Szentdénes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelete

Helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2009. 02. 17- 2023. 07. 26

Szentdénes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelete

Helyi építési szabályzatról

2009.02.17.

Szentdénes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Szentdénes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az országos jogszabályi előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0610 jelzőszámú, V-1 és V-2-SZ jelű szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,

b) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c) az egyes területek felhasználásának módját és határát,

d) a védőterületeket,

e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat.

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4)1

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala.
(6) 2 Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az építési övezeti és övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon.

(9)3

(10) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott építési övezetben az övezeti előírások szerinti fő funkcióként elhelyezhető épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3. §

(1)4

(2)5

(3) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, valamint külterületi, természeti értéket képviselő földrészleten (ld. 4. sz. melléklet) nem helyezhető el.

3/A. §6 [4. §]

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §

(1)7

(2)8

(3)9

(4) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b) 10 A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
c) A kialakult, lakóépülettel részben, vagy egészben beépített, közterületi csapadékvíz elvezető rendszerrel nem rendelkező utcákban annak kiépítéséig a telkekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében minden 15 m2 újonnan engedélyezett beépített alapterület után 0,6 m3 csapadékvíz-tározó kapacitást kell biztosítani.

(5)11

(6)12

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők:
a) lakóterület
falusias lakóterület,
b) gazdasági terület
ipari terület,
c) különleges terület
temetkezési célra,
sportolási célra,
egészségügyi, szociális, vagy turisztikai célra.
(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület,
f) természetközeli terület.
(5) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási tervek mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások

7. § (1) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(2) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

c) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

d) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

f) Terepszint alatti építmény tervezésekor a várható magas talajvízállást figyelembe kell venni.

Falusias lakóterület

7/A. §13 [8. §]

(1) A területen üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények, és az OTÉK szerinti melléképítmények helyezhetők el.

(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) Az „Lf-K” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

800 m2
(a jóváhagyás időpontjáig kialakult, ennél kisebb területű telkek megtarthatók, a legnagyobb beépítettség eléréséig beépíthetők)

legkisebb utcai telekszélesség

kialakult 8 m
újonnan kialakítható 14 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de max. 450 m2
ezen belül a lakóépület beépített alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben utcafronttól számított 70 m építhető be, de min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések 14
b) Az „Lf- 1” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

építési telkenként legfeljebb 2 db

telekalakítás

nyeles telek nem alakítható ki

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m
udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m

előkert

5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések 15
(3) Udvari épületek elhelyezése:
a) 16
b) 17
c) 18
d) Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása
Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthető.

(4)19

(5)20

Gazdasági terület
Ipari gazdasági terület

9. § (1) A terület olyan gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)21 A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gip-Z” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

5000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

50 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 10,00 m

előkert

10 m , szabályozási terven jelölt beültetendő területsáv esetén annak szélessége

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

22

(3)23

(4)24

Különleges területek

10. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője.

a) A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 200 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (kivéve harangláb, harangtorony) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet legalább 1,8 m , de legfeljebb 2,0 m magas tömör, falazott jellegű kerítéssel, vagy hasonló magasságú élősövénnyel körül kell keríteni.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

4.000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

2%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 4,50 m

előkert

10 m

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 80%
(4) A „Ksz” jelű különleges terület egészségügyi, szociális, igény esetén turisztikai célokat szolgál, ahol a következő előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület

5.000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 7,50 m

előkert

min. 10 m

oldalkert

min. 10 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

11. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel:

Út

Közlekedési terület jele

Közlekedési terület szélessége

5807. sz. (6. sz. és 5806 sz. utakat) összekötő út

KÖu-1

meglévő
(14- 16 m )

Rózsafára vezető út


Temetőhöz vezető út


Egyéb mezőgazdasági utak

KÖu-2


KÖu-2


KÖu-2

meglévő
(10- 12 m )

meglévő
(8- 26 m )

meglévő
(4- 10 m )

5807. sz. út belterületi szakasza (Zrínyi utca, Petőfi S. utca)

KÖu-3

meglévő
(16- 22 m )

Meglévő kiszolgáló utak

Tervezett kiszolgáló utak

KÖu-4


KÖu-4

meglévő
(8- 20 m )

tervezett
( 16 m )
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.

(5)25

(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m . Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(8)26

(9)27

(10) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, víznyomás fokozó berendezés, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(11) Magánút céljára az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható. Magánút telekszélessége legalább 6 m legyen.

Zöldterület

11/A. §28 [12. §]

(1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek kialakítására szolgáló terület.

A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítészeti tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
b) Az övezetben épület nem helyezhető el.

Erdőterület

13. § (1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű (védő) –„Ev” jelű erdők.

(3)29 Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten helyezhető el a következő előírások szerint:
a) A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.
b) A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
c) Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
d) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
e) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
f) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg.

(4)30

(5)31

(6)32

(7)33

(8)34

Mezőgazdasági terület

14. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)35

(4)36

(5) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(6) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Általános mezőgazdasági terület

15. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások

a) A kialakítható telek legkisebb területe 1500 m2 , legkisebb szélessége 18 m .

b) A területen bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

b1)37
b2)38
b3) Az épületeket szabadonállóan, 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)39
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6) Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
(3) Gyep, rét, legelő művelési ágú területen betartandó előírások
a) 40
b) 41
c) Telekalakítás feltételei:
c1) A terület természeti értéket képviselő részén a kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2 , legkisebb szélessége 18 m .
c2) A terület természeti értéket nem képviselő részén telekalakítás a (2) bekezdés a) pontja szerint engedélyezhető.
d) Építmény elhelyezésének feltételei:
d1) A terület természeti értéket képviselő részén épület nem helyezhető el.
d2) A terület természeti értéket nem képviselő részén építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 15. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b) 42

Vízgazdálkodási terület

16. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(4) A „V- 2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

b) legfeljebb 10% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d) tájbaillő tömegformálás, építőanyag-használat és színezés

e) 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert

Természetközeli terület

17. § (1) Természetközeli területek a település mocsár művelési ágú földrészletei.

(2)43

Közterületek kialakítása és használata

18. § (1) A közterületek kialakítását és használatát a település külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)44

b)45

c) Zöldterületen építmény a jelen rendelet 12. § előírásai szerint helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

19. § (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)46

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Országos műemléki védelemre javasolt építményekre vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelemre javasolt építményeit a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerint országos védelemre előterjesztett építményeket a szabályozási terv tünteti fel.

c) Az országos védelemre előterjesztett épületeket országos védettségűvé nyilvánításukig helyi védettségűnek kell tekinteni. Ezen épületek esetében az átmeneti (helyi védettségű) időszakban a (3) bekezdésben foglaltak, az országos védelem elérése után az (1) bekezdés szerint kell eljárni.

(3)47

(4) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 4. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b) Általános előírások
b1)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
b2)48
b3)49
b4)50
c) 51
d) 52

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

20. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a)A vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek kíméletével kell végezni.
b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.
(2) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 5.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
a) Védett természeti területen a vonatkozó kezelési terv előírásai szerint kell eljárni.
b) Érzékeny természeti területen a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.

A környezet védelme

21. § (1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)53 A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.

d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

f)54 A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

g) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)55

k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2)56

Tűzvédelmi rendelkezések

22. § (1)57 A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.).

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

22/A. §58 [23. §]

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

24. §

(1)59

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(3) Kiszolgáló út céljára történő lejegyzés
a) A települési önkormányzat a szabályozási terven KÖu-4 övezeti jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló út céljára lejegyzi.
b) A települési önkormányzat az érintett területeken, a közérdek megvalósítása érdekében, a lejegyzés eszközét - az építési törvény vonatkozó előírásai szerint - csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazza, amikor és amennyiben a közérdekű cél megvalósítására más lehetőség nincs.
(4) Településrendezési kötelezések
a) 60
b) 61
c) 62

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2009. február 17-én lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni

1. melléklet a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK
Római katolikus templom – Petőfi Sándor utca (6 hrsz.) – M lll 461

MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

Római katolikus templom műemléki környezete
3, 5, 7, 8, 15, 18-20, 191-193 hrsz. ingatlanok, valamint a szabályozási terven lehatárolt közterületek

2. melléklet a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÍTMÉNYEK
Petőfi Sándor u. 70. hrsz.: 52 lakó- és gazdasági épület, kerítés

3. melléklet a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK63

4. melléklet a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI VÉDELEM

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS KÖRNYEZETE
Szentdénes-Kismező-rét
Őskor: bronzkor – telep, középkor – szórvány
Szentdénestől D-re 1 km-re, László major fölött, 300x200m kiterjedésű telep az Okor-Bükkösdi-víz mentén – terepbejárás, 2003.
A lelőhely azonosító száma: 38090
Térképlap: sztereograf. 903-221, EOV 13-414 x: 72607 y: 563668
Hrsz.: 0101/32, 35-39, 0101/33 (árok)
RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLET
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
Tinódi dűlő – „A kút és az öreg nyárfa mellett ma is számos kő és cseréptöredék található.” (Pesti I. Pécs, 1982. 95/16. 498.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414
Buhafa - Bolhafalva középkori település, először 1397-ben említik Csánki II. 475 (Pesti I. Pécs, 1982. 95/26. 498., 95/48-49.499.) - Bafa Reuter szerint az elpusztult Bolhafalva névemléke
Szántó
Térképlap: EOV 13-414
Hrsz.: 022/39-55, 053/5-9
Vágási dűlő – „itt a régi időben lakás volt, melynek kőmaradványaiból követ szedtek fel és most is találnak itt apró köveket (Pesti I. Pécs, 1982. 95/27. 498.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414
Hrsz.: 028/1-11
Haraszti dűlő – „régen itt kerített rétek voltak, az 1542-ben még említett Harazthy helység emlékét őrzi, amely a török hódoltság idején elpusztult. Építkezési törmeléket, meszes gödröt találtak itt.” (Pesti I. Pécs, 1982. 95/28. 498.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414, 13-423
Hrsz.: 028/12
Pöszéri dűlő – a kutatások alapján szolgálófalu volt, pecérek lakták. A 13. században a király eladományozta a falut. Györffy 1:371 (Pesti I. Pécs, 1982. 95/35. 498.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-423
Hrsz.: 053/6-11, 053/2, 053/14
Ranódfa 1480: Radnolthfalwa Csánki II. 519 a török hódoltság alatt folyamatosan lakott kis település, 1700 körül néptelenedik el. (Pesti I. Pécs, 1982. 95/45. 499., 95/70. 500.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414
Hrsz.: 0084/6-20
Kendörös, Kenderföldek – itt van a régi temető helye, a török előtt e helyen templom is volt, melynek apró kőmaradványai még most is láthatók (Pesti I. Pécs, 1982. 95/60. 500.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414, 13-423
Hrsz.: 031/24, 29-32, 36-40
Ó-temető – elhagyott temető (Pesti I. Pécs, 1982. 95/62. 500.)
Térképlap: EOV 13-414, 13-423
Hrsz.: 043
Paprét – állítólag török téglát találtak itt (Pesti I. Pécs, 1982. 95/63. 500.)
Szántó
Térképlap: EOV 13-414, 13-423
Hrsz.: 040/17

5. melléklet a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

TÁJ- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET
A szabályozási terven lehatárolt területek

ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET

Fás legelő (kódszám: 32009)

1. számú függelék a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

A HÉSZ-HEZ KAPCSOLÓDÓ HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA
KÖRNYEZETVÉDELEM
Általános követelmények
a)a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
b)a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerint.
c)a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
d)a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet, és a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet határozza meg.
e)A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
f)A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
g)A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
h)A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
i)A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.
j)A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
k)A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b)A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
d)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
e)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f)Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b)a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
c)a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.
e)a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
f)az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.
g)az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.
h)a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet, a 43/2007.(Vl.1.) FVM rendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.
j)a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
k)az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény
az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(lV.30.) FM rendelet
az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002.(l.23.) KöM-FVM együttes rendelet
VÍZGAZDÁLKODÁS
a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet
a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(Vll.18.)sz. Kormányrendelet
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény

2. számú függelék a 2/2009. (II. 17.) önkormányzati rendelethez

BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT INGATLANOK
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a rendelet kihirdetésétől számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

6. melléklet

Szentdénes Szabályozási Terve
1

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

2

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

3

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

4

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

5

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

6

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

7

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

8

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

9

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

10

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 2.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

11

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

12

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

13

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 3.§-a Hatályos: 2016. december 14.

14

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

15

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

16

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

17

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

18

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

19

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

20

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

21

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 4.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

22

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

23

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

24

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

25

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

26

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

27

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

28

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 5.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

29

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 6.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

30

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

31

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

32

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

33

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

34

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

35

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

36

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

37

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

38

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

39

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

40

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

41

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

42

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

43

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

44

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

45

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

46

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

47

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától

48

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

49

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

50

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

51

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

52

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

53

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 7.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

54

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 8.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

55

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

56

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

57

Módosította: 12/2016. (XII.13.) rendelet 9.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

58

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

59

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

60

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

61

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

62

Hatályon kívül helyezte: 12/2016. (XII.13.) rendelet 10.§-a Hatályos: 2016. december 14. napjától

63

Hatályon kívül helyezte: 6/2018. (IX.27.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2018. szeptember 28. napjától