Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2006. 06. 01- 2016. 07. 20

Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (IV. 27.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2006.06.01.

Bogdása község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és építet értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet területi hatálya Bogdása község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
3. Szabályozási elemek:
a) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, terület felhasználási módok, területfelhasználási egység határa (kivéve a c pontban rögzített esetet), amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni).
b) II. rendű szabályozási elemek (az a. és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c) II. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
o az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
o telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési övezet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-felhasználási egységben belüli területet kiszolgáló út.
Önkormányzati rendeletben módosítható, meghatározható:
o a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
o a sajátos jogintézmények köre,
o szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listája.
4. A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 18/2004. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3, V-4, V-5 számú tervlapjaival együtt érvényes.

I fejezet

Az engedélyezés általános szabályai

2. §

1. A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §) meghatározott építési munkák körét nem bővíti.
2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
3. Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.

3. §1

Geológiai általános előírások

4. §

1. 2
2. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.
3. Új területeken beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.
4. Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.
5. Jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területeket igénybevétele, illetve, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, mérnökgeológiai szakági munkarész készítése szükséges.
6. 3

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. §4

Telekalakítási rendelkezések

6. §

1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
2. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek használata

7. §

1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
szobor, díszkút elhelyezése,
távbeszélő fülke elhelyezése,
építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,
rendezvények épületei.
Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.
4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonos esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

8. §

1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közművesítettségűnek minősülnek, azaz
közüzemi energiaszolgáltatást (villamos energia),
közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
a szennyvíz zárt szennyvízgyűjtőben történő tárolását és elszállítását,
közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést kell biztosítani.
A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
2. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.
Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (IV. 13.) KHVM rendelet) alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell.
3. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
4. A szennyvíz elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
5. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
6. 5

Az építmények elhelyezése, kialakítása

9. §

1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes – elsősorban egyedi tervezésű – építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
3. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
4. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
5. Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.
6. Terepszint alatti építmény az OTÉV 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelület is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
7. Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
8. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen

10. §

1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítása, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
3. Betartandó a (49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében) foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendő előírásokat tartalmazza.
4. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (41/1997. (V.28.) FM számú rend.), valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott OTH 3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: 1. számú melléklet a HÉSZ 10. §-ához).

Járművek elhelyezése

11. §

1. Az OTÉK 42. §. (10), (11) bekezdésében, a várakozó helyek kialakítására és számára vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatározni.

Tűzvédelem

12. §

1. Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.29.) korm. rendelet 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat a vonatkozó rendelettel (36/2002 (III.7.) korm. rendelet) együtt.
2. Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (253/1997. XII.20.) korm. rendelet 52. §) a tűzbiztonságra előírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet (2/2002. (I.23.) BM. rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezet) előírásait kell figyelembe venni.
3. A települési tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a vonatkozó rendelettel (35/1996. (XII.29.) BM. rendelet) közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22-23. §-nak, valamint a 46-55. §-nak az oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.
II. Fejezet

A belterületi határ megállapítása

13. §

1. A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a lényeges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
2. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja).

Településszerkezet, terület-felhasználás

14. § A szabályozási terv

a) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel;

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

15. § A község beépítésre szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak:

a) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,

b) gazdasági terület (mezőgazdasági üzemi Gmg terület),

c) különleges terület: K.

16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak.

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület: M,

e) vízgazdálkodási terület: V.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

17. §

1. Lásd 1. § 3. bekezdést.
2. A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.
3. Megjegyzés:
az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
a K jel a kialakult állapotra utal.
4. Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és területének hányadosa.
5. A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

Falusias lakóterület (Lf)

18. §

1. A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdálkodási épületek felhasználásakor
a) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is építhető. Keresztcsűrök zártsorúan is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
3. Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.
4. Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, és az oldalhatáron álló hagyományos gazdasági épületek esetében, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.
5. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége nem haladhatja meg az adott övezetre előírt kialakítható minimális telekszélességnek a kétszeresét vagy maximálisan 40,0 m-t.
6. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

Lf-1 építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-1500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K-14

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

Lf-2 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-900

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K-14

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáson álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

20

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

Lf-3 jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-550

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K-14

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%

Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
Az Lf-1, Lf-2, Lf-3 jelű építési övezetben az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.
5. A telek beépítettség az Lf-1 jelű építési övezetben 70,0 m mélységgel, számítandó, ahol a szabályozási tervlap jelöli.
6. A területre vonatkozó részletes előírások:
a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük következményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változás tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
b) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
d) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
7. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Gazdasági jellegű terület-felhasználási egység,

üzemi mezőgazdasági terület (Gmg)

19. §

1. E terület-felhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő mezőgazdasági üzemek területei tartoznak.
2. A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.
3. Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:

Gmg jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K-4000

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

40

m

mélységi mérete

-

60

m

A beépítési mód

-

szabadon álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

50

10

%

A zöldterület legkisebb mértéke

25

35

%

* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
A terület-felhasználási egységben az előkert minimális 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.
4. Telekalakítás:
b.) A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő.
A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza.
c.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.
5. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.
6. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.
7. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Különleges területek (K)

20. §

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület felhasználású területektől eltérnek.
2. K-t jelű építési övezet: temető

K-t jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadon álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

4,0*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldterület legkisebb mértéke

40

50

%

* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
3. K-sp jelű építési övezet: sportterület

K-sp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mértéke

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadon álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,5-7,5*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldterület legkisebb mértéke

40

60

%

* Kivételt képez a sportterület üzemeltetése szempontjából szükséges berendezés, építmény.
4. K-kp jelű építési övezet: kegyeleti park

K-kp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

nincs
kikötés

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mértéke

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadon álló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

-

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

0

%

A zöldterület legkisebb mértéke

40

0

%

5. K-b jelű építési övezet: rekultiválandó homokbánya

A SZABÁLYOZÁSI TERV BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

21. §

1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
2. Az e területbe tartotó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
3. A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
6. Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.
7. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
8. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
9. A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.
10. Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet betartása kötelező.
11. 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.
12. A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza.

az út jele, neve

kategóriája

tervezési
osztálya

szabály.
széles-
ége (m)

övezeti
jele

meglévő

tervezett

5804 út
Kossuth L. u.

összekötő út
gyűjtőút

K.V.C

-30

KÖu-1

Vasút u.
és markóci összekötés

kiszolg. út
egyéb út

gyűjtő út
bekötő út

B.V.c-D
K.VI.C

13-20

KÖu-1

körcsönyei út
és marócsai összekötés

egyéb út

bekötő út

K.VI.C

20

KÖu-1

Kossuth L. u.
zsákutcaszakasza

kiszolgáló
út

K.VIII.C

KÖu-2

mező- és
erdőgazdasági utak

egyéb út

K.VIII.C

10

KÖu-2

Zöldterület

22. §

1. E terület-felhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
2. A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
4. A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
6. A zöldfelületekben történő tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükről, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzőnek gondoskodni kell.
7. A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet betartása kötelező.

Erdőterület

23. §

1. Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
2. A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) egységbe tartoznak, más terület-felhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
3. Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
4. A terv erdőterületei – építési szempontból – az alábbi területegységekre tagolódnak:
Ev – védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet,
Eg – gazdasági rendeltetésű erdőterületek,
5. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
6. Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5 %-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot a megyei főépítész és az építési hatóság bírálja el.
b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45o hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
7. Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
8. Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt e,
a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
9. Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.
10. A meglévő – és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő – beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.
11. A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.
12. A közterületi szántó – és szőlőterületek közé ékelődött – és a szabályozási tervlapon jelölt – erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.
13. Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
14. Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.

Vízgazdálkodási terület

24. §

1. E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
2. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
3. V-1 jelű terület: állóvizek, patakok, árkok területe.
V-2 jelű terület: vízállások, mocsarak területe.

Mezőgazdasági terület

25. §

1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez a vonatkozó jogszabály (1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja) értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe vonni.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.
e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
3. Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.
4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési tereken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
5. Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak az illetékes hatóság a –DDKTVF- véleménye alapján engedélyezhető.
6. A község mezőgazdasági területe – építési szempontból – az alábbi területegységekre tagolódik:
, mint általános mezőgazdasági terület,
általános (szántó) Má-1
korlátozott használatú terület (gyep, legelő) Má-2
Mk, mint kertes mezőgazdasági terület
Nem beépíthető kertes mezőgazdasági terület Mk-0
7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
8. Általános mezőgazdasági övezet ():
a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1), gyep, legelő (Má-2).
b) Az övezet területén erdő is létesíthető.
c) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100 000 m2-nél nagyobb (minimum 100m szélességű) területeken helyezhető el.
d) Az Má-1 jelű övezetben a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldterületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni.
Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága.
Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását.
A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
e) Az Má-2 jelű övezetben gyep valamint a szőlő, gyümölcsös művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető el.
Olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.
Gyepterületek más művelési ágba való sorolása a táj- és természetvédelmi szakhatóság engedélyével minősíthetők át.
9. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
A beépíthetőség alapján kiszámított épülteteket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészíthető központ telkén is el lehet helyezni, ha
§ a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
§ a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
§ a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.
10. A nem beépíthető kertes mezőgazdasági övezet a szabályozási terven Mk-0 jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezet a zártkert jellegű kertterületek tartoznak.
Az övezetre vonatkozó előírások:
a) A kertövezetben építmény nem helyezhető el.
III. Fejezet

Értékvédelem

Műemlékek védelme

26. §

1. Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) a település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény értelmében
az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja,
a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXIV. törvény előírásai szerint kell eljárni.

Helyi védett épületek

27. §

1. A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesített épületek listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
2. A helyi védelemben részesített épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a megyei főépítész szakvéleménye alapján lehet. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása csak okleveles építészmérnök által készített szakvélemény és indoklás alapján lehetséges.
3. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet a kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

28. §

1. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje/alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok – lényegében a védelem tárgya – nem változhat.
2. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén, ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
3. A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
4. Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

29. §

1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.
2. Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett – a védelem tárgyát torzító – átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
3. A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
4. Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.

Táj- és természetvédelem

30. §

1. Táj. és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996. évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Bogdása közigazgatási területén a következők: az ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület.
2. A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj- és természetvédelmi hatóság illetve az illetékes felügyelőség –DDKTVF- engedélye szükséges.
3. A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
4. Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
5. Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
6. A tájképvédelmi övezetben, és az ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.
7. A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.
8. A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
9. Természet közeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai, ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
10. Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A TVT vonatkozó előírásai betartandók. Az egyedi tájérték listája mellékletben és a szerkezeti tervlapon található.
11. Helyi természeti emléknek javasolt a falutól délre, Hídelőn a két idős tölgyfa és a vizes élőhely. A helyi védelem alá helyezés az Önkormányzat feladata, a TVT vonatkozó előírásai betartandók.
12. A védelemben részesített illetve védett területek listáját a melléklet és a terv tartalmazza.

Régészeti lelőhelyek védelme

31. §

1. A település teljes közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001. évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.
2. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekű területek.
3. Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Bogdása község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
4. Az illetékes elsőfokú Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az alábbi felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő, míg a harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.
védetté nyilvánított lelőhely területe,
nyilvántartásba vett lelőhely területe,
régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.
5. A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.
6. Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kívánatos), a változtatási szándék megadását a KÖH engedélyéhez kell kötni.
7. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.
8. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.
9. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészetin objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Megyei Múzeumot és a KÖH-t.
IV. Fejezet

Környezet- és természetvédelmi szabályok

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj, és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Környezet- és tájvédelem

32. § Általános követelmények:

1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működését. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [ Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 27/204. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és a 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek
1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MVth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
2. Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
3. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
4. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
5. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
Speciális eljárási szabályok
1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységet” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Bogdása felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
4. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl.: zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
8. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9. Bogdása településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok megfelelő ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
11. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
Tájképvédelmi követelmények
1. A tájképvédelmi övezeten belül az építménymagasság technológiai szempontból sem lépheti át az övezetre előírt értéket.

Növénytelepítési előírások

33. § I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkora, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

1. Az ingatlan déli és nyugati határától:
a) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
d) cseresznyefa esetében 2,5 m;
e) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
2. Az ingatlan északi és keleti határától:
a) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében 0,8 m;
b) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
c) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m;
d) birs-, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
e) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
f) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa 4,0m;
g) cseresznyefa esetében 5,0 m;
h) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b) a 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
3. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. Az útkeresztszelvényeken szereplő fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
4. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.
V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

34. §

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
2.1 Építésjogi követelmények:
a) A település beépítésére szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldövezeten történő építések).
b) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
közérdeket nem sért,
az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
2.2 Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a) A terv szerinti új közterületek területeire,
b) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
c) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
2.3 Településrendezési kötelezések:
a) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében

VI fejezet

Záró rendelkezés

35. §

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2006. június hó 1. napján lép hatályba.
Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

3. melléklet

4. melléklet

melléklet a 31.§hoz
1

Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(VII.20.) sz. ÖR 1.§-a hatályos 2016. 07.21-től

2

Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(VII.20.) sz. ÖR 1.§-a hatályos 2016. 07.21-től

3

Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(VII.20.) sz. ÖR 1.§-a hatályos 2016. 07.21-től

4

Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(VII.20.) sz. ÖR 1.§-a hatályos 2016. 07.21-től

5

Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(VII.20.) sz. ÖR 1.§-a hatályos 2016. 07.21-től