Rózsafa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII.26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Hatályos: 2022. 11. 25- 2023. 02. 09Rózsafa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2021. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő- testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként
a) közüzemi díj támogatást,
b) gyógyszer támogatást,
c) rendkívüli települési támogatást és időszaki támogatást,
d) eltemettetésre biztosított rendkívüli támogatást,
e) szociális kölcsönt,
f) születési támogatást,
g) tanulmányi eredményt ösztönző támogatást
h) óvoda kezdési és beiskolázási támogatást
i) gyermekek táboroztatásához támogatást
(2) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként
a) karácsonyi támogatást,
b) lakásvásárlási támogatást,
c) szociális tűzifa támogatást állapít meg,
d) különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségét részben vagy egészben elengedheti.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja havi rendszeres pénzellátás.
(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátások természetbeni szociális ellátásként is nyújthatóak.
(5) A szociális tűzifa és a gyermekek táboroztatásához nyújtott támogatás természetben nyújtott ellátás.
2. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként
a) étkeztetést,
b) házi segítségnyújtást,
c) családsegítést és
d) falugondnoki szolgálatot biztosít.
(2) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátásként
a) gyermekétkeztetés támogatását nyújt, valamint
b) gyermekjóléti szolgálatot és
c) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) a) pontja szerint meghatározottak irányadók;
b) vagyon: az Szt. 4. § (1) b) pontja szerint meghatározottak irányadók;
c) család: az Szt. 4. § (1) c) pontja szerint meghatározottak irányadók;
d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) d) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
e) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) e) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
f) háztartás: az Szt. 4. § (1) f) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) i) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) j) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) k) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) l) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
k) természetbeni juttatás: a Gyvt. 5. § j) pontja szerinti természetbeni ellátás,
l) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv,
m) életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.
2. A kérelem benyújtása
4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes önkormányzati hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről (család), és lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás).
(3) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, a Hivatal környezettanulmányt tarthat.
(4) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:
a) a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
b) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
c) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
f) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
g) egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
h) amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.
(5) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni
(6) Az egyes ellátási formáknál kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat a jegyző készíti el és teszi bárki számára elérhetővé.
5. § A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:
a) az állami adóhatóságot,
b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) az igazolást kiállító szervet,
d) a munkáltatót,
e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.
3. Környezettanulmány
6. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.
4. Az ellátások folyósítása
7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül történik
(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.
(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
5. Az ellátások felülvizsgálata
8. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.
(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.
(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.
RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK
6. Közüzemi díj támogatás
9. § (1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.
(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy:
a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
b) a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.
(3) A közüzemi díj támogatást egy évre kell megállapítani.
(4) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
(5) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó havi összege
a) ha a háztartásban egy személy lakik: 2500,- (Kettőezer-ötszáz) forint,
b) ha a háztartásban két személy lakik: 3000,- (Háromezer) forint,
c) ha a háztartásban három személy lakik: 3500,- (Háromezer-ötszáz) forint.
d) ha a háztartásban négy, vagy négynél több személy lakik: 4000,- ( Négyezer) forint.
10. § (1) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.
(2) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
b) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.
c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.
(3) A közüzemi díj támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.
(4) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatait.
(5) A közüzemi díj támogatás megszűnik:
a) a támogatásra jogosult kérelmére,
b) a támogatásra jogosult halálával,
c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.
7. Gyógyszertámogatás
11. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.
(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
b) akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.
(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg.
(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 6000,- (Hatezer) forint.
(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.
(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.
8. Rendkívüli támogatás
12. § (1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.
(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:
a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
b) baleset,
c) tartós táppénzes állomány,
d) családot ért elemi kár,
e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
f) a családban történt haláleset,
g) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.
(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –
a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
e) a gyámhivatal határozatát,
f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,
g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást.
(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.
(5) A rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,-Forint, legfeljebb 20.000,-Forint.
13. § (1) A 12. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a temettetés miatti rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-a, a támogatás összege pedig 50.000,-Forint.
(2) A temettetés miatti rendkívüli támogatás iránti kérelmet és a temetési számlát a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül nyújthatja be az elhunyt személy eltemettetője a Hivatalnál.
(3) Temettetésre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.
(4) ) Sürgős szükség esetén - elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset - ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható. A támogatás összege maximum 50.000,-Ft lehet egy alkalommal.
9. Időszaki támogatás
14. § (1) Meghatározott időszakra, amely nem lehet hosszabb 6 hónapnál, időszaki támogatásban részesíthető kérelemre, vagy hivatalból az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan pénzbeli támogatásra szorul, valamint a családjában az egyfőre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg.
(2) Az időszaki támogatás havi összege 3000-20000,-Ft között állapítható meg.
10. Születési támogatás
15. § (1) A szülő a gyermek születésére tekintettel születési támogatásra jogosult, ha
a) a gyermek születését megelőző egy évben rendelkezett és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Rózsafa község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, és
b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza és
c) a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(2) Születési támogatás állapítható meg az örökbefogadó szülőnek és - a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek gyámja kivételével - a gyámnak is, amennyiben a fenti feltételeknek megfelel, és a születési támogatásra való jogosultságát az örökbefogadást engedélyező, vagy gyámrendelő határozattal igazolja.
(3) A születési támogatás összege ugyanarra a gyermekre vonatkozóan, egyszeri 20.000,-Ft.
(4) Az eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani.
(5) A kérelem benyújtásának határideje a gyermek megszületését követő 120. nap. Ettől eltérően a gyám és az örökbefogadó szülő esetén a kérelem a gyámságról és az örökbefogadásról szóló döntés véglegessé válásától számított 3 hónapon belül, de legfeljebb a gyermek 1 éves korának betöltéséig igényelhető.
11. Szociális kölcsön
16. § (1) Kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- (Egyszázezer) forint összeg erejéig az a rászoruló személy,
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 80 %-át eléri, de annak 300%-át nem haladja meg és
b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.
(2) Nem részesíthető szociális kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki:
a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.
(3) A szociális kölcsön éves keretösszege 500.000,- forint. A képviselő-testület a keretösszeg erejéig nyújt szociális kölcsönt. Újabb szociális kölcsön nyújtására akkor van lehetőség, ha a törlesztő részlet befizetése által a keretösszeg legalább 25 %-a feltöltődik.
(4) Az első törlesztő részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell visszafizetni. A kölcsön törlesztő részlete minimum 10.000,- (Tízezer) forint/hó.
(5) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítási célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.
(6) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összeg rendelkezésre áll.
12. Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás
17. § (1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan nappali tagozatos középiskolás, aki középiskolai -szakiskolai, szakközépiskolai, gimnáziumi - tanulmányokat folytat, tanulói jogviszonya fennáll, a kérelem benyújtását megelőző félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 3,60 és az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
(2) A támogatás öt egymást követő hónapra , szeptembertől januárig, illetve februártól júniusig kerül megállapításra az azt megelőző év végi vagy félévi tanulmányi átlag alapján.
(3) A támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania szeptember, illetve február hónapban. A kérelemhez csatolni szükséges a kérelem benyújtását megelőző és az azt megelőző félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát.
(4) A támogatás mértéke legalább 3,60 tanulmányi átlag esetén havonta 4000,- (Négyezer) forint, legalább 4,50 tanulmányi átlag esetén havonta 6000,- (Hatezer) forint.
(5) A tanuló további alkalommal akkor jogosult támogatásra, ha a megelőző félévi vagy év végi tanulmányi átlagához képest tanulmányi eredménye nem változott vagy javult.
(6) A támogatásra nem jogosult:
a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló akkor, ha a tanulmányi átlaga nem éri el a 4,50-t,
b) az évismétlő középiskolás.
13. Óvoda kezdési és beiskolázási támogatás
18. § (1) Óvoda kezdési és beiskolázási támogatás adható kérelemre az óvoda köteles beíratott gyermekeknek, az általános iskolai, a középiskolai és felsőfokú tanulmányokat folytató tanulóknak, fiatal felnőttnek, amennyiben az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
(2)1 A támogatás egy főre jutó összegét a képviselő-testület minden évben az adott év költségvetésének függvényében külön határozattal állapítja meg.
(3) A beiskolázási támogatás kifizetéséhez középfokú és felsőfokú tanulmányok esetében mellékelni kell a tanulmányok folytatásáról szóló igazolást.
(4) A beiskolázási támogatás csak abban az esetben adható, ha annak fedezetét a képviselő-testület a tárgyévi költségvetésében biztosítani tudja.
14. Karácsonyi támogatás
19. § (1) Karácsonyi támogatást biztosíthat az önkormányzat azoknak a háztartásoknak, akiknek a tagjai a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek és életvitelszerűen ott élnek, valamint az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át nem haladja meg.
(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönthet a támogatás folyósításáról, annak összegéről és módjáról.
15. Természetben nyújtott szociális ellátások
20. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:
a) rendkívüli támogatás;
b) karácsonyi támogatás,
c) szociális célú tűzifa.
(2) Természetbeni ellátásokként biztosítható élelmiszer, tüzelőanyag, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj átvállalása, közüzemi díj, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.
(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.
(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek pl. iskola, óvoda kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.
16.2
21. §
17. Szociális célú tűzifa
22. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.
(2) Azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik:
a) lakásfenntartási támogatásra,
b) aktív korúak ellátására,
c) időskorúak járadékára, vagy rendszeres települési támogatásra jogosultak,
d) ápolási díjban,
e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben,
f) rokkantsági ellátásban részesülnek,
g) a gyermekek védelméről és a gyámügy igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.
(3)3 Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át.
(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m3 tűzifa osztható ki.
(5) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásba élő személyek és a háztartások számától.
(6) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.
(7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra használhatja fel. Aki ezt a rendelkezést megszegi, a következő öt évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.
18. Köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés
23. § (1) A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.
(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
19. Gyermektáborozás támogatása
24. § (1) A képviselő-testület költségvetési forrásaitól függően évente egyszeri alkalommal gyermektáborozáshoz támogatást nyújthat, gyermekenként maximum 80.000,-Ft összegben azoknak ahol az egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.
(2) A támogatásban részesülőkről és a támogatás összegéről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ALAPELLÁTÁSOK
20. Szociális alapszolgáltatások
25. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:
a) falugondnoki szolgáltatás;
b) étkeztetés;
c) házi segítségnyújtás;
d) családsegítés.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.
(3) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő Szociális Alapszolgáltatási Központ, a családsegítést a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján biztosítja.
(5) Az étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való igényt az e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a SZOCEG Nonprofit Kft-nél.
(6)4 Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak munkanapokon legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(7)5 Az (1) bekezdés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki
a) 65. életévét betöltötte, vagy
b) orvosi vélemény alapján egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt önmaga vagy eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkezést nem tudja biztosítani, vagy
c) településszintű lakcímmel rendelkezik, vagy
d) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászoruló. (3) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot.
(8)6 Az (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.
21. Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások
26. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása.
(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család és Gyermekjóléti Központ és Szolgálat útján, illetve a Szigetvári Tankerületi Központ fenntartásában lévő nagypeterdi általános iskola és a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Szederinda Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.
(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Rózsafa és Nagypeterd községekben található általános iskolák és Rózsafa községben található óvoda keretében szervezi meg.
(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról a Nagypeterd és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.
(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.
(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.
22. Záró rendelkezések
27. §7
28. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 18. § (2) bekezdése a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 16. alcímet (21. §) a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdése a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (6) bekezdését a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § (7) bekezdését a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § (8) bekezdését a Rózsafa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 27. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.