Szentdénes községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)          Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentdénes Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)          Székhelye: 7913 Szentdénes, Petőfi u. 64

(3)          Működési területe: Szentdénes község közigazgatási területe.

(4)          A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.

(5)          Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Szentdénes községi Önkormányzat Képviselő-testülete” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(6)          Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

II. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

2.§

(1)          A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.

(2)          Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

(3)          Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Szentdénes községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:

a)            polgármester,

b)           a képviselő-testület bizottságai,

c)            Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal,

d)           jegyző,

e)           társulások.

(4)          Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a)            a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,

b)           helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

(5)          Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.

(6)          A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel-és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatás után kezdeményez vagy nyilvánít véleményt

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3.§

(1)          Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat-és hatásköröket.

(2)          Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását

a)            amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,

b)           mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes,

c)            amely nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére történhet.

(3)          A feladatok önkéntes vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4)          Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat.

4.§

(1)          Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42.§-ban meghatározott feladatok.

(2)          A képviselő-testület – az Mötv. 42-§-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület összehívása

5.§

(1)          A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2)          A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepélyes és rendkívüli ülést tart.

(3)          A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

(4)    Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.  Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, a bizottságokról, a bizottsági tagokról. 

(5) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, üléseit az önkormányzati irodában tartja.

(6) A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze. Ilyen halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(7) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni:

a)            a képviselők legalább 1/4-ének,

b)           a képviselő-testület bizottságának,

c)            a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének napirendet is tartalmazó indítványára.

(8) A Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben a hivatalt fenntartó bármely önkormányzat polgármestere indítványozhatja együttes képviselő-testületi ülés összehívását. Az indítványnak a napirendet is tartalmaznia kell. Az összehívásról 10 napon belül a székhely önkormányzat polgármestere gondoskodik.

6.§

(1)          A képviselő-testület ülésére jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:

a)            a napirendi pontok előterjesztőit,

b)           azt a személyt, akit a polgármester, a képviselő vagy az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasol,

c)            a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d)           a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselőjét, a szervezet tevékenységével szorosan összefüggő, a szervezetet érintő napirendek tárgyalásakor.

(2)          A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a meghívónak a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével tájékoztatja a lakosságot.

(3)          Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4)          A meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős, döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

2. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

7.§

(1)          A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)          A képviselő-testület

a)            zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b)           zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c)            zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3)          A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4)          Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható.

(5)          A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdekeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6)          A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7)          A média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani.

8.§

(1)          A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2)          A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(3)          Az ülés megnyitását követően az ülésvezető:

a)            megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt;

b)           megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van;

c)            előterjeszti az ülés napirendjét;

d)           tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról;

e)           tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és intézkedésekről valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(4)          Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(5)          Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen marad az ülésvezető az ülést berekeszti. Az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására a következő ülésen kerül sor.

(6)          Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(7)          A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

3. Az előterjesztés

9.§

(1)          Előterjesztésnek minősül 

a)            a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet vagy határozattervezet,

b)           beszámoló vagy tájékoztató,

c)            egyéb döntést igénylő javaslat.

(2)          A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(3)          Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

a)            a tárgy pontos meghatározása;

b)           az előkészítésben résztvevők megnevezése;

c)            annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása;

d)           az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai;

e)           mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése; melyek indokolják a meghozandó döntést.

(4)          A határozati javaslat formai és tartalmai követelményei:

a)            az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslatnak szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz;

b)           törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

c)            ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában);

d)           meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt;

e)           meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.

f)            amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnal tevékenységet igényel, a végrehajtás határideje a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett. (Pl. "határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ....év ....hó ....nap").

4. Sürgősségi indítvány

10.§

(1)          Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2)          A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügy tárgyalását.

(3)  A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)            sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell a polgármesternek benyújtani.

b)           meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.

(4)          A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5)          Amennyiben a képviselő-testület az indítványt elfogadja, a napirend utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Abban az esetben, amikor a képviselő-testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

5. A tanácskozás rendje, a szavazás

11. §.

(1)          Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát, melynek során:

a)            az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b)           az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2)          A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(3)          Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4)          Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5)          Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(6)          A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7)          A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8)          Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

12.§

(1)          Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(2)          A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igén szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3)          Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§, 55.§. 68.§, 85.§ (1) bekezdés, 88-89.§ 103.§-ában valamint e rendelet 12.§ (6) és (9) bekezdésében rögzített ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges

(4)          A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-el vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kinyilvánításával lehet.

(5)          A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés szerinti ügyekben. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6)          A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással minősített többséggel választja meg, saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(7)          A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a:

a) szavazás helyét és idejét;

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,

d) a szavazás eredményét.

A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8)          A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

(9)          Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat.  Az indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(10)        A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők névsorát, akik "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(11)        A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(12)        A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(13)           A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre a képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.

6. Interpelláció, kérdés

13.§

(1)          A képviselő a testületi ülésen interpellációt terjeszthet elő valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2)          Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.

(3)          Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben meghatározott határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell válaszolnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(4)          Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.

(5)          A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az érintett bizottságra bízza.

(6)          Amennyiben a testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációja nem terjeszthető elő.

(7)          Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.

7. A tanácskozás rendjének fenntartása

14.§

(1)          A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

a)            figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;

b)           eredménytelen ismételt figyelmeztetés esetén, megvonja a szót a hozzászólótól;

c)            rendre utasíthatja azt a személyt, aki az ülésteremben az érdemi munkát zavarja;

d)           ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakítja.

(2)          A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének magzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3)          A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője elrendeli az ülés folytatását.

(4)          A testület ülésén mobiltelefon használata tilos.

(5)          Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

8. A jegyzőkönyv

15.§

(1)          A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

a)            az ülésvezető intézkedéseit,

b)           képviselő-testületi ülésén történt fontosabb eseményeket,

c)            az ülés bezárásának idejét,

d)           a zárt ülés elrendelésének indokait.

(2)          A jegyzőkönyvet

a)            az ülést követő 15 napon belül külön jogszabályban meghatározott rend szerint meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak, valamint

b)           papír alapon egy eredeti példányban a jegyző kezeli, és évente bekötteti.

(3)          A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(4)          A választópolgárok - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői irodájában betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(5)          A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

V. fejezet

A képviselő-testület döntései

1. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése

16.§

(1)          A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2)          A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a)            Szentdénes községi Önkormányzat Képviselő-testületének __/20__. (__hó__nap) önkormányzati rendelete;

b) Szentdénes községi Önkormányzat Képviselő-testületének__/20__. (__hó__nap)

határozata.

(3)          Az önkormányzati rendeletekről a Közös Önkormányzati Hivatal papír alapú és elektronikus, a határozatokról papír alapú nyilvántartást vezet.

(4)          A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervnek.

2. Az önkormányzati rendeletalkotás

17.§

(1)    Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a)            képviselő;

b)           polgármester;

c)            alpolgármester;

d)           jegyző;

e)           az önkormányzati bizottság elnöke;

f)            a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője.

(2) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője készíti elő. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a)            előzetes hatásvizsgálat;

b)           szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.

(5) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, melynek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

18.§

(1)          Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kifüggesztés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

(2)          Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3)          A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályos rendeletek jegyzékét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(4)          Az önkormányzati rendeletek egy példányát jogszabályban meghatározott rend szerint a Baranya Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, valamint az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(5)          Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

VI. fejezet

Az önkormányzati képviselő

19.§

(1)          A képviselőt külön törvényben rögzített jogok illetik meg.

(2)          A képviselő kötelezettségei:

a)            tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

b)           olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c)            felkérés alapján köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;

d)           kapcsolattartás választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel;

e)           a polgármester felé előzetes bejelentéssel él, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.;

f)            személyes érintettség bejelentése;

g)            külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.

(3)          Amennyiben a képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén, a képviselő-testület soron következő ülésen dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.

(4)  Mötv. 32.§ (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a képviselő-  testület a képviselő tiszteletdíját egy havi időtartamra, 25 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

VII. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

20.§

(1)          A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)          A képviselő-testület Vagyonnyilatkozat-kezelő és összeférhetetlenségi bizottságot - állandó bizottságot - hoz létre, melynek létszáma 3 fő.

(3)          Az állandó bizottság tagjainak névsorát a 4. számú, feladatkörét az 5. számú függelék tartalmazza.

(4)          A bizottság előterjesztést nyújthat be:

a)            tárgykörét érintő rendelet alkotás kezdeményezésére, rendeletmódosításra;

b)           tárgykörét érintő határozat hozatalára vonatkozóan;

c)            éves munkájáról;

d)           a képviselő vagyonnyilatkozat tételének elmulasztásáról;

e)           vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről;

f)            összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésről;

g)            az Mötv. 38.§ (1) bekezdés bármelyik pontjában meghatározott méltatlansági eset fennállásáról.

(5) A bizottságnak az összeférhetetlenség bejelentését, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel hiányának megállapítását követően haladéktalanul vizsgálnia kell az összeférhetetlenséget kiváltó okot, az érintett képviselő igazolását, annak szabályszerűségét, valós tartalmát, amely kapcsán az elnök rendkívüli bizottsági ülést hív össze. A bizottság az ülésen az érintett képviselőt meghallgatja és nyilatkoztatja a mulasztás körülményeire vonatkozóan.

(6)          Amennyiben a bizottság a vizsgálat során megállapítja, hogy a kötelezett nem kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az igazolás beszerzését, és/vagy emiatt, vagy esetleg más okból határidőre nem nyújtotta be a szükséges igazolást, illetve annak benyújtása a későbbiekben esetlegesen elháruló okok (pl.: késedelmes adóhatósági eljárás befejeződése) után sem várható, úgy ennek tényét megállapítja, és haladéktalanul javaslatot tesz a képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos határozat meghozatalára.

(7) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

VIII. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

1. A polgármester

21.§

(1)          A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2)          A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.

(3)          A polgármester feladata a Mötv. 67.§-ában meghatározottakon túl:

a)            a települési képviselők munkájának segítése;

b)           az önkormányzat képviselete;

c)            a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése;

d)           a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása;

e)           a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök ellátása;

f)            a Mötv. 68.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörének, hatáskörének szükség szerinti gyakorolása.

(4)          A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő

– két ülés közötti időszakban felmerülő – halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a)            önkormányzati önerőt nem igénylő pályázat benyújtása;

b)           pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele;

c)            véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére;

d)           hatósági és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

(5)          A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(6)          A polgármester minden hónap első keddjén 10-12 óra között tart fogadóórát a hivatali helyiségben.

(7) A polgármester pecsétje: „Szentdénes község Polgármestere Baranya megye” feliratú körbélyegző Magyarország címerével.

2. Alpolgármester

22.§

(1)          A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2)          Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

3. A jegyző

23. §.

(1)          A polgármester – pályázat útján – külön jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2)          A polgármester a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(3)          A jegyző ellátja az Mötv. 81.§-ában valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat.

IX. fejezet

A képviselő-testület hivatala

24.§

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Királyegyháza, Gyöngyfa, Sumony önkormányzatokkal Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyhez 2015. január 1. napjával Szabadszentkirály, Gerde, Velény és Pécsbagota önkormányzatok csatlakoztak. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, rendelkezési jogosultságokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.

(3)  A Közös Önkormányzati Hivatal feladatának, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének szabályait – jogszabályi keretek között – a képviselő-testület jóváhagyásával a jegyző állapítja meg. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.

X. fejezet

A társulások

25.§

(1)          A képviselő-testületet egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.

(2)          Társulás létrehozása során a Mötv. 88-95.§-aiban foglaltak az irányadók.

(3)          A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4)          A helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a)            tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

b)           a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése.

XI. fejezet

Az önkormányzat és a lakosság kapcsolata

1. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok száma

26.§

Helyi népszavazást a település választópolgárai 20 százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

2. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

27.§

(1)          A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2)          A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)          A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 30 nappal.

(4)          A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

28.§

(1)          A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2)          Fontosabb szabályai:

a)            a fórum helyéről, idejéről, az ismertetésre, tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal;

b)           a fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt;

c)            a fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

XII. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

1. Az önkormányzatok gazdasági alapjai

29.§

Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

2. Az önkormányzat költségvetése

30.§

(1)          A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2)          A költségvetés tervezetének készítésekor elsődlegesen törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, majd ezt követően lehet javaslatot tenni további, vállalható önkormányzati feladatra.

(3)          A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

3. Az önkormányzat gazdálkodása

31.§

(1)          Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(2)          Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak az adott évi költségvetési rendelet által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(3)            Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciórend szerinti besorolását a rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.

(4) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116.§-ában meghatározott tartalommal fogadja el.

4. Belső kontrollrendszer

32.§

(1)          Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását

a)            az Európai Számvevőszék;

b)           az Európai Bizottság illetékes szervezetei;

c)            kormányzati ellenőrzési szerv,

d)           a fejezetek ellenőrzési szervezetei;

e)           a Magyar Államkincstár;

f)            az ellenőrzési hatóság;

g)            az európai uniós támogatások irányító hatóságai;

h)           és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.

(2)          Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.

XIII. fejezet

Törvényességi felügyelet

33.§

Szentdénes községi Önkormányzat törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el.

XIV. fejezet

Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzattal

34.§

XV. fejezet

Záró rendelkezések

35.§

(1)          A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)          Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2011. (IV.28.) rendelet.

(3)          A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szentdénes, 2013. június 12.

Vidra Sándor                                                                                                     Beák Laura                     

polgármester                                                                                                       jegyző

Kihirdetve: 2013. június 24.

                                                                                                                        Beák Laura

                                                                                                                           jegyző