Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2009.(ll.17.) KT. sz. rendelete

a

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Rózsafa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet hatálya Rózsafa közigazgatási területére terjed ki.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos jogszabályi előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0610 jelzőszámú,  V-1 és V-2-R jelű szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a többször módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1)A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c)az egyes területek felhasználásának módját és határát,

d)a védőterületeket,

e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat.

(2)Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3)A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

a)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3.§ (3) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

b)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

(5)A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a)az irányadó telekhatár,

b)a tervezett utak tengelyvonala.

(6)Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7)Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az építési övezeti és övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

 (8)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon.

(9)Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:  

a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. 

(10)Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:  

a)Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott építési övezetben az övezeti előírások szerinti fő funkcióként elhelyezhető épület.

b)Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

(1)Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:

a)a várható magas talajvízállás hatásainak kiküszöbölésére mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken, továbbá a szabályozási terven V-1 övezeti jellel jelölt vízfolyások és árkok medertengelyétől számított 30-30 m-en belüli építési igény esetén,

b)A későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására feltöltött területen.

(2)Az építésügyi hatósági engedély megkérése előtt a külön jogszabályban rögzített eseteken túlmenően a tűzvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési engedélyt kell kérni a következő esetekben:

a)a magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén - a kialakult állapotra való tekintettel – lakóterületen, a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok megtartása érdekében, az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására

(3)A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 4. sz. melléklet) nem helyezhető el.

4.§

(1)Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a)Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

(2)Az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a)az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

b)meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(3)Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmények elhelyezési igénye esetén az építésügyi hatóság az építési övezeti előírásokban előírt építménymagasságnál megengedőbb értéket (legfeljebb 40 m) is megállapíthat technológiai és műszaki indoklás alapján.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

(1)Építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,

c)a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

(2)Ha a szabályozási terv a kialakult telket metsző szabályozási vonalat jelöl, a telket érintő építést engedélyezni a szabályozási vonallal csökkentett építési telek paramétereinek figyelembevételével szabad. Ezen engedélyek kiadásának feltétele a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtása.

(3)Azokon a beépítésre szánt területeken, amelyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

a)A település beépítésre szánt területein az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

b)A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó. Szennyvíz-csatornával rendelkező területen az építési engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

c)A kialakult, lakóépülettel részben, vagy egészben beépített, közterületi csapadékvíz elvezető rendszerrel nem rendelkező utcákban annak kiépítéséig a telkekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 15 m2 újonnan engedélyezett beépített alapterület után 0,6 m3 csapadékvíz-tározó kapacitást kell biztosítani.

(5)Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek megközelítése közterület gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül biztosított.

(6)A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK  vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1)A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3)A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:

a)lakóterület

falusias lakóterület,

b)gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

ipari terület,

c)különleges terület

            temetkezési célra,

Perczel-kastély, Bodorfapuszta.

(4)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

(5)A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

(1)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b)Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(2)A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

c)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

f)Terepszint alatti építmény tervezésekor a várható magas talajvízállást figyelembe kell venni.

Falusias lakóterület

8.§

(1)A területen üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények, és az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lf-K”  jelű építési övezet

b)Az  „Lf-1”  jelű építési övezet

(2)Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

d)Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása

d1)Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárás során tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszerezni.

d2)Új épületek elhelyezése

Nem engedélyezhető.

(3)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

(4)A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

9.§

(1)A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el.

(3)A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz”  jelű építési övezet

(4)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

Az építési telkek szabályozási terven jelölt szélességű területsávjában, a jelen rendelet 24.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Egyéb telekhatárok mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

(5)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

Ipari gazdasági terület

10.§

(1)A terület olyan gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gip-E”  jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) szerinti tevékenységek számára

b) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

A jelentős környezetterhelő hatású építmények kialakításakor az előírt vagy a terhelés által igényelt védőterületek kialakíthatóságát vizsgálni kell.

(3)Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a)Gip-E jelű építési övezetben

Az építési telkek szabályozási terven jelölt szélességű területsávjában, a jelen rendelet 24.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Egyéb telekhatárok mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

b)Gip-Z jelű építési övezetben

Az építési telkek szabályozási terven jelölt szélességű területsávjában, a jelen rendelet 24.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

(4)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

Különleges területek

11.§

(1)A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A „Kte” jelű különleges terület a település temetője.

a)A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.

-A területet legalább 1,8 m, de legfeljebb 2,0 m magas tömör, falazott jellegű kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel körül kell keríteni.

(2)A „Kka” jelű különleges terület a Bodorfapusztán található volt Perczel-kastély és környezete.

a)A kastélyépület országos védettségű építmény. Az ingatlan területén az építésügyi hatósági jogkört az örökségvédelmi hatóság gyakorolja.

b)A területen elsősorban egészségügyi, szociális, vagy turisztikai funkciók helyezhetők el a következő előírások betartásával

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

12.§

(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel:

(2)A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3)Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4)A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

(5)Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó

(6)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.

(7)Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(8)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

(9)A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

(10)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, víznyomás fokozó berendezés, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

(11)Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

Zöldterület

13.§

(1)A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a)A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek kialakítására szolgáló terület.

-A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.

-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

b)Az övezetben építmény a következő előírások szerint helyezhető el:

b1)a megengedett legnagyobb beépítettség 2%, de legfeljebb 200 m2

b2)szabadonálló beépítési mód

b3)legfeljebb 4,00 m építménymagasság

b4)5 m előkert, 6 m oldal- és hátsókert

b5)tájbaillő tömegformálás és anyaghasználat

Erdőterület

14.§

(1)A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő) –„Ev”  jelű  erdők.

(3)Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

d)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

e)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

f)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

g)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

h)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

(4)A védelmi rendeltetésű (Ev) erdők kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

(5)A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(6)Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben tarvágás nem engedélyezhető, a véghasználat fokozatosságára kiemelt hangsúlyt kell fordítani.

(7)Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.

(8)Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28.§-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

15.§

(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat – a külön jogszabály szerinti talajtani szakvéleményre alapozottan – a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.

(4)Általános mezőgazdasági területen a végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján, a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével.

(5)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(6)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Általános mezőgazdasági terület

16.§

(1)Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2)Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a)A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2, legkisebb szélessége 18 m.

b)A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3)Az épületeket szabadonállóan, 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4.§ (3) bekezdést is).

b6)Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.

c)Kialakult lakófunkció (Bodorfapuszta) esetén

c1)A b) pont szerinti beépítettséget kialakultan meghaladó beépítettségű telken a kialakult épületállomány megtartható, a meglévő épülete(ke)n építési engedély köteles munka gazdasági funkció esetén a kialakult beépítettséget meg nem haladóan, a kialakult épülettömegen belül folytatható. Lakóépület a komfortfokozat emelését célzó funkciójú, a kialakult építménymagasságot meg nem haladó építménymagasságú, legfeljebb 20 m2 hasznos alapterületű helyiség(ek)el bővíthető

(3)Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások

a)A területen kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, az extenzív művelés.

b)Művelési ág váltás feltételei:

b1)A területen művelési ág váltás a jelen rendelet 2.§ (4) bekezdés f) pontján túlmenően a természetvédelmi szakhatóság engedélye (ÉTT) és hozzájárulása esetén engedélyezhető.

c)Telekalakítás feltételei:

c1)A terület természeti értéket képviselő részén (lehatárolás a szabályozási terven) a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, legkisebb szélessége 18 m.

c2)A terület természeti értéket nem képviselő részén telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.

d)Építmény elhelyezésének feltételei:

d1)A terület természeti értéket képviselő részén (lehatárolás a szabályozási terven) épület nem helyezhető el.

d2)A terület természeti értéket nem képviselő részén építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.

(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 16.§ (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén a jelen rendelet 24.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak a 24.§ szerinti beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

Vízgazdálkodási terület

17.§

(1)A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2)A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3)A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4)A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)oldalhatáron álló beépítési mód

b)legfeljebb 10% beépítettség

c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d)tájbaillő tömegformálás, építőanyag-használat és színezés

e)0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

Közterületek kialakítása és használata

18.§

(1)A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2)A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

c)Zöldterületen építmény a jelen rendelet 13.§ előírásai szerint helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

19.§

(1)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b)A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében

-az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört az örökségvédelmi hatóság gyakorolja,

-a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

d)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a)A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

c1)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

c2)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c3)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

c4)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

c5)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(3)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A településen nyilvántartott régészeti lelőhely nincs. A régészeti érdekű területek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Általános előírások

b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

b2)Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

b3)Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóság hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

b4)A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

c)Régészeti érdekű területen

c1)A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyezési terveket az örökségvédelmi hatóság véleményeztetni kell.

c2)A munka megkezdéséről az örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.

c3)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

20.§

(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.

b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 4.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

a)Védett természeti területen a vonatkozó kezelési terv előírásai szerint kell eljárni.

b)Érzékeny természeti területen a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.

A környezet védelme

21.§

(1)Általános követelmények

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g)A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Rózsafa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.

c)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

d)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i)A település területén az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

Tűzvédelmi rendelkezések

22.§

(1)A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2)A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3)Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

23.§

(1)Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

24.§

(1)A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

(2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b)közérdeket nem sért,

c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

(3)Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés

a)A települési önkormányzat a szabályozási terven KÖu-4 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.

b)A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében, a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint - csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazza, amikor és amennyiben a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.

(4)Településrendezési kötelezések

a)Az építési hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait

• a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ezáltal rontó építmények külső helyreállítására, színezésére
• az egységes utcakép biztosítása, a telek településképnek megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme érdekében a telek bekerítésére
• a közegészségügyi (fertőzés, allergia, stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére
• a telkek közterületről látható részén lévő szemét- és törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására.

b)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a  2.sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az ott meghatározott határidőre az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

c)Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az építési törvény vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

25.§

(1)Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 15/2000.(Vl.23.) sz. rendelet hatályát veszti.

(2)Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni

Rózsafa, 2009. február 10.

                Makk Andrásné s.k.                                               Dr. Szilas Tamás s.k.

                      polgármester                                                               körjegyző

Záradék: A jelen rendelet 2009. február 17-én kihirdetésre került.

Rózsafa, 2009. február 17.

                                                                                                Dr. Szilas Tamás s.k.                                                                                                                                                        körjegyző

1.SZ. MELLÉKLET:

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK

• Református templom – Kossuth Lajos utca (24 hrsz.) – Mlll456
• Perczel-kastély – Bodorfapuszta (0163 hrsz.) – Mlll9112

MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

Református templom műemléki környezete

• 21, 22, 26, 144, 145/3-4 hrsz. ingatlanok, valamint a szabályozási terven lehatárolt közterületek

Perczel-kastély műemléki környezete

• 0160, 0162, 0166/3, 0147/2, 0145/1 hrsz. ingatlanok

2.SZ. MELLÉKLET:

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

HELYI EGYEDI VÉDELEM

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

• Kossuth Lajos u. 22.hrsz.: 10lakó- és gazdasági épület, kerítés kapu
• Kossuth Lajos u. 25.hrsz.: 149gazdasági épület, kerítés
• Kossuth Lajos u. 27.hrsz.: 148lakó- és gazdasági épület, kerítés
• Kossuth Lajos u. 29.hrsz.: 146/1lakóépület
• Kossuth Lajos u. 48.hrsz.: 21lakóépület
• Kossuth Lajos u. 63.hrsz.: 93lakó- és gazdasági épület
• Kossuth Lajos u. 66.hrsz.: 33kerítés
• Kossuth Lajos u. 72.hrsz.: 36lakó- és gazdasági épület, kerítés
• Kossuth Lajos u. 96.hrsz.: 51gazdasági épület, kerítés
• Kossuth Lajos u. 100.hrsz.: 53gazdasági épület, kerítés
  

3.SZ. MELLÉKLET:

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE

A település területén nincs.

RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET

(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)

Szentmihályfalva [1330: Györffy 1:391, 1478: Zenthmyhalfawa Csánki II. 527] - középkori magyar falu – itt állt a temploma és ettől É-ra vehetők ki a házak nyomai (Pesti I. Pécs, 1982. 93/105. 493.) – a DNy-i határban

legelő, szántó

Térképlap: EOV 13-414

Hrsz.: 068/4-6, 0130/13-17, 069, 070, 072/1-2

Vidosfalva [1404: Vidusfalua  Csánki II. 536] – a török hódoltság kezdetén még egymás mellett lévő, de külön néven említett falu volt Vidosfalva és Szentmihályfalva. Reuter Büdösfával azonosítja.

Térképlap: EOV 13-414, 13-412

Ranódfapuszta – Ranoltfalva középkori település [1480: Radolthfalwa  Csánki II. 519] (Pesti I. Pécs, 1982. 93/66. 493.) – a K-i határban, a puszta korábban Szentdéneshez tartozott.

Szántó

Térképlap: EOV 13-414

Hrsz.: 084/6-20

Bafa – Reuter szerint az elpusztult Bolhafalva [Csánki II. 475] névemléke – Bolhafalva középkori település a DNy-i határban (Buhafa dűlő)

Szántó

Térképlap: EOV 13-414

Hrsz.: 022/39-55, 053/5-9

Bodorfa – a kis falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, puszta a 18. században is. [1478:/1498: Bodorfalwa Csánki II. 474] (Pesti I. Pécs, 1982. 93/99. 493.)

Alsó-, Felső-Tinód, Tinódi dűlő – a dűlő dombosabb részén 3 ház nyomai vehetők ki. A hagyomány szerint Tinódi Lantos Sebestyén lakóháza 1830 körül pusztult el. (Pesti I. Pécs, 1982. 93/97-98. 493.) – Bodorfa közelében

Szántó

Térképlap: EOV 13-414

Hrsz.: 0166/3, 0160, 0147/1-2, 0145/1-2, 0141/1, 0142/3-5

4.SZ. MELLÉKLET:

TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET

• A szabályozási terven lehatárolt területek

ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET

• Fás legelő (kódszám: 04516)

1.SZÁMÚ FÜGGELÉK

A HÉSZ-HEZ KAPCSOLÓDÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

KÖRNYEZETVÉDELEM

• Általános követelmények

a)a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b)a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70.§-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint.

c)a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.

d)a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet, és a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet határozza meg.

e)A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.

f)A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g)A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h)A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i)A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.

j)A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.

k)A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

• Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

b)A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.

c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

d)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

e)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

• Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

b)a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.

c)a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.

d)az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.

e)a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.

f)az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.

g)az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.

h)a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet, a 43/2007.(Vl.1.) FVM rendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.

j)a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

k)az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

• a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény
• az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendelet
• az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(l.23.) KöM-FVM együttes rendelet

VÍZGAZDÁLKODÁS

• a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet
• a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

• a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény

2.SZÁMÚ FÜGGELÉK

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT INGATLANOK

• A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a rendelet kihirdetésétől számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

• A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.