Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015(III.1.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2016. 03. 01- 2017. 08. 24Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015(III.1.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
2. § (1) E rendeletet kell alkalmazni Markóc Község Önkormányzata közigazgatási területén életvitelszerűen élő
1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
1. E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
2. E rendelet hatálya kiterjed a Szt, 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
3. E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a Markóc község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
4. E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más Önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.
Eljárási rendelkezések
3. § . (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni egész évben folyamatosan, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3) A Sellye Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.
(4) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia az 1. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozaton.
(5) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
4. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó osztály az alábbiak szerint ellenőrizheti:
1. megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
2. megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
3. megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
4. elrendelheti környezettanulmány készítését,
5. megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.
(3) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv.17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.
(4) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni
5. § (1. )Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.
(2) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást - a változást követő - 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.
A szociális gondoskodás rendszere
Hatásköri szabályok
6. § . (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.
(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:
a) A képviselő-testület saját hatáskörben az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
ba) települési ápolási támogatást
bb) települési gyógyszertámogatást
bc.) települési létfenntartási támogatást
7. § . A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
helyi szabályai
Lakásfenntartási települési támogatás
8. § . (1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, a közüzemi számla kötelezettjének nyújtott hozzájárulás.
(2) Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez, a közös költséghez települési lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
9. § . A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
10. § . (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át, a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és a háztartás számlával igazolt havi kiadása meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének 25 %-át.
12. § .(1) A havi elismerhető költségeket kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni a kérelem benyújtását megelőző hónap közüzemi számlamásolatainak csatolásával.
(2) A helyben szokások tüzelőbeszerzésekre tekintettel a tüzelő kiadások számla nélkül havi 2.500.Ft-ban kerül elismerésre.
13. § . A lakásfenntartási támogatás mértéke havi 3.500. Ft, de nem haladhatja a támogatni kért szolgáltatásról becsatolt havi számla összegét.
14. § . (1) A lakásfenntartási települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
15. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, a szolgáltatóhoz utalás formájában. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
16. § . (1) A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet az 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
Ápolási települési támogatás
17. § . (1) A Képviselő-testület települési ápolási támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, markóci lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy
1. a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és
2. a gondozott állandó felügyeletet, vagy folyamatos jelenlétet igénylő állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.
(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.
18. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.
(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő 3 napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
bb) a lakás takarításáról és tisztán tartásáról, és
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
19. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta 1 alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
20. § Az ápolási támogatás megállapításkor, valamint a felülvizsgálat során, vagy bejelentésre bármikor az ápolást végző személy tevékenységét ellenőrizni kell.
21. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege a az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(2) A támogatást havi rendszerességgel, 12 hónapra lehet megállapítani.
22. § .(1) A települési ápolási támogatás iránt a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 4. melléklet szerinti orvosi igazolást.
(2) Az ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
Települési gyógyszertámogatás
23. § . (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(4) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult ha,
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg,
b) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 250%-át és
c) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a nyugdíjminimum 10%-át
d.) közgyógyellátásban más jogcímen nem részesül
(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000 Ft, de legfeljebb a gyógyszerköltség 70%-a.
(7) Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
24. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 6 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3) A (2) bekezdés szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 2.500 Ft.
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
(6) A települési gyógyszertámogatás iránt a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni, s a kérelemhez csatolni kell a 6. melléklet szerinti orvosi igazolást.
25. § . Amennyiben a támogatott a számlával 8 napon belül nem számol el, úgy a rendszeres támogatást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, és támogatott 1 évig jelen települési támogatásra nem jogosult.
Létfenntartási önkormányzati támogatás
26. § (1) Létfenntartási önkormányzati támogatásban azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130% -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.
(2) A létfenntartási önkormányzati támogatás megállapítható:
a) Alkalmanként
27. § A települési létfenntartási támogatás iránt a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
28. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
Eseti rendkívüli önkormányzati támogatás
29. § .(1) Eseti rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak, aki a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy fóré jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250 %-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
1. tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
2. elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCL törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
1. önhibáján kívül legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka halmozódottfel, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
2. nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nemtud kiegyenlíteni vagy
3. gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.
(2) Eseti – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély felső határa 50.000,- Ft.
(3) Azon személy részére, aki rendszeres létfenntartási támogatásban részesül, alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély egy évben maximum 1 alkalommal állapítható meg.
(4) Az eseti rendkívüli támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
30. § . A rendkívüli létfenntartási támogatás iránt a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
Gyermekvédelmi önkormányzati támogatás
31. § . (1) A képviselő-testület gyermekvédelmi önkormányzati támogatást állapíthat meg arra a gyermekre tekintettel, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 % át, egyedülálló esetében ezen összeg 160 %-át.
(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet
a) a gyermek iskoláztatásához, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges anyagi támogatásra.
(3) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.
(4) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a Képviselő-testület – kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.
32. § A gyermekvédelmi önkormányzati támogatás iránti kérelmet a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon kell előterjeszteni.
Temetési önkormányzati támogatás
33. § . (1) (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem. A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos legyen.
(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
(3) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–50 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani, de az nem haladhatja meg az 50.000. Ft-ot.
(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos számlát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(5) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.
(7) A temetésre nyújtott önkormányzati támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.
(8) A temetési támogatás iránt a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon kell a kérelmet előterjeszteni.
Köztemetés
34. § (1) A haláleset helye szerinti önkormányzat polgármestere – átruházott hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül gondoskodik az elhunyt eltemettetésről az Sztv.48. §. (1) bek. a.)-b.) pontjában meghatározott feltételek esetén.
(2) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) Az eltemettetésre köteles személy a térítési kötelezettség alól
1. egészben mentesülhet, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, és nincs vagyona,
2. 50 %-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-áts feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.
(4) A köztemetéssel kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
Nyári gyermekétkeztetés
35. § (1) Tárgy év június 15. és augusztus 15. közötti időszakban az önkormányzat étkeztetésben részesítheti a rászoruló gyermekeket a költségvetésben biztosított forrás erejéig. A rászoruló gyermekek kiválasztása a Képviselő-testület hatásköre.
(2) A kiválasztás során előnyben kell részesíteni:
a) a közmunkában résztvevő szülő gyermekét,
b) a tartósan munkanélküli szülő gyermekét,
c) azt a gyermeket, akinek a szülője az elmúlt egy évben munkanélküli volt, de jelenleg dolgozik és a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.
(3) Az ellátást biztosító döntésről a szülőt levélben értesíteni kell. Az értesítés alapján a szülő a gyermekjóléti szolgálattal az ellátás biztosításának módjáról megállapodást köt.
(4) A döntési eljárás az önkormányzati hivatalból, a szülő kérelme, vagy a közfoglalkoztató, illetve a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul.
Szociális szolgáltatások
Felnőtt korúak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások
36. § (1) Az Önkormányzat 2009. március 1. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel (Pécs, Jókai u.1.):
1. étkeztetés (2009. március 1. napjától)
2. házi segítségnyújtás (2009. március 1. napjától)
(2) A SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft. a tevékenységéről minden évben, a tárgyévet követő hónap 10. napjáig írásban tájékoztatja Markóc Község Önkormányzatot, továbbá a tárgyévet követő év május 31-ig írásos beszámolót készít az Önkormányzat részére.
37. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.
(2) Az étkeztetésért és a házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kft határozza meg.
38. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és
39. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 63. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.
(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.
Családsegítés
40. § Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja, a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az ellátás térítésmentes.
41. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét kezdeményezhető.
42. § (1) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) gyermekjóléti szolgáltatás
b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközis foglalkozás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmező a személyes gondoskodás igénybevételére irányuló kérelmét a gyermekjóléti szolgáltatás esetében az intézmény vezetőjéhez illetve a 44. § (1) b.)pontja szerinti ellátás esetén az óvodavezetőhöz illetve iskolaigazgatóhoz nyújtja be.
43. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton (7960 Sellye, Erdély u. 4.) keresztül biztosíja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi.
44. § Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. tv-t kell alkalmazni.
45. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díjának mértékét a 12. melléklet tartalmazza.
(3) A szülő (gondozó) által fizetendő személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg, s erről az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet.
(4) Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott esetben normatív kedvezményt kell biztosítani az ellátottnak.
Hatályba léptető rendelkezések
46. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A 2015. január 1. napját megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatásokat a lejáratig kell folyósítani.
47. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Markóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 5/2013. (IV.25.) számú rendelete.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. melléklet
Jövedelem és vagyonnyilatkozat
A. Személyi adatok:
B. Vagyonnyilatkozat:
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat):
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-) tulajdon (vagy állandó használat):
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat):
II. Egyéb vagyontárgyak
1. Gépjármű:
. / .
C. Jövedelemnyilatkozat
|
Kérelmező |
Házastársa |
Közeli hozzátartozók jövedelme |
|
||||
a. |
b. |
c. |
d. |
e. |
||||
1. A munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz |
||||||||
2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem |
||||||||
3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem |
||||||||
4. Nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások |
||||||||
5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) |
||||||||
6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szoc.segély, jöv.pótló támogatások, stb.) |
||||||||
7. Föld bérbeadásából származó jövedelem |
||||||||
8. Egyéb (pl.: ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) |
||||||||
9. A család havi nettó jövedelme összesen: |
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a határkör gyakorlója a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban szt.) 10. § (7) bekezdése alapján az állami adóhatóság útján ellenőrizheti, valamint az szt. 24. § (3) bekezdése alapján adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartást vezető, valamint az ingatlanügyi hatóságtól.