Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2019. 08. 15
Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (IX. 30.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
2019.08.15.
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet területi hatálya Markóc község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok,
területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára
és módosítására előír eljárással lehet megváltoztatni),
b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):
Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:
– az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek, Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:
– a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével összhangban,
– a sajátos jogintézmények köre.
(4) A rendelet a HÜBNER Tervező Kft. 11/2007. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-3
rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
II. Fejezet
Az engedélyezés általános szabályai
Geológiai általános előírások
(2) Terepszint alatti létesítmények az építési helyen belül helyezhető el, közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat és a meglevő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
(4) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.
Földtani és ásványvagyon gazdálkodási követelmények
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
Telekalakítási rendelkezések
7. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.
(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
8. § (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
-hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
-árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
-köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
-szobor, díszkút elhelyezése,
-távbeszélő fülke elhelyezése,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építő-anyag tárolás,
-rendezvények épületei.
(4) Közterületen építményt az
OTÉK 39. és
40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.
A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
9. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közművesítettségűnek
minősülnek, azaz
a) a közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)
b) a közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
c) a közüzemi szennyvízcsatorna szolgáltatás,
d) a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes meglétét kell biztosítani.
(2) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, de különös tekintettel a szennyvízcsatorna-és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
(3) Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtti a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni.
(4) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(5) Ahol nincs kiépített csatornahálózat, ott a szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.
(6) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
(7) A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló rendeletek és közlemények előírásait.
(8) A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az építmények elhelyezése, kialakítása
10. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes -elsősorban egyedi tervezésű -építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.
(5) Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzvédelmi szakhatóság szakértői véleményének beszerzése mellett.
(6) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a.)az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszínből,
b.)a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az
OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(7) Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen
11. § (1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
(3) Betartandó a függelékben meghatározott jogszabályban foglaltak, mely az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendő előírásokat tartalmazza.
(4) Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
12. § (1) Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló korm. rendelet 36. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.
(2) Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52. §) a tűzbiztonságra előírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet
(3) A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos előírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.
III. Fejezet
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSRENDEZÉS
A belterületi határ megállapítása
13. § (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.
(2) A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja).
Településszerkezet, területfelhasználás
14. § A szabályozási terv
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
15. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) gazdasági terület (mezőgazdasági üzemi terület):Gmg
c.) különleges terület: K.
16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,
b.) erdőterület: E,
c.) mezőgazdasági terület: Má,
d.) vízgazdálkodási terület: V.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
17. § (1) Lásd 1. § 3. bekezdést.
(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek -az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint -külön-külön számított F/L értéke.
(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.
(4) A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
-az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
-a K jel a kialakult állapotra utal.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
Falusias lakóterület (Lf)
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező-és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
(2.1) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
(2.2) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
(2.3) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezést meg kell szüntetni.
(2.4) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
(2.5) A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsőrűk is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
Lf-1 jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-1200 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-16 |
m |
A beépítési mód |
- |
K oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-2 jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
700 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-14 |
m |
A beépítési mód |
- |
K oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal-és hátsókert méretét az
OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni. Az utcai homlokzatmagasság mindenhol a kialakulthoz kell, hogy igazodjon.
(5) A telek beépítettség az Lf-1 jelű építési övezetben 70,0 m mélységgel, számítandó, ahol a szabályozási tervlap jelöli.
(6) A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a önkormányzatii főépítész annak hiányában a megyei főépítész előzetes szakértői véleményét.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható.
Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.
Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg)
19. § (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen tervezett mezőgazdasági üzem területe tartozik (terménytároló, feldolgozó)
(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.
(3) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következő terület tartozik: -a település lakóterülethez északon csatlakozó terület.
(4) Az egyes építési övezetek építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Gmg jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K-2000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K-30 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
6,0 |
|
Technológiai szempontból- kémény- siló, szárító stb. üzemeltetéséhez- szükséges építmények magassága |
|
-12
|
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
25 |
% |
A területfelhasználási egységben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az
OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.
(5) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó-és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.
(6) Az építési övezetben a telkeken jelölt beültetési kötelezettséget a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.
20. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) K-t jelű építési övezet: temető
K jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs
kikötés
|
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
mélységi mérete |
|
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
-4,0 |
|
Harangláb/harangtorony esetén |
|
-6,0 |
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
50 |
% |
(3) K-Sp jelű építési övezet: sportterület
K-Sp jelű építési övezet jelű építési övezet |
OTÉK
|
HÉSZ |
|
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs
kikötés
|
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
mélységi mérete |
|
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
-7,5 |
|
Technológiai szempontból- a sportpálya üzemeltetéséhez- szükséges építmények magassága |
|
-10,0
|
|
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út-és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
(6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.
(7) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
(8) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága az OTÉK-ban foglaltak szerint nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
(9) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.
(10) Közterületen való építkezés, közmű-és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fák védelméről szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet betartása köteleződ.
(11) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.
(12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza:
az út jele, neve
|
kategóriája |
tervezési osztálya |
szabály. szélessége (m) |
övezeti jele |
meglévő |
tervezett |
5829 út |
összekötő út
gyűjtőút |
K.V.C |
15 |
KÖu-1
|
Fő u. |
kiszolg.út |
K.VIII.C. |
Meglevő min. 18 |
KÖu-2
|
temetői, 018 hrsz. út
és meghosszabbítása |
egyéb út |
K.VIII.B |
16 |
KÖu-2
|
meglévő és tervezett mező-és
erdőgazdasági utak |
egyéb út |
K.VIII.C 10 |
10 |
KÖu-2
|
22. § (1) Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján védett, védelmi (Ev) és gazdasági (Eg)egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.
(3) Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(4) Az Ev – jelű védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdő területek, a területen építményt elhelyezni nem lehet.
(5) A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
(6) A telepítést a termohelyi igényeknek megfelelő őshonos, honos az adott tájba illő fafajokkal kell végezni.
(7) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld-és talajvédelemre valamint a természetvédelemre, Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(8) Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb)esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
(9) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld-és talajvédelemre, valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
(10) Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
- az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
- a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
- a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
(11) Belterületen erdőt, fát kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdoterület, fa (fák) visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, elő fásítás ütemét.
(12) A meglévő -és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő -beépített ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerűsíthetők.
(13) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.
(14) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.
(15) Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosítható földterületeken kell megvalósítani.
(2) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, csatorna, töltés V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, tervezett tó.
24. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
a) a művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult termeszét kímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges;
b) a termoföld hasznosításakor meg kell őrizni a természeti képződményeket;
c) minimum 2 méter széles mezsgyéket kell kialakítani a szántók szélein.
(3) A termoföldön történő építmény létesítéséhez az érvényes, vonatkozó szakági jogszabály értelmében a földhasználónak ingatlanügyi hatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termoréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termoföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termoföld igénybevételével és az ingatlanügyi hatóság engedélyével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni, melyet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő.
e) A termoföld más célú hasznosítását a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélyezi.
(4) Bármilyen termoföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) az ingatlanügyi hatóság engedélyét be kell szerezni
(5) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, termeszét kímélő használatával történhet.
(6) Védelem alatt álló gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető. Védelem alatt álló gyepterületek szántóföldé nem minősíthetők át.
(7) A természetvédelmi hatóság hozzájárulását szükséges beszerezni a védelem alatt álló gyepek:
a) művelésből való kivonásakor,
b) a külterületi földrészlet alakjának és terjedelmének megváltoztatása esetén,
c) telekalakítás és telken történő építkezéshez,
d) a gyep felülvetéséhez, öntözéséhez, meliorizációjához.
(8) Természetvédelmi hatósági engedély szükséges:
a) a védett gyepterület feltöréséhez, felújításához,
b) a védett terület jellegének, használatának megváltoztatásához,
c) védett művelési ág változtatáshoz.
(9) A község mezőgazdasági területe -építési szempontból -az alábbi területegységekre tagolódik:
Má, mint általános mezőgazdasági terület:
-nem beépíthető Má-0
-általános Má-1
-korlátozott használatú (gyep, legelő) Má-2
Mk, mint kertes mezőgazdasági terület
-nem beépíthető- Mk-0
-beépíthető - Mk-1
(10) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(11) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a.) Ebbe a területfelhasználási egységbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt rendszeresen belvízjárta és árvízveszélyes területi korlátozás miatt be nem építhető mezőgazdasági területek (Má-0), a 10 000 m2 telekterület felett beépíthető szántó területek (Má-1) valamint a korlátozott használatú és beépíthetőségű gyep és legelő területek (Má-2).
b.) Az Má-0 jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület,
Az övezetben kizárólag olyan tevékenység folytatható, amely a területen lévő természetes és természetközeli élőhelyeket és azok kapcsolatait nem károsítja. A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép-és kisfeszültségű vezetékeket – ha azt táj-és természetvédelmi igények indokolják – földkábelben kell elhelyezni. Az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető. Az övezetben lévő földrészletek tovább már nem oszthatók.
c.) Az Má-1 övezetben csak a 10 000 m2–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szelességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként a helyszínrajzon fel kell tüntetni és a használatbavételi engedélyezés időpontjára meg kell oldani. Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével. Az épület földszintes, legfeljebb 3,50 m építménymagasságú lehet. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m.
d.) Az Má-2 jelű természeti értéket hordozó, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek. A földrészlet max. 1%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, a pihenést, a testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A területen kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Kizárólag lakó funkciót tartalmazó épület az övezetben nem építhető. Az övezetben lévő földrészletek területe birtokközpont esetleges létesítése esetén a birtokközponthoz tartozó földterületek számításánál figyelembe vehető, de birtokközpont az övezetben nem alakítható ki. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
(12) A „kertövezet” a szabályozási terven Mk-0 (nem beépíthető) és Mk-1 jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkert, valamint tervezett kertterületek tartoznak. Az Mk övezetre vonatkozó előírások:
a.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
b.) Telekalakítás, beépítés szabályai:
-Az Mk-1 jelű kertövezetben csak 2000 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m.
-A földrészleteken egy, a 3% beépítettséget meg nem haladó de maximum 200 m2 alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület szabadónálló módon helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
-A telken garázs nem létesíthető.
c.) A gazdasági épület előírásai:
-A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.
-A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőre beépíthető.
- Magastető alkalmazása esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a önkormányzati annak hiányában a megyei főépítész előzetes szakmai állásfoglalását.
(13) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a.) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az
OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b.) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c.) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
· a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
· a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
· a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d.) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló, harangtorony, harangláb) esetén a legnagyobb építménymagasság értéke 12 m. A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezési eljárás során ki kell kérni az önkormányzati főépítész vagy a megyei főépítész -ezek hiányában – az illetékes területi állami főépítész előzetes szakmai állásfoglalását.
(14) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(15) A termoföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
(16) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
(17) Teljesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
(18) A keletkező szennyvizet zárt szennyvízcsatornába kell vezetni, annak hiányában zárt tárolóban kell gyűjteni és megfelelő időközönként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
(19) A keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termoföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
25. § Műemlékek védelmére vonatkozó előírások
a) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 1. számú függelék tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
c) Az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorolja.
d) A műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként
26. § (1)14 A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesül épületek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védelemben részesített épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a önkormányzati, annak hiányában a megyei főépítész szakvéleménye alapján lehet. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabb védetté nyilvánítása csak okleveles építészmérnök által készített szakvélemény és indoklás alapján lehetséges.
(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira,
díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.
(4) 15
27. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok -lényegében a védelem tárgya -nem változhat.
(2) Védett épület bővítésé az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.
(3) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.
28. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakomként felülvizsgálni.
(2) Ha a védelem érdeke megköveteli, az elsőfokú építési hatóság elrendelheti a védett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a korábban, vagy engedély nélkül kivitelezett -a védelem tárgyát torzító -átalakítások, toldások, stb. helyreállítását.
(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.
(4) Utcaképvédelem (területi védelem): a képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép (terület) az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része a terület használati módja.
29. § (1) Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Markóc közigazgatási területén a következők: A nemzeti ökológiai hálózat övezete, a természeti terület és tájképvédelmi övezet.
(2) A természeti területek használata és fejlesztése során a termeszétkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását.
(3) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
(4) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőséget.
(5) A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
(6) Természet közeli állapotú vizes ülőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai, valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
(7) A helyi védelem alatt álló érték, terület fenntartása az Önkormányzat feladata, a TVT vonatkozó előírásai betartandók.
Régészeti lelőhelyek védelme
30. § (1) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban
foglaltak az irányadók.
(2) 16 A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek ex lege védettek. (A régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket a 4. számú melléklet tartalmazza.)
(3) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény szerint régészeti érdekű területek.
(4) Művelési ágváltás (különösen szóló, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a régészeti hatóságvéleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területénekrégészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Markóc község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.
(5) Az illetékes elsőfokú régészeti hatóság az alábbi felsorolt esetek közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő, míg a harmadik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő feltárást az illetékes múzeum végzi.
-védetté nyilvánított lelőhely területe,
-nyilvántartásba vett lelőhely területe,
-régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülésé várható vagy feltételezhető.
(6) A védett régészeti lelőhelyek területén a régészeti hatóság engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a régészeti hatóságot szakhatóságként meg kell keresni.
(7) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kívánatos), a változtatási szándék megadását a régészeti hatóság engedélyéhez kell kötni.
(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a régészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(9) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a régészeti hatóságvéleményét.
(10) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészetilelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kapcsán
régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes Múzeumot és a régészeti hatóságot.
V. Fejezet
KÖRNYEZET-ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELOÍRÁSOK
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj-és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj-és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
31. § Általános követelmények
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termoföldön történő beruházások a környező területeken a talaj védő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképeséét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltatótevékenység
csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzésé, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesités.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védő sáv fennmaradását biztosítani kell.
(8) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(9) A sérülékeny földtani környezetben üzemelő vízbázis előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőövezet „B” zónáján a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell az illetékes hatóság előírásait szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
(10) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(11) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(12) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaságvédelmielőírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe és közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előír zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(4) Meglevő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előír zajterhelési határértékek teljesülését.
(5) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zaj csökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén elbírni.
(6) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevekénységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előír határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) Markóc a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan és egyben kiemelten érzékeny felszín alatti víz minőség-védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján -történhet.
(3) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
(4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése
a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működésé esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(9) Markóc településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(10) A hulladékok elhelyezéséről -különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra -gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(11) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
(12) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladéktermoföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges.
(13) A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokat és feltételeket az érintett területek igénybevételekor érvényesíteni kell.
Növénytelepítési előírások
32. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a.) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa.) szóló, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-és egyéb bokor (élősövény), valamint
ad.) és az ae.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad.) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae.) dió-és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b.) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szóló, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
bc.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva-és mandulafa esetében 3,5 m;
bf.) vadalanyra oltott alma-, körte-és kajszifa esetében 4,0m;
bg.) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh.) dió-és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) minden gyümölcs-és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs-és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni). A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:
a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m;
b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.
(4) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő. A növényzet kialakítását (fafajok, cserjék, stb.) szaktervező bevonásával kell megterveztetni.
(5) Őshonos fafajokkal kell megoldani a fásításokat, védőerdő telepítéseket, kerülve az invazív fajok telepítését.
VI. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
33. § (1.) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
(2.) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
(2.1.) Építésjogi követelmények:
a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
-a terület rendeltetés szerű használatát szolgálja,
-közérdeket nem sért,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
(2.2.) Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken el helyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtti is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az
Étv. 22. §-a tartalmaz.
(2.3.) Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
(2.4) Helyi lakó-és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: a tervezett lakó-és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
(2.5) Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út-és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
VII. Fejezet
34. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetésétől számított 30. napon,
2008. október 30.napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi rendezési tervek.