Drávakeresztúr község képviselő testületének 1/2018(II.1.) önkormányzati rendelete
a képviselő testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2018. 02. 02- 2019. 11. 30Drávakeresztúr község képviselő testületének 1/2018(II.1.) önkormányzati rendelete
a képviselő testület szervezeti és működési szabályzatáról
Drávakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő Testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő testület szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Drávakeresztúr Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7967 Drávakeresztúr Petőfi S. u. 66.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő testület és szervei biztosítják. A képviselő testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésével összhangban:
a) polgármester,
b) képviselő testület bizottsága(i),
c) jegyző,
d) közös önkormányzati hivatal,
(4) A képviselő testület tagjainak a száma: 5 fő. A képviselő testület tagjainak a névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(5) Az önkormányzat ellátja az Alaptörvény 32. § (1) bekezdésében, az Mötv. 13. § (1) és 20. § (1) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban rögzített önkormányzati feladatokat.
(6) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza. A telephelyeket e rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(7) A képviselő testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(8) A polgármester dönthet a képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzatot, mint munkáltatót érintő ügyekben,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
A képviselő testület működése
1. A képviselő testület ülései
2. § (1) A képviselő testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek a számát és időpontját az éves munkatervében rögzíti. A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el és a képviselő testület hagyja jóvá.
(3) A testületi munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, a bizottságoktól, a nemzetiségi önkormányzat elnökétől, a helyben működő pártoktól és civil szervezetektől, valamint az önkormányzati/társulási intézmények vezetőitől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjeit,
b) megnevezi a napirendek előterjesztőit és előadóit,
c) munkaterv elfogadásakor meghatározhatók azok a témák, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
d) az előterjesztések szükségességének indokát,
e) az esetenként meghívandók körét.
(5) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
3. § (1) A képviselő testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés összehívására a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) A képviselő testület ülését – főszabályként – 7967 Drávakeresztúr Petőfi u. 49. sz. alatti Közösségi Házba kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő testület ülését fent említett helyen kívül máshová is össze lehet hívni.
(3) A képviselő testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőit,
d) a napirendek előadóit,és
e) a képviselő testület ülése összehívójának megnevezését.
(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják.
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselő testület tagjait,
b) tanácskozási joggal a jegyzőt,
c) akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.
(7) A képviselő testület ülése nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülés meghívóját ki kell függeszteni Drávakeresztúr hirdetőtábláján is.
4. § (1) A képviselő testület ülése nyilvános, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.
(2) A képviselő testület zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt. A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen hozott képviselő testületi döntés is nyilvános.
5. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő testület bizottsága, a jegyző, vagy a hivatalvezető-helyettes által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Írásban kell előterjeszteni:
a) az önkormányzati rendelet tervezeteket,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése napirendeket,
c) helyi népszavazás kiírása napirendjét,
d) a munkatervet,
e) az éves munkatervben nevesített napirendeket
f) társulási megállapodások módosításával, társuláshoz történő csatlakozással, társulásból történő kiválással kapcsolatos napirendeket.
(3) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a képviselő testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.
6. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés amely az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 4. nap 16 órája után nyújtották be a polgármesternek. A képviselő testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, az önkormányzati képviselők, a jegyző, a hivatalvezető-helyettes és az önkormányzati intézmény vezetője.
b) Sürgősségi indítvány akkor kerülhet a képviselő testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő testület ülését.
c) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.
d) Ha a képviselő testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a munkatervi napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzi ki a testület.
7. § (1) A képviselő testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.
(2) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.
(3) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő testület ülése rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke azzal, hogy az önkormányzati képviselővel szemben a képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – az önkormányzati képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a képviselő testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.
(4) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(5) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
(6) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.
8. § (1) A határozatképesség megállapítását követően az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(2) Amennyiben az ülés vezetője a polgármester, a napirendek tárgyalása előtt a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.
(3) Napirend előtt felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik önkormányzati képviselő kérhet engedélyt.
(4) Az ülés elnöke minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó, valamint az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz vagy az előterjesztőhöz a vita megkezdése előtt a képviselő testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.
(5) A tanácskozási joggal részt vevők – az önkormányzati képviselők, a jegyző, és a napirend előadója, valamint az előterjesztő kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást engedélyezhet.
(6) Az ülés elnöke a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni ügyrendi kérdésben történő hozzászólás esetén bármely képviselőnek.
(7) Adott napirendi ponthoz bármely önkormányzati képviselő legfeljebb 5 perces időkeretben szólhat hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást (időkeretet) engedélyezhet.
(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(10) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(11) Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a képviselő testület.
(12) A jegyző, jelzi a képviselő testületnek, a képviselő testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
2. Önkormányzati döntés
9. § (1) A képviselő testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében. A képviselő testület nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(3) A képviselő testület döntései
a) a határozat,
b) a rendelet.
(4) A képviselő testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.
10. § (1) A képviselő testület a 9. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő önkormányzati képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani. A képviselő testület nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén az önkormányzati képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
11. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt bármely képviselő indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak meghatározása csak az adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során az önkormányzati képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
12. § (1) A képviselő testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott személyes érintettségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
13. § Az ülés vezetője a 11-12. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
14. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) önkormányzati képviselő
c) képviselő testület bizottsága
d) jegyző
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezését a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával annak tervezetét, a hatásvizsgálattal és az indokolással együtt előkészíti.
(3) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig írásban kell az ülés elnökéhez eljuttatni. A módosító javaslatokat, ha az ülés elnöke indokoltnak tartja, kiosztatja a képviselőknek
(4) A rendelet kihirdetése:
a) a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján,
b) a Nemzeti Jogszabálytár internetes honlapján való közzététel útján történik.
(5) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni.
(6) A hatályban lévő rendeletekről a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.
15. § (1) A képviselő testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A testületi határozatokról, és azok végrehajtásáról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
3. A jegyzőkönyv
16. § (1) A képviselő testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,
e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az elnök esetleges intézkedéseit,
c) az ülésén történt fontosabb eseményeket.
(4) A jegyzőkönyv és mellékletei a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalban az érdeklődők részéről megtekinthető. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
4. A közmeghallgatás
17. § (1) A képviselő testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart előre meghirdetett időpontban az Mötv. 54. §-ban meghatározottak szerint.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó.
(4) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A képviselő testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat. A hozzászólási jog megadása a képviselő testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
(6) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(7) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít. A jegyző a jegyzőkönyv elkészítéséről a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
18. § (1) A képviselő testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő testület által felkért - a képviselő testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a polgármester, a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó feljegyzést készít.
19. § (1) A képviselő testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, a közügyek megoldására törekednek.
(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.
Az önkormányzati képviselő
20. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő testület az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) Az önkormányzati képviselők járandóságairól a képviselő testület az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönthet.
(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(6) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását - amennyiben ilyenekkel rendelkezik - a képviselő testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
A képviselő testület szervei
5. Polgármester
21. § (1) A polgármester társadalmi megbizatásban látja el a feladatait.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
a) segíti a képviselő testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
22. § (1) A képviselő testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(3) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.
6. Bizottság
23. § (1) A képviselő testület bizottsága(i) – feladatkörükben – előkészíti(k) a Képviselő testület döntéseit, ellenőrzi(k) a döntések végrehajtását.
(2) A megválasztott állandó bizottság(ok) felsorolását, a bizottság(ok) tagjainak a létszámát a bizottság(ok) feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete, a megválasztott bizottsági tagok névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(3) A bizottság(ok) tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(4) A bizottság(ok) működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
(5) A bizottság(ok) működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(6) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását - amennyiben ilyenekkel rendelkezik - a képviselő testület határozattal 6 hó időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
24. § (1) A képviselő testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá felvilágosítás-kérés kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.
(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő testület által történő elfogadásáig tart.
(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.
7. Jegyző
25. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő testületnek a képviselő testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört Felsőszentmárton önkormányzat polgármestere gyakorolja.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
8. Közös Önkormányzati Hivatal
26. § (1) Felsőszentmárton, Drávasztára és Drávakeresztúr községek képviselő testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre az Mötv. 85. § (10) bekezdése alapján.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése és címe: Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal 7968 Felsőszentmárton Kossuth u. 8.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal felépítése:
a) Székhelytelepülésen: Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal
b) Állandó jellegű kirendeltség: Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Drávasztárai Kirendeltsége
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző, aki valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait.
(5) A Közös Önkormányzati Hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat is.
(6) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult képviselni.
(7) A Közös Önkormányzati Hivatal mindenkori szervezeti és működési szabályzatát (ügyrend) a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
9. Társulás
27. § (1) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja és az Mötv. 87. §-a értelmében az önkormányzatok feladatuk hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozhatnak létre.
(2) A társulások felsorolását, melyekhez a település csatlakozott e rendelet 4. függeléke tartalmazza.
10. Nemzetiségi önkormányzat
28. § (1) Drávakeresztúr községben az alábbi nemzetiségi önkormányzatok működnek: Horvát Önkormányzat.
(2) Az Önkormányzat havonta harminckét órában ingyenesen biztosítja a Horvát Önkormányzat üléseinek illetve közmeghallgatásainak, fórumainak lebonyolításához szükséges helyiséget a 7967 Drávakeresztúr Petőfi u. 66. szám alatti épületben, illetve a Drávakeresztúr Petőfi u. 49. számú, a feladat ellátására alkalmas, irodabútorral berendezett, számítógéppel, működő internet kapcsolattal ellátott irodai helyiséget. A teremhasználati igényt minden hónapban legkésőbb 15 nappal korábban egyeztetni kell az elnöknek a polgármesterrel, vagy az általa kijelölt személlyel. Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Horvát Önkormányzat részére a Drávakeresztúri Művelődési Házban rendezvényeinek ingyenes megszervezését. A teremhasználat időpontját és feltételeit a rendezvény megtartása előtt az elnök egyezteti a polgármesterrel.
(3) A Horvát Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos számviteli, könyvelési, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi munkatársain keresztül biztosítja.
(4) A tárgyi és személyi feltételek biztosításával, fenntartásával, karbantartásával és működtetésével felmerült rezsi és egyéb költségeket Drávakeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Hivatal költségvetésébe beépítve biztosítja, azok a Hivatalt terhelik.
(5) A Nektv. 80. § (1) a) - f) pontjában felsorolt valamennyi feladat ellátását, bele értve a szakmai segítségnyújtást is -a jegyző a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal munkatársain keresztül biztosítja. Eme feladatokat a Hivatal a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselői kötelesek elvégezni.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
29. § (1) A képviselő testület a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit az Mötv.116. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
30. § (1) A képviselő testület az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot, a megalkotásukra a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A képviselő testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/1995. (VI.09.) önkormányzati rendelet, illetve annak módosításai hatályát vesztik.