

(3) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ igazolását a házi segítségnyújtás igénybevételéről, valamint a havi térítési díj összegéről.

(4) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy év időtartamra kell megállapítani, összege havonta az igazolt havi térítési díj összege.

(5) A házi segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás közvetlenül a Szociális Alapszolgáltatási Központ, illetve képviselője részére kerül kifizetésre.

23. § (1) A szociális étkeztetés térítési díjához támogatás biztosíthat az önkormányzat, amennyiben a kérelmező, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(2) A támogatás összege az igazolt havi térítési díj összegének 25-100%-ig terjedhet.

(3) A szociális étkeztetéshez kapcsolódó támogatás közvetlenül az étkeztetést biztosító szolgáltató részére kerül kifizetésre.

24. § (1) Települési szünidei gyermekétkeztetésre jogosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott gyermek.

(2) A települési szünidei gyermekétkeztetésre a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletszünidei gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) A képviselő-testület természetbeni támogatásként háztartásonként legalább 1 m3, legfeljebb 5 m3 tűzifát biztosít annak :

• a) közüzemi díj támogatásra jogosult, vagy
• b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy
• c) időskorúak járadékára jogosult, vagy
• d) közgyógyellátásra jogosult, vagy
• e) ápolási díjra jogosult, vagy
• f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
• g) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy
• h) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, vagy
• i) családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
• j) házi segítségnyújtásban nem részesülő nyugdíjas.

(2) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(3) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(4) Az (1) bekezdésen kívül tűzifa támogatásban részesíthető az a háztartás, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át.

(5) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra használhatja fel. Aki ezt a rendelkezést megszegi, a következő öt évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.

26. § (1) A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

27. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

• a) falugondnoki szolgáltatás;
• b) étkeztetés;
• c) házi segítségnyújtás;
• d) családsegítés.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(3) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Nyugotszenterzsébet Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ, a családsegítést a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján biztosítja.

(5) Az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való igényt az e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a SZOCEG Nonprofit Kft-nél.

28. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

• a) gyermekjóléti szolgáltatás
• b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján, illetve a Szigetvári Tankerületi Központ fenntartásában lévő nagypeterdi általános iskola és a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Szederinda Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Nyugotszenterzsébet és Nagypeterd községekben található általános iskolák és Nyugotszenterzsébet községben található óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

29. § Hatályát veszti A SZOCIÁLIS ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOKRÓL című 3/2019 (II.11.) önkormányzati rendelet.

30. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.