Rózsafa Község Önkormányzat képviselő testületének 17/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 01. 01Rózsafa Község Önkormányzat képviselő testületének 17/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a község sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelme, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása.
4. § (1) A rendelet területi hatálya Rózsafa község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
1. Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
3. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
4. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
5. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
6. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés
1. az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 9. § (7) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi védelem alá helyezés, megszüntetés megalapozása, indoklása, megindítása.
9. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).
10. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámokközzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott olyan berendezés, amely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére is szolgál.
11. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
12. Településképi szempontból meghatározó terület: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom
13. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
14. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
7. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.
(2) A helyi védelem – rendelettel ellátandó - feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) A (2) bekezdés e) pontjában leírtak érdekében a helyi védelem alatt álló ingatlanokon, illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek, illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind az épületek, épületrészek, mind a kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező települési szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület-felszerelések (különösen fütőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
(4) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(5) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, termé-szetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § A Rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.
9. § (1) Helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése, valamint hivatalból indított eljárás alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés szakmai előkészítését szakértő bevonásával a jegyző végzi.
(6) A helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.
(7) Az értékvizsgálati dokumentáció legalább a következő munkarészeket tartalmazza:
a) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték megnevezése,
b) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
c) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt (a továbbiakban együtt: érdekeltek) írásban értesíteni kell.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület kizárólag e rendelet módosításával dönthet, melyre a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet szerinti véleményezési eljárást le kell folytatni.
(11) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, az erről szóló testületi rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
10. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával megjelölheti.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
11. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védelem alatt álló érték
a) nyilvántartási számát,
b) területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
c) megnevezését vagy funkcióját,
d) védettség fokát,
e) leírását,
f) fényképét,
g) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzot,
h) lehatárolását bemutató térképmásolatot,
i) a tulajdonos, a kezelő, a használó nevét, címét,
j) a helyi védelem alatt álló értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
12. § A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
5. A helyi védelem meghatározása
13. § Helyi védelmet kell biztosítani H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre.
6. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
14. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, illetve a használó kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védelem alatt álló épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) Helyi védelem alatt álló érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy baleset- és életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § A képviselő-testület a településképi szempontból meghatározó területeket a rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
16. § (1) A településképi szempontjából meghatározó területre kizárólag megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(2) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő inváziós fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
17. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(2) Az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
(3) Az épületek tömege és homlokzatkialakítása a kialakult állapothoz igazodó legyen.
(4) Kerti építmények, udvari épületek (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) építésekor az alábbiakat kell betartani:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, 1,5-1,8 m magasban építhető a településen hagyományos formák és díszítések felhasználásával.
b) ahol zavaró zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, amelynek legalább az áttört felületei mögé sövény kerül telepítésre,
c) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
18. § „Kastély terület” esetén tájba illő tömegformálás alkalmazható.
19. § „Beépítésre nem szánt temetői terület” esetén
(1) Tájba illő tömegformálás alkalmazható.
(2) A területet legalább 1,8 m, de legfeljebb 2,0 m magas tömör, falazott jellegű kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel körül kell keríteni.
20. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén
(1) Tájba illő tömegformálás alkalmazható.
(2) Ipari területeken
a) épített jellegű kerítés 1,8-2,0 m magas lehet.
b) beültetési kötelezettség alapján három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Egyéb telekhatárok mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(3) Közlekedési területeken
a) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
b) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(4) Zöldterületeken
a) A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.
b) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
(5) Erdő területeken gazdasági épület csak földszintes kialakítású lehet.
(6) Mezőgazdasági területeken gazdasági épület csak földszintes kialakítású lehet.
(7) Birtokközpont területeken a birtokközpont határai mentén beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
(8) Gazdasági területeken területén az építési telkek szabályozási terven jelölt szélességű területsávjában, beültetési kötelezettség alapján három lombkorona-szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló növényállomány telepítendő és tartandó fenn. Egyéb telekhatárok mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn. Ugyancsak beültetési kötelezettség vonatkozik az építési telkek belső növényesítésére, ami szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
21. § (1) A településképi szempontjából meghatározó területre kizárólag anyaghasználatában, és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(2) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.
(3) A főépületek héjazataként hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként nem alkalmazható.
22. § „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(1) Az építmények falazatának színezése során
a) a településhez illeszkedő színezést kell alkalmazni,
b) tilos a fekete, a harsány, rikító színek használata.
(2) Tetőidom és hajlásszög
a) a kialakult állapothoz igazodjon,
b) magastető 30-42 fok hajlásszöggel.
(3) Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
(4) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, fekete és rikító szín.
(5) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg.
a) fa-, vagy épített szerkezetű lehet
b) az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag lehet: tégla, kő vagy vakolat, a főépület színével és felületképzésével megegyező módon, vagy ahhoz illő kivitelben
c) az építmények fedése égetett agyagcserép vagy ahhoz hasonló színezésű betoncserép fedés lehet,
d) alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés lehet.
(6) Utcai kerítés csak hagyományos építőanyagok kialakításával lehetséges
(7) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(8) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő épület utcai homlokzatán, valamint a helyi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
(9) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
(10) A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 10 méteren belül, továbbá utcai homlokzaton nem helyezhetők el. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcáról látható módon nem helyezhetők el. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(11) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Továbbá egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) négyzet, vagy téglalap alakú lehet. Egy tetőfelületen csak egyirányú (álló vagy fekvő) elemek helyezhetők el. Kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(12) Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
23. § „Kastély terület” esetén tájba illő anyaghasználat és színezés alkalmazható.
24. § „Beépítésre nem szánt temetői terület” esetén
(1) Tájba illő anyaghasználat és színezés alkalmazható.
(2) hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
25. § „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén
(1) Tájba illő színezés és anyaghasználat.
(2) Erdő területeken sorolt területeken
a) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
(3) Mezőgazdasági területeken az épületek fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
(4) Közterek kialakítása során árusítópavilon magastetős kialakítással, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
26. § (1) Védett épületekre vonatkozó előírások:
a) Helyi védelem alatt álló épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védelem alatt álló épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
27. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére a település teljes közigazgatási területe alkalmas az alábbi (2)-(3) bekezdések szerinti előírások betartásával.
(2) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat elsősorban meglévő tartóberendezések igénybevételével lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony, stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.
(3) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
28. § Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:
12. A reklámhordozókra, cégtáblára, üzletfeliratra vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Reklámhordozó a település közigazgatási területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető.
(2) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor a település közigazgatási területén belül kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
(3) Plakát és reklám elhelyezése kizárólag az önkormányzat által telepített – utasváró kivételével - utcabútoron helyezhető el.
(4) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla nem helyezhető el.
(5) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát országos védettségű és helyi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
(6) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, magasabb szintű jogszabályban rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése kizárólag az építési tevékenység időtartamára a felújítás megkezdéséről szóló építésinapló-bejegyzés igazolásával, vagy ha az építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építési napló vezetését vállalják az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését;
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra;
c) a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül megengedett.
30. § (1) Épületen, építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el úgy, hogy annak mérete, aránya, alkalmazott anyaga és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(2) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.
Kötelező szakmai konzultáció
13. Rendelkezés a szakmai konzultációról
31. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester előre meghirdetett és közzétett – a nyilvánosság számára könnyen elérhető módon - időpontban és módon tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi véleményezési, és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a használatbavételi dokumentációhoz kell csatolni.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település közigazgatási területén önálló reklámtartó építmény építése, reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót – pdf vagy jpeg formátumban - kell mellékelni.
(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében
a) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
b) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(4) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig
érvényes.
(6) A polgármester a hatósági határozatot az önkormányzati vagy térségi főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét igazoló hatósági határozat, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó hatósági határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(8) A 34. § bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg.
(9) A polgármester hatósági döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.
A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
34. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa
a) az e rendeletbe foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) a településképi bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltakat megszegte,
a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
35. § Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
36. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy bejelentésre folytatja le.
(2) Az írásbeli bejelentés tartalmazza:
37. § (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(3) A településkép-védelmi bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.
(4) A kiszabott településkép-védelmi bírság határidőig történő meg nem fizetése esetén az önkormányzat a bírságot adók módjára hajtja be.
38. § A polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott, valamint településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül a képviselő-testületnél lehet előterjeszteni.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
39. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
b) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
40. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.