1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) És a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján rózsafa község önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Rózsafa község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

(2) a rendelet hatálya kiterjed az szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában rózsafa község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban, vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) Nincs szükség külön igazolásra olyan adat esetében, amely a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhető, valamint - az Ákr. 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

• a) a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,
• b) az egyéb szociális támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről,
• c) a közüzemi díj támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről.

(4) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.

(5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• 1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
• 2. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
• 3. családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló bankszámlakivonat,
• 4. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• 5. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
• 6. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
• 7. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• 8. egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• 9. amennyiben a kérelmező jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálatakor az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

• a) az állami adóhatóságot,
• b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) az igazolást kiállító szervet,
• d) a munkáltatót,
• e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

4. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

6. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

7. § (1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles elbírálni a fellebbezést.

8. § (1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy:

• 1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
• 2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) A közüzemi díj támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó havi összege

• a) ha a háztartásban egy személy lakik: 2500,- (Kettőezer-ötszáz) forint,
• b) ha a háztartásban két személy lakik: 3000,- (Háromezer) forint,
• c) ha a háztartásban három személy lakik: 3500,- (Háromezer-ötszáz) forint.
• d) ha a háztartásban négy, vagy négynél több személy lakik: 4000,- ( Négyezer) forint.

(6) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

(7) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

• a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
• b) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.
• c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(8) A közüzemi díj támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(9) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.

(10) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

• a) a támogatásra jogosult kérelmére,
• b) a támogatásra jogosult halálával,
• c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
• d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
• e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(11) A közüzemi díj támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

9. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

• 1. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
• 2. akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.

(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 6000,- (Hatezer) forint.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.

(7) A gyógyszertámogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

10. § (1a) A képviselő-testület a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően a költségvetési rendeletében biztosítja a szociálisan rászorult tanulók támogatásának fedezetét.

(2) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz való csatlakozással, valamint a pályázatok elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

11. § (1) A képviselő-testület az Arany János Tehetséggondozó Programhoz kapcsolódó ösztöndíj, szociális támogatás fedezetét a költségvetési rendeletében biztosítja.

(2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétellel, valamint az ösztöndíj, szociális támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

12. § (1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
• b) baleset,
• c) tartós táppénzes állomány,
• d) családot ért elemi kár,
• e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
• f) a családban történt haláleset,
• g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• i) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

• a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
• b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
• c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
• d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
• e) a gyámhivatal határozatát,
• f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,
• g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást.

(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.

(5) A (2) bekezdés a)-e) pontokra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb egy alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,-Forint, legfeljebb 20.000,-Forint.

(6) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a.

(7) A (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás összege 50.000,-Forint.

(8) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(9) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(10) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható. A támogatás összege maximum 50.000,-Ft lehet egy alkalommal.

(11) Meghatározott időszakra, amely nem lehet hosszabb 6 hónapnál, időszaki támogatásban részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan pénzbeli támogatásra szorul, valamint a családjában az egyfőre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.

(12) Az időszaki támogatás havi összege 3000-20000,-Ft között állapítható meg.

(13) A rendkívüli és az időszaki támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

12/A. § (1) A szülő a gyermek születésére tekintettel születési támogatásra jogosult, ha

• a) a gyermek születését megelőző egy évben rendelkezett és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Rózsafa község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, és
• b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza.

(2) Születési támogatás állapítható meg az örökbefogadó szülőnek és - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek gyámja kivételével - a gyámnak is, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, és a születési támogatásra való jogosultságát az örökbefogadást engedélyező, vagy gyámrendelő határozattal igazolja.

(3) A születési támogatás összege ugyanarra a gyermekre vonatkozóan, egyszeri 20.000,-Ft.

(4) Az eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

(5) A kérelem benyújtásának határideje a gyermek megszületését követő 120. nap. Ettől eltérően a gyám és az örökbefogadó szülő esetén a kérelem a gyámságról és az örökbefogadásról szóló döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves korának betöltéséig igényelhető

13. § (1) Karácsonyi támogatásra jogosult az a személy, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönthet a támogatás folyósításáról, és annak összegéről.

14. § (1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan, a szociális rendelet hatálya alá tartozó nappali tagozatos középiskolás, aki középiskolai (szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi) tanulmányokat folytat, tanulói jogviszonya fennáll, a kérelem benyújtását megelőző félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 3,60 és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat.

(2) A támogatás öt egymást követő hónapra (szeptembertől januárig, illetve februártól júniusig) kerül megállapításra az azt megelőző év végi vagy félévi tanulmányi átlag alapján.

(3) A támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania szeptember, illetve február hónapban. A kérelemhez csatolni szükséges a kérelem benyújtását megelőző és az azt megelőző félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát.

(4) A támogatás mértéke legalább 3,60 tanulmányi átlag esetén havonta 4000,- (Négyezer) forint, legalább 4,50 tanulmányi átlag esetén havonta 6000,- (Hatezer) forint.

(5) A tanuló további alkalommal akkor jogosult támogatásra, ha a megelőző félévi vagy év végi tanulmányi átlagához képest tanulmányi eredménye nem változott vagy javult.

(6) A támogatásra nem jogosult:

• a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló akkor, ha a tanulmányi átlaga nem éri el a 4,50-t,
• b) az évismétlő középiskolás.

(7) A támogatás összege havonta kerül kifizetésre.

(8) A támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

15. § (1) Beiskolázási támogatás adható az általános iskolai, a középiskolai és felsőfokú tanulmányokat folytató gyermeknek, fiatal felnőttnek.

(2) A beiskolázási támogatás összege általános iskolások és középiskolai tanulók , valamint felsőfokú intézmény hallgatói esetében 10.000,- (Tízezer) forint személyenként.^[1][1]

(3) A beiskolázási támogatás kifizetéséhez középfokú és felsőfokú tanulmányok esetében mellékelni kell a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást. ^[2][2]

(4) A beiskolázási támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

(5) A támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

16. § (1) Óvodáztatási támogatás adható a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező óvodai nevelésben részesülő gyermeknek.

(2) Az óvodáztatási támogatás összege 10.000,- (Tízezer) forint gyermekenként.^[3][3]

(3) Az óvodáztatási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

17. § (1) Kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- (Egyszázezer) forint összeg erejéig az a rászoruló személy,

• a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 80 %-át eléri, de annak 300%-át nem haladja meg és
• b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Nem részesíthető szociális kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki:

• a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
• b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A szociális kölcsön éves keretösszege 500.000,- forint. A képviselő-testület a keretösszeg erejéig nyújt szociális kölcsönt. Újabb szociális kölcsön nyújtására akkor van lehetőség, ha a törlesztő részlet befizetése által a keretösszeg legalább 25 %-a feltöltődik.

(4) Az első törlesztő részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni. A kölcsön törlesztő részlete minimum 10.000,- (Tízezer) forint/hó.

(5) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítási célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(6) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összeg rendelkezésre áll.

(7) A szociális kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

18. § (1) Az önkormányzat támogatásban részesítheti azt a személyt, aki Rózsafa település belterületén lakóingatlant vásárol és vállalja, hogy a településen életvitelszerűen él állandó lakosként a támogatástól számított öt évig.

(2) A támogatás összege 100.000,-Ft vissza nem térítendő támogatás.

(3) A támogatás iránti kérelmet a lakóingatlan megszerzését követően, a tulajdonjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzését követő 90 napig lehet benyújtani az önkormányzathoz.

19. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

• a) rendkívüli támogatás;
• b) karácsonyi támogatás,
• c) szociális célú tűzifa,
• d) mezőgazdasági termék-támogatás,
• e) mikuláscsomag,
• f) karácsonyi csomag.

(2) Természetbeni ellátásokként biztosítható élelmiszer, tüzelőanyag, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj átvállalása, közüzemi díj, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

(5) A képviselő-testület az (1) bekezdés a) pontja esetén a természetben nyújtott szociális ellátással kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

20. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) Az önkormányzat vissza nem térítendő természetbeni támogatást legalább 1 m3, legfeljebb 5 m3 tűzifát biztosít annak a személynek, aki:

• a) közüzemi díj támogatásra jogosult, vagy
• b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy
• c) időskorúak járadékára jogosult, vagy
• d) közgyógyellátásra jogosult, vagy
• e) ápolási díjra jogosult, vagy
• f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
• g) 3 vagy annál több gyermeket nevel, vagy
• h) 65 éven felüli egyedül élő nyugdíjas, vagy
• i) családjában halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
• j) házi segítségnyújtásban nem részesülő nyugdíjas.

(3) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(4) Azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (különösen közüzemi díj támogatásra) jogosultak, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(5) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(6) A szociális célú tűzifa szétosztásról a képviselő-testület gondoskodik.

21. § (1) Azt a személyt indokolt mezőgazdasági termék-támogatásban részesíteni, aki

• a) közüzemi díj támogatásra jogosult,
• b) aktív korúak ellátására jogosult,
• c) időskorúak járadékára jogosult,
• d) közgyógyellátásra jogosult,
• e) ápolási díjra jogosult,
• f) közfoglalkoztatásban vesz részt,
• g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagja,
• h) háztartásában kiskorú gyermeket nevel, vagy
• i) nyugdíjas vagy nyugdíjszerű (pl. rokkantsági járadék, átmeneti járadék, háztartási pótlék, rehabilitációs járadék) ellátásban részesül.

(2) A mezőgazdasági termék-támogatás biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni.

(3) A támogatás átadás-átvétele e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével történik.

(4) A képviselő-testület a mezőgazdasági termék-támogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

22. § (1) A képviselő-testület természetbeni támogatásként mikuláscsomagot biztosíthat december hónapban a településen életvitelszerűen élő 0-14 éves korú gyermekek részére.

(2) A mikuláscsomag biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni. A csomag átvételt igazoló lista aláíratásával kerül átadásra a szülő részére.

(3) A mikuláscsomag értékét a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembevételével a képviselő-testület határozza meg.

23. § (1) A képviselő-testület természetbeni ellátásként – hivatalból, jövedelemre való tekintet nélkül – karácsonyi csomagot biztosíthat a településen élő családok számára.

(2) A karácsonyi csomag biztosításáról egyedi határozatot nem kell hozni. A csomag átvételt igazoló lista aláíratásával kerül átadásra.

(3) A karácsonyi csomag értékét a rendelkezésre álló keretösszeg figyelembe vételével a képviselő-testület határozza meg.

24. § A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

25. § (1) A képviselő-testület a nyári iskolai szünidőben napközbeni felügyeletet és a napi háromszori étkezéshez gyermekétkeztetési támogatást biztosít azon gyermekek részére, akiknek a napközbeni felügyeletét a közfoglalkoztatásban részt vevő szülők biztosítani nem tudják.

(2) A gyermekétkeztetési támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.

26. § (1) A képviselő-testület költségvetési forrásaitól függően évente egyszeri alkalommal gyermektáborozáshoz támogatást nyújthat jövedelem vizsgálat nélkül, gyermekenként maximum 80.000,-Ft összegben.

(2) A támogatásban részesülőkről és a támogatás összegéről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

27. § A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

• 1. környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);
• 2. az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).

28. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

• 1. falugondnoki szolgáltatás;
• 2. étkeztetés;
• 3. házi segítségnyújtás;
• 4. családsegítés.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(3) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ, a családsegítést a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján biztosítja.

(5) Az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való igényt az e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a SZOCEG Nonprofit Kft-nél.

29. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

• a) gyermekjóléti szolgáltatás
• b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján, illetve a Szigetvári Tankerületi Központ fenntartásában lévő nagypeterdi általános iskola és a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Szederinda Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Rózsafa és Nagypeterd községekben található általános iskolák és Rózsafa községben található óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

30. § A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

31. § (1) A rendelet a 2020. december 16. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.