Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.20.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 22/2013. (XII.31.) számú rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 10. 20- 2014. 10. 20
Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.20.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 22/2013. (XII.31.) számú rendelet módosításáról1
2014.10.20.
Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól szóló 20/2013.(XII.31.) rendeletének módosítására (a továbbiakban: SZMSZ - Alaprendelet) a következőket rendeli el:
1. § Az Alaprendelet felhatalmazó rendelkezése az alábbiak szerint módosul:
1. § Az Alaprendelet 2. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.”
1. § Az Alaprendelet 6. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselő, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.”
1. § Az Alaprendelet az alábbi 6/A. §-al egészül ki:
„(1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit a választási ciklus időtartamára szóló Gazdasági Programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be.
(3) A Gazdasági Program-tervezet elkészítése a polgármester feladata.
(4) A tervezet elkészítése során javaslatokat kell kérni az önkormányzat intézményeinek vezetőitől, társaságától, társadalmi szervezetektől, a képviselő-testületi üléseken tanácskozási jogot kapott helyi önszerveződő közösségektől.
Ezen túlmenően a polgármester egyéb szervektől és személyektől is kérhet javaslatokat a tervezet összeállításához.”
1. § Az Alaprendelet 7. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.”
1. § Az Alaprendelet 8. §-a az alábbiak szerint módosul:
„A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.”
1. § (1) Az Alaprendelet 11. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
„A (2) bekezdés c.) pontja szerinti ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem.”
(2) Az Alaprendelet 11. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
1. § Az Alaprendelet 12. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester szükségesnek tartja. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.”
1. § Az Alaprendelet 13. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
1. § Az Alaprendelet 14. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A polgármester vagy a települései képviselő sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.”
1. § Az Alaprendelet 15. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.
„(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.”
(2) Az Alaprendelet 17. § (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Ha a képviselő-testület a (6), (7) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.
A vizsgálat vezetésével a polgármestert vagy az alpolgármestert bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt.
A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.”
„A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 11. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.”
1. § Az Alaprendelet 20. § (7)-(8) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
„(7) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület a szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot nem választ, ehelyett a képviselő-testület maga jár el, az esetileg arra kijelölt tag vezetésével. Titkos szavazás esetén is ugyanolyan szavazati arány szükséges, amilyen az adott döntéshez nyílt szavazás esetén szükséges lenne.
(8) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a képviselő-testület a (7) bekezdésben meghatározott formában látja el. A vezetésre kijelölt tag kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A képviselő-testület megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a vezetésre kijelölt tag ismerteti.”
A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
- a polgármester,
- a települési képviselők,
- a jegyző.
16. § (1) Az Alaprendelet 22. § (1) bekezdésében a jegyzőkönyvek példányszáma „2 példányban” helyett „1 példányban” szövegrészre módosul.
(2) Az Alaprendelet 22. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző valamint az ülésen a képviselők közül esetenként választott két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző a Baranya Megyei Kormányhivatalnak küldi meg.
„Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.”
„Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert, dönt ezen személy illetményéről, tiszteletdíjáról.
A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.”
„A Drávafoki Kirendeltséghez tartozó települések vonatkozásában az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a drávafoki polgármester látja el.”
(2) Az Alaprendelet 26. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„A képviselő-testületek együttes üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző és az együttes ülésen résztvevő képviselő-testületek polgármesterei, akadályoztatásuk esetén alpolgármesterei írják alá.”
19. § (1) Az Alaprendelet 27. § (1) bekezdése az alábbi mondattal egészül ki:
„A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.”
(2) Az Alaprendelet 27. § (4) bekezdésében a közmeghallgatás kihirdetése annak időpontja előtt „5 nappal” helyett „15 nappal” szövegrészre módosul.
20. § Az Alaprendelet 28. §. (2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül és az alábbi szövegrészre módosul:
„A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.”
21. § (1) Az Alaprendelet 29. §. (1) –(2) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül és az alábbi szövegrészre módosul:
„(1) Az önkormányzati képviselő:
a.) a képviselő-testület ülésén - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b.) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d.) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
e.) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f.) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
g.) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
h.) A képviselő-testület ülésén a magyar nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
i.) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j.) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k.) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
l.) az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba ( továbbiakban adatbázis )
Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét.
Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.
m.) az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén- annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja.
(2) A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.
(2) Az Alaprendelet 29. §. (3) bekezdés
e hatályon kívül helyezésre kerül és helyére az alábbi (3)-(7) bekezdés
ek kerülnek: „(3) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:
- ha a képviselő a képviselő-testület egymást követő 2 ülésén nem vesz részt – kivéve ha egészségügyi okból hiányzását előzetesen a polgármesternél kimenti;
- a kormányhivatal által szervezett oktatáson nem vesz részt.
(4) A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:
- személyes érintettségét nem jelenti be;
- évente legalább egy alkalommal nem nyújt választópolgárárainak tájékoztatást képviselői tevékenységéről;
(5) A tiszteletdíj
(4) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.
(6) A tiszteletdíj megvonását az
(3) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését, illetve a
(4) bekezdés alapján a
(5) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.
(7) Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.”
Az Alaprendelet 30. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A képviselő-testület az Mötv. 57. § (1) bekezdése alapján – 100 fő alatti lakosságszámára tekintettel – bizottságot nem választ.”
Az Alaprendelet 31. §. és 32. §-ai hatályon kívül helyezésre kerülnek.
„(1) Markóc község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.”
(2) Az Alaprendelet 33. § (2) bekezdés c) pontjából kikerül a „bizottságok” szövegrész.
25. § (1) Az Alaprendelet 34. § (2) bekezdésében a „közigazgatási és munkaügyi bírósághoz” szövegrész „törvényszékhez” szövegrészre módosul.
(2) Az Alaprendelet 34. § (3)-(4) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
„(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét a képviselő-testület vizsgálja ki.
(4) Polgármesteri tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.”
26. § (1) Az Alaprendelet 35. § (3) bekezdés b) pontjából kikerül a „és a bizottsági tagok” szövegrész.
(2) Az Alaprendelet 35. §. (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapít meg.”
27. § Az Alaprendelet 36. § (1)-(2) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
„(1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:
a./ gondoskodik az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő szervezési és ügyviteli teendőket,
b./ a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő elő-terjesztéseket,
c./ döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,
d./ tájékoztatást ad a polgármesternek és a testületnek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e./ tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
f./ jelzi a képviselő-testületnek, a polgármesternek és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel,
g./ szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését.
(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésén.”
28. § Az Alaprendelet 40. § (3) bekezdéséből kikerül az „annak bizottságai” szövegrész.
29. § Az Alaprendelet 44. § (2) a.) pontjában felsorolt társulásoknál az Ormánság Tisztaságáért Önkormányzati Társulás szövegrész után zárójelben feltüntetendő: (2014.12.31-ig tartó működéssel)
30. § Az Alaprendelet 51. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezésre kerül.
31. § Az Alaprendelet 52. § (3) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:
„A népszavazás kitűzésekor a képviselő-testület látja el a szervezési, előkészítési feladatokat, különös tekintettel a szervezés és a lebonyolítás rendjének meghatározására.”
32. § Az Alaprendelet Záró rendelkezéseket tartalmazó „XI. FEJEZET”-ének számozása „X.FEJEZET”-re módosul.
1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A kihirdetéssel egyidejűleg hatályát veszti az 1., 2. és 3. számú függelék, amelyek helyett az e rendelethez csatolt új függelékek lépnek hatályba.