1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

2.  § Drávakeresztúr Község Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3.  § Az önkormányzat illetékessége Drávakeresztúr Község és külterülete Révfalu közigazgatási területére terjed ki.

4.  § (1) Drávakeresztúr Község Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

(2) A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a körívben Drávakeresztúr Község Polgármesteri Hivatal felirat szerepel, középen Magyarország címere.

(3) Az Önkormányzat és képviselőinek pecsétje kör alakú, a körpecséten, amely pecsétnyomó, illetve gumibélyegző - Pecsétnyomó esetében legkisebb 40 mm , gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű - az Önkormányzat címere „Drávakeresztúr Község Önkormányzata” körirattal van ellátva.

5.  § (1) Drávakeresztúr Község Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület önként vállalt feladatai:

6.  § A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A Képviselőtestület tagjainak névsorát a szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza.

7.  § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira az Mötv. 10. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A Képviselő-testület szerveit az Mötv. 41. § (2) bekezdése sorolja fel.

(3) A képviselő-testület a hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján, mely az Mötv. 41. § (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.

(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a 2. sz. melléklete tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő negyedév első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza.

8.  § (1) A polgármester eskütételét követően az alakuló ülésen vagy az alakuló ülést követő első rendes ülésen a választási év végéig szóló munkaprogramot terjeszt a képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület üléseit egyéves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetét, éves munkaterv esetén minden év december 15-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkaterv elkészítéshez javaslatot lehet kérni:

9.  § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(2) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján.

(3) A Képviselő-testület ciklusprogramjára az Mötv. 116. §-ának szabályai irányadóak.

10.  § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre az Mötv. 43. § (1)-(3) bekezdései irányadóak.

11.  § (1) Rendes ülést a Képviselő-testület kéthavonta tart a jegyzővel egyeztetett időpontban.

(2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belül hívja össze.

(4) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire az Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

12.  § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

13.  § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település hirdetőtábláján.

14.  § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

15.  § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47. § (1) és (2) bekezdése irányadó.

(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.

(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.

(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a személyes érintettséghez kapcsolódó szavazás megkezdéséig, a polgármester a mulasztó képviselő következő 3 havi tiszteletdíját megvonja. Amennyiben a képviselő választási ciklusából kevesebb, mint 3 hónap van hátra, vagy a képviselő a mulasztást követően 3 hónapnál rövidebb időtartamig tölti be a tisztségét, 50.000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja a polgármester.

(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

16.  § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:

(2) A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

17.  § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

18.  § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.

(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

19.  § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

20.  § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.

21.  § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

22.  § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

23.  § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az előterjesztő nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

24.  § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

25.  § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

26.  § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról, akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.

27.  § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.

(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.

(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:

(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.

28.  § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és az alábbi esetekben:

(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.

(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.

29.  § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(5) Név szerinti szavazást kell tartani:

(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.

30.  § (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.

(2) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. Egy példányt a Baranya Megyei Kormányhivatalnak kell továbbítani, további egy példányt – zárt ülésről készített jegyzőkönyvet kivéve – a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.

31.  § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

32.  § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel külső szakértő.

33.  § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.

34.  § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

35.  § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.

(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítéséra az Mötv. 51. §-a irányadó.

36.  § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

(2) A közmeghallgatás időpontját az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 30 nappal, illetve lakosságnak megküldött meghívó alapján.

(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54. §-a irányadó.

37.  § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

(4) A képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

38.  § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Ötv. 19. §-a irányadó.

(4) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az Ötv. 20. § (1) bekezdése irányadó.

38.  § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

39.  § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.

40.  § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.

(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

41.  § (1) A polgármester megbízatását társadalmi jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester eskütételére az Mötv. 63. §-a, az ülések összehívására az Mötv. 65. §-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66. §-a irányadó.

(3) A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67. §-a szabályozza.

(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

(5) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68. § (1) bekezdése tartalmazza.

42.  § (1) A polgármesternek az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki

(2) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

(3) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

43.  § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Választására, jogállására az Ötv. 34. §-a, eskütételére, jogállására az Mötv. 63. §-a irányadó.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi jogviszonyban látja el.

44.  § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Drávakeresztúri Polgármesteri Hivatal.

(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 7967-Drávakeresztúr, Petőfi u. 49.

(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása:

(3) Időszaki és rendkívüli feladatok ellátására – a jegyző ajánlására – külön szervezeti egység hozható létre. Erről a polgármester köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:

(5) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, az ügyfélfogadása rendjét, valamint a tiszteletdíjat.

(6) A polgármester az (5) bekezdésre vonatkozó előterjesztését a jegyző ajánlásainak figyelembevételével teszi meg.

45.  § (1) A Polgármesteri Hivatalt a Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdés szerinti célra hozta létre. A Hivatal köteles ellátni a Képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.

(2) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(3) A Polgármesteri Hivatal igény szerint köteles az Önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek.

(4) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának megszűnése után is fennáll.

46.  § (1) A Polgármesteri Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát, részletes ügyrendjét jelen rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(3) A Polgármesteri Hivatalban a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket és a vagyon-nyilatkozattételre vonatkozó eljárásrendet az 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) A kiadmányozás szabályait az 6. számú melléklete tartalmazza.

47.  § (1) E rendelet alkalmazásában önszerveződő közösség bármely, a település közigazgatási területén székhellyel rendelkező egyesület, alapítvány, egyház, nonprofit szervezet.

48.  § .

49.  § .

(1) A Közös Önkormányzati Hivatal helyi költségvetési szerv. A hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, alapvető feladatait, működésének finanszírozási arányát és módját a közös önkormányzati hivatalt alkotó képviselő-testületek együttműködési megállapodása rögzíti.

(2) megállapodás tartalmazza:

50.  § .

51.  § .

52.  § .

53.  § .

54.  § .

55.  § .

56.  § .

57.  § .

58.  § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlenségének esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82. §-ai irányadóak.

(2) A jegyző feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

59.  § .

60.  § .

61.  § .

62.  § .

63.  § .

64.  § .

65.  § .

66.  § .

67.  § .

68.  § .

(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Drávakeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2015. (II.2.) számú rendelete.